„Jelentős tartalékok vannak a háztartásoknál, a kultúrát finanszírozza a középosztály” – mondta Csák János
Ezzel szemben a magyarok kétharmadának a hónap végére egyáltalán nem marad félretett pénze, vagy csak egy hónapra elég megtakarítása marad.
Csák János kulturális és innovációs miniszter a Kultúra.hunak adott interjújában beszélt többek között arról, hogy milyen kulturális hatások érték gyerekkorában, hogy gazdasági szakemberként milyen egy átvenni egy tárca vezetését, illetve hogy milyen szerepe van a kultúrának a jelenlegi, válságos időkben.
Beszélt az új kultúra finanszírozási struktúráról is:
„Igen, a háborús helyzet, a szankciók a veszélyek korát hozta el, és ez az egész országnak nehézséget, remélhetőleg átmeneti nehézséget okoz és folytatódhat a gyarapodás. Ha megnézzük, hogy 2010 óta mennyivel nőtt a lakosság vagyona, mennyivel csökkent a törékeny gazdasági helyzetben lévők aránya, azt mutatja, hogy jelentős tartalékok vannak. A háztartások átlagos nettó vagyona három és félszeresére nőtt 2020-ig, a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya közel a felére esett vissza.
A kultúra célközönsége a középosztály, amelyet célzott és hatásos reklámokkal el kell érni. Én az üzleti világból jövök. Ott ez úgy működik, hogy például megnézem, mennyi csomagolóanyagot használnak Magyarországon. Ha az egy lakosra jutó fogyasztás mondjuk 20 kilogramm, Ausztriában pedig 100, akkor nyilván ebben komoly potenciál van. Eddig, ha a kulturális intézmények szorult helyzetbe kerültek, hívták állam bácsit, aki – ha tehette – segített. Eljött az idő, hogy igyekezzenek megtalálni a potenciális fogyasztóikat” - fejtette ki.
Arról is beszélt, hogy ezentúl elvárásokat társítanak a támogatásokhoz:
"Az állami támogatásokhoz ezentúl elvárásokat társítunk: a szakmai teljesítményen túl a mecenatúra bevonása és a jegyárbevételek növelése fontos tényező. A tervek szerint az idén már ilyen keretrendszerben működünk"
- mondta.
Szerinte a hatmilliárd forintos állami támogatásból, idén kezdődő Színházi Olimpia megrendezése is indokolt
„A Színházi Olimpiák hagyománya 28 évvel ezelőtt indult Delphoiból, és azóta Japántól Indián át Oroszországig számos helyen megrendezték már. Az olimpia fantasztikus lehetőség arra, hogy a világ minden tájáról érkező társulatok, rendezők, színházeszmények találkozzanak. A múzeumokat sem poros tárgyak lerakatának tekintem, hanem az ismeretterjesztés, inspiráció, közösségteremtés otthonának. A színházat pedig a retorika és a mozgáskultúra iskolájának.
Ha figyelembe veszem, hogy mikor indult útjára a Színházi Olimpia, most először van Magyarországon, és ki tudja, mikor lesz ismét, akkor a hatmilliárd forint több évtizedre elosztva már nem is olyan hatalmas összeg”
- fejtette ki.
Ezzel szemben a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai alapján nagy bajban van a magyar lakosság. A tavaly év eleji pénzosztásnak köszönhetően még pörgött egy darabig a gazdaság, aztán az infláció, a rezsicsökkentés korlátozása, a megnőtt hitelkamatok miatt a lakosság pénze folyamatosan fogy, sokan már a megtakarításaikat élik fel - írja azénpénzem.hu.
Az Intrum 2022-es Európai Fogyasztói Fizetési Felmérése (ECPR) szerint a többségnek csak egy hónapra elegendő vésztartalékja van - írja a Napi.hu.
Magyarországon egyre inkább leszakad pénzügyileg a társadalom mintegy harmada: 2022 második felében 31,4 százalék mondta azt, hogy a hónap végére egyáltalán nem marad félretett pénze – ez megegyezik a tavalyi adattal.
A kelet-közép-európai régióban messze Magyarországon tudnak a legkevesebben megtakarítást gyűjteni.
Azok a magyar fogyasztók, akik félreteszik jövedelmük egy részét, nagyrészt ugyanarra gyűjtenek, mint egy évvel korábban: 42 százalék általános tartalékot képez váratlan kiadásokra, további 12 százalék pedig arra az esetre rak félre, ha elvesztené munkáját vagy jövedelmét.
2021 óta csökkent azok aránya, akik lakásra gyűjtenek (8,5-ről 6 százalékra), vagy gyermekeik, unokáik számára tesznek félre (12-ről 9 százalékra). Nem meglepő módon háromszorosára (10 százalékra) nőtt azok aránya, akik kifejezetten egy recesszióra felkészülve tesznek félre pénzt.
A magyar válaszadók több mint harmada (35 százalék) kevesebb mint egy hónapnyi megtakarítással rendelkezik. 29 százaléknak egy hónapra, 19 százaléknak pedig legfeljebb 3 hónapra lenne elegendő a megtakarítása.
