HÍREK
A Rovatból

Putyin: július 7-8-án megkezdik az orosz atomfegyverek Fehéroroszországba telepítését

Az orosz fél pénteken hivatalosan értesítette az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződés részes államait, hogy Oroszország november 7-én lép ki véglegesen a megállapodásból.


Július 7-8-án kezdődik meg az orosz atomfegyverek Fehéroroszországba telepítése

- jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a fehérorosz hivatali partnerével, Aljakszandr Lukasenkával pénteken Szocsiban folytatott megbeszélésén.

"Minden a terv szerint halad a legérzékenyebb kérdésekben, amelyekben Önnel megállapodtunk. Mint tudja, július 7-8-án befejezzük a megfelelő létesítmények előkészítését. És azonnal megkezdjük a vonatkozó fegyvertípusoknak az Önök területén történő telepítésével kapcsolatos tevékenységet. Tehát minden a terv szerint halad, minden stabil" - mondta az orosz elnök.

Putyin a találkozó informális részéről készült felvételen elmondta, hogy a nap folyamán később "szemtől szemben" fog biztonsági kérdésekről tárgyalni Lukasenkával.

"Egészében véve a helyzet stabil, sőt, azt mondanám, hogy jó. Ezen a területen magabiztosan működünk együtt" - mondta.

Putyin március 25-én jelentette be, hogy Oroszország Fehéroroszország kérésére taktikai nukleáris fegyvert telepít a köztársaságba, úgy ahogyan azt az Egyesült Államok már régóta teszi szövetségesei területén. Az orosz államfő akkor azt mondta, hogy a tervek szerint július 1-én fejeződik be az ezeknek a fegyvereknek a tárolására szolgáló létesítmények kiépítése Fehéroroszországban.

A TASZSZ orosz hírügynökség szerint

Moszkva már átadta Minszknek az Iszkander rakétarendszert, amely nukleáris fegyver hordozására is alkalmas lehet, és segítséget nyújtott ahhoz, hogy fehérorosz repülőgépeket képessé tegyenek speciális lőszer használatára.

A Kommerszant című lap közölte, hogy az orosz fél pénteken hivatalosan értesítette az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló (CFE) szerződés részes államait, hogy Oroszország november 7-én lép ki véglegesen a megállapodásból. Az értesülést az orosz külügyminisztérium megerősítette. Putyin május 29-én látta el kézjegyével a CFE-szerződés ügyében rendelkező orosz törvényt.

A szerződést 1990. november 19-én írták alá Párizsban 16 NATO-tagállam (Belgium, Nagy-Britannia, Dánia, Franciaország, Németország, Görögország, Izland, Olaszország, Kanada, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Törökország és az Egyesült Államok), valamint a Varsói Szerződés Szervezetének hat tagállama (Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia) meghatalmazottjai. A megállapodás 1992. november 9-én lépett hatályba.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 1999-es isztambuli csúcstalálkozóján elfogadták a dokumentum aktualizált változatát. A módosított szerződést azonban csak négy ország - Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán és Ukrajna - ratifikálta.

Oroszország 2007-ben felfüggesztette a CFE-szerződésben való részvételét mindaddig, amíg a NATO-országok nem ratifikálják a kiigazításáról szóló megállapodást, és nem hajtják végre "lelkiismeretesen a dokumentumot". Moszkva 2015. március 10-én jelentette be, hogy felfüggeszti részvételét az európai hagyományos fegyveres erőkről rendelkező szerződés végrehajtásával foglalkozó közös konzultatív csoport ülésein. Az orosz fél ettől eltekintve hivatalosan továbbra is a szerződés részes fele maradt.

A felmondás hivatalos orosz indoklása szerint a CFE-szerződés "az 1990-es évek elején megfelelően hatékony és eredményes eszköz volt az európai biztonság megerősítésére", ám az azóta végbement jelentős katonai és politikai változások - elsősorban a NATO bővítése - következtében "sok tekintetben elavult, és elvesztette kapcsolatát a valósággal".

Moszkva érvelése értelmében az orosz részesség felfüggesztésének célja az volt, hogy a nyugati országokat az európai biztonsággal kapcsolatos hozzáállásuk megváltoztatására ösztönözze. "A hagyományos fegyverzetek terén a helyzet Európában 2007 óta érezhetően romlott" - olvasható a szövegben.

A dokumentum szerint "az Egyesült Államok és szövetségesei az Oroszországgal szembeni katonai konfrontáció irányvonalát követik, ami katasztrofális következményekkel jár".


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Hivatalosan bejelentették, hogy a magyar hatóságok Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztését kérték
Az ügyet a jogi bizottság vizsgálja, döntésük után folytatódhat a magyar eljárás. Két éven belül ez a második alkalom, hogy a DK elnökének mentelmi jogáról kell dönteni.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. január 20.



Hivatalosan is elindult az eljárás Brüsszelben: a magyar hatóságok Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztését kérték. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke hétfőn bejelentette, hogy a kérelmet továbbította a testület jogi szakbizottságának. Az ügy hátterében Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter feljelentése áll, míg Dobrev Klára a kormány megtorló akciójának tartja a lépést.

A mostani eljárás nem előzmény nélküli,

két éven belül ez a második alkalom, hogy a DK elnökének mentelmi jogáról kell döntenie a testületnek.

2024 augusztusában a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság már kezdeményezte a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, miután Pölöskei Gáborné Áder Annamária, Áder János volt államfő testvére feljelentette Dobrevet. A volt köztársasági elnök testvére azért indított büntetőeljárást, mert Dobrev azt állította, hogy bűnös a pedofilbotrányban. Abban az ügyben az Európai Parlament 2025 októberében úgy döntött, nem függeszti fel a képviselő mentelmi jogát.

A mostani ügy alapja, hogy Hankó Balázs miniszter 2025 novemberében egy Facebook-videóban tudatta, jogi lépéseket tesz a DK elnöke ellen.

„Állj, ne tovább! Feljelentést teszek Dobrev Klára ellen, mert hazug és aljas módon vádol” – mondta akkor a miniszter.

Dobrev Klára a miniszter videójára úgy reagált: „Hány pedofil pap kapott még tízmilliókat az államtól szexuáledukációs képzésre? Válaszokat követelünk Hankó Balázstól.”

A képviselő a mostani eljárást a kormány megtorló akciójának nevezte. Szerinte azért, mert a DK politikusai egyre közelebb kerülnek annak feltárásához, hogy kik lehettek azok a magas rangú állami vagy rendőri vezetők, akik fedezték a pedofil bűncselekmények elkövetőit.

Az ügy most az Európai Parlament jogi bizottsága elé kerül, ahol meghallgatják Dobrev Klárát is. A bizottság javaslatot tesz a mentelmi jog felfüggesztésére vagy fenntartására, a végső szót pedig a parlament plenáris ülése mondja ki szavazással. Ha a testület felfüggeszti a mentelmi jogot, a magyarországi bírósági eljárás lefolytatható Dobrev Klára ellen. Ha nem, az eljárás nem folytatódhat.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Mínusz 11 fokban maradt fűtés nélkül 16 ezer ember Kazincbarcikán, melegedőbuszokat készítenek elő a városban
A távhővezeték kilyukadása miatt állt le a szolgáltatás Kazincbarcikán január 19-én, több mint 500 háztartásban. A hibaelhárítás akár 24 órát is igénybe vehet, a városi kórház saját fűtésre állt át.


Mínusz 11 fokos fagyban maradt fűtés és meleg víz nélkül Kazincbarcika jelentős része hétfőn, miután kilyukadt a városi távhővezeték. A hibára január 19-én, dél körül derült fény (képünkön), a szolgáltató munkatársai pedig délutánra találták meg a csőtörés helyét. A javítást azonnal megkezdték, de a rendszer újraindítása időigényes.

Az önkormányzat eredetileg több mint 500 háztartásról és egy óvodáról közölte, hogy tartósan, akár 24 órán keresztül sem lesz fűtésük és meleg vizük. A katasztrófavédelem később már arról számolt be, hogy a szolgáltatáskiesés maximum 8710 fogyasztót, vagyis mintegy 16 ezer lakost érinthet.

A hiba leginkább a Csokonai utca 2–28. és a Mikszáth Kálmán utca 1–17. szám alatti épületeket, valamint a Székhelyóvodát sújtja. A kiszakaszolt területen kívül élőknek a szolgáltató azt ígérte, hogy valamikor az éjszaka folyamán újraindulhat a fűtés.

A katasztrófavédelem hétfő esti közleményében a lehetséges következményekre is kitért. „Műszaki hiba miatt szünetel az önkormányzat által üzemeltetett távhőszolgáltatás Kazincbarcikán. A távhőrendszer sokáig tartja a meleget,

a lakások várhatóan kedden délutánra hűlnek le 18 Celsius-fokosra, amennyiben nem sikerül addig kijavítani a hibát. A katasztrófavédelem a volántársasággal melegedőbuszokat, az önkormányzattal közösen melegedőhelyeket készít elő, arra az esetre, ha szükség lenne ezekre.

Amennyiben indokolt, melegedővonat is bevethető a helyszínen.”

Szitka Péter polgármester bejelentette, hogy az Egressy Béni Művelődési Központot megnyitották melegedőhelyként azok számára, akik nem tudják megoldani otthonuk fűtését. A városi kórház átállt a saját fűtési rendszerére, így a betegek ellátása zavartalan.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Szijjártó Péter szerint nem az EU ügye, hogy Trump el akarja venni Dániától Grönlandot
A külügyminiszter közölte, hogy Magyarország nem támogat közös uniós nyilatkozatot a Grönland-ügyben. A kormány elfogadta a meghívást a gázai újjáépítést felügyelő nemzetközi testületbe.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. január 20.



A magyar kormány szerint nem uniós ügy a Grönland körül kialakult feszültség – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Prágában. A miniszter egyúttal azt is bejelentette, hogy Magyarország elfogadta Donald Trump meghívását a Gázai Béketanácsba, amelynek állandó tagságáért sajtóhírek szerint nemzetenként egymilliárd dollárt kellene fizetni.

Szijjártó Pétert a cseh kollégájával, Petr Macinkával tartott közös sajtótájékoztatóján kérdezték a Grönland-ügyről. Donald

Trump amerikai elnök komolyan gondolja a sziget megszerzését, és vámokkal fenyeget több európai országot,

köztük Dániát, Németországot és Franciaországot is. A magyar külügyminiszter szerint a helyzet megoldása csak a két fél, vélhetően Dánia és az Egyesült Államok tárgyalásain keresztül lehetséges.

„Én ezt nem tartom egy EU-s ügynek”

– mondta a miniszter, aki hozzátette, az uniós állandó képviselők tanácskozásán is jelezték, hogy szerintük emiatt nincs szükség közös uniós nyilatkozatra az ügyben. Ezzel

a magyar álláspont szembemegy több európai kormányéval, amelyek közös fellépést és szolidaritást sürgetnek Dániával, és már felvetették az uniós ellenlépések lehetőségét.

Trump tervei szerint február 1-jétől 10, június 1-jétől pedig 25 százalékos vámot vetne ki nyolc európai ország termékeire.

A sajtótájékoztatón szóba került az is, hogy Orbán Viktort meghívták Donald Trump gázai béketanácsába. Szijjártó Péter elmondta, hogy vasárnap jelezték: elfogadják a meghívást és készen állnak a közös munkára. „A csatlakozásról szóló belső jogi munkát elkezdtük” – tette hozzá.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Első fokon pert nyert Tarr Zoltán, a Tisza politikusát a bíróság szerint politikai okokból rúgták ki az állami cégtől
A Tisza Párt EP-képviselője a Facebookon jelentette be a hírt, ami nagy port kavart. A neki megítélt kártérítést és egyéb összegeket jótékony célra fogja felajánlani.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. január 20.



Tarr Zoltán a Facebook-oldalán jelentette be, hogy elsőfokon pert nyert korábbi munkáltatója, a Neumann János Nonprofit Kft. ellen. A politikus azt állítja, politikai okokból bocsátották el az állami cégtől.

"Megnyertem a munkaügyi perem utolsó civil munkáltatóm, a Neumann János Nonprofit Kft ellen.

Az NGM háttérintézményeként működő állami cég 2024 április 8-án rúgott ki, miután április 6-án a Kossuth téren tartott többszázezres tüntetésen felszólaltam az egyház és állam túlzott összefonódása ellen,

amely - többek között - a kegyelmi ügy kirobbanásához is vezetett" - írta a közösségi oldalán.

Tarr Zoltán közlése szerint az elsőfokú ítélet mindenben elfogadta a beadványában foglaltakat, és a bíróság megállapította, hogy kirúgása összefüggésben van a közéleti szerepvállalásával.

„Tehát, nem szakmai, vagy emberi, hanem igenis politikai okai voltak annak, hogy eltávolítottak”

– fogalmazott. A posztban köszönetet mondott ügyvédjének, Sziklai Tamásnak, és jelezte, hogy a bíróság által neki megítélt összeget jótékony célra fogja felajánlani.

A perben alperesként szereplő Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alatt álló állami háttérintézmény, amely többek között digitális és technológiai programok végrehajtásáért felel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk