HÍREK
A Rovatból

Putyin: ha Volodimir Zelenszkij kész találkozni, jöjjön el Moszkvába

Trumpnak azzal a kijelentésével kapcsolatban, hogy Oroszország, Kína és Észak-Korea összeesküdött az Egyesült Államok ellen, megjegyezte, hogy az amerikai elnök nincs híján a humorérzéknek.


Ha "Ukrajna adminisztrációjának jelenlegi vezetője" kész a kétoldalú találkozóra, akkor el kell utaznia Moszkvába - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán Pekingben, négynapos kínai látogatásának lezárásaként a Kremlnél akkreditált újságírók csoportjának nyilatkozva.

Közölte, hogy ezt az álláspontot már Donald Trump amerikai elnöknek is kifejtette.

"Egyébként Donald megkérdezte tőlem: lehetséges-e egy ilyen találkozó?. Azt mondtam: igen, lehetséges. Végül is, ha (Volodimir) Zelenszkij kész erre, akkor jöjjön el Moszkvába, és egy ilyen találkozó létre fog jönni"

- nyilatkozott az orosz vezető.

Putyin ismételten kétségbe vonta, hogy Zelenszkij az ukrán alkotmány értelmében legitim államfő lenne, és azt mondta, már az ukrán alkotmánybíróság sem határozatképes ahhoz, hogy döntést hozzon az ügyben. Úgy fogalmazott, találkozni Zelenszkijjel jelenlegi státusában "a semmibe vezető út".

Az orosz vezető kész az ukrán féllel tárgyaló orosz delegáció politikai szintjének megemelésére. Konkrét jelölteket nem nevezett meg a küldöttségvezetői poszttal kapcsolatban. A tisztséget jelenleg ellátó Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó tevékenységével elégedett.

Putyin szerint Oroszország soha nem vetette fel azt a kérdést, hogy Ukrajnának területekért cserébe kellene biztonsági garanciákat biztosítani. Úgy vélekedett, hogy az ukrán hatóságoknak népszavazást kell rendezniük az összes területi kérdés eldöntése érdekében, és tiszteletben kell tartani azokat, akik úgy döntöttek, hogy Oroszország részeként akarnak élni.

"Ez a demokrácia" - fogalmazott.

"Mi egyébként, őszintén szólva, szeretném hangsúlyozni, nem annyira területekért harcolunk, mint az emberi jogokért és azok jogáért, akik ezeken a területeken élnek, hogy saját nyelvükön beszéljenek, saját kultúrájuk keretei között éljenek, az előző nemzedékektől, az apáiktól, nagyapáiktól, és így tovább, átvett hagyományok keretei között" - mondta.

Közölte, hogy Oroszország mindig ellenezte Ukrajna NATO-tagságát, de nem vonta kétségbe Ukrajna ahhoz való jogát, hogy tulajdon gazdasági tevékenységét úgy folytassa, ahogy akarja, ami vonatkozik az EU-tagságra is

Az arra vonatkozó kérdésre, hogy Friedrich Merz német kancellár háborús bűnösnek nevezte őt, azt mondta, hogy ez egy sikertelen kísérlet arra, hogy levegye a felelősséget a kollektív Nyugatról "az Ukrajnában jelenleg zajló tragédiáért".

Emlékeztetett rá, hogy 2014-ben három európai ország, Németország, Franciaország és Lengyelország külügyminisztere szavatolta az akkor hatalmon lévő ukrán elnök, Viktor Janukovics és az ellenzék közötti megállapodást arról, hogy minden vitatott politikai kérdést alkotmányos keretek között, békés úton kell megoldani.

A garanciavállalók közül "senki sem emelte fel a kisujját sem", amikor másnap mégis puccsot hajtottak végre, majd "ezután a kijevi rezsim harci műveleteket indított páncélosok és repülőgépek bevetésével azon ukrajnai régiók békés lakossága ellen, amelyek nem értettek egyet ezzel az államcsínnyel" - mondta.

Putyin szerint az ukrajnai tragédiáért azok felelősek, akik figyelmen kívül hagyták Moszkva érdekeit.

Hangsúlyozta: Kijev nem biztosíthatja saját biztonságát Oroszország biztonságának rovására. Hozzátette: ha az ukrajnai kérdést nem lehet békésen megoldani, akkor Oroszországnak fegyveres úton kell megoldania.

Oroszország Nyugaton befagyasztott eszközeinek átadása Ukrajnának hatalmas kárt okoz az egész nemzetközi gazdaságnak, amit szerinte a bölcs nyugati vezetők is megértenek - mondta.

A háború menetéről szólva azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők már nem képesek nagyszabású katonai műveletekre, csak tartják a frontvonalakat, folytonos átcsoportosításokkal. Az ukrán hadsereg tartalékainak szintjét kritikusnak nevezte, azt mondta, hogy a harcképes ukrán alegységek létszám-feltöltöttsége legfeljebb 47-48 százalékos.

Az orosz elnök kijelentette, hogy az orosz fegyveres erők a "különleges hadművelet" övezetében gyakorlatilag minden irányban sikeresen támadnak. Az orosz katonák túlnyomó többsége ragaszkodik ahhoz, hogy Oroszország elérje kitűzött céljait - tette hozzá.

Kínában tett látogatásáról Putyin egyebek között azt mondta, hogy Moszkva és Peking konszenzusra jutott a Szibéria Ereje-2 gázvezeték ügyében, és elégedettnek mondta magát az egyezség eredményével. Úgy vélte, hogy

Kína továbbra is a világgazdaság motorja, azonban energiaigénye növekszik, az Oroszországból érkező gázellátás pedig segít kielégíteni ezt az igényét.
A geopolitikát pozitívnak értékelte és időszerűnek nevezte Hszi Csin-ping kínai elnöknek a globális kormányzásra vonatkozó kezdeményezését.

Álláspontja szerint már kirajzolódtak a multipoláris világ körvonalai, de ez nem jelenti azt, hogy új hegemóniáknak kell megjelenniük, és minden országnak egyenlő jogokkal kell rendelkeznie. Rámutatott, hogy a Sanghaji Együttműködési Szervezet tagállamai nem tervezik "legyőzni" egymást, hanem igyekeznek a lehető legjobban megszervezni saját munkájukat

Hangsúlyozta, hogy a világkereskedelemben kialakult egyensúlygondokat tárgyalásokkal kell megoldani, amin Oroszország sikeresen dolgozik partnereivel. Mint fogalmazott, az ukrajnai események sok ország számára ürügyül szolgálnak gazdasági kérdések megoldására.

Trumpnak azzal a kijelentésével kapcsolatban, hogy Oroszország, Kína és Észak-Korea "összeesküdött" az Egyesült Államok ellen, megjegyezte, hogy az amerikai elnök nincs híján a humorérzéknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Köpködött, kártékony volt, és most pofátlanul visszajön tanítani” – kiakadtak az ELTE-oktatók Maruzsa Zoltán visszatérése miatt
A volt köznevelési államtitkárt egy tanszéki értekezleten szembesítették kollégái az oktatáspolitikában játszott szerepével. Az oktatók petíciót is indítottak, hogy a jövőben legfeljebb négy évig lehessen távol maradni politikai megbízatás miatt.


Tizennégy év kormányzati munka után visszaült a katedrára Maruzsa Zoltán, volt köznevelési államtitkár – az ELTE történészei pedig nyíltan megtagadják az együttműködést vele: vizsgabizottságba sem ülnének be mellé, és petíciót indítottak, hogy a politikából visszatérők múltjának legyen következménye.

Kemény mondatoktól izzott a levegő egy június eleji tanszéki értekezleten, ahol az ELTE Történettudományi Intézetének oktatói több mint másfél órán át kérték számon a volt köznevelési államtitkáron az elmúlt évek oktatáspolitikáját. A 24.hu cikke szerint a tanárok egyebek mellett az egyetemi autonómia és a tudományos szabadság területén véghez vitt rombolással vádolták a visszatérő adjunktust.

Egyikük szerint „etikailag és szakmailag is vállalhatatlan, hogy úgy tegyünk, mintha mi sem történt volna”.

A volt államtitkár a lapnak nyilatkozva a világnézeti sokszínűség fontosságát hangsúlyozta, és jelezte, hogy a hallgatóknak szabad választásuk van. „Az ELTE BTK-n a bojkott nehezen értelmezhető, hiszen minden kódon több kurzust hirdetünk, és a hallgatók döntik el, hogy azt kinél veszik fel, tehát senki nem kényszerül arra, hogy hozzám jelentkezzen. Aki viszont szívesen tanulna tőlem, azt nagy örömmel várom” – fogalmazott Maruzsa. Hozzátette, hogy szakmai felkészültségét több mint 80 publikációja, doktori és habilitált fokozata, valamint egy korábbi „Félév Oktatója” címe is alátámasztja, és már ősszel új publikációi jelennek meg.

A dékáni hivatal tájékoztatása szerint Maruzsa Zoltán 2012. szeptember 15-től volt folyamatosan fizetés nélküli szabadságon, amelyet évente hosszabbítottak meg. Az utolsó, 2026. július 31-ig szóló engedélyének korábbi lezárását a 2026-os országgyűlési választások után három nappal, április 15-én kérte, így május 15-én visszakerült az egyetem állományába. A hivatal szerint az intézmény a fizetés nélküli szabadság indokát jellemzően nem vizsgálja, azt mérlegelési jogkörében engedélyezi.

A státuszbeli és anyagi változás is jelentős: Maruzsa államtitkárként közel 3 millió forintos bruttó fizetést, valamint kuratóriumi tiszteletdíjat kapott, míg adjunktusként a 2025-ös bérrendezés után is csupán bruttó 530 ezer forintos alapilletményre számíthat.

„Az biztos, hogy fel kell majd dolgoznia azt a zuhanást, hogy tegnap még főnök volt, most meg adjunktusként alulról a második. Nem beszélve a fizetési különbségekről. Majd, amikor megkapja a fizetését, el fog hűlni rendesen” – jegyezte meg az egyik oktató.

Egy forrás ennél is keményebben fogalmazott, aki szerint az anyagiak elő sem kerültek Maruzsa visszatéréséről folytatott vita során, hanem

„azzal van bajunk, hogy köpködött, kártékony volt, és most pofátlanul visszajön tanítani”

Az ügyre reagálva az egyetem polgárai petíciót indítottak, amelyet már több mint ötszázan aláírtak. Ebben azt követelik, hogy a politikai megbízatás miatti fizetés nélküli szabadság időtartamát négy évben maximálják, a visszatérőket pedig vessék alá egy szakmai alkalmasságot és etikai szempontokat is vizsgáló eljárásnak, azaz habitusvizsgálatnak.

A cikk felidézi az ELTE és a kormány közötti vitákat, például a modellváltás elutasítását, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen indított konkurens tanárképzést, valamint az egyetem szerepét a pedagógus-tiltakozásokban.

Maruzsa Zoltán visszatérése nem egyedi eset, a közeljövőben több, a politikából távozó oktató kezdi újra a tanítást az ELTE-n. A szocialista Hiller István és a volt jobbikos Brenner Koloman is hosszú kihagyás után folytatja, míg a fideszes Navracsics Tibor esetében nem valódi visszatérésről van szó, mivel miniszteri és uniós biztosi munkája mellett is folyamatosan tartott órákat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Tarr Zoltán: Saját „tolvajnyelvet” alakítottak ki az NKA-ügy érintettjei
A miniszter szerint az NKA átvizsgálása feltárta, hogy a NAV-nyomozásban érintettek egy belső zsargont használtak a közpénzek elosztására. A közpénzkeretet „uszodának”, a pályázókat „úszóknak” nevezték, és ügyeltek arra, hogy „ki úszik be” a tárcavezető szerint.


Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szerdán „Az uszoda” címmel tett közzé egy bejegyzést, amelyben a Nemzeti Kulturális Alap (ami körül a NAV is nyomoz) minisztériumi vizsgálatának egyik friss fejleményéről számolt be.

„A NAV nyomozásban is érintett személyek a Cosa Nostra tolvajnyelvéhez hűen »uszodának« nevezték maguk között a miniszteri egyedi döntésekre szánt közpénzkeret egy részét.”

A poszt szerint ehhez a zsargonhoz illő kifejezéseket is használtak egymás között: a számukra kedves pályázókat „úszóknak” nevezték, és hívták meg őket az „úszóversenyre”. A miniszter szerint ebben több-kevesebb sikerrel próbáltak ügyelni arra is, hogy „ki úszik be” a medencébe.

Tarr azt írta, a tolvajnyelv használata tökéletesen leírja, hogyan működött a kulturális alapok kiosztása hosszú éveken át, szűk körben, az intézmény munkatársait megkerülve. A bejegyzést azzal zárta, hogy a bűnesetek feltárása folyamatban van, és

reméli, hamarosan az is kiderül, „ki volt az úszómester”.

Az ügyészség tegnap hat embert vett őrizetbe hűtlen kezelés gyanújával, köztük Bús Balázst, Óbuda korábbi fideszes polgármesterét, ma pedig kezdeményezték letartóztatásukat, amiről csütörtökön dönthet a bíróság. A gyanú velük szemben hűtlen kezelés.

A botrány még áprilisban robbant, miután a nyilvánosságban felmerült a gyanú, hogy az NKA 17 milliárdos támogatási keretét politikai lojalitás alapján osztották szét, támogatva a Fidesz választási kampányát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Még csak most jön a kánikula java
A HungaroMet előrejelzése szerint a kánikula a hétvégén tetőzik, a csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot is. Csütörtökön már extrém erős lesz az UV-sugárzás is.


A HungaroMet friss jelentése szerint még csak most jön a hőhullám java, ugyanis a következő napok során az anticiklon, melynek jelenleg a középpontja még Nyugat-Európában helyezkedik el, egyre inkább kelet felé tolódik, és a középpontja hétvégére már a Kárpát-medence fölé húzódik. Ennek áramlásában pedig egyre melegebb, szubtrópusi eredetű levegő érkezik a Kárpát-medencébe.

A meteorológiai szolgálat szerint, az éjszakai órákban sem igazán számíthatunk felfrissülésre, a minimumhőmérséklet döntően 15 és 20 fok között alakul, de a belvárosokban, a vízpartok mentén és a magasabban fekvő helyeken ennél is melegebb lehet.

Az ország nagy részén derült időre kell készülni, csapadék sehol sem valószínű, legfeljebb az ország középső részén képződhet némi gomolyfelhő. A csúcshőmérséklet 31 és 37 fok között alakulhat, és a napsütés szinte zavartalan lesz.

Viszont nagyon figyelni kell a káros UV-sugárzásra, ami az ország kétharmadán már extrém erős lesz holnaptól.

A HungaroMet szerint a bőrünk védelmére a következő napokban is figyelnünk kell, mivel az anticiklon áramlásában egyre szárazabb levegő érkezik fölénk, ami még kevesebb felhőképződést és tovább emelkedő hőmérsékletet hoz.

Hétvégére már a legmagasabb fokú riasztás is érvénybe lép.

A szombat, illetve vasárnapi napra már a legmagasabb harmadfokúfigyelmeztető előrejelzés is érvényben van magas középhőmérsékletre.

Tegnap az országos tisztifőorvos meghosszabbította a másodfokú hőségriasztást péntek éjfélig. Ezzel párhuzamosan bejelentette, hogy szombat 0 órától kedd éjfélig már a legmagasabb, harmadfokú hőségriasztás lép életbe az egész ország területére. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) a döntést a HungaroMet tartós és extrém meleget jelző előrejelzéseivel indokolta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A ledobált Pride-zászlók helyére magyar lobogókat tettek a Mi Hazánk aktivistái az Erzsébet hídon
A Mi Hazánk Ifjai szerda délelőtt gyorskötegelőkkel rögzítettek nemzeti lobogókat az Erzsébet híd korlátjaira. Az akció napokkal azután történt, hogy egy férfi a Dunába dobálta a Pride miatt kihelyezett szivárványos zászlókat.


Néhány nappal a hétvégi Budapest Pride felvonulás előtt újabb fordulatot vett a fővárosi zászlóügy: szerda délelőtt a Mi Hazánk Mozgalom ifjúsági szervezetének tagjai magyar zászlókat raktak tele az Erzsébet hidat - írja a Telex.

Novák Előd, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője később egy posztban arról írt, a magyar zászlókkal azt üzenik, hogy Budapest mindenkié.

A konfliktus vasárnap kezdődött, amikor egy férfi leszedte és a Dunába dobálta az Erzsébet hídról a Pride alkalmából kihelyezett szivárványos zászlókat. A Fővárosi Önkormányzat azonnal feljelentést tett rongálás miatt, és közölte, hogy napokon belül pótolja a lobogókat. A rendőrség kedd este mogyoródi otthonában elfogta az 58 éves gyanúsítottat, aki beismerte a tettét. Kihallgatása után szabadon engedték, az eljárás rongálás miatt folyik ellene.

Az ügy a parlamentben is téma lett: Juhász Hajnalka, a KDNP képviselője szerint a szivárványos zászlók társadalmi feszültséget okoznak, és inkább a magyar zászlónak lenne ott a helye.

Erre Magyar Péter miniszterelnök egy Ferenc pápától származó idézettel reagált: „Ha egy meleg Istent keresi, ki vagyok én, hogy megítéljem őt?”

Novák Előd eközben bejelentette, hogy kifizeti a zászlók leszedéséért járó bírságot, Fekete-Győr András pedig úgy kommentálta a zászlók eltávolítását, hogy azzal „egy kicsit megint nyomorúságosabb hely lett Magyarország.”

A hétvégi felvonulást idén a rendőrség – a tavalyi gyakorlattal ellentétben – nem tiltotta be, de a szervezők továbbra is a szerintük homofób törvény eltörlését követelik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk