SZEMPONT
A Rovatból

Pusztai Erzsébet: Szégyen, hogy az egészségügyből próbálnak meg egyesek így meggazdagodni

Évekkel hamarabb megoperálják az állami Uzsoki Kórházban azt a beteget, aki fizet 1-2 millió forintot egy magáncégnek - állítja Hadházy Ákos. Pusztai Erzsébet volt államtitkár szerint teljes a káosz, és ez nem véletlen.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. február 10.



Papcsák Ferenc volt fideszes polgármester cégének kell fizetni, ha valaki azt akarja, hamarabb megműtsék az állami Uzsoki Kórházban - erre jutott Hadházy Ákos. Hivatalosan ezek a betegek a VIP szolgáltatásért fizetnek, például a jobb szobáért, de a független képviselő szerint ezzel meg is kerülik a hosszúra nyúlt várólistákat, a műtéteket pedig a kórház személyzete végzi, a kórház eszközeivel. A politikus által megszerzett szerződésben ugyan leszögezik, hogy mindez "a szabad kapacitás terhére" történhet, de az nem világos, hogy a betegek által kifizetett milliókból mennyit kap a kórház, és mennyit Papcsák Ferenc cége, ahogy az sem, hogy a kórház orvosai a szabadidejükben vagy a munkaidejükben dolgoznak. Az is kérdés, ha az állami kórház szerint az rendben van, hogy aki fizet, megkerülheti náluk a várólistákat, miért kell ehhez egy közvetítőcég?

Mindez azután derült ki, hogy egy másik fideszes képviselőhöz köthető cég egy külföldi betegnek 1650 euróról (700 ezer Ft-ról) állított ki számlát az Uzsokiban kapott ellátásért, ami még a németországi áraknál is magasabb. Abban az ügyben csalás gyanúja miatt nyomozás is indult. Utána olyan betegek is jelentkeztek a képviselőnél, akik magyarok, van TB-biztosításuk, viszont állításuk szerint a kórház orvosai ajánlották nekik, hogy ha nem szeretnének 2-3 évet várni, fizessék ki a VIP-ellátást, és heteken belül megműtik őket. A visszás helyzetről Pusztai Erzsébet infektológussal, egykori államtitkárral beszélgettünk.

– Azt kommunikálja a kormányzat egy ideje, hogy határozottan külön kell választani az egészségügyben a magánellátást az államilag finanszírozottól. Hogy sikerült ez az Uzsokiban?

– Hát ez tökéletes példája egyébként annak, hogy ne azt nézzük, amit beszélnek, hanem azt, amit csinálnak. Tudniillik, amikor kimondták, hogy élesen el akarják választani az államit a magántól, akkor egyszerre két dolgot mondott mindenki. Az egyik az, hogy ezt nem lehet megcsinálni, mert az államiban nem marad elég orvos. Tehát ez a fajta éles elválasztás, a biztosítási ellátás körébe tartozó betegek számára rendkívül hátrányos. Ugyanakkor

a magán és biztosítási ellátás közötti viszonyokat egyértelművé kell tenni és rendezni kell.

Ez a másik oldal. Tehát nincs annyi egészségügyi dolgozó, hogy külön az államiban és külön a magánban is elegen legyenek, de meg kell oldani azt, hogy korrekt, világos és átlátható módon működjön együtt egymás mellett az állami és a magánellátás. Erre lehet megoldásokat találni, de nem azt, ami az Uzsokiban történt. Mert az nem a szétválasztás, hanem az összemaszatolás és mutyizás.

– A szerződésben nem lehet megtalálni például azt, hogy ebből mennyi jár a kórháznak az igénybevett infrastruktúráért.

– De azt sem, hogy azok az emberek, akik ott az úgynevezett VIP-betegeket ellátják, milyen minőségben látják el. Ugyanazok az emberek, akik a biztosítási ellátásban dolgoznak a betegekkel, folytatják a VIP-ellátást, és nem lehet látni, hogy hol van a határ, és hogy fizetik őket, és ki hova számít, és mikor, napközben dolgoznak, vagy éppen akkor, amikor nincs biztosítási beteg a rendszerben, szóval teljes a káosz.

– Amennyiben az egészségügy finanszírozása megfelelő lenne, nem lenne mesterségesen szűkítve a kapacitás azáltal, hogy nem adnak elegendő pénzt az ellátásokra, nem is nyílna lehetőség ilyen VIP ellátásra. Mert a technika ott van, a szervezet ott van, csak mivel a finanszírozás nincsen ott, ezért az idő nagy részében vagy nem műtenek, vagy felárért ellátják az úgynevezett VIP betegeket.

– De ha nem teszik egyértelművé, mi az, hogy szabad kapacitás, meddig terjed a biztosítási ellátás, és mikortól kezdődik a VIP, akkor ez egy maszatolás össze-vissza.

Le kéne írni, hogy a biztosító egy hónapban ennyi és ennyi műtétet fizet ki a kórháznak.

Ha ez teljesen egyértelmű, akkor azt lehet mondani, hogy a hónap első három hetében leoperálják az összes biztosítási beteget, és az utolsó héten pedig mehetnek a fizetős betegek. De nincs elválasztva a kettő egymástól, így teljes káosz van. És persze az meg aztán világbotrány, hogy magánellátásért pénzt szednek egy kórházban, de nem tisztázzák, hogy a kórház ebből mennyit kap az anyagok, eszközök és egyebek felhasználásáért, mennyi munkabér jár és honnan azoknak, akik dolgoznak ebben az öszvér rendszerben. Mert nemcsak az orvosok dolgoznak, hanem a nővérek, a műszaki személyzet, és még sorolhatnám a takarítókig.

– Utoljára ilyet akkor láttam, amikor a nyolcvanas évek második felében bejöttek az úgynevezett GMK-k a késő kádárizmusban, és a vállalat gépein végeztek műszak után magántermelést, amiből sokan igen jól éltek.

– Ott sem volt eldöntve, hogy ki kinek mit, és mennyit fizet. Volt, amikor világos volt a határ, de volt olyan is, ahol össze volt maszatolva a dolog, és nem vonták le a megkeresett összegből azt, amit ráfordított maga az állami cég.

– Nyilvánvalóan az lenne a tiszta, ha csinálnának egy külön magánklinikát máshol, más eszközökkel, más személyzettel.

– Van egy másik megoldás is. Az, hogy tiszta, világos szerződési feltételeket kell leírni, ahol a kapacitás, az emberek munkája, és minden más feltételnek pontosan meghatározzák az árát.

Nem kell ahhoz külön épület, különálló klinika, hogy ezt tisztán és világosan szerződésbe lehessen foglalni.

De hát ezt megnehezíti az, hogy az egészségbiztosítási pénztár se teszi egyértelművé, hogy mekkora kapacitást, milyen létszámot finanszíroz.

– Rendelkezik erről valahogy az egészségügyi törvény?

– Tulajdonképpen nem az egészségügyi törvény az, mert az az egészségügyi ellátás különböző feltételeit tartalmazza, hanem van az egészségbiztosításról szóló törvény, amelyiknek egyértelművé kellene tennie ezeket a feltételeket. Régebben nagyon komoly elképzelés volt, éppen azért, hogy ne vonuljanak ki a nagyon jó orvosok a magánellátásba, hogy a kórházban a választott orvost korrekt és világos körülmények között lehessen megfizetni a paraszolvencia helyett. És akkor a választott orvos és a munkatársai kapják a beteg által befizetett összeget, és a kórház pedig megkapja a saját részét abból, amiért biztosítja az ellátás egyéb feltételeit. Tehát ilyen értelemben is lehetne korrekt szerződéseket kötni. Csak tisztává kell tenni a helyzetet.

Azáltal, hogy itt beszélnek a levegőbe évek óta, de a feltételeket nem teszik világossá, ez nagyon tág teret nyit a mutyizásnak, maszatolásnak, és megvallom őszintén, szégyen, hogy az egészségügyből próbálnak meg egyesek így meggazdagodni.

– Miért nem lehet ezt tisztán csinálni? Mert akkor is óriási üzlet lenne.

– Szerintem a nem akarásnak nyögés a vége.

– Mármint?

– Ha tisztává és világossá teszik a dolgokat, akkor átlátható lesz, mindenki tudja, hogy mikor hol mi történik, és ezt valószínűleg sokan nem szeretik. Mert a zavarosban lehet halászni, mint például most Uzsoki esetében.

– Hadházy Ákos azt is állítja a Facebook posztjában, hogy onkológiai műtétek, vizsgálatok is elérhetőek így, ami szerinte végképp etikátlan.

– Sajnos az utóbbi években pont azáltal, hogy az állami egészségügyi ellátás helyzete folyamatosan romlik, és csökken a dolgozói létszám is, ezáltal sajnos a vizsgálatokat is nagyon nehezen lehet elérni. Nagyon sok ember, ha valami panasza van, inkább elmegy a magánellátásba, ha van pénze, és kifizeti az ott elvégzett vizsgálatot, legyen az akár röntgen, CT vagy bármi más, azért, hogy hamarabb jusson diagnózishoz. Tehát ez ma már megy, és tulajdonképpen ez elvben még azt is jelenthetné, hogy azok meg, akik nem tudnak fizetni, a számukra csökken a vizsgálati várólista. Mert ha én elmegyek és kifizetem magánúton, akkor már nem kerülök bele a sorba. Igen ám, de ugyanakkor azt világosan lehet látni, hogy óriási tömegeknek nincs arra pénze, hogy kifizesse aktuálisan a 25-30 ezer forintos ultrahangot vagy CT-t, vagy pláne 80 ezerért az MRI vizsgálatot. Tehát teljes a zűrzavar,

nem véletlen az, hogy az orvosi kamara most nagyon határozottan és egyre határozottabban áll ki azért, hogy így nem lehet folytatni az egészségügyet.

– Mit gondol az uzsokis történetről? Ez „csak” egy mutyi, vagy itt megáll valamiféle bűncselekménynek a gyanúja is?

– Miután az ember nem ismeri a pontos részleteket, első ránézésre a mutyi is bűncselekmény lehet, ha visszaélnek a lehetőségekkel. Hűtlen kezelés, sok minden előfordulhat. De hát nyilván fel kell jelenteni ezt az egészet, és ki kell vizsgálni alaposan. Mert az, hogy mi bűncselekmény, majd a nyomozás során állapítják meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Thuróczy Szabolcs: Ha 2026-ban is ebben a száraz szarban tapicskolunk, elhagyom az országot
A színész az Ördögkatlanon beszélt arról, mennyire felháborítja a luxus és a politikai közöny. Szerinte Rogán Barbaráék pénzéből akár tanárok béremelését is fedezni lehetne.


Thuróczy Szabolcs az Ördögkatlan fesztiválon ült le beszélgetni Veiszer Alindával. A színész elmondta, hogy Moszkva mellett van egy falu, ahol Aszadtól Janukovicsig mindenki megtalálható. Úgy fogalmazott, Orbán is elmehetne oda a több százmillióval együtt, és „mi meg boldogabban élnénk”.

A Telex által szemlézett beszélgetés elején Rogán Barbara luxustárgyairól beszélt. Szerinte a propagandaminiszter feleségének egyetlen karkötőjéből szinte az egész Ördögkatlan fesztivál kijönne. A Hermès táska ára 23 millió forint, amibe csak zsebkendőt és szájfényt lehet tenni. Azt mondta: „Amikor azt gondolod, hogy az elmebetegségnek nincs már határa! És megy be a Chanel boltba, hogy vesz még egy táskát.”

„A szekrényben lévő táskáiból egy teljes pedagógusi béremelés kijönne.”

Thuróczy szerint szeretne távol maradni a közélettől, de nem tud, mert a politika folyamatosan adja a témát, és ez nagyon feszült hangulatot teremt. „Félreállok az autóval, felordítok az égbe, nem marad bennem, nem leszek rákos. Kiordítom magamból” – mondta. Ha nem így vezeti le a feszültséget, akkor Bödőcs Tiborral sms-ezik. Szerinte a nagyjából 10 ezer üzenetükből akár 400-500 percnyi anyag is lehetne, ha egyszer kiadnák.

A rendszerváltás idején még a Fideszre szavazott, mert vidéki fiatalként nem érzett más pártot magához közel. Úgy látta, az SZDSZ túl budapesti volt, az MDF pedig kevésbé szólt a fiatalokhoz. Most úgy fogalmazott: „Az MDF már egy jó minőségű tokaji bor ehhez a koccintókultúrához képest, amit ma politikának nevezünk”. Torgyán József, Kuncze Gábor szerinte szórakoztató emberek voltak, Kupa Mihály pedig összetett mondatokban beszélt. Úgy érzi, a politika teljesen megváltozott, de „ennek egyszer vége lesz, mert csak a pénz érdekli őket, és csak erről tudnak beszélni”.

„Ma egy kurvajó országban Sára Sándor, Ungváry Krisztián meg Jankovics Marcell lenne a jobboldal” – mondta, hozzátéve, hogy ma ezt Bede Zsolt és Menczer Tamás képviseli.

A jövőjéről úgy nyilatkozott, nyugodtabb életet szeretne, „hogy kicsit felszabaduljon a társadalom, és fasza, fontos dolgokra lehessen koncentrálni”. A 2026-os parlamenti választásra és a lehetséges változásra is utalt: „Ha nem így lesz, akkor én biztosan elhagyom az országot, elmegyek Rijekába.”

Szerinte „ha jövőre megint ebben a száraz szarban fogunk tapicskolni, akkor végünk van”.

Szóba került Magyar Péter is, akiről Thuróczy azt mondta, „hihetetlen, amit kap” a Fidesztől és a holdudvarától, és „másfél év alatt meg is őszült a csávó”.

Színészként felháborítja, hogy a kormány milyen kulturális produkciókat támogat. „A tündöklő középszer dorbézol, égetik a pénzt, mintha nem lenne holnap” – mondta. A legtöbb kiemelt alkotást megnézi, így a Hunyadit is, de elaludt rajta. Szerinte „rengeteg ember van benne, akit szeretek, de ha én játszottam volna benne, röhögőgörcsöt kaptam volna magamon ebben a jelmezben”. A Tenkes kapitányáról viszont azt mondta, hogy jól volt megcsinálva, remek színészi játékkal. A Hunyadival kapcsolatban úgy fogalmazott:

„Itt meg nyammogás van, nincs igazán brutál erejű, jó színészet. Szarok a szövegek, pedig lehetett volna ezt igazi, valós, jó párbeszédekkel csinálni.”

A beszélgetésben még szóba került a Pintér Bélához fűződő viszonya, nehezen induló pályája és az alkoholizmus is. Elmondta, hogy nagyon szereti az olyan feltörekvő előadókat, mint Beton.Hofi, Pogány Induló vagy Carson Coma. Úgy érzi, a hatalom „MSZMP KB, munkásőrhangulatban” áll hozzá a művészekhez, és „Azahriah számait elemzi a Mandiner”. Majka Csurran, cseppen című száma azért tetszett neki, mert sok emberhez eljutott. Szerinte a kormány felháborodása Majka főbelövős performanszán öngól, hiszen fél éve még azt mondták, a számhoz nincs közük, most viszont felvállalják, hogy róluk szól. „De ez már ebben az évben vagy a tizedik vagy huszadik öngól” – tette hozzá.

A teljes beszélgetést Veiszer Alinda csatornáján lehet megnézni és meghallgatni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Mitől ennyire magabiztos Putyin? – A New York Times bemutatta, hogyan változott meg az orosz hadsereg
Putyin Oroszország teljes gazdaságát alárendelte a háborúnak, és sikeresen alakította át a toborzást, a fegyvergyártást, valamint a harcmodort – írja az amerikai lap. Emiatt sokkal jobb pozícióból várhatja találkozását Trumppal, ami számára önmagában is győzelem.


Orbán Viktor arról beszélt a történelmi Trump-Putyin csúcstalálkozó előtt, hogy Oroszország már meg is nyerte az Ukrajna elleni háborút. Bár rajta kívül egyetlen nyugati vezető sem tett ilyen kijelentést, abban egyetértenek az elemzők, hogy Putyin számára már az is hatalmas győzelem, hogy létrejön a csúcs, ami véget vet nemzetközi elszigeteltségének, éket ver a NATO szövetségesek közé, és lehetővé teszi, hogy úgy mutassa be az ukrajnai háborút, mint egy nagyobb konfliktus részét Oroszország és a Nyugat között, amit Oroszország akár meg is nyerhet.

„Bárhová is lép egy orosz katona, az a miénk” - jelentette ki Putyin nemrég külföldi vezetők előtt egy gazdasági találkozón.

De mitől lehet ennyire magabiztos az orosz vezető, akinek a hadserege a háború első időszakában katasztrofális vereségeket szenvedett el? Hogyan tudta megváltoztatni a helyeztetet a csatatéren? És milyen kilátásai lehetnek valójában a háború megnyerésére?

A New York Times terjedelmes cikkében azt írja, Putyin magabiztossága az orosz hadsereg újjáépítéséből fakad. A toborzás, a fegyvergyártás és a harcmodor teljesen átalakult.

Ennek eredményeként Oroszország jelenleg több katonát és fegyvert tud mozgósítani, mint Ukrajna és nyugati szövetségesei. Az orosz veszteségek súlyosak, de a csapatok előrenyomulnak. Mindez csak megerősíti Putyint abban, hogy kitarthat, amíg olyan békemegállapodást nem ér el, ami megfelel az érdekeinek. Kijelentette, ha ez az alaszkai tárgyalásokon nem sikerül, fegyverrel szerzi meg, amit akar.

A lap felidézi, hogy 2022-ben az oroszok a vereség küszöbén álltak. Putyin ekkor elrendelte a második világháború óta az első részleges mozgósítást: 300 ezer embert hívtak be. Emellett fegyencek tízezreit vitték a frontra kegyelemért cserébe. Ez stabilizálta a helyzetet, de komoly társadalmi feszültséget okozott – százezrek menekültek el Oroszországból.

A Kreml ezután változtatott a gyakorlaton, és ma már a pénzre építi a toborzást.

Egy átlagos orosz havi bére körülbelül 330 ezer forint. Egy katona viszont 900 ezer forintot kap havonta. Ehhez jön az akár 11 millió forintos aláírási bónusz, nyugdíj, adósság-elengedés és kedvezményes lakáshitel. Emellett minden harctéri teljesítményt külön megjutalmaznak. Ha valaki kilő egy nyugati tankot, több százezer forint prémiumot kap. Egy HIMARS kilövéséért vagy egy helikopter megsemmisítéséért milliós bónusz jár. Súlyos sérülések – például végtag amputáció vagy vakság – után is komoly kártérítést fizet az állam.

Ezek az ösztönzők százezreket vonzottak a frontra. Egy lábát elvesztő őrmester azt mondta a New York Times-nak, hogy 33 évesen nyugdíjba mehet, és soha többé nem kell dolgoznia. Korábban egy napraforgóolaj-gyárban robotolt, havi 110 ezer forintért. Most Havi 400 ezres nyugdíjat kap majd.

Ezzel a taktikábal Oroszország jelenleg naponta nagyjából ezer katonát toboroz – kétszer annyit, mint Ukrajna.

Átalakították a fegyvergyártást is. A védelmi kiadások ma már aköltségvetés több mint egyharmadát teszik ki. Oroszországé ipara teljesen átállt a háborús termelésre. Putyin hitelekkel árasztotta el a fegyvergyárakat, lazította a munkaügyi törvényeket, és hétvégi, ünnepnapi, éjszakai műszakokat rendelt el.

Jelabugában létrehozták a világ legnagyobb dróngyárát, ahol naponta 80 Geran–2 drónt gyártanak. Az orosz légierő júliusban átlagosan már 200 drónt indított minden éjjel Ukrajna felé. A háború elején ez a szám alig érte el a 40-et.

Putyin a jobb ellátás érdekében harcot hordetett a korrupció ellen. Régi szövetségese, Szergej Sojgu helyére egy közgadászt nevezett ki, Andrej Belouszovot, aki az üzleti világban megszokott módon irányít. Elsődleges célja az ellátási láncok javítása, új technológiák bevezetése, a hadsereg kapcsolatainak elmélyítése az üzleti szférával és a tudományos világgal, hogy Oroszország előnybe kerüljün a csatatéren.

Egyik első intézkedése egy speciális drónegység, a Rubicon felállítása volt, amellyel az ukrán utánpótlási vonalakat támadhatják. Az egység új generációs orosz drónt vetett be, amelyet vékony optikai kábellel irányítottak. Ez a technológia immunissá tette a drónokat a jelzavarásra. A Rubicon drónjai órákig mozdulatlanul feküdtek az utak mellett, majd lesből támadtak minden mozgó célpontot. Belouszov azt is megígérte: októberre külön katonai ágat hoznak létre Drón Erők néven.

Változtattak a harcmodoron is. Az ukrán városokat kisebb gyalogos egységekkel veszik körbe, mezőről mezőre haladnak, sokszor gyalog vagy motorbiciklivel. A védőknek így választaniuk kellett: visszavonulnak, vagy bekerítik őket.

Emellett az idei nyári offenzívában kis, álcázott csoportokat küldtek mélyen az ellenséges vonalak mögé is, ahol romos épületekben vagy szakadékokban rejtőztek, mielőtt összehangolt támadásokba kezdtek. Olekszandr Szirszkij, az ukrán haderő főparancsnoka „teljes beszivárgásnak” nevezte ezt a taktikát.

Mindez oda vezetett, hogy az oroszok fölénybe kerültek az 1200 kilométeres frontvonalon, és az alaszkai tárgyalások előtt sok helyen előre tudtak törni.

A New York Times cikke ugyanakkor rávilágít arra is, hogy mindennek komoly ára volt, Putyin rendszerén belül is megjelentek a repedések. A frontra egyre idősebb és tapasztalatlanabb katonák kerülnek, akiknek az átlagéletkora már eléri a 38 évet. A gazdaság egészét megviseli a hadigazdálkodás, a készletek fokozatosan kimerülnek, az utánpótlás pedig a szankciók miatt akadozik.

De mindeddig Putyin kitartott. Mindent egy lapra tett fel, és úgy tűnik, továbbra is eltökélt, hogy győz Ukrajnában, amit politikai örökségének tekint.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Megjelentek a Nemzeti Gárda katonái Washington utcáin - Trump döntését autoriter lépésnek nevezte a polgármester
A Nemzeti Gárda katonái és páncélozott járművei jelentek meg a Washington-emlékműnél, miután a bűnözésre hivatkozva Donald Trump úgy döntött, beveti őket, átveszi a rendőrség irányítását és több száz szövetségi ügynököt küld az amerikai fővárosba.


Szokatlan látvány az amerikai fővárosban: körülbelül egy tucatnyi nemzeti gárdista jelent meg öt páncélozott Humveevel a Washington-emlékművel szemben - számolt be róla a New York Times. Nem voltak hajlandók válaszolni a kérdésekre a küldetésükkel vagy az itt-tartózkodásuk időtartamával kapcsolatban. Egyikük csak annyit mondott a lapnak, hogy megtiltották neki, hogy bármit is mondjon

A hadsereg kedden este azt közölte, hogy 800 katonát vezényeltek Washingtonba, akik nem vesznek részt a bűnüldözésben, hanem támogató szerepet töltenek be. Állításuk szerint egyszerre 100-150 katona lesz kint az utcákon. A Nemzeti Gárda tagjait először a nemzeti emlékművek közelébe, valamint a délkelet-washingtoni Anacostia városrészben található amerikai parkőrség bázisához küldték. A hadsereg szerint a katonák továbbra is folyamatosan érkeznek a fővárosba, hogy felkészüljenek a bevetésre, amit Trump rendelt el.

A végrehajtási utasítás alapján a 800 nemzeti gárdista mellett félezer szövetségi ügynök is Washingtonba érkezik. Emellett Trump 30 napra átveszi az irányítást a városi rendőrség felett, amit ezalatt Terry Cole, a DEA igazgatója felügyel majd.

Az amerikai elnök arra hivatkozott, hogy a városban ugrásszerűen megnőtt a bűnözés. Azt állította, hogy Washington kevésbé biztonságos, mint sok harmadik világbeli főváros. Azt állította, az a célja, hogy megmentse a várost „a bűnözéstől, a vérontástól, a káosztól, a mocsoktól, és még rosszabbaktól.”

Az amerikai sajtó szerint azonban Trump eltorzította, illetve félreértelmezte az adatokat. Ezek ugyanis épp azt mutatják, hogy az elmúlt két évben a városban csökkent a bűnözés.

Trump a hétvégén arról is posztolt, hogy „a hajléktalanoknak AZONNAL ki kell költözniük.” Azt nem közölte, hogy hová kellene menniük. A Fehér Ház megerősítette, hogy az akció keretében felszámolják a hajléktalantáborokat.

Washington demokrata polgármestere, Muriel Bowser kezdetben békülékeny hangot ütött meg, de kedd este már élesen bírálta az elnök döntését, amit „autoriter” lépésnek nevezett, ami szerinte megsérti a „a város autonómiáját”. A polgármester felszólította a lakókat, hogy lépjenek fel a történtek ellen.

„Védjük meg a városunkat, védjük meg az önállóságunkat, védjük meg a helyi önkormányzati jogainkat, és jussunk túl ezen a fickón! Biztosítsuk, hogy demokrata többségű képviselőházat válasszunk, ami gátat szabhat ezeknek az auturiter törekvéseknek” - fogalmazott.

Bowser visszautasította Trump fővárosról tett állításait, mondván, hogy amikor az elnök hajléktalantáborokat lát, „valami bekapcsol benne, ami miatt elhiszi, hogy a mi gyönyörű városunk koszos, pedig nem az”.

„Nem vagyunk hétszázezer szemétláda és csirkefogó” – mondta a polgármester. Ezzel a washingtoni szövetségi ügyész és korábbi Fox News műsorvezető, Jeanine Pirro kijelentésére reagált, aki megígérte, hogy lecsapnak a „fiatal csirkefogókra” és más bűnözőkre Washingtonban. Az ügyész bírálta a helyi törvényeket, amik szerint akadályozzák, hogy keményebbek lépjenek fel az erőszakos bűncselekményeket elköbető tinédzserekkel szemben.

Bowser arra kérte a szülőket, hogy figyeljenek rá, gyermekeik ne gyűljenek össze nagy csoportokban az utcán. „Ez az a fajta dolog, ami jól mutatna a tévében” – mondta a polgármester. „Őszintén szólva szerintem ez is a cél: hogy hatásos felvételek szülessenek és letartóztatások kezdődjenek Washingtonban.”

A Fehér Ház szerint hétfő éjjel 23 embert már le is tartóztattak a városban. Az akciókban az FBI is részt vett. A BBC szerint a letartóztatások indoka között volt gyilkosság, fegyveres bűncselekmény, kábítószer-kereskedelem, obszcén cselekmény, zaklatás, felelőtlen vezetés és más bűncselekmény is.

„Ez csak a kezdet” – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője.

Karoline Leavitt szerint „a következő hónapban a Trump-adminisztráció könyörtelenül üldöz és letartóztat minden erőszakos bűnözőt a városban, aki megszegi a törvényt, aláássa a közbiztonságot és veszélyezteti a törvénytisztelő amerikaiakat.”

A Washington Post ugyanakkor arról ír, a washingtoni rendőrségen belül nagy a bizonytalanság, mi jön most. Még abban sincs egyetértés, ki irányít valójában. A Fehér Ház szerint a parancsnoki lánc egyértelmű, és annak az élén maga az elnök áll. A polgármester azonban azt mondta, az igazságügyi miniszter csak rajta keresztül kérhet különböző dolgokat a rendőrségtől.

A rendőrszakszervezet hétfőn kiadott közleményében mindenesetre kiállt Trump lépése mellett, mondván, hogy „a bűnözés kicsúszik az irányítás alól”, aminek az oka szerintük a „krónikusan rossz vezetés”, a „radikális politikák” és „személyzeti hiány”.

A demokraták szerint Trump Washington megszállásával próbálja elterelni a figyelmet az Epstein-botrányról, amiben a saját tábora is megosztottá vált.

Ugyanis közülük is sokan követelik, hogy hozzák nyilvánosságra a szexkereskedelem miatt elítélt és később öngyilkosságot elkövető milliárdos ügyének eddig „eltitkolt” aktáit, amelyekben az elnök neve is több helyen feltűnik.

A Nemzeti Gárda és a szövetségi ügynökök utcákra vezénylését a demokraták közül sokan egyszerre tartják színjátéknak, és veszélyes, autokrácia irányába tett lépésnek, ami könnyen puskaporos hordóvá válhat. 2020-ban, amikor Trump a faji megmozdulásokra válaszul legutóbb rendfenntartókat vezényelt a városba, erőszakos összecsapások alakultak ki a tüntetők és a szövetségi ügymökök között. Akkor katonai helikoptereket is kiküldtek, hogy alacsony magassában végrehajtott manőverekkel ijesszék el a demonstrálókat, akik kirakatokat törtek be és több ingatlant is megrongáltak.

A MAGA jobboldali mozgalom több szószólója, mint például Charlie Kirk közben már más amerikai nagyvárosok „teljes katonai megszállását” is követelik.

Ezek kivétel nélkül olyan települések, amiket demokraták irányítanak.


Link másolása
KÖVESS MINKET: