Az összes megkérdezett 40 százaléka támogatná az ellenzéki szövetséget (DK, Momentum, MSZP-Párbeszéd, Jobbik, LMP) a Fidesz pedig 37 százalékra számíthatna egy most vasárnapi választáson. 22 százaléknyian egyelőre bizonytalanok, vagy nem akarnak választani, míg a Kétfarkú Kutya Párt 1 százalékon áll – derül ki a Publicus Népszava által megrendelt kutatásából.
A felmérés szerint az előválasztáson úgy is Karácsony Gergely a legnépszerűbb, hogy még be sem jelentette indulását.
Karácsony Gergelyre a megkérdezettek 23 százaléka szavazna,
Dobrev Klára 20 százalékot kapna,
Jakab Péter és Márki-Zay Péter 17-17 százalékon állnak,
Fekete-Győr Andrást pedig a válaszadók 10 százaléka támogatná az előválasztáson.
Az ellenzéki pártok népszerűsége így áll a Publicus szerint:
DK 11%,
Jobbik 10%,
MSZP 9%,
Momentum 8%,
LMP 1%
Párbeszéd 1%
A felmérésből az is kiderült, hogy az ellenzéki szavazók elsöprő többsége támogatja a közös ellenzéki listát. A legkevésbé a Jobbik szimpatizánsai, de még nekik is 93 százalékuk támogatja az összefogást.
Emellett az is kiderült a felmérésből, hogy kétszer olyan erős a társasházban élőknél az ellenzéki összefogás, mint a Fidesz. 51 százalékuk szavazna az ellenzékre, és csak 24 százalékuk a Fideszre. Míg a kertes házak lakói kis különbséggel, de inkább a kormánypártok felé húznak: 39 százalékuk szavazna a Fidesz-KDNP-re, míg 36 százalék az ellenzékre.
Az összes megkérdezett 40 százaléka támogatná az ellenzéki szövetséget (DK, Momentum, MSZP-Párbeszéd, Jobbik, LMP) a Fidesz pedig 37 százalékra számíthatna egy most vasárnapi választáson. 22 százaléknyian egyelőre bizonytalanok, vagy nem akarnak választani, míg a Kétfarkú Kutya Párt 1 százalékon áll – derül ki a Publicus Népszava által megrendelt kutatásából.
A felmérés szerint az előválasztáson úgy is Karácsony Gergely a legnépszerűbb, hogy még be sem jelentette indulását.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
400 ezer forintot követel a minisztérium egy 300 fős falutól, ahol vakolattal foltozzák az utat
Egy 2017-es községháza-felújítási pályázat elszámolásában találtak szabálytalanságot. Mencshely jegyzője szerint abszurd, hogy a tárca hat év után vizsgálta felül az egyszer már elfogadott elszámolást.
Hat évvel a pályázat elszámolásának benyújtása után 400 ezer forintot és annak kamatait követeli Navracsics Tibor minisztériuma a háromszáz lelkes Balaton-felvidéki Mencshelytől, ahol évek óta nem jut pénz útfelújításra sem – írta meg a 24.hu.
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium egy 2017-es községháza-felújítási pályázat elszámolásában talált szabálytalanságot. Az önkormányzat kifogást emelt a követelés ellen, a tárca azonban hajthatatlan, arra hivatkozva, hogy a visszafizetési kötelezettséget idén július végén állapították meg, és „a pénzügyi és szakmai beszámoló jóváhagyására jelen napig nem került sor.”
A minisztérium négy számlát kifogásol azzal az indokkal, hogy a támogatói okirat ezekkel a „költségekkel kapcsolatos támogatási célt” nem tartalmazott. A legnagyobb, 150 ezer forintos tétel egy födémszerkezeti vizsgálatról szólt, de szerepel a listán egy tervezéshez kapcsolódó környezetvédelmi vizsgálatról és egy állapotfelmérésről szóló számla is, valamint egy alig több mint 50 ezer forintos munkaruha-vásárlás.
A falu anyagi helyzetét jól érzékelteti a polgármester:
„Oda jutottunk, hogy Lacival ketten itt a szomszédban levertük a vakolatot, hogy jó lesz az szétteríteni az úton. Nem úgy van itt, hogy a polgármester nem dolgozik, ugyanúgy fölül a fűnyíró traktorra, megfogja a fűkaszát, mint a többi”
– mondta Szabó Zoltán.
Mencshely 2017-ben nyert kevesebb mint 20 millió forintot a többfunkciós községháza helyreállítására, mert az épület északnyugati sarka megsüllyedt, és a tető, a nyílászárók cseréje, valamint a hőszigetelés is időszerűvé vált.
A Fidesszel jó kapcsolatot ápoló előző polgármester, Rauch Csaba vezetése alatt azonban nem tudták időben befejezni a felújítást, ezért a támogatásból már 2019-ben vissza kellett fizetniük közel négymillió forintot az akkor illetékes Belügyminisztériumnak.
Az önkormányzati ügyek később kerültek át a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumhoz.
A falu jegyzője, Weller-Jakus Tamás abszurdnak tartja, hogy a tárca hat év után vizsgálta felül az egyszer már elfogadott elszámolást. „A törvény szerint öt év az általános elévülési határidő. Ha valaki ennyi idő alatt nem tud lezárni egy pályázatot, az öt év után ne jöjjön ide, hogy, bocsi, de fizessél még ennyit” – érvelt a jegyző.
A követelés a legkisebb önkormányzatokat sújtó filléres gondok sorába illeszkedik. Mencshely éves költségvetése kevesebb mint 50 millió forint, ennek legnagyobb része a működésre és a kötelező feladatokra megy el, a falunak gyakorlatilag nincs pénzügyi mozgástere. A község hiába pályázik, negyedszerre sem kapott támogatást útfelújításra. A polgármester szerint nem egyedi esetről van szó.
„Nem mi vagyunk az egyetlenek, máshonnan is megy ez a pénzbehajtás. Iszonyatos rossz gazdasági helyzetben van az ország, felvették a kínai hiteleket, mert az EU-ból nem jön a pénz, és most rajtunk verik le, hogy az állam működőképessége fennmaradjon”
– vélekedik Szabó Zoltán.
A település annyira kicsi, hogy önálló hivatala nincs is, a nagyvázsonyi közös önkormányzati hivatal alá tartozik. A falu központjában évek óta bezárt a kocsma és a bolt, miközben az ingatlanárak elszálltak: egy 180 négyzetméteres házat 84 millióért kínálnak, és nem kiugró az egymillió forint fölötti négyzetméterár sem. Az elnéptelenedés is nagy probléma: a fiatalokat elszívja Veszprém, a házakat megvásárlók pedig többnyire nem laknak a faluban.
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium a 24.hu megkeresésére azt írta, a méltányos és arányos eljárásokat fontosnak tartják, főleg a kisebb, forráshiánnyal küzdő települések esetében. Hozzátették azonban, hogy a hatályos jogszabályok és a pályázati feltételek betartása ennél is fontosabb. Ezért ha az ellenőrzések közben szabálytalanságot találnak, a jogszabályban meghatározott módon járnak el, ami a támogatások részleges vagy teljes visszakövetelését is jelentheti.
Hat évvel a pályázat elszámolásának benyújtása után 400 ezer forintot és annak kamatait követeli Navracsics Tibor minisztériuma a háromszáz lelkes Balaton-felvidéki Mencshelytől, ahol évek óta nem jut pénz útfelújításra sem – írta meg a 24.hu.
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium egy 2017-es községháza-felújítási pályázat elszámolásában talált szabálytalanságot. Az önkormányzat kifogást emelt a követelés ellen, a tárca azonban hajthatatlan, arra hivatkozva, hogy a visszafizetési kötelezettséget idén július végén állapították meg, és „a pénzügyi és szakmai beszámoló jóváhagyására jelen napig nem került sor.”
A minisztérium négy számlát kifogásol azzal az indokkal, hogy a támogatói okirat ezekkel a „költségekkel kapcsolatos támogatási célt” nem tartalmazott. A legnagyobb, 150 ezer forintos tétel egy födémszerkezeti vizsgálatról szólt, de szerepel a listán egy tervezéshez kapcsolódó környezetvédelmi vizsgálatról és egy állapotfelmérésről szóló számla is, valamint egy alig több mint 50 ezer forintos munkaruha-vásárlás.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szijjártó Péter lett a Budapest Honvéd elnöke, a klub milliárdokat és a stadionját is megkapja
Leisztinger Tamás tulajdonos szerint elfogyott az ideje, ezért új, öttagú elnökség jön. A friss főszponzor, a Vulcan Shield Global több százmillió forintot pumpál a klubba a következő négy évben.
Szijjártó Péter lett a Budapest Honvéd elnöke, a csapatnak pedig egy új szponzornak köszönhetően a következő négy évben több százmillió forintos nagyságrendben megnő a költségvetési mozgástere – írta a Telex a futballklub hétfői budapesti rendezvényén elhangzottak alapján.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint itt van az ideje annak, hogy a Budapest Honvéd a magyar és a nemzetközi futballvilágban is visszafoglalja azt a pozíciót, amelyet megérdemel, és így a csapatot újra mindenkinek komolyan kelljen vennie.
Szijjártó Péter szerint ennek három fontos feltétele van. Az első, hogy négymilliárd forint értékű beruházási programot indítanak a kormány támogatásával, aminek része a sportcsarnok, illetve az akadémia felújítása és működtetése.
„Abban állapodtunk meg a sportkormányzattal és a parlamenti többséggel, hogy november végén a Bozsik Stadion és a Magyar Futball Akadémia a Budapest Honvéd tulajdonába kerül”
– jelentette be.
A miniszter a harmadik ponttal kapcsolatban helytelennek nevezte, hogy a klubnak eddig nem volt főszponzora, de elmondta, hogy ez most megváltozik. „A Vulcan Shield Globallal tegnap aláírtuk a szerződést, így ez azt jelenti, hogy a következő négy évre több százmillió forintos nagyságrendben megnő a klub költségvetési mozgástere és pénzügyi ereje” – közölte.
Leisztinger Tamás, a klub tulajdonosa úgy döntött, hogy maga mellé állít egy öttagú elnökséget. „Az ember nem rendelkezik végtelen idővel és végtelen kapcsolatrendszerrel sem” – indokolta a döntést.
Múlt pénteken megírtuk, hogy a külügyminiszter a washingtoni tárgyalások előtt szokásához híven futni indult: akkor a Bayern München logójával díszített melegítőfelső volt rajta.
Szijjártó Péter lett a Budapest Honvéd elnöke, a csapatnak pedig egy új szponzornak köszönhetően a következő négy évben több százmillió forintos nagyságrendben megnő a költségvetési mozgástere – írta a Telex a futballklub hétfői budapesti rendezvényén elhangzottak alapján.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint itt van az ideje annak, hogy a Budapest Honvéd a magyar és a nemzetközi futballvilágban is visszafoglalja azt a pozíciót, amelyet megérdemel, és így a csapatot újra mindenkinek komolyan kelljen vennie.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Titkolóznak, mire kapott több mint 100 millió forintot Fásy Ádám családjának cége a kulturális minisztertől
Alig alapították meg Fásy feleségének és lányának cégét, máris ömlik hozzájuk a közpénz. A minisztérium és a mulatós sztár is mélyen hallgat a részletekről.
Százmillió forintot meghaladó támogatást kapott Fásy Ádám családjának frissen alapított cége a kulturális és innovációs miniszter, Hankó Balázs saját keretéből – számolt be róla az RTL Híradó. A közpénzt a Zsam-Art Kft. a „Munkácsy Művészeti Misszió égisze alatt megvalósuló vándorkiállításhoz kapcsolódó projekt kivitelezésére” nyerte el. Hogy ez pontosan mit takar, azt sem a minisztérium, sem Fásy Ádám nem árulta el.
A cégadatbázis szerint a ZSAM-ART Production Kft.-t idén februárban alapították, tulajdonosai a mulatós sztár felesége, Fásyné Gurzó Mária és lánya, Fásy Zsüliett.
Fásy Ádám régóta kampányol a kormány mellett, és gyakran feltűnik a Fidesz rendezvényein. 2021-ben Orbán Viktor egy mulatós kampánynótával búcsúztatta az évet, amiben Fásy is énekelt: ez volt az elhíresült „Piros volt a paradicsom, nem sárga; Magyarország előre megy, nem hátra." Az idei Békemeneten az EDDA frontembere, Pataky Attila mellett vonult az első sorban, ahol a kormányfőről úgy nyilatkozott: „Nekünk Orbán Viktor az irányadó. Én nagyon tisztelem a miniszterelnök urat és mindenkinek meg kell hajolni.” Szerinte a miniszterelnök feltette Magyarországot a világtérképre, és „olyan kommunikációs és más tettei vannak, hogy csak jót, és nem akar rosszat az országnak.”
A Fásy Mulató és szépségversenyek tulajdonosa tavaly augusztus 20-án állami elismerést is kapott, a Hankó Balázs vezette minisztérium a Magyar Érdemrend lovagkereszt polgári tagozatával tüntette ki.
Fásy évek óta a Munkácsy Alapítvány elnöke, ebben a minőségében vett részt a festő Honfoglalás című művéről szóló vándorkiállítás júniusi, győri megnyitóján is. A család cégének most odaítélt 101 millió forintos támogatás kiemelkedő, hiszen Hankó Balázs évi 544 millió forintos keretéből idén ez volt a legnagyobb összeg, amit egyetlen kedvezményezettnek ítéltek oda.
A Híradó megkereste a minisztériumot és Fásy Ádámékat is, de adásukig egyik féltől sem kaptak választ arra, hogy milyen szempontok alapján döntöttek a támogatásról, és pontosan mire költik a közpénzt.
Százmillió forintot meghaladó támogatást kapott Fásy Ádám családjának frissen alapított cége a kulturális és innovációs miniszter, Hankó Balázs saját keretéből – számolt be róla az RTL Híradó. A közpénzt a Zsam-Art Kft. a „Munkácsy Művészeti Misszió égisze alatt megvalósuló vándorkiállításhoz kapcsolódó projekt kivitelezésére” nyerte el. Hogy ez pontosan mit takar, azt sem a minisztérium, sem Fásy Ádám nem árulta el.
A cégadatbázis szerint a ZSAM-ART Production Kft.-t idén februárban alapították, tulajdonosai a mulatós sztár felesége, Fásyné Gurzó Mária és lánya, Fásy Zsüliett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tisza Párt: Nagy Mártonék a jegybank feje fölött egyezkedtek Washingtonban, súlyosan sérülhet az MNB függetlensége
Kármán András, a Tisza közgazdásza szerint a pénzügyi védőpajzsot a jegybank háta mögött hozták tető alá. Pedig a szabályok célja pont az, hogy születhessenek olyan rövid távra fókuszáló döntések, amelyek a politikai pártok esetleges újraválasztását segítik, de az országnak ártanak.
Kármán András, a Tisza Párt gazdaságpolitikai szakértője, aki 2010 és 2013 között a második Orbán-kormányban a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára volt, egy Facebook-posztban fejtette ki a véleményét arról, hogy a kormány a Magyar Nemzeti Bankot kihagyva tárgyalt Washingtonban egy devizaswap-keret felállításáról. A szakértő szerint bár Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter megerősítette a hírt és jelezte, hogy a miniszterelnök már tájékoztatta a jegybank elnökét, az eljárás súlyosan sérti az MNB függetlenségét.
Kármán András szerint az a probléma, hogy „az MNB-nek a jegybank törvényben meghatározott feladatai végrehajtása tekintetében függetlennek kell lennie, azaz nem kérhet és nem fogadhat el utasítást a Kormánytól vagy politikai párttól. És ezt nem csak az MNB-törvény írja elő, hanem az Európai Unió Alapszerződése is.”
A poszt írója állítja, hogy egy devizaswap-keret a jegybank egyik legfontosabb feladatához, az árfolyampolitika alakításához szükséges eszköz. Éppen ezért „arról a jegybank feje fölött megállapodni, sőt nélküle a technikai részleteket is leegyeztetni, nagyon is a jegybanki függetlenség megsértésének tűnik” – írja.
Azt is elmagyarázza, miért tartja ezt a függetlenséget elengedhetetlennek: „Mert a jegybankoknak az aktuális kormányoktól való függetlensége biztosítja, hogy ne születhessenek olyan rövid távra fókuszáló döntések, amelyek a politikai pártok esetleges újraválasztását segítik, de hosszú távon komoly költséget okoznak az egész társadalomnak. A korábbi évtizedekben a jegybanki függetlenség fontosságának a felismerése és törvénybe iktatása nagyban segítette a fejlett országokban az infláció visszaszorítását és az árstabilitás megteremtését.”
Bejegyzését egy Nagy Mártonnak címzett üzenettel zárja: „Miniszter Úr! A jegybanki függetlenség semmibevétele lehet, hogy Argentína esetében, aki pár héttel ezelőtt hasonló megállapodást kötött az Egyesült Államokkal, teljesen elfogadott eljárás lenne, de itt Európában ez nem az!”
Az Trump–Orbán-találkozó után a kormány egy „pénzügyi védőpajzsról” kezdett beszélni, amelynek egyik eleme egy dollár-swapkeret lehet. Nagy Márton hétfőn közölte: Washingtonban technikai egyeztetések zajlottak egy swap-line-ról, amely végső soron az amerikai Pénzügyminisztérium és az MNB között jöhet létre. A csomagban szabad felhasználású, fejlesztési és infrastrukturális hitelek is lehetnek, a részletek azonban még nem véglegesek.
Nemzetközi előképként az Argentínával kötött megállapodás említhető, ahol 2025 októberében az amerikai Pénzügyminisztérium pesóvásárlásokkal és egy mintegy 20 milliárd dolláros swap-kerettel segítette az országot, hogy Trump szövetségese megnyerhesse a választásokat.
Kármán András, a Tisza Párt gazdaságpolitikai szakértője, aki 2010 és 2013 között a második Orbán-kormányban a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára volt, egy Facebook-posztban fejtette ki a véleményét arról, hogy a kormány a Magyar Nemzeti Bankot kihagyva tárgyalt Washingtonban egy devizaswap-keret felállításáról. A szakértő szerint bár Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter megerősítette a hírt és jelezte, hogy a miniszterelnök már tájékoztatta a jegybank elnökét, az eljárás súlyosan sérti az MNB függetlenségét.
Kármán András szerint az a probléma, hogy „az MNB-nek a jegybank törvényben meghatározott feladatai végrehajtása tekintetében függetlennek kell lennie, azaz nem kérhet és nem fogadhat el utasítást a Kormánytól vagy politikai párttól. És ezt nem csak az MNB-törvény írja elő, hanem az Európai Unió Alapszerződése is.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
