HÍREK
A Rovatból

Publicus: Az emberek kétharmadának nem tetszik a „luxizás”, még a fideszesek 41 százalékát is zavarja

A felmérésben azt is megkérdezték az emberektől, hogy kire gondolhatott Lázár János, amikor arról beszélt: „nekem személyesen teljes egészében elegem van a luxizásból, a repülőzésből, a jachtozásból és az egészből, amit néhány ember ebben az országban a megteremtett lehetőséggel csinál”.


Az emberek több mint kétharmadát zavarja a feltűnő luxus, amelynek bizonyítékai rendszeresen felbukkannak NER közeli vállalkozók köreiben vagy a politikusok családjában – derült ki a Publicus Népszava számára készített reprezentatív felméréséből.

A válaszadók 67 százaléka mondta azt, hogy zavarja őket a feltűnő luxus. A Fidesz szavazók körében ez az arány 41 százalék, az ellenzékiek között viszont 86 százalék.

A bizonytalan szavazók 58 százalékát is bosszantja a fényűzés.

Május elején az olasz sajtó bemutatott egy Varese városában található luxusingatlant, amit „Orbán-villaként” emlegettek. A villa tavaly nyáron 4,3 millió euróért kelt el. A hivatalos tulajdonos egy olyan cég, amely Habony Árpádhoz és Szalay-Bobrovniczky Kristófhoz köthető. Orbán Viktor tagadta, hogy köze lenne az ingatlanhoz, és sajtópereket helyezett kilátásba. A kutatás szerint a megkérdezettek 67 százaléka ennek ellenére el tudja képzelni, hogy az ingatlan a miniszterelnöké. Mindössze 12 százalék zárta ki ezt. A Fidesz szavazóinak 27 százaléka is elképzelhetőnek tartja, hogy Orbán Viktorhoz köthető az ingatlan.

Lázár János egy kisvárdai utcafórumon úgy fogalmazott: „nekem személyesen teljes egészében elegem van a luxizásból, a repülőzésből, a jachtozásból és az egészből, amit néhány ember ebben az országban a megteremtett lehetőséggel csinál”. Azt nem árulta el, kikre gondolt.

A válaszadók 56 százaléka szerint Mészáros Lőrincre és körére utalhatott, 50 százalék Rogán Antalt és a hozzá közelállókat jelölte meg. Matolcsyékat 49 százalék említette, Orbán Viktort és körét pedig 47 százalék. A Fidesz szavazók 27 százaléka gondolt Mészárosra, 21 százalék Rogánra, 18 százalék Orbán családjára.

Várkonyi Andreát nemrég egymilliós Dolce & Gabbana nadrágban fotózták le, amikor kiszállt egy 120 milliós Bentley-ből. Férjét, Mészáros Lőrincet pár nappal később egy Ferrari 296 GTS-ben látták Felcsúton. Ez az autó felszereltségtől függően 140-180 millió forintba kerül. A 100 leggazdagabb magyar listája szerint Mészáros vagyona nyomdába kerüléskor 1422 milliárd forint volt.

Tiborcz István, a miniszterelnök veje, tavaly még csak 100 milliárd forint körüli vagyonnal szerepelt, idén viszont már 188 milliárdnál jár. Orbán Ráhelen nemrég egy 2,8 millió forintos karkötőt lehetett látni, amikor férjével együtt részt vettek egy ötcsillagos hoteljük éttermének születésnapi ünnepségén.

Rogán Barbara is több fotón látható, ahol a világ egyik legdrágább márkájának, a Hermésnek a limitált darabjait viseli. Ezeket a képeket Hadházy Ákos hozta nyilvánosságra. Sarka KataRogán-Szendrei Cecília üzlettársa és Bessenyei István felesége – egy négymilliós papucsot viselt azon a képen, amit szintén Hadházy osztott meg a Facebook-oldalán.

Matolcsy Ádám feleségéről korábban olyan képek jelentek meg, amelyeken drága nyaralóhelyeken milliós ruhákban és táskákkal pózol. Ez akkor nagy visszhangot váltott ki, mert épp akkor került elő az MNB-alapítványokból eltűnt több száz milliárd forint ügye. Azóta Matolcsyék kevésbé mutogatják magukat, de több kormányközeli vállalkozó továbbra sem rejti véka alá vagyonát.

A kutatás szerint a megkérdezettek 81 százaléka luxusnak tartja Lázár János életmódját. Csupán 9 százalék választotta azt, hogy nem vagy inkább nem számít annak. Még a kormánypárti szavazók 52 százaléka is azt gondolja, hogy a miniszter luxusban él. Lázár csak 40 százalékban tulajdonosa a batidai vadászkastélynak, de a körülötte lévő földeket megvette, és rendszeresen fotózkodik ott a családjával. A kastélyhoz vezető kis forgalmú utat állami pénzből, 3,3 milliárd forintból újították fel.

A hatvanpusztai majorság is megosztotta a közvéleményt. A műemléképület hivatalosan Orbán Győző tulajdonában van. A közelmúltban ott 11,5 milliárd forintra becsült építkezések zajlottak. A megkérdezettek 80 százaléka szerint ez is luxusnak számít. Mindössze 9 százalék mondta, hogy nem vagy inkább nem. A válaszadók 11 százaléka nem adott választ. Még a kormánypárti szavazók 48 százaléka is úgy gondolja, hogy luxusról van szó. Az ellenzékiek 96 százaléka, a bizonytalanok 78 százaléka is ezt gondolja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Váratlanul lemondott a brüsszeli magyar nagykövet
Kovács Tamás Iván bejelentette, hogy nyolc év után távozik a belgiumi és luxemburgi nagyköveti posztról. A megbízatást a diplomata élete egyik legfontosabb szakmai elismerésének nevezte.


Július 31-i hatállyal lemondott posztjáról Kovács Tamás Iván, Magyarország belgiumi és luxemburgi nagykövete. A diplomata a döntést az X közösségi oldalon jelentette be, hangsúlyozva, hogy nem az Európai Unió melletti állandó képviselet vezetőjeként, hanem a kétoldalú kapcsolatokért felelős nagykövetként dolgozott Brüsszelben – vette észre a 24.hu.

A posztot a diplomata élete egyik legfontosabb szakmai elismerésének nevezte.

„Hazámat ezen a fontos állomáshelyen a Belga Királyságba és a Luxemburgi Nagyhercegségbe akkreditált nagykövetként képviselni életem egyik legnagyobb megtiszteltetése volt. A misszióvezetői szolgálatom alatt kapott támogató együttműködést ezúton is mindenkinek köszönöm!”

A távozó nagykövet a megújulás fontosságát is kiemelte, ami szerinte nemcsak az egyén, hanem az intézmény fejlődése szempontjából is lényeges.

Kovács Tamás Iván karrierje szorosan kötődött a Fidesz-kormányokhoz és az uniós intézményekhez is. Az első Orbán-kormány idején Deutsch Tamás kabinetfőnöke volt, később pedig az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF) dolgozott.

A 2010-es kormányváltás után a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkári posztját töltötte be.

Először 2012-ben nevezték ki nagykövetnek, de két év után visszatért az OLAF-hoz. Innen tért vissza 2018-ban a brüsszeli nagyköveti pozícióba, amelyet július 31-i hatállyal ad át.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter Olaszországban: Nekünk is meg kellett küzdenünk egy másfajta maffiával
Magyar Péter az olaszországi Sestri Levantéban, a róla szóló dokumentumfilm bemutatóján beszélt a magyar politikai helyzetről. A Tisza Párt elnöke szerint Magyarországon is egy „másfajta maffiával” kellett megküzdeni.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.



„A tánc most kezdődött el” – jelentette ki Magyar Péter az olaszországi Sestri Levantéban, ahol a róla szóló dokumentumfilm premierjén új fejezetet hirdetett Magyarország számára. A Tisza Párt elnöke a maffia elleni harc legendás mártírjaira, Giovanni Falconéra és Paolo Borsellinóra hivatkozva beszélt arról, hogy Magyarországon is egy hasonlóan kártékony rendszerrel kellett megküzdeni.

Magyar szerint Magyarországon is meg kellett küzdeniük egy másfajta maffiával.

„Egy új fejezet kezdődik Magyarországon, ahol nekünk is meg kellett küzdenünk egy másfajta maffiával.”

A politikus a Riviera International Film Festival keddi nyitóeseményén vett részt, ahol bemutatták a politikai felemelkedését feldolgozó Tavaszi szél – Az ébredés című dokumentumfilmet. A nemzetközi közönség előtt Magyar párhuzamot vont az olasz maffiaellenes küzdelem és a magyarországi helyzet között.

A kampány során is rendszeresen hivatkozott a két olasz ügyészre, aminek céljáról most Olaszországban beszélt. „Az volt a célom, hogy megértessem a magyarokkal, mit jelentett az ő küzdelmük. Ez a két ember az életét adta, harcuk gyümölcseit pedig ma is élvezhetjük Olaszországban és az egész világon” – fogalmazott az ANSA olasz hírügynökség tudósítása szerint. A filmet, amelynek ez volt az első magyar határokon túli vetítése, Topolánszky Tamás Yvan és Sümeghy Claudia készítette.

„A tánc most kezdődött el, nem lesz könnyű.”

Az olaszországi eseményen fokozott biztonsági intézkedések mellett, a vörös szőnyegen vonult be a Cinema Aristonba a fiával érkező Magyar Péter. A helyszíni beszámolók szerint a vetítés előtt a leendő miniszterelnök az olasz–magyar barátságot hangsúlyozta, és örömét fejezte ki, hogy megoszthatja a filmet az olasz közönséggel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Megbukott a román kormány, kaotikus időszak jöhet
Rekordot jelentő 281 szavazattal bukott meg kedden Ilie Bolojan román miniszterelnök kormánya a parlamentben. Nicușor Dan államfő bejelentette, nem lesz előrehozott választás, új kormányfőt keres.


Rekordközeli többséggel bukott meg Romániában az Ilie Bolojan vezette kormány, az államfő pedig azonnal kizárta az előrehozott választások lehetőségét.

A román parlament két háza kedden, együttes ülésen, 281 szavazattal fogadta el a Szociáldemokrata Párt, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség és a PACE – Întâi România képviselői által kezdeményezett bizalmatlansági indítványt – írta a 24.hu. A kormány megbuktatásához 233 voksra lett volna szükség, a támogató szavazatok száma rekordnak számít a rendszerváltás utáni Románia történetében.

Nicușor Dan államfő még aznap este bejelentette, hogy nem ír ki előrehozott választást, hanem a pártokkal való egyeztetés után keres új kormányfőjelöltet. A Bolojan-kabinet az új kormány beiktatásáig ügyvivőként hivatalban marad.

A bizalmatlansági indítvány kezdeményezői azzal vádolták a kormányt, hogy a gazdaság lerombolására, a lakosság elszegényítésére és az állami vagyon kiárusítására törekszik. Szerintük a nyugdíjak befagyasztása és a közalkalmazotti bérek csökkentése mellett sem sikerült érdemben javítani a költségvetés helyzetén.

Ilie Bolojan miniszterelnök a vádakra úgy reagált, hogy a bizalmatlansági indítvány valódi célja az állami vállalatok feletti politikai befolyás megőrzése volt.

Bolojan szerint a kezdeményezők logikája az, hogy „nem adjuk el az állami vállalatokat, inkább mi fejjük meg őket”.

A kormánykoalícióban szintén részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség bírálta a lépést. Turos Lóránd szenátusi frakcióvezető szerint világos alternatíva felkínálása nélkül felelőtlenség megbuktatni egy kormányt.

A kormánybuktatás után a politikai erővonalak is egyértelművé váltak. A szociáldemokraták és az AUR közösen léptek fel, bár céljaik eltérőek: míg George Simion, az AUR elnöke előrehozott választásokat sürgetett, addig a szociáldemokraták egy új parlamenti többség kialakításában érdekeltek.

Ezzel szemben az Európa-párti oldalon az államfő egyértelművé tette, hogy a tárgyalások végén új, Nyugat-barát kormányt szeretne látni.

Nicușor Dan: „észszerű határidőn belül ismét Nyugat-barát kormánya lesz az országnak”.

Az eseményeknek több magyar vonatkozása is van. Az RMDSZ kormányzati szerepe a kabinet bukásával ügyvivői szakaszba került, a szövetség pedig nem támogatta a bizalmatlansági indítványt. A kormányt megbuktató AUR korábban magyar szimbólumokat érintő, provokatív akcióval is szerepelt.

A megbuktatott miniszterelnök, Ilie Bolojan, aki jelenleg ügyvivőként vezeti a kormányt, nemrégiben még a magyar-román kapcsolatok erősítéséről egyeztetett Magyar Péterrel, akit hivatalos bukaresti látogatásra is meghívott.

Bolojan egyébként a román politika tapasztalt szereplője, egy korábbi belpolitikai válság idején, szenátusi elnökként ideiglenesen az államfői feladatokat is ellátta.

A következő hetekben az államfő konzultációkat folytat a parlamenti pártokkal, hogy miniszterelnök-jelöltet nevezzen meg, akinek kormányalakítási programját és kabinetjének névsorát a parlamentnek is jóvá kell hagynia. A politikai bizonytalanság ellenére az államfő hangsúlyozta, hogy az ország működőképes, és az Európa-párti erők között konszenzus van az olyan fontos kérdésekben, mint Románia OECD-csatlakozása vagy az uniós helyreállítási terv végrehajtása.

Via Infostart


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Az életet nem lehet legyőzni soha” - Pataky Attila tényleg életigenlő pályázatot adott be az NKA-s milliókért
A 444.hu birtokába került a dokumentum, amelyből kiderül, milyen szöveggel kapott állami támogatást az EDDA frontembere. A nyelvezet olyan, mintha kifejezetten Hankó Balázs művészeti elvárásainak kielégítésére íródott volna.


„Napfényben utazó jövendőt prognosztizálok magunknak (magyaroknak), mert ártást, káoszt lehet teremteni ideig-óráig, de az életet nem lehet legyőzni soha” – többek között ezekkel a gondolatokkal nyert el ötmillió forintos alkotói támogatást Pataky Attila a Nemzeti Kulturális Alaptól. A 444.hu által megszerzett pályázati anyagok most először adnak betekintést abba, milyen tartalmi vállalásokkal jutottak hozzá kormányközeli zenészek a közpénzmilliókhoz.

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter múlt pénteken az ATV-ben azzal védekezett, hogy a botrányos pénzosztásnál a tartalmi kérdéseket kell vizsgálni.

A miniszter szerint „azt kell megnézni, hogy az adott kulturális tartalom ebben megvalósul-e vagy sem.”

A most nyilvánosságra került pályázatok alapján azonban nehéz lesz számon kérni a konkrét kulturális teljesítményt.

„Dolgomnak érzem korunk zűrzavaros, káosz felé tántorgó világának, utat mutatni a fény és a szabadság felé. Hitet adni, hogy élni érdemes, és mindezeket az emberi léptékű természeti törvények mezsgyéjén. Napfényben utazó jövendőt prognosztizálok magunknak (magyaroknak), mert ártást, káoszt lehet teremteni ideig-óráig, de az életet nem lehet legyőzni soha." - írta az EDDA frontembere.

Pataky Attila mellett a fia, Pataky Gergő is ötmillió forintot kapott. Az ő pályázata olyan fordulatokat tartalmaz, mint a „hús-vér emberi buktatók hiányosságának »vanságát«” való vállalás, és nagybetűkkel szedett, terápiás nyelvezetet idéző kijelentésekkel zárul: „AZ ÉLET ÉRTELME MAGA AZ ÉLET!!! ÁLMOT ÁLMODNI TANULOK!!”

Hankó Balázs az ATV-nek elmondta, hogy azokat a pályázatokat részesítették előnyben, melyekben megjelenik a „hazaszeretet, az életigenlés és a hagyományok".

Patakyék pályázatai valamilyen oknál fogva már-már kísértetiesen igazodnak az eddig nem hangoztatott elvárásokhoz.

A harmadik, szintén ötmillió forinttal támogatott zenész, a DENIZ néven ismert Rizner Dénes rapper csupán egyetlen mondatban foglalta össze a célját: „Rizner Dénes »DENIZ« új dalszövegeinek és zenéinek megírása a 2026-os évben.”

Mindhárman az NKA kollégiumának 17 milliárd forintos, a sajtóban „feketekasszaként” emlegetett keretéből kapták a pénzt.

Egyébként Pataky Attila nemcsak egyéni alkotóként volt sikeres: a cége, a P. Management 150 millió forintot kapott az EDDA 2026-os Aréna-koncertjének megszervezésére.

Az énekes az utóbbi időben aktívan politizált a Fidesz oldalán: idén márciusban Kossuth-díjat kapott, rendszeres résztvevője a Békemeneteknek, és Menczer Tamással közösen alapította meg a Budakörnyéke Digitális Polgári Kört. Magyar Péter egy nyilvánosságra hozott szerződésre hivatkozva azt állította, hogy egy DPK-s fellépésért másfél millió forintot kapott közpénzből.

A 444-nek nyilatkozó belső forrás szerint a 17 milliárdos keretből kizárólag könnyűzenei előadók kaptak alkotói támogatást, miközben más művészeti ágak kimaradtak.

A lap szerint feltűnő az aránytalanság is: míg a zeneművészeti kollégiumnál komoly szakmai felkészültséget igénylő, komplex művek megírására adnak néhány százezer forintot, addig a könnyűzenei alkotók szinte kivétel nélkül ötmillió forintot kaptak. Jó példa erre Tóth Gabi esete, akinek új dalaira 5 millió, a dalszövegekre további 5 millió, a videóklipjére pedig a cégén keresztül 9 millió forint jutott.

Az ügyben megszólalt Krucsainé Herter Anikó, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő főigazgatója is, aki védekező álláspontot vett fel. Szerinte a szervezetnek nincs kompetenciája megítélni a támogatások szakmai minőségét.

„Nem is tisztem megítélni, hogy ez jó cél-e, vagy rossz” – mondta, hozzátéve, hogy az ő feladatuk a pénzügyi elszámolás szigorú ellenőrzése.

A botrány kirobbanása óta több feljelentés is született hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanúja miatt. Az ügyet Molnár Áron színész-aktivista indította el, amikor nagy nyilvánosság előtt mutatott rá, hogy a 17 milliárdos keretből olyan hírességek is részesültek, mint Tóth Gabi, Gáspár Győző és Pataky Attila.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk