News here
hirdetés

Profession.hu: A cégek 72 százaléka tervez béremelést 2022-ben

Az elemzésből kiderül, hogy a megkérdezettek közül tízből hét cégnél 2021-ben történt bérfejlesztés és ugyanennyi vállalatnál tervezik ezt 2022-ben is.

Link másolása

hirdetés

Tízből hét cégnél emelték a fizetéseket 2021-ben és ugyanekkora azoknak a vállalatoknak aránya is, ahol ez idén kilátásban van. 2022-ben a béremelés jellemzően egész cégre kiterjedő, kevésbé a vállalaton belüli bizonyos csoportokat érintő beavatkozásként jelenik majd meg. A leggyakoribb indok a keretösszeg emelésre az infláció, míg legfontosabb célként a munkavállalók megtartását említették leggyakrabban a válaszadók – derül ki a Profession.hu januári kutatásából, ami során több mint 500 cég mondta el véleményét és terveit.

Tavaly szeptemberben a béremelést tervezők aránya még csak 57 százalék volt, azonban januárra több mint 10 százalékpontot nőtt azon cégek száma, akik – ha csak minimális mértékben is, de – tervezik idén a bérek emelését.

A leggyakoribb indok a keretösszeg emelésre az infláció, míg legfontosabb célként a munkavállalók megtartását, ezt követően pedig az új kollégák megszerzését említette a válaszadók többsége.

2021-ben végbement bérfejlesztések és az idei évre vonatkozó tervek

A válaszadó cégek 35 százaléka alkalmaz általános bérpolitikát, azaz a teljes vállalatra vonatkozó, egységes szabályozást – ez leginkább 250 fő feletti vállalatoknál jellemző –, további 20% pedig tervezi ennek bevezetését. A vállalatok közel háromnegyede nyilatkozott arról, hogy esetükben 2021-ben történt bérfejlesztés (ez az arány a 2021 szeptemberében végzett felmérés alkalmával még csak 57% volt), tehát látványos pozitív változás történt azóta e törekvéseket illetően. Az idei évre vonatkozó terveik szerint pedig már a válaszadók 72 százalékánál várható bérfejlesztés, amely arány szeptember óta szintén emelkedett, összesen 9 százalékkal.

Fizetésemelést a legnagyobb arányban az 1 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező, illetve az energiagazdálkodás, feldolgozó- és építőipar területén működő cégek alkalmaztak: esetükben 80% feletti a bérfejlesztést alkalmazó szereplők aránya a tavalyi évben, valamint 2022-re vonatkozóan egyaránt.

A béremelések mértéke valamelyest nőtt tavaly óta

Emelkedés látható az előző évhez képest a béremelések mértékében:

míg 2021-ben átlagosan 9,2 százalékkal nőttek a fizetések, addig az idei évre 9,7 százalék van kilátásban. A felmérés eredménye azt mutatja, hogy a bérfejlesztés mértéke nem a cég méretétől és nem is az árbevételétől függ.
hirdetés

Szeptember óta nőtt azoknak a munkaadóknak az aránya, akik terveznek egy minimális, akár csak pár százalékos béremelést. Azok a cégek, amelyek 2021-ben és 2022-ben is tervezik a fizetések emelését, leginkább a tavalyinál magasabb összeggel teszik ezt (44 százalék nyilatkozott erről); a válaszadók több mint egyharmada azonos mértékben, míg 21 százalékuk az előzőnél alacsonyabb mértékűvel tervez. A különböző ágazatokat vizsgálva elmondható, hogy a nehézipar és a gépgyártás területén várható a legbiztosabban a bérek növelése idén (az e szektorokban működő válaszadók 100 százaléka tervezi). És bár tavaly nem, de idén már kilátásban van az emelés az építőipari szereplők számára és a közigazgatásban is.

Akik nem tudtak 2021-ben (a válaszadók 22 százaléka), illetve nem terveznek 2022-ben (7%) bérfejlesztést megvalósítani, azok jellemzően az 5 millió forint alatti árbevétellel rendelkező cégek, ahol kevesebb, mint 10 fő dolgozik, valamint a kizárólag szellemi munkakörben dolgozókat foglalkoztatók.

2019-ben a szak-, betanított- és segédmunkásokat érintette leginkább a pozitív változás, 2021-ben már a középvezetőket is, idén pedig a cégek többségénél (60%) a teljes szervezetet érintő, általános béremelést terveznek.

Béren kívüli juttatások keretösszegének változása

A béren kívüli bér- illetve nem bérjellegű juttatások esetében tízből hét cég nem tervez változtatást. Minden negyedik cég emelte vagy emelné a béren kívüli juttatások keretösszegét, azonban egyre kevésbé terveznek a vállalatok a bérjellegű juttatásokkal való kompenzálással (úgy, mint a jutalom, prémium, a saját gépkocsi használatának elszámolása, 13. vagy 14. havi fizetés, ruhapénz, nyereségrészesedés, részvényjuttatás), mert a növelés mértéke alacsony.

A tavalyi emelés az átlagosnál magasabb arányban volt jellemző a 250 főnél nagyobb cégek esetében, amely párhuzam a 2022-es tervekben már nem látható. Tavaly a válaszadók 24 százalékánál nőtt, 3 százalékuknál pedig csökkent a keretösszeg, amely arányok az idei évre vonatkozóan 1 százalékkal mozdultak el az emelés javára.

Átlagosan 9 százalékos keretösszeg emeléssel számolnak azok a munkaadók, akik tervezik a fizetések növelését, és átlagosan 19 százalékos csökkentéssel azok, akik redukálják a keretösszeget. A cégek többsége (72%) azonban nem tervez változást a korábbiakhoz képest (ez az arány hasonló a tavalyi felmérés esetében is).

A legtöbb esetben (44%) a megélhetési költségek növekedése, az infláció az oka a béren kívüli juttatásokra szánt keretösszeg emelésének, és közel ennyien vannak azok a cégek, ahol a minimálbér központi növelése miatt nőtt ez az összeg.

„A munkavállalók megtartása és a tehetséges, új munkaerő megszerzése kulcsfontosságú a cégek számára. A bizonytalan helyzet stabilizálódásával a munkáltatók több pénzt allokálnak a fizetések emelésére, erre pedig az említett két cél motiválja leginkább őket. Ezzel párhuzamosan jellemzően a nem bérjellegű juttatások volumenének csökkenése érzékelhető. A pandémia hatása legintenzívebben a rekreációt segítő elemek, legfőképpen sportolás támogatásának háttérbe szorulásán figyelhető meg, bár a munkavállalók jóllétének szempontjából ennek is jelentős szerepe lehetne”
– fogalmazott Martis István, a Profession.hu ügyvezető igazgatója.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
„Ömlik belőlem a vér, én ezt nem fogom túlélni” - közzétették a felvételt, ahogy a karácsonykor megkéselt rendőr segítséget kér
A fiatal őrmester szegycsontja alatt fúródott be a penge.

Link másolása

hirdetés

Lingvai Péter őrmestert 2020. december 24-én késelte meg egy zavart férfi egy újpesti társasház lépcsőházában. A támadót a járőrtársa lelőtte, Pétert pedig életveszélyes állapotban szállították kórházba.

A férfi a Budapesti Zsaruk podcast adásában beszélt a támadásról. Az adásban lejátszották azt a rendőrök közti rádióforgalmazást is, amelyen Péter bejelentette, hogy megszúrták és mentőt hív magához - szúrta ki a Telex. A döbbenetes felvételen hallható, ahogy a fiatal férfi azt mondja: Azonnal küldjetek mentőt, Kassai19, szúrt sérülés!

"Több helyen megszúrtak. Ömlik belőlem a vér, én ezt nem fogom túlélni."

A társai ekkor azt válaszolták, hogy mindjárt ott vannak. Ezután az őrmester még azt is elmondja, hogy a hasfalán szúrták meg, a seb körülbelül öt centiméter széles. Ekkor a dizspécser azt mondja, hogy ne Peti forgalmazzon, hanem inkább a társai, és hogy fogják le a sebét! A beszélgetés azzal zárul, hogy megérkezett a mentő, akik ellátják a kollégát.

Az adásban az őrmester azt mondta, hogy a penge a szegycsontja alatt fúródott bele a testébe, és az is kiderült, hogy még most is volt egy műtétje a sérülése miatt.

hirdetés

A teljes adást itt lehet megnézni.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Itt a feketeleves a kisvállalkozóknak: Varga Mihály szerint hozzá kell nyúlni a katához
A pénzügyminiszter-jelölt szerint azt is meg kell fontolni, hogy az önkormányzati forrásokat az államkincstárnál kelljen tartani felhasználásig.

Link másolása

hirdetés

Csütörtökön hallgatta meg az országgyűlés költségvetési bizottsága Varga Mihály pénzügyminiszter-jelöltet, aki az előző kormányban is ezt a posztot töltötte be. A HVG tudósítása szerint Varga többek között arról beszélt: nem tervez a kormány adóemelést a költségvetési stabilitás érdekében, ugyanakkor a kamara tapasztalatai nyomán úgy látja,

a nagyon sikeres katánál meg kell vizsgálni, hogy változatlan formában fennmaradhat-e.

A kisvállalkozók tételes adójába nem először nyúlnának bele: 2021 januárja óta ha egy katás vállalkozó egy év alatt egy cég felé több mint 3 millió forintot számláz, akkor ez fölötti rész után 40 százalékos adót kell fizetni a számlát befogadó cégnek. Ennek a változásnak a hátterében akkor az állt, hogy kiszűrjék a kata keretében végzett burkolt foglalkoztatást.

Varga most azt is kiemelte, hogy a tételes, alapesetben havi 50 ezer forintos adót fizetők később ebből nagyon alacsony nyugdíjra számíthatnak, ami társadalmi feszültséget okozhat majd. Ez is indokolja azt, hogy hozzá kell nyúlni a katához.

Az alapvető élelmiszerek áfamentességére, és általában az áfacsökkentéssel kapcsolatban Varga azt mondta, hogy nem árt azt is figyelembe venni, a növekvő jövedelmek nyomán kisebb terhet jelent ma már a forgalmi adó megfizetése, a rászorulók támogatását pedig a költségek csökkentésével, például a rezsicsökkentéssel tartják elképzelhetőnek.

A pénzügyminiszter-jelölt azt is elmondta: tovább szigoríthatják az önkormányzatok költéseit. A HVG összefoglalója szerint ennek előzménye, hogy a csődbe jutott Sberbanknál volt 2 milliárd forintja Pilisvörösvárnak, más önkormányzatok pedig látra szóló betétben tartanak több száz millió forintot, ami komoly értékvesztést jelent ilyen mértékű infláció mellett. Varga szerint ezért érdemes megfontolni, hogy az önkormányzati forrásokat az államkincstárnál kelljen tartani felhasználásig.

hirdetés
Nem akarnak lazítani a hitelfelvételen sem: ha egy önkormányzat hitelt akar felvenni, azt továbbra is csak állami jóváhagyással teheti meg.

Varga meghallgatásán az is kiderült, hogy miközben a nyugdíjügyek a jövőben tárcája alá tartoznak majd, a bankok Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter felügyelete alá kerülnek, a gazdaságfejlesztési uniós támogatások (GINOP) pedig az uniós forrásokat menedzselő Navracsics Tiborhoz.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
„Tessék, itt az a pasi, aki Orbán Viktor vagyonát őrzi” – az utca emberét kérdeztük Mészáros Lőrincről és Várkonyi Andreáról
Hétfőn tette le az esküt a Parlamentben Orbán Viktor, aki ötödszörre lesz Magyarország miniszterelnöke. A hivatalos ceremónián vendégként jelen volt Mészáros Lőrinc és párja, Várkonyi Andrea is.

Link másolása

hirdetés

Arról kérdeztük most az embereket, mit szólnak ahhoz, hogy az ország egyik leggazdagabb embere, aki eddig kerülte a nyilvánosságot, most egy hivatalos eseményen is megjelent.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Megrázó felvétel látott napvilágot egy találatot kapott orosz vadászrepülő utolsó perceiről
A hangfelvételen azt hallhatjuk, ahogy a pilóta nyugtatni próbálja magát, miközben katapultáláshoz készül.

Link másolása

hirdetés

Rövid, de nagyon felkavaró hangfelvétel terjed az interneten, melyet állítólag egy találatot kapott, orosz Szu-34-es vadászbombázó utolsó percéről rögzítettek – számol be a Portfolio.hu.

Az orosz gép rádióadását állítólag az ukrán hírszerzés fogta el és publikálta, hitelességét nem lehet megerősíteni független forrásból. A képen egy balesetet szenvedett MiG-29-es látható egy repülőgép-bemutatóról, nem pedig egy lelőtt Szu-34-es, vélhetően ezt a képet csupán illusztrációs célzattal használták az ukránok.

A hangfelvételeken ugyanakkor a találatot kapott gépről származik. Azon egy női géphang közli, hogy a repülő találatot kapott, és mindkét hajtóműve ég.

A pilóta közben próbál nem pánikba esni és nyugtatni magát, miközben a megfelelő pillanatra vár, hogy katapultálni tudjon.

A végén ordítás hallható, de becsapódásnak nincs jele, a pilóta valószínűleg katapultált és élve megúszta a felkavaró incidenst.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: