HÍREK
A Rovatból

Vizsgálatot indított egy MOL-lal kötött megállapodása miatt az Európai Bizottság

Az Európai Parlament legalább egy, a MOL Nyrt.-vel kötött finanszírozási megállapodást talált, amely ütközhet a magyar közérdekű alapítványokra vonatkozó uniós tiltással. Ezért azonnali magyarázatot vár az Európai Bizottságtól a szerződés aláírásának körülményeiről.


Vizsgálatot indított az Európai Bizottság, mert a gyanú szerint az uniós tiltás ellenére finanszírozási megállapodást köthetett a magyar MOL-lal. A szerdán elfogadott, 2024-es uniós költségvetési zárszámadás szerint a szerződés azután jött létre, hogy az Európai Unió 2022-ben megtiltotta új pénzügyi kötelezettségvállalások aláírását a magyar közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal (kekvák) és az általuk fenntartott szervezetekkel – írja a Telex.

Az Európai Parlament azonnali magyarázatot vár Brüsszeltől.

Az európai parlamenti dokumentum „aggodalommal állapítja meg, hogy úgy tűnik, hogy az említett határozat elfogadását követően legalább egy finanszírozási megállapodás jött létre a Bizottság és a MOL között”.

A parlament tudomásul vette, hogy a Bizottság vizsgálja az ügyet, és elvárja, hogy haladéktalanul adjon egyértelmű magyarázatot arra, „hogy egy ilyen kötelezettségvállalást hogyan lehetett aláírni”. Az európai parlamenti dokumentum szerint a Bizottság azt válaszolta, hogy vizsgálja az ügyet.

Az ügy azért kulcskérdés, mert az uniós testületek szerint a MOL tulajdonosi szerkezete szorosan összekapcsolódik a 2022 óta korlátozás alatt álló kekvákkal. Az EU Tanácsa 2022. december 15-én döntött úgy, hogy a jogállamisági problémák miatt megtiltja új jogi kötelezettségvállalások aláírását a magyar közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal és az általuk fenntartott szervezetekkel.

Az európai parlamenti zárszámadás szerint a MOL „tényleges ellenőrzése a magyar kormánnyal kapcsolatban álló három úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítványon keresztül történik”, amelyek mindegyike körülbelül tíz százalékos részesedéssel bír a cégben.

A Bizottság egy korábbi összesítése szerint eredetileg tizenkét, a MOL nevéhez hasonló kedvezményezettet találtak, de a vizsgálat végül öt konkrét költségvetési kötelezettségvállalásra szűkítette a kört. Ezek közül kettőt még a tiltás előtt, 2022 októberében írtak alá. Egy 2023. augusztus 30-i szerződés egy ír céggel, a MOL Teic-kel jött létre, amely a Bizottság szerint nem része a magyar MOL-csoportnak.

A legfontosabb ügy azonban egy 2024. május 2-án, tehát már a tiltás hatályba lépése után aláírt megállapodás, amelyet a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-vel kötöttek egy Horizon Europe kutatási program keretében.

A kekvákra vonatkozó korlátozásokat a Bizottság 2024 decemberében is fenntartotta, miközben intenzív egyeztetések zajlanak a leendő Tisza-kormány és Brüsszel között a befagyasztott pénzek sorsáról.

Korábban azt közölték, hogy a kekvák nem elég átláthatóan működnek, és összeférhetetlen módon politikai döntéshozók is tagjai, valamint a magyar kormány szerintük nem kezelte a korábbi bizottsági kifogásokat. Ugyanakkor kekvák vannak a modellváltó egyetemeknél, és ilyen többek között a Fidesz kampányát vezető Orbán Balázs kuratóriumi elnökletével az MCC Mol-részvényeket is birtokló alapítványa meg a Mol – Új Európa Alapítvány is.

A legfrissebb fejlemény, hogy Magyar Péter szerdán Brüsszelben tárgyalt Ursula von der Leyennel, és azt közölte, a május 25-i héten politikai megállapodást kötnének az uniós forrásokról.

A választások után a Bizottság elnöke pozitívan állt az ügyhöz, a magyar fél pedig több jogállamisági vállalást tett, köztük az Európai Ügyészséghez való csatlakozást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Megvan, mely parlamenti bizottságok élére kerül fideszes elnök: az egyiket Szentkirályi Alexandra vezeti
Gulyás Gergely frakcióvezető bejelentette, hogy a Fidesz kiket küld a parlamenti bizottságokba. Szentkirályi Alexandra a Művelődési Bizottság elnöke lesz, de Zsigó Róbert és Bencsik János is fontos posztot kapott.


Gulyás Gergely, a Fidesz új frakcióvezetője a Facebookon tette közzé, hogy az ellenzékbe szoruló párt kiket delegál az Országgyűlés szakbizottságaiba.

Több bizottság élére is fideszes elnök kerül:

a Művelődési Bizottságot Szentkirályi Alexandra, a Szociális Bizottságot Zsigó Róbert, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottságot pedig Bencsik János fogja vezetni. Az újonnan létrejövő Élőkörnyezetért Felelős Bizottság elnöke V. Németh Zsolt lesz.

A párt összesen 43 helyet kapott a húsz parlamenti bizottságban, így minden testületben lesz legalább egy fideszes tag. A fennmaradó helyeket a kormányt alakító Tisza Párt, a Mi Hazánk és az önálló frakcióval működő KDNP tölti fel.

A legtöbb, szám szerint hét fideszes képviselő a Törvényalkotási Bizottságban kapott helyet, köztük maga Gulyás Gergely is.

A testületnek két fideszes alelnöke is lesz Tilki Attila és Héjj Dávid személyében.

A bizottsági elnöki és alelnöki posztoknak kulcsszerepük van, hiszen aki ezeket betölti, jelentős befolyással bír a napirendre, és arra, hogy milyen ügyeket tárgyalnak.

Gulyás Gergely szerdán azt is bejelentette, hogy kik lesznek a Fidesz frakcióvezető-helyettesei, egyben szóvivői, itt láthatod a névsort.

via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
A fideszes Hidvéghi Balázs arról győzködi Magyar Pétert, hogy mégis költözzön a Karmelitába
A fideszes politikus a közösségi oldalán szólította fel a leendő kormányfőt, hogy tartsa meg a Karmelita kolostort miniszterelnöki irodának. Magyar Péter korábban azt közölte, hogy a Karmelitát megnyitná a nagyközönség előtt.


Nyílt üzenetben fordult a hamarosan hivatalba lépő új miniszterelnökhöz Hidvéghi Balázs, azt kérve, hogy mégis a Karmelita kolostorban rendezze be irodáját.

A fideszes politikus a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében amellett érvelt, hogy a Budai Vár kormányzati negyeddé alakítása tudatos és következetes építkezés eredménye. Szerinte a Karmelita nem egyetlen politikai szereplőről szól, hanem „egy hosszabb távú hagyományról és az állami működés folytonosságáról”.

Hidvéghi szerint a Karmelita nem egy fényűző épület, hanem „visszafogottságában és letisztultságában elegáns, és minden szempontból megfelel a kormányzás gyakorlati igényeinek.”

A politikus nemzetközi példákat is hozott, emlékeztetve, hogy a francia elnök az Élysée-palotába, a brit miniszterelnök a Downing Street 10-be, az amerikai elnök pedig a Fehér Házba költözik be hivatalba lépésekor, mert ezeket a hagyományokat minden politikai szereplő tiszteletben tartja.

Magyar Péter április 16-án közölte, hogy nem a Karmelitában lesz a miniszterelnöki irodája, hanem a Parlamenthez közeli egyik minisztériumi épületbe teszi át a székhelyét. A kampány alatt pedig azt ígérte, hogy kormányra kerülésük esetén megnyitják a Karmelitát a nagyközönség előtt.

Az egykori kolostor épülete az elmúlt időszakban Magyar Péter egyik gyerekvédelmi tüntetésének célpontja is volt, a hatalomváltás egyik emlékezetes pillanata is ide kötődik: a Tisza vezetője a Sándor-palota erkélyéről intett át a szomszédos Karmelita teraszán sétáló Orbán Viktornak.

A Miniszterelnökség Várba költözéséről 2014 júniusában született bejelentés, Orbán Viktor és hivatala végül 2019 januárjában vette birtokba a felújított és átalakított épületet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Alelnöki posztot kapott a Fidesztől, másnap kilépett a DK-ból a képviselő
Jószai Teodórát a Pest Vármegyei Közgyűlés negyedik alelnökének választották meg a Fidesz javaslatára. A Demokratikus Koalíció szerint aki alkut köt a kormánypárttal, az nem maradhat a közösségük tagja.


Újabb alelnöki posztot hoztak létre, megemelték a fizetéseket, egy DK-s képviselő pedig másnap kilépett a pártjából, miután a Fidesz támogatásával pozícióhoz jutott a Pest Vármegyei Közgyűlésben. Jószai Teodórát szerdán választották meg a testület negyedik alelnökének, miután a közgyűlésben titkos szavazással, 25 igen, 5 nem, 1 tartózkodás és 3 érvénytelen szavazat mellett döntöttek a személyéről. A döntéssorozat részeként átalakították a bizottsági rendszert, és elfogadták az alelnökök illetményemelését is. Az ügyről a Magyar Hang is beszámolt.

Csütörtökön a Demokratikus Koalíció bejelentette, hogy a képviselő kilépett a pártból. A DK közleményében azt írta, a párt vezetése a szavazás előtt világossá tette, hogy nem tűrnek el semmilyen, a Fidesszel kötött alkut.

„Ha valaki mégis szembefordul közösségünk értékeivel és politikájával, amelyeket a DK évek óta következetesen képvisel, akkor az illető nem maradhatnak tovább a párt tagja. Ennek megfelelően a képviselő már ki is lépett a pártból”

– írták bejegyzésükben..

Jószai Teodóra még szerdán, egy azóta már nem elérhető Facebook-posztban jelezte, hogy függetlenként folytatja. „A mai megyei események üzenete az, hogy akiknél a botránypolitizálásban merül ki a politikai aktivitás, azokkal hiába szeretnénk, nem lehet együttműködni. (...) Hogy az átalakult helyzetet és pozícióvállalást ne terhelje politikai áthallás, ezért mától függetlenként folytatom a megyei munkát” – idézi a Magyar Hang.

Az ellenzéki pártok élesen bírálták a történteket. Cseresznyés Csilla, a Momentum képviselője szerint rákerült a pecsét a Fidesz-DK koalícióra Pest megyében.

„Sajnos beigazolódott a gyanúnk, a mai ülésen Jószai Teodórát, a DK képviselőjét jelölték újabb, immáron 4. alelnöknek. A szavazás titkos volt, de a számok alapján egyértelmű, hogy ez a deal a Fidesz és a DK között hetekkel ezelőtt megszületett”.

A Mi Hazánk frakciója titkos paktumot emlegetett. Közleményük szerint „hetek óta titkolta a vármegye fideszes vezetése, hogy miért akarnak több milliós fizetéssel járó új alelnöki posztot és új bizottságot létrehozni. (...) A közgyűlés fideszes elnöke, Szabó István alelnöknek javasolta a DK-s Jószai Teodórát, akit titkos szavazáson a Fidesz és a DK képviselői meg is választottak.”

Jószai Teodóra 49 éves pedagógus, aki korábban a DK megyei területi szervezéséért is felelt, és az áprilisi választáson még a párt jelöltje volt a ráckevei központú körzetben. A Momentum képviselője arra is emlékeztetett, hogy Jószai korábban szavazatával megakadályozta, hogy a közgyűlés a kormányhivatalhoz forduljon a gödi környezetszennyezés ügyében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Nem lesz itt probléma” – Zelenszkij reagált Magyar Péter állítólagos feltételeire
Az ukrán elnök azután nyilatkozott, hogy a Bloomberg arról írt, Magyar Péter a kisebbségi jogokhoz kötné Kijev uniós csatlakozásának támogatását. Zelenszkij már készül a találkozóra a leendő magyar miniszterelnökkel.


Ahogy arról beszámoltunk, a Bloomberg arról írt csütörtökön, hogy Magyar Péter Brüsszelben jelezte: az ukrajnai magyar kisebbség jogainak szélesítéséhez kötné Kijev uniós csatlakozási folyamatának további magyar támogatását. Ezt a a cikk szerint az António Costával, az Európai Tanács elnökével folytatott tárgyalásán is egyértelművé tette.

A hírügynökség forrásai szerint a megbeszélésen az uniós fél arra próbálta rávenni Magyart, hogy hagyjon fel elődje, Orbán Viktor taktikájával, aki rendszeresen akadályozta Ukrajna uniós csatlakozási folyamatának további lépéseit. A találkozó hangulata a lap szerint kevésbé volt pozitív, mint Magyar és Ursula von der Leyen bizottsági elnök aznapi, korábbi megbeszélésén.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az értesülésre reagálva a Bloombergnek azt mondta:

„Dolgozunk a magyar kisebbséget érintő összes témán. Ők olyan polgáraink, mint bárki más. Lehet, hogy nem mindent oldottunk meg eddig. De őszintén szólva, nem lesz itt probléma.”

Azt is megígérte, hogy valamilyen formában találkozni fog Magyar Péterrel.

A Magyar által szabott feltételek a Bloomberg szerint hasonlítanak ahhoz a 11 pontból álló követeléslistához, amit az Orbán-kormány 2024-ben nyújtott be Kijevnek. Ez a lista is a magyar kisebbség jogainak biztosítását és a magyar nyelvű oktatás kiszélesítését célozta.

Ukrajna csatlakozási tárgyalásai hivatalosan már 2024 júniusában megnyíltak. A folyamat további lépéseihez, így az egyes tárgyalási klaszterek vagy fejezetek megnyitásához és lezárásához azonban politikai tagállami jóváhagyás kell; a mostani vita ennek következő lépéseiről szól. A kisebbségi jogok tiszteletben tartása az uniós alapértékek és a jogállamisági feltételek részét képezi.

Magyar Péter már korábban jelezte, hogy szkeptikus Ukrajna gyors felvételével kapcsolatban, szerinte a következő 10 évben nem reális a csatlakozás, és minden tagjelöltnek azonos feltételeknek kell megfelelnie.

via 444.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk