Vizsgálatot indított egy MOL-lal kötött megállapodása miatt az Európai Bizottság
Vizsgálatot indított az Európai Bizottság, mert a gyanú szerint az uniós tiltás ellenére finanszírozási megállapodást köthetett a magyar MOL-lal. A szerdán elfogadott, 2024-es uniós költségvetési zárszámadás szerint a szerződés azután jött létre, hogy az Európai Unió 2022-ben megtiltotta új pénzügyi kötelezettségvállalások aláírását a magyar közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal (kekvák) és az általuk fenntartott szervezetekkel – írja a Telex.
Az Európai Parlament azonnali magyarázatot vár Brüsszeltől.
A parlament tudomásul vette, hogy a Bizottság vizsgálja az ügyet, és elvárja, hogy haladéktalanul adjon egyértelmű magyarázatot arra, „hogy egy ilyen kötelezettségvállalást hogyan lehetett aláírni”. Az európai parlamenti dokumentum szerint a Bizottság azt válaszolta, hogy vizsgálja az ügyet.
Az ügy azért kulcskérdés, mert az uniós testületek szerint a MOL tulajdonosi szerkezete szorosan összekapcsolódik a 2022 óta korlátozás alatt álló kekvákkal. Az EU Tanácsa 2022. december 15-én döntött úgy, hogy a jogállamisági problémák miatt megtiltja új jogi kötelezettségvállalások aláírását a magyar közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal és az általuk fenntartott szervezetekkel.
Az európai parlamenti zárszámadás szerint a MOL „tényleges ellenőrzése a magyar kormánnyal kapcsolatban álló három úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítványon keresztül történik”, amelyek mindegyike körülbelül tíz százalékos részesedéssel bír a cégben.
A Bizottság egy korábbi összesítése szerint eredetileg tizenkét, a MOL nevéhez hasonló kedvezményezettet találtak, de a vizsgálat végül öt konkrét költségvetési kötelezettségvállalásra szűkítette a kört. Ezek közül kettőt még a tiltás előtt, 2022 októberében írtak alá. Egy 2023. augusztus 30-i szerződés egy ír céggel, a MOL Teic-kel jött létre, amely a Bizottság szerint nem része a magyar MOL-csoportnak.
A kekvákra vonatkozó korlátozásokat a Bizottság 2024 decemberében is fenntartotta, miközben intenzív egyeztetések zajlanak a leendő Tisza-kormány és Brüsszel között a befagyasztott pénzek sorsáról.
Korábban azt közölték, hogy a kekvák nem elég átláthatóan működnek, és összeférhetetlen módon politikai döntéshozók is tagjai, valamint a magyar kormány szerintük nem kezelte a korábbi bizottsági kifogásokat. Ugyanakkor kekvák vannak a modellváltó egyetemeknél, és ilyen többek között a Fidesz kampányát vezető Orbán Balázs kuratóriumi elnökletével az MCC Mol-részvényeket is birtokló alapítványa meg a Mol – Új Európa Alapítvány is.
A választások után a Bizottság elnöke pozitívan állt az ügyhöz, a magyar fél pedig több jogállamisági vállalást tett, köztük az Európai Ügyészséghez való csatlakozást.