HÍREK
A Rovatból

Portfolio: Az állam ideiglenesen átvehetné az irányítást a fontosabb vállalatok felett egy új törvénymódosítás alapján

Nagyon komolyan átírnák a versenyjogi szabályozást, hatalmas jogköröket kapna a Gazdasági Versenyhivatal.

Link másolása

Komolyan átírná a versenyjogi szabályokat a kormány: bevezetnék az alapvető jelentőségű vállalkozások fogalmát, amelyet egy adott piacon jelentős befolyással rendelkező cégekre terjesztenének ki – írja a Portfolio.hu.

Ha pedig a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) úgy ítéli meg, hogy az alapvető jelentőségű vállalkozás nem tudja ellátni a működését, akkor kötelezheti az érintett cég tulajdonosait a társaság részben, vagy egészben történő értékesítésére.

Az Igazságügyi Minisztérium március közepén nyújtotta be a salátatörvény tervezetét, amelyben meghatározzák a versenykorlátozó megállapodások fogalmát, kiterjesztik a versenyfelügyeleti hatáskört, és új eszközöket biztosítanak a piaci zavarok kezelésére.

A tervezetben külön figyelmet kapnak az alapvető jelentőségű vállalkozások, amelyek esetében a GVH kiterjedtebb hatáskört kap az ellenőrzésre és szankciók kiszabására. A Portfolio összefoglalója szerint az alapvető jelentőségű vállalkozásként minősüléshez vizsgálni kell különösen:

  • a vállalkozás piaci részesedését,
  • pénzügyi erejét, vagy más erőforrásokhoz való hozzáférését,
  • vertikális integráltságát, illetve az egymással egyéb módon összefüggő piacokon való tevékenységét,

    versenyben releváns adatokhoz való hozzáférését,

  • az általa nyújtott szolgáltatás, illetve előállított vagy forgalmazott áruk fogyasztók, vagy a gazdaság szempontjából alapvető jelentőségét,
  • minden olyan tevékenységét, amely harmadik felek, vagy a fogyasztók szempontjából jelentős ahhoz, hogy hozzáférjenek a beszerzési és értékesítési piacokhoz, amellyel befolyást tud gyakorolni a harmadik felek üzleti tevékenységére.

Olyan esetekben, amikor a versenyfelügyeleti eljárások nem elegendők a piaci zavarok kezelésére, a Gazdasági Versenyhivatal tájékoztatja az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságát, illetve a feladat- és hatáskörrel rendelkező minisztert vagy hatóságot.

Amennyiben az alapvető jelentőségű vállalkozás nem képes ellátni működését, vagy veszélybe kerül az ellátásbiztonság, a GVH kötelezhetné:

  • az érintett cég tulajdonosait a társaságban meglévő tulajdonrészük részben, vagy egészben történő értékesítésére,
  • a társaságot a szolgáltatási eszközök üzemeltetésre átadására költségalapú díj mellett,
  • a társaságot a vezetői testület tagjainak cseréjére vagy kinevezésére,
  • a szavazati jogok felfüggesztésére, vagy más tulajdonosok részére történő átruházására,
  • igazgatósági ülés összehívására és meghatározott döntések meghozatalára.

A fontosabb vállalkozások felett – ha csak ideiglenesen is – az állam átvehetné az irányítást, akár a teljes vagy részleges eladásukról is dönthetne.

A társadalmi egyeztetési határidő március 22-én lejárt, a parlament elé kerülő változat még nem teljesen ismert, illetve azt a bizottságok és a képviselők is módosíthatják a viták során – emlékeztet a Portfolio.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Másodszor is kirúgták Orbánék brüsszeli konferenciáját a választott helyszínről
Nem talál helyet az MCC annak a konferenciának, ahol Orbán Viktor és az európai szélsőjobb más ismert alakjai is felszólalnának. A második helyszín egy nappal a rendezvény előtt tette ki a szervezőket.

Link másolása

Másodszor is lemondták Brüsszelben azt a rendezvényt, amelyen Orbán Viktor és különböző, az európai szélsőjobboldalhoz tartozó politikusok szólaltak volna fel kedden és szerdán – írja a hvg.hu. A Nemzeti Konzervatív Konferencia (NATCON) szervezője a Mathias Corvinus Collegium (MCC) brüsszeli irodája.

A NATCON eredeti helyszíne a Concert Noble lett volna, ám múlt hét végén visszaléptek, állítólag azért, mert a szélsőjobboildali rendezvény befogadása miatt nagyon komoly nyomás nehezedett rájuk. Az MCC hétfőre talált új helyszínt a hvg.hu szerint, ez a Sofitel Hotel lett volna. Csakhogy most ez is visszamondta a megállapodást.

„Figyelmeztetést kaptam a sajtótól az esemény természetéről és az érkező emberekről. Erről tájékoztattam a helyi rendőrséget, akik felvették a kapcsolatot a Sofitellel, és a vezetőség úgy döntött, hogy lemondja az eseményt”

– idézi a lap Vincent de Wolf, az érintett brüsszeli kerület, Etterbeek polgármesterét. A Brussel Times nyomán azt írják: a szervezők már a szállodában voltak és amikor tájékoztatták őket, hogy a szerződés érvényét veszíti, nem akartak elmenni. Végül a kiérkező rendőröknek kellett elmagyarázniuk, hogy ez nem a szállodán múlott, ekkor a szervezők távoztak.

Újabb helyszínről egyelőre nincs hír. Orbán Viktor mellett egyébként a brexitet elindító Nigel Farage, a francia szélsőjobboldali Eric Zemmour és a volt lengyel miniszterelnök, Mateusz Moravieczki is felszólalna, ha lenne hol. A helyszínkeresést nehezíti, hogy akárhová mennének, a brüsszeli antifasiszta szervezetek is követik a rendezvényt, demonstrációt szervezve annak helyszínéhez – vagy egy ünnepséget, ha végül elmarad a NATCON.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Alakul a FIDESZ-DK-Mi Hazánk nagykoalíció
A Talpra Magyarok alapítója szerint erre utal, hogy közösen támadja őt és pártját a három nagy párt. Szerinte ők azonban napról napra erősebbek lesznek.

Link másolása

Pártja népszerűségéről írt a Facebookon kedd reggel Magyar Péter. A Tisza Párt alelnöke szerint: „Ahogy napról napra egyre többen vagyunk, ahogy nő a TISZA Párt támogatottsága minden korcsoportban és az ország minden településén, úgy a hatalmi elit is egyre inkább pánik üzemmódba kapcsol.”

Hozzáteszi: „Közösen gyalázkodik, rágalmaz és hazudik a kormánypropaganda, és az ellenzéki szatelit pártok vezetői.”

„Alakul a FIDESZ-DK-Mi Hazánk nagykoalíció. Izlelgessük. Végül csak összenő, ami összetartozik”

– vonja le a végkövetkeztetést a nemrégiben politikussá avanzsáló Magyar.

Szerinte ugyanakkor 2024. június 9. sorsdöntő nap lesz. „Üzenjük meg, hogy eddig és ne tovább! Vegyük vissza a hazánkat!” – írja posztjában a NER-t otthagyó politikus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Még több önkormányzattól von el pénzt a kormány szolidaritási hozzájárulásként, az összeg egyből az állami költségvetésbe landol
Idén ez 310 milliárd forint bevételt jelent. A pénz nem is közvetlenül a szegényebb településeknek megy.

Link másolása

2023-ban összesen 724 települési önkormányzatnak kellett összesen 237 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást fizetnie. Idén 848 önkormányzattól szednék be a hozzájárulást, amiből összesen 310,6 milliárd forint bevételre számítanak – foglalta össze a Népszava. 2024-ben már 848 önkormányzattól várják a hozzájárulást, ami 310,6 milliárd forint bevételt jelent.

Mindez onnan derült ki, hogy Niedermüller Péter az illetékes minisztériumhoz fordult közérdekű adatigényléssel.

A Pénzügyminisztérium (PM) válaszából az is kiderült, hogy

az önkormányzatoktól beszedett szolidaritási hozzájárulást nem osztják vissza közvetlenül a szegény településeknek, hanem az egyenest az állami költségvetésbe kerül – igaz, ott az önkormányzatoknak szánt pénzek közé.

A PM indoklása szerint a „szolidaritási hozzájárulással a kiemelkedően kedvező anyagi helyzetben lévő önkormányzatok támogatják a kedvezőtlenebb anyagi helyzetben lévőket”. Azt viszont a kormány dönti el, hogy melyik önkormányzatot tartja tehetősebbnek. Az adó mértékét az egy lakosra jutó adóerő-képesség alapján határozzák meg, amit az éves központi költségvetésről szóló törvényben rögzítenek. Az összeg azért emelkedik, mert „az érintett települések adóbevétele nagyobb mértékben növekedett”.

A Népszava arról is ír, hogy 2020 óta harmadszor kerülnek az önkormányzatok mínuszba. A szektor hiánya 108 milliárd forintra rúg az Eurostatnak megküldött hiányjelentés (EDP) szerint.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Nemzet: Magasabb fokozatra emelték a terrorkészültséget Magyarországon
A Védelmi Tanács ülése után emelték meg a készültségi szintet a lap szerint. Több fegyveres járőrrel lehet majd találkozni az utcákon.

Link másolása

Magasabb szintre emelték a terrorkészültséget Magyarországon a Védelmi Tanács vasárnapi ülését követően – írja saját értesülésére hivatkozva a Magyar Nemzet. Felidézik, Orbán Viktor vasárnap hívta össze a Védelmi Tanácsot, miután Irán izraeli célpontok ellen indított támadást. A megbeszélés után Orbán azt mondta:

„Utasítást adtam a belügyminiszternek és a terrorelhárítás vezetőinek, hogy a magyar emberek biztonságát minden rendelkezésre álló eszközzel garantálják.”

A lap szerint ennek megfelelően el is rendelték a terrorkészültség magasabb fokozatát. Ez alapvetően intenzívebb titkosszolgálati információcserét, szigorúbb védelmet jelent a kiemelt létesítményeknek és állami vezetőknek, illetve megerősített rendőri jelenlétet a közterületeken, a tömegrendezvényeken, valamint a zsidó felekezethez tartozó intézményeknél.

A részletekről Horváth Józsefet kérdezte a lap, aki a polgári és a katonai elhárítás egykor műveleti főigazgatóhelyetteseként az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója. A terrorkészültség megemelését Horváth szerint az állampolgárok is érzékelhetik majd,

több fegyveres járőrt láthatnak majd a nagyvárosokban a közterületeken, és a védekezésbe bekapcsolódhat majd a Magyar Honvédség is.

Ezt a megemelt védelmi szintet addig fent kell tartani, amíg nem ítélik meg úgy, hogy javult a helyzet, illetve magasabb fokozatra is lehet emelni, ha tovább nő a fenyegetettség.

Link másolása
KÖVESS MINKET: