SZEMPONT
A Rovatból

Polyák Gábor az új európai média-szabályozásról: „Ez minden elemében könnyen kijátszható egy olyan autoriter rendszerben, mint a miénk”

Orbán Viktor szerint Brüsszel orwelli világot teremt, a médiaszakember azonban azt mondja, valójában egy gyenge és erőtlen kísérlet az egész, ami a magyar problémákon aligha segít.


Január közepén 27-ből 26 tagállam képviselője megszavazta az uniós tagállamok nagyköveti tanácsán az Európai médiaszabadság törvényről született kompromisszumot. Egyedül Magyarország képviselője voksolt nemmel. Ha a végső szöveget márciusban az Európai Parlament is jóváhagyja, akkor a médiát érintő kötelező uniós szabályozás születik, ami felülírja a nemzeti rendelkezéseket.

Verá Jourová az Európai Bizottság alelnöke 2022-ben, a javaslat benyújtásakor úgy fogalmazott „egyértelmű alapelveket kell lefektetnünk: egyetlen újságírót sem figyelhetnek meg a munkája miatt, és egy állami médiát sem lehet propagandacsatornává változtatni.” Orbán Viktor szerint viszont „Brüsszel orwelli világot teremt a szemünk előtt.” A magyar miniszterelnök úgy gondolja, az európai médiatörvényen keresztül akarják irányítani a médiát. „Nem azért harcoltunk a kommunisták ellen, hogy 1984-ben végezzük!” - írta egy tavaly őszi posztjában az X-en, amivel Elon Musk is lelkesen egyetértett.

Polyák Gábor jogásszal, kommunikációs szakemberrel, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének vezetőjével, illetve a Mérték Médiaelemző Műhely nevű civil szervezet vezetőjével arról beszélgettünk, mit várhatunk, és mit nem az új jogszabálytól.

– Ez egy Európai Bizottság által kiadott rendelet lesz. Jól tudom?

– Igen, ez egy rendelet lesz, ami most már az utolsó fázisban van, erről most már minden nagy európai uniós döntéshozó szerv megállapodott, nemcsak a Bizottság. A Bizottság volt a kezdeményező, és aztán a Parlament és az Európai Tanács is jóváhagytak egy szöveget, amit nem ismerünk. Azt tudjuk, hogy megszületett a háromoldalú megállapodás, de hogy pontosan milyen tartalommal, arról nincs még nyilvános információ. Csak az előző verziókat lehetett látni, tehát az alapján lehet valamit gondolni róla.

– Bevett gyakorlat, hogy nem ismerhetjük a szöveget, amiben megállapodnak? Nem szokott ennél transzparensebb lenni, az ügymenet?

– Egy pontig teljesen transzparens, a Bizottság nyilvánosságra hozza a maga javaslatát, ezután az Európai Parlamentben kijelölnek egy bizottságot, ebben az esetben éppen kettőt is, amelyik véleményezi és módosító javaslatokat tesz, még ez is teljes mértékben nyilvános. Megismerhettük az Európai Tanács előzetes álláspontját, a Tanács módosítóit is, de aztán amikor ez a három összeér, és akkor érdekes módon ez a háromoldalú tárgyalás már nem nyilvános, és mindaddig, amíg meg nem születik a végleges szöveg, addig így is marad. A végleges szöveget már majd jogszabályként fogják kihirdetni, de a háttérben még hónapokig tarthat a jogi munka. Például minden nyelvre le kell fordítani, ez egy darabig még eltart. Én sem tudtam, hogy van egy furcsa időszak, amikor a transzparencia egy pillanatra teljes mértékben megszűnik.

– 2025-től lépne hatályba, ha elfogadják tavasszal?

– Minden bizonnyal. Annál korábban nem gondolom, de pontosan nem tudom megmondani. Lesz egy átmeneti időszak, amikor már a szöveget nyilvánosságra hozták, barátkozhatunk vele, de még nem kell alkalmazni.

– Nem félő, hogy ezen a hosszú egyeztetési soron végül egy teljesen felvizezett szöveg lesz a végeredmény?

– Ha optimista választ akar, azt nem tőlem fogja megkapni. Én az előző verziókkal sem voltam elégedett. Ez egy nagyon furcsa jogi képződmény, nagyon sok témába belekap. Az, hogy ez egy rendelet, azt jelenti, hogy ez elvileg teljes körű szabályozás, vagyis az európai országoknak már nem kell semmit sem tenniük, nem kell jogot alkotniuk ahhoz, hogy a rendelet Magyarországon vagy Finnországban alkalmazható legyen.

Ehhez képest a szabályok többsége meglehetősen nagyvonalúan, pontatlanul fogalmaz, ráadásul azokon a pontokon, amelyek számunkra érdekesek lehetnek, vagy teljesen gyenge és erőtlen, vagy végül is nem a magyar problémákhoz igazodva fogadták el a szöveget.

– Gondolom nem véletlenül. Valószínűleg nem fogadta volna el a magyar fél a szöveget, ha ennél erőteljesebb.

– A magyar fél így sem fogadta el. Nem is kellett elfogadnia a Tanácsban. Magyarország volt az egyetlen ország, amelyik ellene szavazott, de itt elég elegendő volt a Tanács minősített többsége. Itt azért nem csak a magyar érdekek sérültek, hanem nagyon sok egyéb érdek is. Azokban az országokban, ahol működik a médiapiac, és szabadon dolgoznak az újságírók, nem nézték jó szemmel, hogy az Európai Unió egyszer csak beletenyerel ebbe a területbe. Nem véletlen, hogy egészen eddig ilyen mélységű, és terjedelmű médiaszabályozás nem volt Európában. Nagyon sok érdek, nemcsak politikai, hanem sok gazdasági érdek is sérülhet. Németországban a kiadók például kifejezetten nem támogatták ezt, mert nekik a hátuk közepére hiányzott ez a rendelet.

Ha az Európai Uniónak szívügye, hogy megmentse a magyar médiaszabadságot, akkor azt ne az ő kárukra tegye.

Erre én nem tudok mit mondani, teljesen igazuk van. Tehát itt nagyon sokféle kompromisszum született a végén. Jöttek nyilván mások is, például a franciák, nemzetbiztonsági szempontokkal. Mindenkinek megvan a maga nünükéje, és ezek a nünükék végül nem abba az irányba vitték a szöveget, hogy az egy világos, átlátható, és főleg a magyar problémákat hatékonyan orvosolni képes szöveg legyen.

– Jó, akkor most nézzük a pohár félig teli felét. Mire lesz ez a szöveg jó? Miben lesz hasznos?

– A mi esetünkben a legfontosabb kérdés az az, hogy végül hogy fog kinézni az a szabályozás, ami az állami hirdetések elosztására, transzparenciájára vonatkozik. Már az első szövegben is így volt, hogy a mostaninál nagyobb átláthatóság lesz, legalább viszonylag pontosan tudni fogjuk, hogy melyik médium mennyi állami hirdetést kapott. Nem állítom, hogy ezzel sokkal előrébb leszünk, most is elég jó számaink vannak, de pontosan tudjuk, hogy ahol nincs demokrácia, ott a transzparencia, nem sokat ér.

A transzparenciának akkor van értelme, ha ezeken a számokon valakik felháborodnak, és legalábbis egy következő választáson úgy szavaznak, hogy ezek a számok ne ismétlődhessenek meg. Hát mi nem ilyen országban élünk,

itt a transzparencia önmagában nem old meg semmit. Nagyon úgy tűnik, hogy nem lesz benne kemény korlát az állami hirdetések mennyiségével kapcsolatban. Tehát nem lesz semmilyen olyan kikötés, hogy egy médium legfeljebb mennyi állami hirdetést kaphat. Sőt, úgy tűnik, hogy a helyi médiával elég komoly kivételt fognak tenni, ami visszaélési lehetőséget fog jelenteni, például a központosított Kesma helyett majd jobban szétszórják ugyanezeket a pénzeket. Igazából az egy nagy dilemma, hogy elvárhatjuk-e az Európai Uniótól, hogy jogszabályi szinten a magyar helyzetre optimalizáljon egy jogszabályt. Ezt én nem vártam el, de azt igen, hogy alkalmazza azokat az eszközöket, amik eddig is rendelkezésre álltak. Viszont ezeket már 14 éve nem alkalmazza, ehelyett letesz egy "nesze semmi fogd meg jól" típusú jogszabályt.

De ahol például valaminek történnie kell, az a közszolgálati média vezetése. Ott ugyanis a rendelet szövege azt mondja, szerintem minden verzióban, hogy őket pályázati úton kell kiválasztani.

Nálunk nincs pályáztatás. Sem az MTVA, sem a Duna Médiaszolgáltató elnökét nem pályázat útján, hanem bemondásra választják. Ez egy picit a folyamatot átláthatatlanná teszi, na de hát ön is, én is láttunk már Magyarországon pályázatot.

– Megoldják "okosba"?

– Megoldják ezt okosba, nincs kétségem. Egyébként kíváncsi vagyok, hogy pont ezt hogy fogják keresztülvinni. Ez ugyanis mégiscsak egy jogalkotási elvárást jelentene, hiszen a magyar médiatörvény most mást mond, ott most nem pályáztatás van, hanem megmondja, hogy hogyan lesz valakiből MTVA vezérigazgató, meg Duna Médiaszolgáltató vezérigazgató, és az nem egy pályázati eljárás. Tehát lesz itt két jogszabály, amik szemben állnak egymással. Ez megint egy érdekes helyzet. Még ha jogelméleti szempontból egyértelmű is, hogy az EU-s jog előbbre való, azért ez nem lesz ennyire sima és gördülékeny. Emellett a magyar médiapiacon 2014 és 2018 között zajlottak a nagy felvásárlások, amikor az utolsó külföldiek elmentek, akkor jött létre a Mediaworks, és aztán abból a Kesma. Ezt a mostani jogszabály meg tudná akadályozni, mert egy sokkal szigorúbb eljárást támaszt az ilyen típusú felvásárlások ellenőrzésére. De mi ezen már túl vagyunk, tehát ezzel megint csak adtunk a halottnak egy csókot.

– Beszélt arról, hogy a rendelet foglalkozik a hirdetések méltányosabb elosztásával. 2025-től felkészülhetünk arra, hogy a Klubrádióban nemzeti konzultációra fognak buzdítani?

– Lehetne így értelmezni a jogszabályt, az tartalmaz is ilyeneket, hogy diszkriminációmentes, átlátható módon kell elosztani ezeket a pénzeket, de azért igen nagy tétben mernék fogadni, hogy nálunk ez nem fogja azt jelenteni, hogy aki most nem kap, az majd akkor kapni fog. Ezek gumifogalmak, ezeken el lehet rágódni, ezzel el lehet menni mindenféle bíróságokra, és évekig lehet pereskedni. Ha Magyarországot akarta volna bármilyen módon megmenteni az EU, akkor nem ilyen puha fogalmakkal dolgozik,

hanem beállít kemény korlátokat, például összegszerűen megmondja, hogy hány százaléka lehet a bevételnek állami hirdetés, ennek semmi akadálya nem lett volna, ilyen szabályt lehetett volna hozni. De nem tették meg.

Nagyon furcsa nekem ez az egész, mert egyébként pont ez a kérdés, ami biztosan nem fájt volna a német kiadóknak, nem érdekli őket, nem ebből élnek. Ez csak Magyarország számára lett volna érdekes, mégsem tette meg ezt a szívességet az Európai Unió. Adtak valamit, de inkább csak a látszat kedvéért.

– De miért nem?

– Erre a kérdésre nem tudok válaszolni. Azt tudom, hogy mi elmondtuk, leírtuk ezerszer ilyen meghallgatáson, olyan konzultáción, de ezek pont annyit érnek, mint a nemzeti konzultáció. Azt kell mondanom, ez nem rajtunk múlt. Nincs sem politikai akarat, sem politikai hozzáértés ahhoz, hogy Magyarország valós helyzetét a média kapcsán megértsék. Nem mondom, hogy az elmúlt években az Európai Unió a pénzek visszatartásával ne tudott volna ezt-azt elérni, de azért annak is várjuk ki a végét. Láthatóan, ami a kormánynak, meg Orbán Viktornak fáj, abban nem enged, inkább lemond néhány milliárd euróról, hiszen nem neki kell. 14 éve azt látjuk, hogy az Európai Unió hümmög, szemöldököt rángat, nagyon szép jelentéseket ír arról, hogy mi a gond a magyar jogállamisággal. Mi rengeteget dolgozunk azon, hogy ezek a dokumentumok megalapozott álláspontokat tartalmazzanak, majd a végén a világon nem történik semmi.

– Nem arról van szó, hogy ez az egész rendelet inkább csak az európai polgároknak szóló porhintés, egy propagandisztikus eszköz, amire majd lehet mutogatni, hogy ott van, megcsináltuk, szabályozva van?

– Nem mondanám, hogy propagandisztikus, inkább azt, hogy a lelkiismeret megnyugtatására alkalmas. Már 2016 óta több olyan eljárást kezdeményeztünk az Európai Bizottságnál, melyek ennél lényegesen komolyabb eredményt tudtak volna elérni, és határozott meggyőződésem, hogy jogilag nekünk volt igazunk. Ezekre az ügyekre a Bizottság ráült, és nem volt hajlandó őket végigvinni.

És most ezeket az ügyeket majd le fogják keverni arra hivatkozva, hogy most már itt van az Európai Médiaszabadsági Törvény, nem kell velük foglalkozni, mindenki mehet haza, és legyen elégedett.

Nyilván megunták Magyarországot, én is meguntam volna a helyükben. Igazából a hátuk közepére hiányzik ez a szabályozás. Egy remek katalógus született anélkül, hogy valódi megoldást kínálna.

– Tehát szankciókról szó sincsen?

– Ez a helyzet. Semmiféle szankció nincs benne. Létrejön majd egy olyan szerv, ami a tagállami médiahatóságoknak a tagjaiból áll, nyilván nem fog komoly döntéseket hozni, hanem inkább értelmező feladata lesz. Egy-két esetben komolyabban is odaszólhat egy-egy tagállamnak. Persze ebben a magyar médiahatóság jeles képviselője is ott fog majd ülni teljes jogú tagként, és bár a szavazatok nem egyhangúak, hanem többségiek, de azért mégiscsak el lehet képzelni, hogy amikor Magyarországról van szó, akkor az egyetlen képviselő, aki a magyar ügyeket interpretálja majd a kollégák felé, az a magyar, politikailag brutálisan elfogult médiahatóság képviselője lesz. Tehát ettől sem várok csodákat. Amiről nem is beszéltünk, van egy csomó szabály arról, hogy hogyan kell az újságírókat békén hagyni, hogy függetlenül, szabadon végezzék munkájukat, hogyan kell megóvni a médiapiaci szereplőket attól, hogy a médiavállalatok se szóljanak bele a szerkesztőségek működésébe.

Ezek a falra hányt borsónál is kevesebbet érő, teljesen fölösleges, mindenki számára egyértelműen végrehajthatatlan szabályok,

amikhez a világon semmilyen következmény nem kapcsolódik. Ezeknek ebben a formában egyáltalán nincs értelme.

– Akkor tulajdonképpen nincs is jelentősége az egésznek?

– Nem akarok teljesen pesszimista lenni, valamit azért kapunk, méghozzá ez egy rendelet. Egyébként jogilag első ránézésre erős dokumentum, nem merem azt sem mondani, hogy írjuk le teljesen, tényleg várjuk meg, hogy első alkalommal, amikor valaki erre hivatkozva próbálja érvényesíteni a jogait, akkor mi fog történni. Én szkeptikus vagyok, mert

mi itt élünk, látjuk, hogyan működik ez a rendszer, tudjuk, hogy mi az, amit ki tud játszani, mi az, amit nem tud kijátszani.

Én azt látom ebben a dokumentumban, hogy ez minden elemében könnyen kijátszható egy ilyen autoriter rendszer számára, mint amilyen nekünk van. Ráadásul, ha meg olyan dokumentumot keresünk, ahol szépen le van írva, hogy miből áll a sajtószabadság, olyat most is találnánk, ennél kifinomultabbakat is.

– Az európai joganyagban?

– Igen. Ez nem egy új problémakör. Ebben van egy-két olyan téma, ami kifejezetten az elmúlt tíz év nehézségeire reagál, de én nem várok csodát. Itt lesz egy hivatkozható, bíróságra vihető jogszabály, az is fontos, hogy ha már itt van, akkor egyébként aki tud, az éljen vele, és persze a bíróságokon is nagyon sok fog múlni, hogy mi az, amit ebből ki tudnak kényszeríteni, és mi az, amit nem.

De végső soron én csalódott vagyok nagyon, mert azt érzem, hogy ez volt az utolsó esély arra, hogy Európa komolyabb segítséget nyújtson a magyar médiaszabadság helyreállításához,

és ezt én egyáltalán nem látom ebben a dokumentumban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vidéki Prókátor: Ami az Orbán-rendszerben ment, az minden tekintetben teljes mértékben abnormális volt
Fülöp Botond, a Vidéki prókátorként elhíresült ügyvéd a Magyar Hang műsorában összehasonlította az 1990-es és a 2026-os rendszerváltást, és elmondta, miben más az Orbán-rendszer leváltása, mint a Kádár-korszaké. Szerinte ha a jogállam helyreáll, elkerülhetetlen lesz a volt miniszterelnök felelősségre vonása a családja gazdagodása miatt.
F. O. - szmo.hu
2026. június 10.



Fülöp Botond, a magát korábban a „Vidéki prókátor” álnév mögé rejtő ügyvéd volt a Magyar Hang Kompország című műsorának vendége, ahol a közéletbe való visszatéréséről, a kegyelmi ügy kirobbantásának hátteréről és a rendszerváltás utáni politikai helyzetről beszélt. Elmondta, hogy az élete nem változott meg negatív irányba azután, hogy a választások után felfedte kilétét. Állítása szerint ez is jelzi a magyarországi komoly változásokat.

„Igazából csak pozitív visszajelzések jöttek. Tehát egyetlenegy negatív visszajelzés nem jött, egy negatív tartalmú gyalázkodó vagy sértő hangnemű üzenetet nem kaptam” – fogalmazott.

Mint mondta, mindig is természetesnek tartotta a közéleti szerepvállalást. „Nagyon fiatal korom óta részt veszek a közéletben, névvel, arccal, mindenhogy, tehát számomra ez a normális állapot, és nagyon örülök annak, hogy a normális állapot, most úgy néz ki, hogy visszaállt Magyarországon” – mondta, hozzátéve, hogy a közéleti szerepvállalásait az ügyvédi munkájától szigorúan elválasztja.

Arra a kérdésre, hogy mi történt volna, ha a Fidesz nyeri a választást, nem tudott egyértelmű választ adni; úgy véli, egy újabb kétharmados győzelem esetén valószínűleg olyan lelkiállapotba került volna, hogy felhagy a közéleti írással: „Könnyen lehet, hogy úgy döntöttem volna, hogy nincs értelme”.

A kegyelmi ügy kirobbantása előtti időszakról elmondta, hogy a 2022-es választás után az egész országra jellemző apátiába süllyedt, és elhatározta, hogy kevesebb időt tölt politikai tartalmak fogyasztásával, mert nem látott reményt a közeli változásra.

„Álmomban nem gondoltam volna, hogy ez így egy-két éven belül meg fog történni” – jelentette ki.

A botrányt elindító információra egy kúriai határozat böngészése közben, szakmai munka során bukkant rá. Amikor a 444 megjelentette az erről szóló cikket, és beindult a lavina, az egyszerre volt számára ijesztő és jóleső érzés. Úgy fogalmazott, „egyfajta jóleső érzést is okozott, hogy ezt én okoztam, ezt én indítottam el”, és bízott abban, hogy az eseményeknek pozitív hozadéka lesz az ország számára.

Az ügy jogi és politikai hátterét elemezve Fülöp Botond kifejtette, hogy Novák Katalin és Varga Judit is súlyos hibákat követett el. Novák Katalinnal kapcsolatban úgy véli, egy komoly köztársasági elnök nem engedheti meg, hogy protekciós alapon járjanak ki nála közjogi döntéseket, és fel kellett volna mérnie a politikai kockázatokat is. Varga Judit felelősségét az ellenjegyzési jog természetével magyarázta, amely szerinte a felelősség átvállalását jelenti a kormány részéről.

„Tulajdonképpen közjogi értelemben Novák Katalin nem terhelte felelősség. Tehát ha Novák Katalin azt mondta volna, hogy a kormány magára vállalta az én egyébként rossz döntésemért a politika és a közjogi felelősséget, és én meg innentől kezdve mosom kezeimet, akkor tulajdonképpen jogi értelemben Novák Katalinak igaza lett volna” – magyarázta.

Véleménye szerint egy komolyabb alkotmányos hagyományokkal rendelkező országban az ügy kormányválságot okozott volna. A parlamenti vizsgálóbizottság munkájától nem vár sokat.

„Csodálkoznék azon, hogyha a parlamenti vizsgálóbizottság előtt megjelenő bármelyik személy, ha valóban van köze, akkor ezt ott elmondaná, hogy van köze” – mondta az Orbán család esetleges érintettségére utalva.

Saját életútjáról elmondta, hogy bár gépészmérnöki diplomát szerzett, mindig is humán beállítottságú volt, és a rendszerváltás idején, 19 évesen aktívan politizált az MDF-ben. Később elvégezte a jogi egyetemet, majd hat évet dolgozott az Európai Bíróságon Luxemburgban. A hazatérését a hazaszeretettel és azzal indokolta, hogy mindig is ügyvéd szeretett volna lenni. „Az ember igazán boldog, igazán teljes életet, azt a hazájában tud élni” – idézte Eötvös Józsefet.

Az Orbán-kormány és az Európai Unió konfliktusát Fülöp Botond logikus következménynek tartja. Szerinte a Fidesz hatalomgyakorlása összeegyeztethetetlen volt az uniós értékekkel, ezért az ebből fakadó konfliktusokat egy Brüsszel-ellenes narratívával kellett leplezniük a szavazóik előtt.

Azt a döntést, hogy a hatalom megtartása érdekében lemondtak az országnak járó uniós forrásokról, egyértelműen nemzetárulásnak nevezte: „Erre szerintem nincs jobb szó, ez konkrétan nemzetárulás volt”.

Azt is hozzátette, hogy az Orbán-kormány működése minden tekintetben abnormális volt.

„Ami itt az Orbán rendszerben ment, az minden tekintetben teljes mértékben abnormális volt, és olyan mértékben volt ellentétes a nemzeti érdekeinkkel, hogy szerintem ez mégis sokkal inkább elmondható volt rájuk, mint akár a 80-as évek késő Kádár-rendszerére”

– jelentette ki.

Az interjúban összehasonlította az 1990-es és a 2026-os rendszerváltást. Úgy látja, a mostani fordulat sokkal inkább a nép által kiharcolt esemény volt, szemben a '90-es, elitek által letárgyalt váltással.

„Ez sokkal inkább a társadalom által akart, várt és kiharcolt változás volt, mint a 90-es” – mondta. Szerinte az Orbán-rendszert a társadalom jelentős része jobban gyűlölte, mint a késő Kádár-korszakot, amivel sokan pozitívan tudtak azonosulni.

„A Kádár-rendszerrel a magyar társadalom nagy része pozitív módon tudott azonosulni. Én arra nem számítok, hogy a Kádár nosztalgiához hasonlóan majd egyfajta Orbán-nosztalgia is ki fog alakulni.”

Az új kormány előtt álló kihívásokról és az igazságtétel kérdéséről is beszélt. A közjogi méltóságok eltávolítását azzal indokolta, hogy itt nem egy normális kormányváltás, hanem egy maffiaállam lebontása zajlik, ugyanakkor elismerte, hogy ez egy normális jogállamban elfogadhatatlan lenne.

„Egy normális jogállami működés során egy új többség alkotmányozó hatalmat szerez, és ezt arra használja fel, hogy idő előtt megszünteti közjogi méltóságok megbízatását, ez álláspontom szerint sem férne össze mindazzal, amit mi a jogállamról gondolunk” – vezette fel, majd így folytatta: „Itt arról van szó, hogy egy maffiaállamot kell lebontani<, és helyébe fel kell építeni egy jogállamot. A magyarok, akik a Tisza Pártra szavaztak, kifejezetten arra adtak felhatalmazást a Magyar Péternek, hogy ezt a rendszerváltást valósítsa meg”.

Úgy véli, az Orbán-rendszer lényege az volt, hogy a jogállami intézményeket a saját embereikkel töltötték fel.

„Ők azáltal tudták ezt a jogállami működést kisiklatni és elvinni egy maffiaállam felé, hogy megfelelő embereket helyeztek a megfelelő pozíciókba” – magyarázta.

Emiatt szerinte „azok a közjogi szereplők, akik egyébként a maffiaállamot kiszolgálták, méltatlanná váltak arra, nem is élvezik a társadalom bizalmát sem, hogy ők egy jogállomban is közjogi méltóságot töltsenek be.”

Az eltávolításuk azért is szükséges – tette hozzá –, mert „ők ennek a maffiarendszernek személyükben is jelképeivé váltak.”

„Az egész, amit mi elszámoltatásnak nevezünk, ez lényegében semmi mást nem jelent, mint hogy az országnak úgy kellene működnie, ahogy egyébként tényleg a jogszabályok szerint kell.”

Ennek következménye szerinte egyértelmű: „Ha az állam mostantól kezdve úgy működik, ahogy egy jogállamnak kell, hogy tényleg kompromisszumok nélkül, kíméletlenül működik a törvény előtti egyenlőség, akkor mindenki, aki bűncselekményt követett el, azért menni kell, és őellene büntetőeljárást kell indítani.” Úgy véli, ez Orbán Viktorra is vonatkozik.

„Azt, hogy egy politikai vezető regnálása alatt a családjának minden tagja milliárdos lett, a gyerekkori barátja milliárdos lett, és őt ezért semmilyen adott esetben büntetőjogi felelősség ne terhelje. Hát ez azért szerintem elég nagy fantázia kell, hogy ezt így elképzeljük” – fogalmazott.

Az interjú végén elmondta, hogy Magyar Péterrel még nem találkozott, és az új kormány részéről sem keresték, de nyitott lenne egy felkérésre. „Ha olyan feladatra érkezne mondjuk megkeresés vagy felkérés, ami úgy érzem, hogy nekem való, és legalább olyan mértékben hasznosnak is látom a közösség, a nemzet számára, mint a mostani munkámat, akkor persze, akkor nyitott lennék rá” – árulta el.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Sajnos nem veled nevetünk” – Jámbor András szerint a Micimackó-ügybe belebukó Németh Balázs a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését produkálta
A korábbi országgyűlési képviselő Facebook-posztban bírálta Németh Balázs fideszes képviselőt a parlamenti felszólalása miatt. Németh egy Pottyondy Edina-idézetet értett félre, amiért Tanács Zoltán miniszter magyarázta el neki a Micimackót.


Jámbor András egy friss Facebook-posztban reagált arra a parlamenti jelenetre, amelyben Németh Balázs fideszes képviselő félreértelmezett egy irodalmi idézetet. A bejegyzés szerint a képviselő ezzel kommentálta „saját és egyben a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését”.

Jámbor úgy véli, most jött rá, mi a szerepe a fideszes politikusnak.

„Ő egy nevettető. Bús napokon, amikor aggódunk, hogy jön-e a béremelés, mi lesz a devizás törvény valójában, le tudjuk-e hívni az EU-s pénzeket, börtönbe kerülnek-e a Fidesz rendszer bűnösei — a közelben élőknek jön Balázs, és jókedvet csempész a napjukba.”

Jámbor ironikusan köszönetet mond a délutánért, és további posztokat kér az ügyben, de csak „lefekvési idő után, mert a gyerekek megijedtek az előbb, hogy az apjuk miért röhög visítva ilyen hangosan percekig”.

A bejegyzést azzal a megjegyzéssel zárja: „sajnos nem veled nevetünk”.

A fideszes képviselő kedden, a gyűlöletkeltő politikai reklámokról szóló parlamenti vitában idézett Pottyondy Edina egyik videójából. A „leeső farok” kifejezést gyűlöletkeltő tartalomnak minősítette, mire a teremben derültség támadt. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter magyarázta el Némethnek, hogy a mondat valójában A. A. Milne klasszikus meséjére, a Micimackó egyik karakterére, Füles elveszett farkára utal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor szerint ez volt a Fidesz egyik legnagyobb hibája Magyar Péterrel szemben a kampányban
A politikai elemző úgy véli, Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője megmutatta, hogy másfajta stratégiát is követhetett volna a Fidesz arra, hogy a Tisza Párt elnökét támadja. A korábbi kormánypárt azonban más taktikát választott, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.
DKA - szmo.hu
2026. június 09.



Török Gábor politikai elemző Facebook-posztban elemezte röviden a Fidesz–KDNP Magyar Péterrel szembeni kommunikációs stratégiáját. Ennek propóját az adta, hogy Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a parlament keddi ülésén ismét arra emlékeztette Magyart, hogy korábban a Fidesz oldalán állt.

„16 évből 14 évig Ön velünk volt, Ön is fideszes volt – mondja most már nem először Rétvári Bence a parlamentben Magyar Péternek. Érdekes lett volna, ha ezt a stratégiát alkalmazza a Fidesz-KDNP 2024 után az új politikai szereplővel szemben” – jegyezte meg a politikai elemző.

A Fidesz ehelyett a folyamatos baloldalizást választotta, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

Ugyanis ez a stratégia sokat segített abban, hogy Magyar Péter hiteles szereplővé, egyfajta „kalapáccsá” válhatott az ellenzéki szavazók számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vitézy Dávid: Magyar Péter kemény főnök, a Tisza-kormány nyomokban sem emlékeztet arra, ahogyan az Orbán-kormány működött
A közlekedési miniszter a 444-nek adott interjújában mondta el, mi az alapvető különbség az előző és a mostani kormány működése között. Élesen bírálta elődjét, Lázár Jánost, aki szerinte mindent lerombolt, és arról is beszélt, hogy az előző vezetés után szinte csak anomáliákat talált.
DKA - szmo.hu
2026. június 11.



A 444 stúdiójának vendége volt Vitézy Dávid, a Tisza Párt vezette kormány közlekedési és beruházási minisztere. Az interjút azzal kezdte, hogy bár a 2022-es Orbán-kormányban is betöltött közlekedéspolitikai államtitkári pozíciót, miután felkérést kapott szakmai munkára, abból végül a kormány semmit nem tett meg, így útjaik néhány hónap után elváltak. Ezt követően szerinte Lázár János „gyakorlatilag mindent lerombolt”, nemcsak az ő néhány hónapos munkáját, hanem a magyar vasútfejlesztés korábbi pozitívumait is. Elődje tevékenységét egy 1968-as, vasútellenes politikához hasonlította.

„Engem erre a kommunista, vasútleépítő politikára emlékeztetett az, amit Lázár János végigvitt” – mondta.

Hozzátette, a miniszteri pozíció lényegesen nagyobb felelősséggel és mozgástérrel jár, mint egy államtitkári, például rendszeresen részt kell vennie a kormányüléseken, éppen onnan érkezett az interjúra is.

Az Orbán-kormány és a mostani magyar kormány működése között Vitézy Dávid szerint radikális a különbség. Állítása szerint azon kívül, hogy a döntéseket ugyanúgy kormányhatározatnak hívják, jóformán csak eltéréseket lát. Úgy véli, most nem magánérdekek, hanem a közérdek által vezérelt kormányzás zajlik, ahol a viták a Tisza-program teljesítéséről szólnak.

„Ahol nem különböző, ilyen-olyan módon előnyben részesíteni kívánt különböző tőkecsoportok, cégek, érdekek alapján próbálnak valamiféle kormányzást végrehajtani, ahol a közérdek, a szakpolitikai érdek ezek alá szorul” – fogalmazott, utalva arra, amit Orbán Viktor politikai kormányzásnak nevezett.

Hozzátette, a mostani kormány működése „nyomokban sem emlékeztet engem arra, ahogyan az előző kormány működött, bármely részletét is nézem”.

Korábbi és mostani főnökét összehasonlítva elmondta, Palkovics Lászlóval a kapcsolata kifejezetten szakmai volt, míg Magyar Péterrel korábban nem dolgozott együtt.

Magyar Pétert nagyon kemény főnöknek tartja, aki nem tolerálja a hatalmi gőgöt, és szakmai döntéseket vár el a miniszterektől.

Eddig semmilyen vitája nem volt a miniszterelnökkel, az elmúlt hetek a közös, intenzív munkáról szóltak, elsősorban az európai uniós források hazahozatala miatt.

A kormány látványosan mediatizált működésével kapcsolatban Vitézy elmondta, számára ez nem újdonság, mert a Fővárosi Közgyűlésben is hasonlóan dolgozott, de országos szinten ezt jónak és fontosnak tartja. Úgy látja, az embereknek van igényük arra, hogy lássák, hogyan születnek a döntések. „Én ezt látom gyakorlatban annak, amikor tényleg látják, hogy mi történik, hogyan születnek döntések, és elmagyarázzuk azt, hogy mi miért történik” – tette hozzá.

Azzal kapcsolatban, hogy a kormány a Fidesz bűneinek feltárására vagy a kormányzati munkára koncentráljon-e, Vitézy azt mondta, mindkettő teljesíthető. „Azért dolgozunk két műszakban, hogy mindkettőre jusson idő” – jelentette ki. Szerinte a két feladat sokszor összefügg, példaként a mohácsi hidat és a Budapest-Belgrád vasútvonalat említette, ahol a múlt feltárása és a jövőbeli döntések kéz a kézben járnak.

Államtitkári időszakából Vitézy szerint vannak olyan információi, amelyek most segítenek abban, hogy tudják, hol érdemes körülnézni. Példaként említette a Budapest-Belgrád vasútvonal építését, ahol állítása szerint Mészáros Lőrinc cégét amerikai dollárban fizetik. Beszélt a Balásy Gyula nevével fémjelzett Lounge Group-hoz hasonló, jogszabályokkal bebiztosított monopóliumokról is, amelyek szerinte rendkívül drágán és lassan dolgoztak az államnak. A miniszter elmondta, ahol tudta, igyekezett kikerülni ezeket a cégeket. Hozzátette, a felelősség azokat terheli, akik a jogszabályi kényszert megteremtették.

Az uniós források hazahozatalának koordinálását azért kapta feladatul a miniszterelnöktől, mert korábban a főváros képviseletében is sokat foglalkozott ezzel a területtel, és rálátása volt az akadályokra. A felkérés már a közös munka során, a kormányalakítás után érkezett. Elmondása szerint a tárgyalások során az Európai Bizottság eredetileg úgy vélte, Magyarország a 10 milliárd eurós helyreállítási alap felét el fogja bukni a szűk határidők miatt. A magyar tárgyalódelegáció azonban a teljes összegért ment.

„A magyarok a teljes keretre jöttek, ezt Magyar Péter többször nagyon világossá tette, és hát erről szóltak a tárgyalások az utolsó percig” – mondta.

A megállapodás az utolsó pillanatban született meg. „Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen és Magyar Péter miniszterelnök ki tudott állni, és be tudták jelenteni azt, hogy megvan a megállapodás, ez tényleg még előző nap is legalábbis kétséges volt” – idézte fel. A kedden benyújtott korrupcióellenes törvénycsomag a jogállamisági feltételek teljesítését célozza, de Vitézy szerint további, ágazati törvénymódosításokra is szükség lesz.

Ha a 16,4 milliárd euró hazahozatala nem sikerül, azt a saját felelősségének is fogja érezni, de hangsúlyozta, hogy az egész kormánytól ezt várják a választók. „Az én dolgom az, hogy a lehetőségét megteremtsük annak, hogy a 16,4 milliárd eurót Magyarország megkaphassa” – jelentette ki. Hozzátette:

„Nem szoktunk ilyen beszélgetéseket folytatni, hogy kinek a felelőssége lesz, ha valami nem sikerül, hanem alapvetően az a feladat egy ilyen 24 órás, éjjel-nappali munkában, hogy sehol ne akadhasson el a folyamat.”

Lázár János hírhedt mondatára, miszerint a magyar vasútnál „szarból kell várat építeni”, Vitézy úgy reagált, hogy Lázár minden döntésével csak mélyebbre lökte a MÁV-ot. Szerinte „a magyar vasút, ha Ausztriához mérjük, óriási elmaradásokkal küzd, infrastruktúra, járműpark, működéskultúra terén”. Úgy véli, a helyzet az elmúlt négy évben csak romlott, mert leállítottak minden fejlesztést és hagyták elveszni az uniós pénzeket.

>„Azt lehet most már teljesen világosan mondani, hogy a magyar korrupció fenntartása volt az, ami miatt az Orbán-kormány lemondott az uniós pénzekről” – jelentette ki.

Egy hónapnyi miniszterség után Vitézy azt mondta, az előző vezetés után szinte csak anomáliákat talált. „Röviden ezt nagyon nehéz összefoglalni, mert csak anomáliákat találunk. Nem is tudom, hogy hol nincs anomália” – fogalmazott. A legkirívóbb példaként a mohácsi híd ügyét hozta fel, ami szerinte egy feleslegesen túlméretezett és túlárazott beruházás. Részletezte, hogy a tanulmányok szerint indokolatlan 2x2 sávos hidat két héttel a választások előtt 76 milliárd forinttal drágították meg, a Duna Aszfaltnak pedig 98%-os előleget utaltak ki bankgarancia nélkül.

„Soha nem hallottam ilyet. Soha. Hogy ilyet lehetne” – mondta a miniszter.A kifizetés a választások előtt történt meg. „A választások előtt kettő nappal, április 10-én kiutalják 94 milliárd forintot, illetve pár nap előtte még kettő, tehát összességében 97 milliárd forintot kiutalnak a Duna Aszfaltnak” – állította. Szerinte a fedezetet a MÁV és a Volán közszolgáltatási pénzeiből vonták el, a hiányt a következő kormányra hagyva.

A ciklus végéig megvalósuló közlekedési projektekről elmondta, a vasúti beruházások hosszúak, de sok, Lázár János által leállított projektnek már kész tervei vannak. „Ha vannak rá források, akkor azért nagyon sok olyan terv van, amit fel tudunk éleszteni” – mondta.

Az uniós forrásokból ezeket újra lehet indítani, így a következő négy évben már látható építkezések kezdődhetnek, sőt, akár átadott szakaszok is lehetnek. Ígérete szerint a járműparkban is lesznek látható eredmények.

A HÉV-kocsik cseréjéhez kapcsolódóan elmagyarázta, hogy az új szerelvényekhez új infrastruktúra is kell. „Az új járművek nem tudnak olyan régi infrastruktúrán közlekedni, mert például nincs olyan kocsiszín, ahol befér egy 120 méter hosszú új, egyben egyterű szerelvény” – részletezte. Emellett a nem villamosított vonalakra is gondolnak. „Kell Magyarországnak korszerű dízelmotorvonatokat is venni a BZ-k, tehát a kis piroskák helyett, meg a csörgők helyett” – jelentette ki.

A Fidesz történelmi vereségét Vitézy Dávid három fő okra vezette vissza:

„Korrupció, belharcok és az, hogy a választókat elvesztették a kormányzás közben.”

Szerinte a politikai kormányzás öncélúvá vált, és már csak a belső hatalmi harcokról és gazdasági érdekekről szólt. A felelősség elsősorban a volt miniszterelnöké.

„A miniszterelnök, mivel minden hatalom tőle származott ebben a kormányzásban, nyilván elsőszámú és bizonyos szempontból politikai értelemben egyedüli felelőse ennek” – állapította meg.

A Fidesz jövőjével kapcsolatban úgy látja, a párt nem néz szembe a történtekkel. „Nem azt érzem, hogy bármiféle szembenézés történt volna azzal, hogy miért történhetett ez meg” – mondta, majd hozzátette: „A Fidesz helyzetének romlása nem fog megállni addig, ameddig ilyenkor nem válaszolnak arra, hogy mégis szerintük lehet-e 98%-os előleget fizetni.” Szerinte a párt számára a valódi kérdés a választók bizalmának visszaszerzése. „A kérdés, hogy van-e Fidesz választók nélkül” – zárta gondolatait.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk