Politikai nyilatkozatban utasította el az isztambuli egyezményhez csatlakozást az országgyűlés
Kereszténydemokrata képviselők kezdeményezésére politikai nyilatkozatot fogadott el az Országgyűlés kedden a gyermekek és nők védelmének fontosságáról, valamint az isztambuli egyezményhez való csatlakozás elutasításáról.
A KDNP-s Vejkey Imre, Nacsa Lőrinc, Juhász Hajnalka és Hollik István által benyújtott politikai nyilatkozatot 115 igen, 35 nem és három tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.
A nyilatkozat felszólítja a kormányt, hogy ne tegyen további lépéseket az egyezmény kötelező hatályának elismerése iránt, és az Európai Unió intézményeiben is azt az álláspontot képviselje, hogy az EU ne csatlakozzon a dokumentumhoz.
A családon belüli és a nők elleni erőszak globális felszámolását célul kitűző egyezményt Magyarország 2014-ben, vagyis a Fidesz-kormányok időszakában már aláírta, de a fideszes többség sosem ratifikálta.
A politikai nyilatkozatban a ratifikáció elutasítását azzal indokolják:
az Európa Tanács isztambuli egyezménye a társadalmi nem definícióján alapuló megközelítést ír elő rendelkezéseinek átültetése során, az Országgyűlés pedig nem kívánja a nemzeti jog részévé tenni sem a társadalmi nem fogalmát, sem az egyezmény genderszemléletét.
A nyilatkozat szerint azért sem támogatható a ratifikáció, mert az egyezmény nemi alapon biztosított menedékjoggal kapcsolatos rendelkezései ellentétesek a jogellenes bevándorlással szembeni hatékony fellépést biztosító magyar jogszabályi környezettel.
"Jogunk van megvédeni országunkat, kultúránkat, törvényeinket, hagyományainkat és nemzeti értékeinket, amelyeket sem a többségi meggyőződéstől eltérő genderszemlélet, sem a korlátozás nélküli vagy a társadalmi nemek alapján előnyöket biztosító bevándorlás nem veszélyeztethet"
- szögezi le a nyilatkozat.
A dokumentum kitér arra is, hogy az isztambuli egyezmény azon pontjai, amelyekre értékként tekintenek - különösen a gyermekek védelme és a nők elleni erőszakkal szembeni fellépés -, jelenleg is részei a magyar jogrendszernek, amely biztosítja a szükséges jogi garanciákat minden védelemre szorulónak.
Közösen tiltakozott több ellenzéki képviselőnő az elutasítás után.
A szavazás után tartott sajtótájékoztatón Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője azt mondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök és a kormánypártok háborút indítottak a nők ellen. A döntés elvette annak lehetőségét, hogy hatékonyan lehessen fellépni a nők és a gyermekek elleni erőszak ellen - jelentette ki.
A képviselő hangsúlyozta, minden magyar nőért ki akarnak állni, mert az erőszak nem ismer sem pártokat, sem származást, sem vallási hovatartozást.
Varga-Damm Andrea, a Jobbik képviselője úgy fogalmazott: a Fidesz-KDNP módszere az, hogy amikor nincs igaza, akkor "bánt, megaláz, üt", és mindent elkövet annak érdekében, hogy "lejárassa, megsemmisítse" azokat, akiknek igazuk van. A Fidesz-KDNP-nek az a problémája, hogy az Országgyűlésben vannak nők, mert a nők minden nap tükröt tartanak eléjük - közölte. A kormánypártok hatalomgyakorlásának ugyanis "a legfontosabb eszköze a női nem lejáratása" - mondta.
Gurmai Zita, az MSZP frakcióvezető-helyettese kijelentette, a Fidesz hazudik, amikor azt állítja, hogy a magyar állam megvédi az erőszak minden áldozatát. A magyar állam nem védte meg a hatgyermekes Orosz Bernadettet, ahogy nem védte meg Szilágyi István színművészt sem, akit "saját gyermeke vert". Ízléstelen a színész halálának másnapján olyan politikai nyilatkozatot vinni az Országgyűlés elé, ami azt üzeni, hogy az áldozatok nem számítanak - bírált.
A képviselő az áldozatok érdekében azt kérte, hogy hozzanak létre önálló költségvetési alapot, növeljék az iskolapszichológusok számát, építsék be a Nemzeti alaptantervbe a családon belüli erőszak elleni fellépést, képezzék a témában a rendvédelmi és igazságügyi dolgozókat, erősítsék meg a jelzőrendszert és az anyaotthonok kapacitását, valamint indítsanak több vizsgálatot hivatalból.
Vadai Ágnes, a DK országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a fizikai erőszakot mindig megelőzi a verbális erőszak.
Azt állította, hogy az elmúlt hetekben nem csak a parlamentben tapasztalták az ellenzéki képviselőnőkkel és szavazókkal szembeni verbális erőszakot, de a kormánypárti képviselők közösségi oldalain is az látható, hogy az ő szavazóik is "egyre inkább erre az útra tévedtek".
Hangsúlyozta, a verbális erőszak gyakran torkollik fizikai erőszakba, az ellenzék azonban nem szeretné, ha az ország egy olyan úton indulna el, ahol meg lehet verni azokat, akik mást gondolnak a politikáról, az egészségügyről vagy az oktatásról.
Vadai Ágnes kezdeményezi, hogy az ellenzéki politikusok újra nyújtsák be az isztambuli szerződés ratifikálásáról szóló korábbi javaslatukat.
Hohn Kriszitna, az LMP képviselője jelképnek nevezte az isztambuli egyezményt, amit a kormánypártok a politikai nyilatkozat elfogadásával lesöpörtek a színről.
Ezzel a lépéssel sok embertől, látens áldozatoktól vették el a reményt - jelentette ki.
Szél Bernadett (független) azt kérte, hogy a KDNP inkább az egészségügyi és munkaügyi problémákkal foglalkozzon és ne azzal, hogy ellehetetleníti az egyezményt.