Pogátsa Zoltán közgazdász a Népszavának adott interjújában arról beszélt, hogy szerinte Orbán Viktor nem akarja kiléptetni Magyarországot az Európai Unióból. Úgy véli, a kormányfő számára is előnyös, ha az ország az unió tagja marad.
A közgazdász azzal indokolta ezt, hogy a kínai befektetők is azért jönnek Magyarországra, mert így elkerülhetik az európai importvámokat. Hasonló okokból jelentek meg a német autógyártók is: nemcsak az olcsó munkaerő miatt, hanem azért is, mert innen vámok és kvóták nélkül lehet árut szállítani az unió más tagállamaiba, ráadásul határellenőrzés sincs.
Pogátsa úgy fogalmazott:
„Ha kilépnénk az EU-ból, Orbán presztízse az észak-macedón miniszterelnökének szintjére csökkenne.” Hozzátette: „Márpedig ki tudja ma megmondani internetes keresés nélkül, hogy ki a macedón miniszterelnök?”
A beszélgetésben szóba került Ukrajna uniós csatlakozása is. Pogátsa szerint erre belátható időn belül nincs esély, mivel senki nem gondolkodik abban, hogy egy háborús ország belépjen az EU-ba. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: ő maga a világot járva még nem találkozott „nemet váltó” óvodással sem, miközben ez a téma korábban fontos szerepet kapott a magyar közbeszédben. Úgy fogalmazott: „Az előbbiekkel kapcsolatos állítások legfeljebb blöffnek tekinthetők.”
A gazdasági kilátásokat is értékelte. Szerinte az egymillió új munkahely programja kifulladt. Véleménye szerint előrelépni csak intenzív gazdaságpolitikai eszközökkel lehetne, ha a magyar munkavállalók magasabb hozzáadott értékű állásokban dolgoznának. Ehhez azonban humántőke-fejlesztésre lenne szükség: jó minőségű oktatásra, egészségügyre és infrastruktúrára. Mint mondta, „valamilyen rejtélyes okból Orbán amióta kormányon van nem akar csinálni” ilyen fejlesztéseket.
Pogátsa azt is megemlítette, hogy a magyar gazdaság jelenleg nem éli fénykorát: az idei első negyedéves GDP-adat elmaradt a várakozásoktól.
Pogátsa Zoltán közgazdász a Népszavának adott interjújában arról beszélt, hogy szerinte Orbán Viktor nem akarja kiléptetni Magyarországot az Európai Unióból. Úgy véli, a kormányfő számára is előnyös, ha az ország az unió tagja marad.
A közgazdász azzal indokolta ezt, hogy a kínai befektetők is azért jönnek Magyarországra, mert így elkerülhetik az európai importvámokat. Hasonló okokból jelentek meg a német autógyártók is: nemcsak az olcsó munkaerő miatt, hanem azért is, mert innen vámok és kvóták nélkül lehet árut szállítani az unió más tagállamaiba, ráadásul határellenőrzés sincs.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Nem akarunk Magyarország lenni” – negyedmillióan vonultak utcára Prágában az Orbánnal szövetséges új cseh kormány ellen
Andrej Babis populista pártja decemberben tért vissza a hatalomba egy jobboldali-szélsőjobboldali koalíció élén. A kabinet - a kritikusok szerint magyar mintára - a közmédia finanszírozását és a civil szervezetek szabályozását is átalakítaná.
A szervezők szerint 250 ezren – konzervatívabb becslések szerint több tízezren – voltak szombat délután Prága utcáin, hogy tiltakozzanak Andrej Babis miniszterelnök kormánya, a védelmi kiadások csökkentése és a közmédia elleni fellépése ellen - adta hírül az AP.
A 2019 óta nem látott méretű kormányellenes tiltakozást a Milion Chvilek (Millió Pillanat a Demokráciáért) nevű szervezet hívta össze, amely arra figyelmeztetett, hogy Csehország Magyarország vagy Szlovákia sorsára juthat.
„Nem akarunk Magyarország lenni. Nem akarjuk a Szlovák Köztársaság útját követni. Ideje tehát felébredni” – nyilatkozta a Reutersnek egy tanárnő.
A szombaton eredetileg a budapesti CPAC Hungary-n szereplő Babis pénteken félútról fordult haza a pardubicei fegyvergyár felgyújtása miatt. A hatóságok vizsgálják, hogy szándékos gyújtogatás történt-e, de az akciót egy izraeli fegyverek ellen tiltakozó csoport magára vállalta. A tűz egy dróntechnológiával is foglalkozó cég raktáránál keletkezett, a hatóságok terrorcselekmény gyanújával nyomoznak.
Orbán Viktor támogatását és együttérzését fejezte ki a cseh kollégájának, egyben azt is bejelentette, hogy „a csehországi terrortámadásért felelős nemzetközi csoportot terrorszervezetté nyilvánítottuk. Ha bármelyik tagja Magyarországra lép, azonnal elfogjuk.” A magyar miniszterelnök hozzátette, hogy „az energetikai létesítmények után a védelmi ipari gyáraknál is meg kellett erősítenünk a védelmet.”
Babis és populista ANO pártja négy év ellenzéki időszak után decemberben tért vissza a hatalomba, egy jobboldali és szélsőjobboldali pártokból álló kormányt alkotva. Februárban már volt egy hasonló, mintegy 90 ezer fős tüntetés, akkor a résztvevők Petr Pavel köztársasági elnök mellett álltak ki, aki miniszteri jelölésekkel és a védelmi kiadásokkal kapcsolatban összetűzésbe keveredett az új kormánnyal.
A kabinet tervei között szerepel a védelmi kiadások csökkentése, a közszolgálati televízió finanszírozásának megváltoztatása, valamint a nem kormányzati szervezetekre vonatkozó közzétételi szabályok szigorítása.
Az ellenzők szerint ezek a lépések sértik a közmédia függetlenségét és a civil szféra mozgásterét.
A szervezők szerint 250 ezren – konzervatívabb becslések szerint több tízezren – voltak szombat délután Prága utcáin, hogy tiltakozzanak Andrej Babis miniszterelnök kormánya, a védelmi kiadások csökkentése és a közmédia elleni fellépése ellen - adta hírül az AP.
A 2019 óta nem látott méretű kormányellenes tiltakozást a Milion Chvilek (Millió Pillanat a Demokráciáért) nevű szervezet hívta össze, amely arra figyelmeztetett, hogy Csehország Magyarország vagy Szlovákia sorsára juthat.
„Nem akarunk Magyarország lenni. Nem akarjuk a Szlovák Köztársaság útját követni. Ideje tehát felébredni” – nyilatkozta a Reutersnek egy tanárnő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter szerint Pataky Attila és Nagy Feró másfélmilliót kapott egy DPK-s fellépésért, a teljes költség közel 400 millió forint volt
Őket is előzi Radics Gigi, aki 3 milliót tehetett zsebre. A Tisza Párt elnöke szerint a Sportarénában tartott gyűlésre közpénzből fizették ki a fellépő celebek gázsiját is.
Magyar Péter a Facebookon tett közzé egy dokumentumot, amelyről azt állítja, hogy a Digitális Polgári Körök (DPK) első, Budapest Sportarénában tartott találkozójának költségeit tartalmazza. A Tisza Párt elnöke posztjában ironikusan úgy fogalmazott, hogy a szerződést „egyenesen a Karmelitából fújta be az ablakon a szél”.
Magyar Péter azt állítja,
„Orbánék csak erre az egy rendezvényre majd 400 millió forintot égettek el”. Szerinte a kormányoldal azt hazudja, hogy a rendezvényt egy augusztusban bejegyzett alapítvány finanszírozta, de véleménye szerint „mindenki tudja, hogy ezt a háborús gyűlést is mi magyar adófizetők álltuk”.
A politikus posztjában külön kiemelte a fellépőket.
„Külön érdekesség az elvileg hazaszeretetből fellépő celebek gázsija. És ez csak egy alkalom. Szeptember óta valószínűleg mindegyikük több tízmillió adófizetői pénzhez jutott” – írta, majd hozzátette, hogy szerinte közülük sokan korábban az MSZP rendezvényein léptek fel, és feltette a kérdést, hogy akkor is „fűtötte-e” őket a hazaszeretet.
Magyar Péter bejegyzése végén közölte, hogy a teljes szerződést a mellékletekkel együtt megküldi a sajtónak és az Állami Számvevőszéknek, amelynek álláspontja szerint a pártok finanszírozását kellene vizsgálnia.
A Tisza Párt elnöke ezt a dokumentumot tette közzé:
A dokumentum szerint Nagy Feró, Pataky Attila, Demjén Ferenc, Oláh Gergő egyenként másfélmillió forintot, míg Radics Gigi 3 millió forintot kapott a fellépésért, Nagy Adri egymilliót.
Mivel az összegek együtt nem teszik ki a lap alján említett 390 millió 700 ezer forintot, így valószínűleg ez csak egy részlet a költségekből.
A DPK első országos találkozóját 2025. szeptember 20-án rendezték a Papp László Budapest Sportarénában, ahol Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott. A szervezést hivatalosan a 2025. júliusában bejegyzett Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. végezte. Partos Bence, a cég tulajdonosa és a rendezvényt finanszírozó Digitális Demokráciafejlesztési Alapítvány alapítója szerint a költségeket magánadományokból fedezték. A szervezők a rendezvény konkrét végösszegét nem hozták nyilvánosságra, de a Telexnek nyilatkozó forrás a Sportaréna bérleti díját naponta 15–20 millió forintra becsülte.
Érkeznek a résztvevők az első DPK-gyűlésre 2025. szeptember 20-án, Budapesten / Nagy Bogi/SZMO
Magyar Péter korábban már utalt a DPK-gyűlés költségeire, akkor 1 milliárd forint „közpénz” elégetését említette, amit kormányzati szereplők vitattak. A mostani, közel 400 milliós tételről szóló állításait és a bemutatott dokumentumot független forrás még nem erősítette meg. Az ügyben említett Állami Számvevőszék elnöke Windisch László; a szervezet korábban a CÖF vagy a Megafon esetében sem állapított meg intézményes együttműködést a Fidesszel.
Magyar Péter a Facebookon tett közzé egy dokumentumot, amelyről azt állítja, hogy a Digitális Polgári Körök (DPK) első, Budapest Sportarénában tartott találkozójának költségeit tartalmazza. A Tisza Párt elnöke posztjában ironikusan úgy fogalmazott, hogy a szerződést „egyenesen a Karmelitából fújta be az ablakon a szél”.
Magyar Péter azt állítja,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kémbotrány a szomszédban: a Magyarországon is bevetett, választási manipulációkra szakosodott izraeli cég pecsételheti meg Orbán szövetségesének sorsát
A szlovén titkosszolgálat megerősítette a Black Cube jelenlétét, amely a kormány lejáratására készülhetett. A botrány miatt Janez Janša, Orbán szövetségesének pártja elvesztette korábbi előnyét, a verseny teljesen nyílttá vált.
Ma tartják a parlamenti választást Szlovéniában, a kampányfinist azonban beárnyékolta egy külföldi beavatkozás gyanúját felvető botrány, amely az utolsó napokban teljesen átírta az erőviszonyokat. A hónapok óta biztos befutónak látszó, Orbán Viktor szövetségeseként számon tartott Janez Janša és pártja, a Szlovén Demokrata Párt előnye elolvadt, miután kiderült, hogy a választási manipulációkra szakosodott izraeli magán-hírszerző cég, a Black Cube is feltűnt az országban – számolt be a szlovén sajtó alapján a Népszava.
A hatóságok vizsgálják az ügyet, és megerősítették, hogy a cég emberei az elmúlt hónapokban legalább négyszer jártak Szlovéniában, egyik alkalommal a Szlovén Demokrata Párt székházának utcájában is megfordultak. Robert Golob miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben már uniós szintű vizsgálatot sürgetett, mert szerinte a tét nemcsak Szlovénia, hanem az egész unió választásainak tisztasága.
„Annyira fontos, hogy ne csak Szlovénia nevében cselekedjünk most, hanem azért is, hogy megvédjünk minden más államot, amely a következő hónapokban választási folyamat előtt áll” – mondta a kormányfő. Janša elismerte, hogy találkozott a cég egyik tanácsadójával, de tagadta, hogy bármi köze lenne a választási beavatkozáshoz.
A botrány hatása a közvélemény-kutatásokon is megmutatkozott. A Mediana ügynökségnél egy héttel korábban még 6,1 százalékponttal Janša pártja vezetett, a legfrissebb mérésükben viszont már Robert Golob Szabadság Mozgalma állt az élen 0,1 százalékponttal. Hasonló fordulatot mért a Valicon ügynökség is, ahol a Szlovén Demokrata Párt 3,4 százalékpontos előnye 2,5 százalékpontos hátrányba fordult át szűk három hét alatt. A jelenlegi kormányfő pártja a koalíciós partnerekkel szűk többségre számíthat, de a verseny annyira szoros, hogy a végeredmény megjósolhatatlan.
A vádak szerint az izraeli magán-hírszerző cég kiszivárogtatott hangfelvételek időzített közzétételével akarta korrupciós ügyekkel összekapcsolni a Golob-kormányt közvetlenül a választás előtt. A szlovén titkosszolgálat is megerősítette a Black Cube jelenlétét az országban.
A Black Cube neve Magyarországon sem ismeretlen. A Reuters 2023-ban számolt be arról, hogy az izraeli cég hamis LinkedIn-profilokkal és kamu álláshirdetéseknek álcázott videóhívásokkal vett célba magyar újságírókat és aktivistákat a 2022-es országgyűlési választás előtt.
A titokban rögzített anyagokból később a kormánypárti médiában jelentek meg lejárató tartalmak - az eset a 444.hu Valótlanul - Fekete Kampányok az Orbán-rendszerben című dokumentumfilmjében is bemutatásra került.
A legsúlyosabb incidens azonban Romániában történt 2016-ban, ahol a cég két munkatársát letartóztatták és elítélték, mert megpróbálták megfélemlíteni és lejáratni Laura Codruța Kövesit, a román korrupcióellenes ügyészség akkori vezetőjét. A művelet során feltörték Kövesi környezetének e-mail-fiókjait és zaklatták a családtagjait. A Black Cube tagadta a jogsértést.
Janez Janša a botrány ellenére stabil szavazóbázisra számíthat. Kampányában alacsonyabb adókat, a gazdasági lassulás megállítását ígérte, és a civil szféra, valamint a média állami támogatásának megvágását helyezte kilátásba.
Ellenfelei attól tartanak, hogy győzelme esetén a magyar modellhez hasonló illiberális fordulatot hajtana végre, miután korábbi miniszterelnöksége alatt már megpróbálta térdre kényszeríteni az állami médiát.
Janša a Die Pressének adott interjúban elismerte, hogy sok mindenben közös nevezőn van Orbán Viktorral, bár az Ukrajna-politikájuk eltér. A két politikus szövetsége régóta fennáll, a 2015-ös migrációs válság idején is hasonló álláspontot képviseltek, és a kapcsolatuk nemcsak ideológiai: Janša pártjához közel álló szlovén médiába Orbán Viktorhoz kötődő magyar üzleti körök is befektettek.
Ma tartják a parlamenti választást Szlovéniában, a kampányfinist azonban beárnyékolta egy külföldi beavatkozás gyanúját felvető botrány, amely az utolsó napokban teljesen átírta az erőviszonyokat. A hónapok óta biztos befutónak látszó, Orbán Viktor szövetségeseként számon tartott Janez Janša és pártja, a Szlovén Demokrata Párt előnye elolvadt, miután kiderült, hogy a választási manipulációkra szakosodott izraeli magán-hírszerző cég, a Black Cube is feltűnt az országban – számolt be a szlovén sajtó alapján a Népszava.
A hatóságok vizsgálják az ügyet, és megerősítették, hogy a cég emberei az elmúlt hónapokban legalább négyszer jártak Szlovéniában, egyik alkalommal a Szlovén Demokrata Párt székházának utcájában is megfordultak. Robert Golob miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben már uniós szintű vizsgálatot sürgetett, mert szerinte a tét nemcsak Szlovénia, hanem az egész unió választásainak tisztasága.
„Annyira fontos, hogy ne csak Szlovénia nevében cselekedjünk most, hanem azért is, hogy megvédjünk minden más államot, amely a következő hónapokban választási folyamat előtt áll” – mondta a kormányfő. Janša elismerte, hogy találkozott a cég egyik tanácsadójával, de tagadta, hogy bármi köze lenne a választási beavatkozáshoz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
