Plusz 5-10%-kal kellene emelni a 100 ezer forint alatti nyugdíjakat – mondja Simonovits András nyugdíjszakértő
Bár Orbán Viktor az eddigi 9 százalék után novemberre újabb – visszamenőleg is kifizetett – 4,5 százalékos nyugdíjemelést ígért, a nyugdíjasok érdekképviseleti szervezetei szerint az idei infláció ezt is megeheti, ráadásul az élelmiszerek drágulása a kisnyugdíjasokat sújtja a leginkább, miközben a százalék-alapon adott nyugdíjemelés nekik jelenti a legkevesebb pluszpénzt.
Kíváncsiak voltunk, mit gondol erről a téma egyik legelismertebb hazai szakértője, Simonovits András közgazdász.
Szerinte fontos tisztáznunk már az elején, hogy a jegybank által az idei évre becsült 13-14 százalékos infláció hatására önmagában nem borul meg a nyugdíjkassza, sőt, a decemberre előrejelzett 20 százalékos infláció sem jár automatikusan ilyen hatással. Ez egészen addig igaz, amíg a bérek hasonló ütemben emelkednek, mint az árak, és a járulékkulcs nem csökken tovább.
Ha változik a helyzet, azt Simonovits szerint úgy kezelhetné legegyszerűbben a kormányzat, ha lemondana a szocho csökkentéséről. Ennek mértéke legutóbb idén január elsején csúszott 15,5 százalékról 13 százalékra. A nyugdíjszakértő úgy véli, 2023-tól kezdve különösebb probléma nélkül vissza lehetne térni a 15,5 százalékhoz.
Az élelmiszer- és az energiaárak brutális emelkedése szerinte is a kisnyugdíjasokat sújtja leginkább. Bár a már megállapított nyugdíjak követik az inflációt, és a közhittel szemben alig van különbség az általános és a nyugdíjas fogyasztói kosár drágulása között, mégis ez a réteg került a legkiszolgáltatottabb helyzetbe. Nemcsak a százalékos alapon meghatározott nyugdíjemelés miatt, hanem azért is, mert a szegények arányaiban többet költenek a jövedelmükből vagy a nyugdíjukból élelemre.
Simonovits András szerint megoldás lehetne például a 100 ezer Ft alatti nyugdíjak 5-10 százalékos egyszeri külön emelése, vagy ha erre nincs lehetőség, akkor a 13. havi nyugdíjak „kiegyenesítése”. Vagyis 2023-ban, de akár utána is lehetne ugyanannyi mindenki 13. havi nyugdíja. Ez tompítaná az utóbbi években kiéleződő nyugdíjegyenlőtlenségeket, és ha megfelelően határozzák meg a szintet, költségvetésileg semleges lehetne.
A szakértő szerint az is fontos lenne, hogy a magas infláció miatt a kormány hozzányúljon az új nyugdíjak kiszámítási módjához.
Jelenleg létezik két, úgynevezett degressziós küszöb, méghozzá nominálisan rögzítve. A nyugdíj kiszámításakor a havi 372 ezer Ft felett keresetnek csak a 90 százalékát veszik figyelembe, a 421 ezer Ft feletti résznek pedig mindössze a 80 százalékát.
Simonovits András szerint emelni kellene a küszöbértéket, mert a nemzetgazdasági nettó átlagkereset 2013 óta már több mint 60 százalékkal emelkedett. A szakértő úgy gondolja, induló értéknek 372 ezer Ft helyett már 600 ezer Ft körüli összeggel kellene számolni.
A közgazdász arról is beszélt, hogy egyáltalán nem mindegy, ki mikor megy nyugdíjba, és a magas infláció teljesen felboríthatja a korábbi számításokat.
Első közelítésben az új nyugdíjak csak a bérdinamikától függnek: ha valaki 2021. december 31-éről 2022. január 1-jére halasztotta a nyugdíjba vonulását, akkor a valorizálás miatt kereken 9 százalékkal nőtt a nyugdíja. Igen ám, de egy évre elesett a 13. havi nyugdíjtól, és emellett kimaradt a 13,4 százalékos emelésből, ami összességében 4,5 százalékos veszteség – hívta fel a figyelmet rá a nyugdíjszakértő.