SZEMPONT
A Rovatból

Pletser Tamás: Teljesen leállíthatja az orosz olaj vásárlását a MOL, kérdés, mennyi időt ad az USA az átállásra Orbán Viktornak

Ha novemberben életbe lépnek az új amerikai szankciók, a MOL nem tud majd fizetni az orosz olajért - mondja a szakértő. Orbán Viktor még kialkudhat egy kis időt Magyarországnak Trumpnál, de jövőre megtörténhet a teljes átállás.


Orbán Viktor a jövő héten Amerikába utazik, és személyesen próbálja meggyőzni Donald Trumpot, hogy hibát követett el a legújabb Oroszország-elleni szankciókkal - erről a miniszterelnök Rómában, a pápalátogatás után beszélt. Azt Szijjártó Péter sem árulta el, hogy pontosan milyen hatása lehet a Lukoil és a Rosznyeft elleni amerikai szankcióknak a magyar olajellátottságra. Annyit mondott, még semmilyen kiesést nem jelentenek, mert még nem léptek hatályba.

Az mindenesetre nem sok jót jelent, hogy Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete a Fox Newsnak arról beszélt, Amerika elvárja Magyarországtól, Szlovákiától és Törökországtól, hogy kidolgozzanak és végrehajtsanak egy olyan tervet, ami fokozatosan leválasztja őket az orosz energiahordozókról, és magyar kormány szerinte eddig „semmilyen tervet nem készített. Tény, hogy az ország nyersolajimportjának 92 százaléka tavaly is Oroszországból származott. Pletser Tamást, az Erste olaj- és gázipari elemzőjét kérdeztük a szankciók utáni helyzetről.

– Milyen eszközei vannak az USA-nak, hogy betartassa a november 21-én életbe lépő új szankciókat a Lukoil és a Rosznyeft ellen?

– A másodlagos szankciók nagyon hatékonyan tudnak ilyenkor működni. Közvetítő cégeket, bankokat, biztosítókat, szállító cégeket szankcionálnak, ezek nagyon fájdalmasan érinthetik azokat az országokat és az energiacégeiket, amelyek nem akarnak majd leválni az orosz olajról és gázról.

– Magyarországot és a MOL-t is tudják ezzel presszionálni?

– Valószínűleg igen, bár nem tudom, a MOL-nak milyen bankokkal és egyéb cégekkel vanak szerződései, hol vezetik a számláikat, de azt mindenki megérezné, ha kizárnák a dollár-rendszerből.

És amíg a világgazdaság elszámolásainak 80%-a dollárban történik, addig nincs miről beszélni. A dolláron keresztül az USA bárkire nyomást tud gyakorolni.

– Nem is igen lehet akkor elkerülni?

– Ha több zsák készpénzzel vagy arannyal fizetnénk, lehetne, de ez nyilván komolytalan kategória, egyszer régebben Irán barterügyletekkel akarta megkerülni a rá kirótt szankciókat, az se működött.

– Mit tehet a MOL? Átáll az adriai olajra? Mennyibe kerül az átállás, és meddig tarthat?

– 500 millió dollár körüli összegről lehet beszélni, és jelen állás szerint 2026 végéig ez az átállás megtörténhet. Ezt előrébb hozni talán lehet pár hónappal. Közben pedig folynak a tárgyalások a horvátokkal is. A Janafnak most mi vagyunk az egyetlen nagy ügyfele, mert a szerbek felé a szankciók óta nem megy olaj, a NIS vezeték nem működik.

– Kinek jobbak az alkupozíciói? A horvátoknak vagy a MOL-nak?

– Egyértelműen a horvátoknak. Főleg, ha a Barátságon keresztül nem jön majd olaj, és teljesen le kell válni róla.

– Van lehetőség máshonnan is olajat venni?

– Igen, vizsgálják is ezt. A MOL-nak évi 11-12 millió tonna nyersolajat importál, ez a hazai és a pozsonyi finomítóba megy.

Az lehetséges például, hogy az azeri vagy kazah olajat „elswapolják”, vagyis egyfajta csereügyletet hajtanak végre, ez azt jelentené, hogy névleg az azeriektől és a kazahoktól vásárolunk olajat, ám az az olaj Oroszországba megy, onnan pedig továbbra is jön ugyanennyi orosz olaj.

A másik csereügylet-lehetőség, hogy Odesszán keresztül jönne a nem orosz olaj, és az Odessza–Brody, illetve a Barátság vezetéken keresztül ide, illetve a pozsonyi finomítóba. Az utóbbi nem tűnik túl biztonságosnak, mert Oroszország többször is lőtte a kikötőt, nehogy Ukrajna azeri finomított terméket vegyen.

– A szerbek ezek szerint még nálunk is kellemetlenebb helyzetbe kerülnek. Ha a NIS nem működik, a MOL tud nekik szállítani? Különös tekintettel a közelmúltban történt tűzesetre a Dunai Finomítóban.

– Nehezebb a helyzetük, ráadásul ha a százhalombattai javítások elhúzódnak, akkor a MOL arra kényszerülhet, hogy hozzányúljon a stratégiai készletekhez. Azokból pedig nem lehet exportálni - vagyis Szerbia felé nem tud szállítani.

– Meddig tarthat a javítás a finomítóban? Mit lehet tudni a károkról?

– Erre a hétre ígértek tájékoztatást a MOL-tól. Az biztos, hogy nem kicsik a károk, nem egy-két hét lesz, mire kijavítják. Én úgy hallottam, hogy a lelke a finomítónak, az atmoszférikus desztilláció nem sérült, és ezért nem kellett leállítani az egészet. Részleges leállások lehetnek, és a károk teljes felmérése után lehet majd megmondani, meddig tart a javítás.

Három torony van, és a harmadikat érte a tűzkár, én azt valószínűsítem, hogy hónapokig eltarthat majd a javítás, nagyon érzékeny rendszerekről van szó.

– Ezalatt megtörténhet az átállás az adriai olajra is? Vagy ez merész feltételezés?

– Szerintem most kisebb bajuk is nagyobb annál, hogy két ilyen nagy projektet egyszerre tudjanak megvalósítani. Mind az eszközök, mind a technológia, mind a javítással foglalkozó cégek kérdése érzékeny dolog, kevesen foglalkoznak ezzel, nagyon komplex rendszerekről van szó. Az biztos, hogy ez a tűzeset púp volt a MOL hátára, senkinek nem hiányzott. Szerintem a baleset intő jel volt arra nézve, hogy mindenre nagyon oda kell figyelni, és semmilyen karbantartást, javítást nem lehet félvállról venni, mert nagyon kis hiba is nagyon komoly balesetekhez és termeléskieséshez vezethet.

– Orbán Viktor bejelentette, hogy jövő héten tárgyalhat Trumppal Washingtonban. Mit tekinthet sikernek a magyar kormányfő ezen a tárgyaláson?

– Nem jósolnék, ismerve Trump elnök pálfordulásait,

de ha így marad minden, ahogy most áll, akkor esetleg kaphat Magyarország egy esélyt a határidő kitolására.

Tehát mondjuk nem januárral kell megkezdeni a leválást az orosz energiahordozókról, hanem áprilisban vagy májusban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel
A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.


A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Hiba a mátrixban? Az Origo Matolcsy Ádám ingatlanügyletéről szóló 444-cikket szemlézett
Szokatlan témaválasztás ez a Fidesz-közeli laptól, ami eddig igyekezett inkább csak a hivatalos MNB-ről szóló közleményeket és véleményeket átvenni. A lap kiadója, a Mediaworks eközben tömegesen küldi el a dolgozókat.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 20.



A 444.hu cikkét szemlézte az Origo, amely szerint Matolcsy Ádám dubaji érdekeltségéhez került egy több milliárd forint értékű Vörösmarty téri ingatlan. A cikk ismertette az ingatlan tulajdonosi változásait, valamint idézte a 444 és a Portfolio által korábban közölt információkat.

Az Origo az elmúlt években ugyan foglalkozott Matolcsy Györggyel és a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos hírekkel, a megjelent írások többsége azonban intézményi eseményekről, kinevezésekről vagy gazdaságpolitikai kérdésekről szólt, Matolcsy fiát, vagy épp az MNB alapítványokkal kapcsolatos dolgokat kevésbé érintették.

A Matolcsy György címke alatt az elmúlt két évben megjelent cikkek között szerepelt például az MNB centenáriumi rendezvénye, Varga Mihály jegybankelnöki kinevezése, illetve Matolcsy György kitüntetése a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.

Ehhez képest figyelemre méltó, hogy a portál most egy olyan témát is bemutatott, amely Matolcsy Ádám üzleti érdekeltségeit érinti, és amelyet eredetileg a 444.hu dolgozott fel.

Bár az Origo nem saját oknyomozó anyagot közölt, és a 444-re „balliberális portálként” hivatkozik, de az ilyen jellegű szemlék a korábbi gyakorlat alapján ritkán jelentek meg a felületen.

Hogy egyszeri kivételről vagy egy szélesebb körű változás első jeléről van-e szó, azt a jövő eldönti.

Az viszont tény, hogy a korábbi kormánypárti médiában nagy átrendeződés zajlik. A Mediaworksnél - mely az Origót is kiadja - történt elbocsájtásokkal, lapbezárásokkal, és terjesztés beszüntetésekkel a lent található cikkünkben foglalkoztunk. Azóta még annyi derült ki a konglomerátum körüli problémákról, hogy a Pesti Srácok is megszűnik, és a Magyar Nemzettől is küldenek el embereket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk