Pintér Sándor: A Belügyminisztérium elkötelezett a korrupció elleni fellépésben
A cél változatlanul az, hogy átláthatóan működjön a közigazgatás, ahol a magas belső morállal rendelkező munkatársak ellenálljanak a korrupciós törekvéseknek - mondta a belügyminiszter.
A korrupció elleni fellépésben a Belügyminisztérium elkötelezettsége töretlen; a korrupció megelőzésének kereteit a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia jelöli ki - mondta Pintér Sándor belügyminiszter a X. Integritás Kerekasztal online eseményen hétfőn.
Kiemelte: a korrupcióellenes stratégiában meghatározott feladatok végrehajtását a tárca és a Nemzeti Védelmi Szolgálat 2021-ben is folytatja. Tevékenységükbe a tudományos eredményeket is bevonják, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel közösen folytatják például a korrupciós és integritási kockázatok által fokozottan érintett álláshelyek és munkakörök feltérképezését - jegyezte meg.
A belügyminiszter elmondta: a korrupció és a hivatali bűncselekmények elleni küzdelemben meghatározó a Nemzeti Védelmi Szolgálat szerepe. A cél változatlanul az, hogy átláthatóan működjön a közigazgatás, ahol a magas belső morállal rendelkező munkatársak ellenálljanak a korrupciós törekvéseknek - fűzte hozzá.
Arra is kitért, hogy a hatáskörbővülést követően a szervezet tevékenysége lefedi a rendvédelem, a közigazgatás és az állami egészségügy szinte valamennyi szervezetét. A védett szervek munkatársainak száma meghaladja a 460 ezret - tájékoztatott.
Az elmúlt időszakban az e-közigazgatás fejlesztésére és a mesterséges intelligencia alkalmazására fektették a hangsúlyt, az ügyintéző és az ügyfél közötti személyes találkozók számának minimalizálásával ugyanis jelentősen csökken a korrupciós kísértés - jelezte.
Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az eseményen elmondta, hogy a jegybank idén megújította belső etikai kódexét az integritás megerősítése érdekében. Az MNB-nél a belső kontrollokat értékelő külön program keretében mérik fel az intézményen belüli folyamatok, tevékenységek kockázati kitettségét - tette hozzá.
Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke azt hangsúlyozta, hogy idén befejezték mind a 3197 önkormányzat és 1284 önkormányzati hivatal értékelését. A munkát egyebek mellett az önkormányzati tulajdonú vállalatok rendszerszintű értékelésével folytatják.
Gyarmathy Judit, a Kúria főtitkára arról beszélt, hogy a korrupció elleni együttműködést elindító szándéknyilatkozat 2011-es aláírása óta a Kúria jelentős mértékben fejlesztette korrupcióellenes eszköztárát, és ehhez kapcsolódóan valamennyi igazgatási munkafolyamat szabályozása megvalósult.
Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal elnöke szólt arról, hogy a bíróságok működése a járvány miatt megváltozott körülmények között is folyamatos volt, ebben ügydöntő jelentősége volt a digitális eszközök és megoldások használatának.
Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke azt hangsúlyozta, hogy idén minden ellenőrzési területen tovább szigorítottak. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások számát az elmúlt években csaknem a tizenötödére csökkentették, ami az összes eljárás 2-3 százalékát jelenti - emelte ki.
Lajtár István közjogi legfőbbügyész-helyettes kifejtette: az ügyészség szerepe rendkívüli módon felértékelődött, hiszen nem csupán a vádat képviselte a bíróság előtt vagy a nyomozás felügyeletét látta el, hanem aktívan segítette az eljárások gyors és járványügyi szempontból minél kevesebb kockázatot jelentő befejezését.
Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke arról tájékoztatott, hogy idén mintegy 17,3 milliárd forintnyi bírságot szabtak ki, amelynek 94 százaléka a versenykorlátozások területét érintette.
Az Állami Számvevőszék kezdeményezésére 2011. november 18-án Budapesten közös szándéknyilatkozatot írt alá a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az ÁSZ elnöke. Ebben erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenállóképességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére. Az összefogáshoz 2012-ben csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal, majd 2014-ben a Belügyminisztérium, 2016-ban a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank, tavaly pedig a Gazdasági Versenyhivatal is.
A korrupció elleni fellépésben a Belügyminisztérium elkötelezettsége töretlen; a korrupció megelőzésének kereteit a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia jelöli ki - mondta Pintér Sándor belügyminiszter a X. Integritás Kerekasztal online eseményen hétfőn.
Kiemelte: a korrupcióellenes stratégiában meghatározott feladatok végrehajtását a tárca és a Nemzeti Védelmi Szolgálat 2021-ben is folytatja. Tevékenységükbe a tudományos eredményeket is bevonják, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel közösen folytatják például a korrupciós és integritási kockázatok által fokozottan érintett álláshelyek és munkakörök feltérképezését - jegyezte meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A hétvégén, sőt még hétfőn is sokfelé havazott az országban, viszont a magasban már kezdetét vette az enyhülés, amelynek következtében az érkező csapadék már az ország túlnyomó részén eső formájában hullik majd.
Az Időkép szerint ráadásul nem gyenge csepergésre kell gondolni, hanem bizony kiadósabb mennyiségekre:
az északi határszélen, az Északi-középhegységben, a Dunántúl középső és északi régióban (kiemelten a Bakonyban), valamint a Mecsekben a legfrissebb modellfutások már néhol 30-50 mm esőt várnak szerda délutánig.
A csapadék este átmenetileg havas esőbe, hóba válthat a dunántúli hegyekben.
Összefoglalva tehát a Baja-Miskolc tengelytől nyugatra senki se induljon majd útnak esernyő nélkül, mert ide bőven jutni fog a csapadékból, ettől keletre viszont jóval kevesebb eső várható. A délkeleti csücsök szinte szárazon marad, azokban a régiókban hullik majd a legkevesebb eső.
A nyugat felől újabb frontrendszer tehát melegebb és nedvesebb levegőt szállít majd hazánk fölé. A front távozását követően viszont ismét hidegebb légtömegek áramlanak majd a Kárpát-medence fölé, csütörtöktől a hétvégéig kiadós mennyiségektől már sehol sem kell tartanunk.
A hétvégén, sőt még hétfőn is sokfelé havazott az országban, viszont a magasban már kezdetét vette az enyhülés, amelynek következtében az érkező csapadék már az ország túlnyomó részén eső formájában hullik majd.
Az Időkép szerint ráadásul nem gyenge csepergésre kell gondolni, hanem bizony kiadósabb mennyiségekre:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lezárult a TISZA jelöltállításának első fordulója, itt vannak az eredmények
Magyar Péter szerint történelmi, európai szinten is egyedülálló és példamutató jelöltválasztást tartanak. Videóban méltatta a párt jelöltjeit, akik továbbjutottak a déltől induló második fordulóba. Köztük vannak a párt ismertebb arcai, mint például Radnai Márk és Tarr Zoltán alelnökök, Nagy Ervin és Ruszin-Szendi Romulusz.
Lezárult a TISZA jelöltállításának első fordulója – jelentette be Magyar Péter a Facebookon. A pártelnök azt is bejelentette, hogy kedden déltől indul a szavazás a második körbe jutott 2-2 jelölt között.
Az eredményeket a választókerületi Facebook-oldalakon és a párt honlapján, ide kattintva lehet megnézni.
A TISZA Párt ismertebb arcai mind továbbjutottak a második fordulóba.
Tarr Zoltán, a párt európai parlamenti képviselője és alelnöke Soroksáron, Budapest 16. számú választókerületében második lett az első körös szavazáson 37 százalékkal, míg a másik továbbjutó jelölt, Kiss Máté 39 százalékot kapott.
Radnai Márk, a párt másik alelnöke Esztergomban, a Komárom-Esztergom 2-es választókerületben, a voksok 44 százalékát szerezte meg. Rajta kívül Németh Norbert jutott még tovább, rá 30 százalék szavazott.
Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök Hajdúszoboszlón, Hajdú-Bihar 5-ös választókerületében másodikként jutott tovább, 34 százalék szavazott rá. 42 százalékkal nyerte meg az első fordulót előtte Kovács Attila Zoltán.
Bódis Kriszta,a párt társadalompolitikai szakértője Budapest 2. választókerületében jutott tovább, miután a voksot 39 százalékát ő kapta meg. Rajta kívül Borsós Gabriella lehet még ott a második fordulóban, rá 35 százalék szavazott.
Nagy Ervin színész 43 százalékkal, Csalami-Vörös Csaba egykori tévés műsorvezető 31 százalékkal jutott tovább Dunaújvárosban, Fejér megye 4-es választókerületében.
Rost Andrea operaénekes Szolnokon, Jász-Nagykun-Szolnok 1-es számú választókerületében szerezte meg a legtöbb szavazatot 43 százalékkal, mellette Albelné Hoksári Éva 32 százalékkal jutott tovább.
Magyar Péter szerint történelmi, európai szinten is egyedülálló és példamutató jelöltválasztást tartanak.
„Büszkeséggel tölt el, hogy közösségünket ilyen bátor, őszinte, igaz hazafiek képviselik. Ők mind a 309-en olyan emberek, akik nem félnek kimondani az igazságot, akik akár esőben, akár hóban hősiesen kiállnak hazánkért. Akik velünk együtt vallják, hogy a magyarok jövője egy emberséges és működő Magyarországban rejlik”
– mondta az oldalán közzétett videóban, amelyben köszönetet mondott azoknak a jelöltként indulóknak is, akik nem jutottak tovább a következő fordulóba.
Lezárult a TISZA jelöltállításának első fordulója – jelentette be Magyar Péter a Facebookon. A pártelnök azt is bejelentette, hogy kedden déltől indul a szavazás a második körbe jutott 2-2 jelölt között.
Az eredményeket a választókerületi Facebook-oldalakon és a párt honlapján, ide kattintva lehet megnézni.
A TISZA Párt ismertebb arcai mind továbbjutottak a második fordulóba.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Újabb bank bukott pert egy devizahitelessel szemben: 2,6 milliót kell visszafizetnie a Raiffeisennek
Egy nyolc évig húzódó ügyben hoztak elsőfokú ítéletet a Budapest Környéki Törvényszéken. A dunakeszi ingatlantulajdonos arra hivatkozott a perben, hogy a devizahitel kockázataival kapcsolatban nem kapott megfelelő tájékoztatást.
Egy újabb devizahiteles perben a felperes nyert a Raiffeisen Bankkal szemben a Budapest Környéki Törvényszéken – írta meg a Népszava.
Az elsőfokú ítélet szerint egy dunakeszi ingatlantulajdonosnak visszajár a felvett kölcsön forintösszege feletti összes tétel. Ennek értelmében a Raiffeisen Banknak mintegy 2,6 millió forintot kell visszafizetnie.
Az ügyfelük 2008-ban 10,35 millió forint hitelt vett fel lakásvásárlása, és végül több mint 13 millió forintot utalt vissza.
A bíróság már az új szabályok szerint számolva hozott ítéletet, és arra a korábbi döntésre támaszkodott, amelyet az ügyben a Kúria is jóváhagyott, vagyis, hogy a bank és az adós közötti szerződés érvénytelen.
Téglásy Balázs, az adós ügyvédje a Népszavának azt mondta, látszik, ebben az ügyben is kulcsfontosságú az Európai Unió Bíróságának (EUB) idén májusban hozott döntése, amely szerint az adósok csak a kapott forintösszeggel tartoznak, így az árfolyamkülönbözet teljes terhét a pénzintézetnek kell viselnie. Most is ezen ítélet mentén alakult ki, hogy végül hogyan és mennyi jár vissza az ingatlantulajdonosnak.
Mint mondta, ez a történet maratoni hosszúságúra nyúlt, hiszen az adós 2008-ban vette fel a kölcsönt, a per viszont csak 2016-ban kezdődött. Már akkor arra hivatkozott, hogy a devizahitel kockázataival kapcsolatban nem kapott megfelelő tájékoztatást. Az ügyvéd szerint ezen nem is volt sok mérlegelni való, mert a bank nem tudta bemutatni a felek által aláírt „kockázatfeltáró nyilatkozatot”. Pedig azt, hogy az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás megfelelő volt, a hitelezőnek, vagyis a banknak kellett volna bizonyítania.
Az ügyben mégiscsak most hoztak elsőfokú ítéletet, miután a Fővárosi Ítélőtáblát és a Kúriát is megjárta, majd idén indult újra, és háromszor is elhalasztották az ítélethozatalt. Az EUB döntése májusi döntése után valójában a Budapest Környéki Törvényszék most csak az elszámolásról döntött, hiszen az érvénytelenséget korábban már megállapították – mondta az ügyvéd.
Téglásy Balázs szerint ügyfele a szerencsésebb esetek közé tartozik, mert idő közben a lakás nem került ki a feje fölül. Jelenleg is benne él, nem volt végrehajtás ellene. Az ítélet után pedig azonnal kérték is, hogy töröljék az ingatlanon még fennálló jelzálogjogot.
Egy újabb devizahiteles perben a felperes nyert a Raiffeisen Bankkal szemben a Budapest Környéki Törvényszéken – írta meg a Népszava.
Az elsőfokú ítélet szerint egy dunakeszi ingatlantulajdonosnak visszajár a felvett kölcsön forintösszege feletti összes tétel. Ennek értelmében a Raiffeisen Banknak mintegy 2,6 millió forintot kell visszafizetnie.
Az ügyfelük 2008-ban 10,35 millió forint hitelt vett fel lakásvásárlása, és végül több mint 13 millió forintot utalt vissza.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Zelenszkij már csak Trumppal egyeztetne a béketerv legkényesebb pontjairól
Az ukrán elnök szerint nagy kihívás lesz véglegesíteni a béketervet, de már a jó irányba közelítenek az egyeztetések. A kényes kérdéseket viszont az amerikai elnökkel akarja megbeszélni.
„Mostanra, Genf után, kevesebb pont van – már nem 28 –, és sok helyes elem bekerült a tervezetbe” – jelentette be hétfő esti videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki hozzátette, hogy a leginkább vitatott, kényes kérdéseket már közvetlenül Donald Trump amerikai elnökkel tervezi megvitatni.
Mint mondta, bár a genfi egyeztetések után már némileg előrébb tartanak, még így is sok munka áll előttük.
„Nagy kihívás lesz véglegesíteni a tervet. Mindent méltósággal kell csinálnunk”
– fogalmazott.
Hozzátette, hogy Ukrajna értékeli, hogy a világ nagy része már készen áll arra, hogy segítse őket, és azt is, hogy az Egyesült Államok ilyen segítőkész a háború lezárását célzó béketerv megalkotásában.
„Ukrajna nincs egyedül és ez nagyon fontos. A csapatunk bemutatta az új elemeket tartalmazó tervet, amely már a jó irányba közelít. A kényes kérdéseket Trump elnök úrral fogom átbeszélni. Ukrajna nem fog akadályt gördíteni a béke elé, ez a mi érdekünk, a közös érdekünk. Ukránok milliói várnak a megérdemelt, méltóságteljes békére. Mindent meg fogunk tenni ezért, és készen állunk, hogy minél hamarabb eljussunk idáig”
– mondta Zelenszkij.
Arról is beszélt, hogy mindenekelőtt Oroszország érdeke, hogy meghiúsítsa ezt a megállapodást és elhúzza a háborút. „Látjuk, mely érdekek fonódnak össze, és ki próbálja igazán gyengíteni a pozíciónkat dezinformáció terjesztésével, népünk megfélemlítésével. Minden olyan kísérletet elhárítunk, amely a háború befejezésének meghiúsítására irányul” – mondta.
Today our delegation returned from Geneva after negotiations with the American side and European partners. Now the list of necessary steps to end the war can become doable. As of now, after Geneva, there are fewer points – no longer 28 – and many of the right elements have been… pic.twitter.com/bsaKyNXHQH
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) November 24, 2025
A Fehér Ház a november 27-i hálaadásig vár választ Kijevtől az amerikai béketervre, amely komoly engedményekre sarkallná Ukrajnát. A múlt héten nyilvánosságra került, eredetileg 28 pontból álló javaslatcsomag több, Ukrajna számára nehezen elfogadható elemet tartalmazott. Az elképzelés szerint Kijevnek alkotmányban kellene rögzítenie, hogy lemond a NATO-tagságról, hadseregének létszámát pedig 600 ezer főben maximálná. A legérzékenyebb pontok a területi kérdéseket érintették: a dokumentum elismerte volna a „de facto” orosz ellenőrzést a Krím-félsziget és a Donbasz egyes részei felett, és demilitarizált zónákat hozott volna létre. Cserébe a terv fokozatosan enyhítené az Oroszország elleni szankciókat, és visszavezetné Moszkvát a legfejlettebb ipari országokat tömörítő G8-csoportba. A csomag pénzügyi része egy 100 milliárd dolláros (körülbelül 33 100 milliárd forintos) újjáépítési alapot vázolt fel, amelyet a befagyasztott orosz vagyonból, amerikai vezetéssel hoznának létre, és amelyet Európa további 100 milliárd dollárral egészítene ki.
Erre a tervre reagáltak gyorsan a legfontosabb európai szövetségesek, az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország, akik egy ellenjavaslatot tettek le az asztalra. Ebben a hadsereg létszámának felső határát 800 ezer főre emelték volna, a területi kérdések tárgyalási alapjának pedig a jelenlegi frontvonalat jelölték meg. Az európai verzió nem követelte meg Ukrajnától a NATO-csatlakozás lehetőségének elvetését, és az amerikai típusú kollektív védelmi garanciák mellett tette le a voksát. A legfontosabb különbség a pénzügyi részben mutatkozott: az európaiak a befagyasztott orosz vagyont nem egy közös befektetési alapba, hanem egyértelműen háborús jóvátételre fordítanák. Az Európai Unióban jelenleg mintegy 185-200 milliárd eurónyi (kb. 71-77 ezer milliárd forintnyi) orosz vagyont tartanak zárolva.
A két javaslat közötti feszültséget oldották fel a hétvégi genfi egyeztetések, ahol az ukrán, amerikai és európai delegációk tárgyaltak.
Zelenszkij hétfői bejelentése szerint itt sikerült jelentősen módosítani a kereteken: a pontok száma csökkent, és több, Kijev számára is elfogadható elem került a szövegbe.
A dokumentumot amerikai források „élőnek” nevezték, jelezve, hogy a véglegesítés még hátravan. A diplomáciai egyeztetésekre Donald Trump amerikai elnök szabott szűk határidőt. Egy pénteki rádióinterjúban a november 27-i, csütörtöki dátumot „megfelelő időpontnak” nevezte a válaszra, majd később a Fehér Házban újságíróknak egyértelmű üzenetet küldött Kijevnek. „Jóvá kell hagynia. Tetszenie kell neki, és ha nem tetszik, akkor... harcoljanak tovább, gondolom” – mondta a Sky Newsnak.
Az ukrán vezetés rendkívüli nyomás alatt áll. Zelenszkij az elmúlt napokban többször is hangsúlyozta, hogy bár a helyzet nehéz, vannak vörös vonalak.
„Ez történelmünk egyik legnehezebb pillanata” – fogalmazott, de hozzátette, hogy az élet szabadság és méltóság nélkül elfogadhatatlan.
Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy Oroszország „teljes mértékben fizessen” az okozott károkért, amihez a zárolt orosz vagyonok felhasználását tartja elengedhetetlennek.
Miközben Ukrajna és a nyugati szövetségesek egyeztetnek, Moszkva hivatalosan kivár. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint „nem kaptak hivatalosan semmit”, és a tervekről csak a sajtóból értesültek. Jurij Usakov, Vlagyimir Putyin külpolitikai tanácsadója ugyanakkor az európai ellenjavaslatot „teljesen nem konstruktívnak” nevezte, míg
Putyin elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy az amerikai terv „alapot képezhet” egy végső megállapodáshoz, jelezve, hogy Moszkva számára a washingtoni irányvonal elfogadhatóbb.
A terv nemcsak nemzetközileg, de az Egyesült Államokon belül is vitákat szült. Több amerikai szenátor is arról számolt be, hogy Marco Rubio külügyminiszter egy zárt körű tájékoztatón a kiszivárgott dokumentumot „orosz kívánságlistának” nevezte. A külügyminisztérium és Rubio hivatala később tagadta ezt, hangsúlyozva, hogy a tervezet amerikai szerzőségű, de mindkét fél javaslatait figyelembe veszi. A belső vita tovább növeli a nyomást a Fehér Házon és Kijeven is, miközben a csütörtöki határidő vészesen közeleg. A következő napokban dőlhet el, hogy a módosított béketerv valóban elindíthatja-e a háború lezárását, vagy a felek tovább folytatják a harcot.
„Mostanra, Genf után, kevesebb pont van – már nem 28 –, és sok helyes elem bekerült a tervezetbe” – jelentette be hétfő esti videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki hozzátette, hogy a leginkább vitatott, kényes kérdéseket már közvetlenül Donald Trump amerikai elnökkel tervezi megvitatni.
Mint mondta, bár a genfi egyeztetések után már némileg előrébb tartanak, még így is sok munka áll előttük.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
