HÍREK
A Rovatból

Pintér Sándor: A Belügyminisztérium elkötelezett a korrupció elleni fellépésben

A cél változatlanul az, hogy átláthatóan működjön a közigazgatás, ahol a magas belső morállal rendelkező munkatársak ellenálljanak a korrupciós törekvéseknek - mondta a belügyminiszter.


A korrupció elleni fellépésben a Belügyminisztérium elkötelezettsége töretlen; a korrupció megelőzésének kereteit a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia jelöli ki - mondta Pintér Sándor belügyminiszter a X. Integritás Kerekasztal online eseményen hétfőn.

Kiemelte: a korrupcióellenes stratégiában meghatározott feladatok végrehajtását a tárca és a Nemzeti Védelmi Szolgálat 2021-ben is folytatja. Tevékenységükbe a tudományos eredményeket is bevonják, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel közösen folytatják például a korrupciós és integritási kockázatok által fokozottan érintett álláshelyek és munkakörök feltérképezését - jegyezte meg.

A belügyminiszter elmondta: a korrupció és a hivatali bűncselekmények elleni küzdelemben meghatározó a Nemzeti Védelmi Szolgálat szerepe. A cél változatlanul az, hogy átláthatóan működjön a közigazgatás, ahol a magas belső morállal rendelkező munkatársak ellenálljanak a korrupciós törekvéseknek - fűzte hozzá.

Arra is kitért, hogy a hatáskörbővülést követően a szervezet tevékenysége lefedi a rendvédelem, a közigazgatás és az állami egészségügy szinte valamennyi szervezetét. A védett szervek munkatársainak száma meghaladja a 460 ezret - tájékoztatott.

Az elmúlt időszakban az e-közigazgatás fejlesztésére és a mesterséges intelligencia alkalmazására fektették a hangsúlyt, az ügyintéző és az ügyfél közötti személyes találkozók számának minimalizálásával ugyanis jelentősen csökken a korrupciós kísértés - jelezte.

Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az eseményen elmondta, hogy a jegybank idén megújította belső etikai kódexét az integritás megerősítése érdekében. Az MNB-nél a belső kontrollokat értékelő külön program keretében mérik fel az intézményen belüli folyamatok, tevékenységek kockázati kitettségét - tette hozzá.

Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke azt hangsúlyozta, hogy idén befejezték mind a 3197 önkormányzat és 1284 önkormányzati hivatal értékelését. A munkát egyebek mellett az önkormányzati tulajdonú vállalatok rendszerszintű értékelésével folytatják.

Gyarmathy Judit, a Kúria főtitkára arról beszélt, hogy a korrupció elleni együttműködést elindító szándéknyilatkozat 2011-es aláírása óta a Kúria jelentős mértékben fejlesztette korrupcióellenes eszköztárát, és ehhez kapcsolódóan valamennyi igazgatási munkafolyamat szabályozása megvalósult.

Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal elnöke szólt arról, hogy a bíróságok működése a járvány miatt megváltozott körülmények között is folyamatos volt, ebben ügydöntő jelentősége volt a digitális eszközök és megoldások használatának.

Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke azt hangsúlyozta, hogy idén minden ellenőrzési területen tovább szigorítottak. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások számát az elmúlt években csaknem a tizenötödére csökkentették, ami az összes eljárás 2-3 százalékát jelenti - emelte ki.

Lajtár István közjogi legfőbbügyész-helyettes kifejtette: az ügyészség szerepe rendkívüli módon felértékelődött, hiszen nem csupán a vádat képviselte a bíróság előtt vagy a nyomozás felügyeletét látta el, hanem aktívan segítette az eljárások gyors és járványügyi szempontból minél kevesebb kockázatot jelentő befejezését.

Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke arról tájékoztatott, hogy idén mintegy 17,3 milliárd forintnyi bírságot szabtak ki, amelynek 94 százaléka a versenykorlátozások területét érintette.

Az Állami Számvevőszék kezdeményezésére 2011. november 18-án Budapesten közös szándéknyilatkozatot írt alá a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az ÁSZ elnöke. Ebben erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenállóképességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére. Az összefogáshoz 2012-ben csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal, majd 2014-ben a Belügyminisztérium, 2016-ban a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank, tavaly pedig a Gazdasági Versenyhivatal is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Ma reggel nem a köztársaság volt elnökét zárják be, hanem egy ártatlan embert” – így vonult be a börtönbe Nicolas Sarkozy
A volt francia államfő kemény szavakkal üzent, mielőtt feleségével kézen fogva elindult, hogy megkezdje ötéves börtönbüntetését.


Több száz támogató énekelte a francia himnuszt és skandálta a nevét, amikor Nicolas Sarkozy kedd reggel kilépett az otthonából, és beszállt az autóba, amely a párizsi La Santé börtönbe vitte. Fiai és lánya – Jean, Pierre, Louis és Giulia –, valamint unokái is végignézték, ahogy a volt francia államfő a feleségével, Carla Bruni-Sarkozyvel kézen fogva indult el, hogy megkezdje börtönbüntetését.

„Ahogy készülök átlépni a La Santé börtön falait, gondolataim a francia nép minden rétegéhez, minden különböző véleményhez szállnak. Rendíthetetlen erővel szeretném elmondani nekik, hogy ma reggel nem egy volt köztársasági elnököt zárnak be, hanem egy ártatlan embert”

– írta közösségi oldalán közzétett posztjában a 70 éves Sarkozy.

Azt is hozzátette, hogy mély szomorúságot érzek Franciaország iránt, de nem kételkedik abban, hogy az igazság győzedelmeskedni fog. „De az ár, amit ezért fizetni kell, lesújtó lesz” – üzente az egykori elnök.

A bíróság szeptemberben találta bűnösnek Nicolas Sarkozy-t bűnszervezet vezetésében, mert a 2007-es elnökválasztási kampányát állítólag illegális – líbiai – forrásokból finanszírozta. Most kezdi meg ötéves börtönbüntetését.

Ügyvédei közölték, hogy

a volt francia államfőt magánzárkába helyezik, és biztonsági okokból elkülönítik a többi rabtól.

Sarkozy a Le Figarónak elmondta, három könyvet visz magával, köztük Alexandre Dumas Monte Cristo grófját.

Sok francia nem értenek egyet az egykori elnök bebörtönzésével. A hatvanhét éves Michelle Perie, aki a helyszínen végignézte, ahogy Sarkozy elindul a börtönbe, ezt mondta: „Azért jöttem, mert dühöt és igazságtalanságot érzek. Ő nem olyan, mint bármely más vádlott. Mindig emelt fővel végezte a munkáját. Nem értjük.”

Sarkozy az első volt francia vezető, akit a második világháború óta börtönbe zárnak, hasonló eset Philippe Pétain marsallal történt.

(Via Sky News)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
A százhalombattai olajfinomító veteránja szerint ez történhetett az üzemben
A nyugalmazott szakember szerint nagy szerencse, hogy nem tartózkodott éppen senki a robbanás helyszínén, ezért nem követelt áldozatokat az eset.


A százhalombattai olajfinomító veteránja szerint történt már hasonló az üzemben, mint a hétfő éjjeli tűz, és ráadásul nem is egyszer. Rácz Attila korábban villamosipari szakemberként 50 évig dolgozott az üzemben és öt éve ment onnan nyugdíjba. A Blikknek most azt mondta, szerinte

elereszthetett vagy kiugorhatott valamilyen tömítés, ezért következhetett be robbanás a Százhalombattai finomítóban.

„Nem tudom, nem tudhatom, most pontosan mi történt odabent, csak a híreket olvasom és nekem így áll össze a kép” – mondta a Blikknek a nyugdíjas férfi.

A szakember arról is beszélt, hogy valóban a vészhelyzet miatt égtek és égnek még mindig a fáklyák a finomító területén.

„A fáklyák azért égnek hogy megszabaduljanak az akár több 100 tonna veszélyes anyagtól. Az így elégetett nyersolaj és félkész illetve késztermék égése során keletkezik az a fojtó olajszag amely kilométerekre beterítette a finomító környékét”

– fogalmazott.

Azt is elmondta, hogy ha ilyen katasztrófa történik, lezárják azokat a csővezetékeket, amelyek az üzemen kívüli tartályokba szállítják a kész olajipari termékeket. „A tűzoltók ilyenkor körülhatárolják a helyszínt és vízzel hűtik a fém alkatrészeket, hogy a hő miatt nehogy további olaj nyersanyag vagy olajipari késztermék kapjon lángra. Közben pedig a finomító szakemberei minden éghető anyagot a fáklyák felé irányítanak” - magyarázta.

A nyugalmazott szakember szerint nagy szerencse, hogy nem tartózkodott éppen senki a robbanás helyszínén, ezért nem követelt áldozatokat az eset.

2002-ben sajnos tragédia lett egy hasonló esetből. 2002. december 8-án hajnalban a Dunai Olajfinomító FCC üzem 400H1-es kemencéje áramszünet miatt leállt, majd az újraindulást követően felrobbant. Két ember, Keller Attila és Budai Béla azonnal életét vesztette, további két embert kórházba vittek. A kőolaj-finomító egyik 400 hektoliteres kazánjának alja levált a robbanáskor, tűz nem keletkezett. Az Olajipari Szakszervezet az üzemi balesetek áldozatairól rendszeresen megemlékezik.

1968. októberében is történt egy robbanás. Hága László vegyészmérnök a Szovjetunióból érkezett haza, az olajfinomító AV 2-es üzemének indításához. Az üzemben azonban súlyos gázrobbanás történt. A detonációban több ember meghalt, sokan megsebesültek. Hága próbált segíteni a bent rekedtek embereknek, amikor egy második gázrobbanásban ő is súlyos égési sérüléseket szenvedett. Két nappal később a kórházban belehalt a sérüléseibe. Hága László emlékét Százhalombattán emlékoszlop őrzi.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Utolsó gyárát is bezárja a Zalakerámia: száz év után megszűnik a csempegyártás Magyarországon
Az osztrák tulajdonos a piaci igényekre hivatkozva döntött a tófeji gyártás megszüntetéséről. Azt nem tudni, hány dolgozó veszíti el a munkáját.


A Zalakerámia augusztus végén leállította a termelést a tófeji gyárában – értesült a HVG. Az osztrák Lasselsberger csoport tulajdonában lévő vállalat a lap megkeresésére azt közölte, a gyáregységben már csak logisztikai tevékenység és egyéb támogató tevékenységek működnek.

Ezzel véget ért a Magyarországon százéves múltra visszatekintő csempegyártás.

A vállalat az év elején a magasabb technológiai színvonalú romhányi gyárát Romániába költöztette. Most a piaci igényekre hivatkozva döntöttek a tófeji gyártás megszüntetéséről. Az építőipar évek óta tartó visszaesése az árbevételt is visszahúzta, ezért a Lasselsberger cégcsoport termelésoptimalizálást hajtott végre és hajt végre.

A Zalakerámia nem közölte, hány dolgozó elbocsátásával jár a leállás, és nem tudni, mi lesz a termelőeszközök sorsa.

A tófeji önkormányzat nem válaszolt a HVG-nek a helyi iparűzési adóbevételek kiesésével vagy a dolgozók támogatásával kapcsolatos kérdésekre.

A gondok nem most kezdődtek a Zalakerámiánál: 2023 májusában Tófejen csoportos leépítést rendeltek el, a több mint 200 munkavállaló közel 90 százalékát elküldték, a gyártást pedig a romhányi egységbe vitték. A szektort terhelte a bányajáradék kiterjesztése, az energia- és munkaerőköltségek megugrása, valamint a jelentős forgalomcsökkenés.

A számok is ezt mutatják: a cég árbevétele 2021-ben 15 milliárd forint volt, 2022-ben egyszeri hatások miatt 32 milliárdra ugrott, 2023-ban viszont 12 milliárdra esett, 2024-ben pedig 9,2 milliárdra olvadt. A társaság 2021 óta veszteséges, az utóbbi két évben rendre nagyjából 2,1 milliárd forint mínuszt termelt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Kapjátok be!” – mondta Stummer János, miután felfüggesztették a mentelmi jogát
A mentelmi bizottság KDNP-s elnöke szerint a momentumos képviselő felszólalása méltatlan volt mindenkihez, ne csodálkozzon, ha folytatása lesz az ügynek.


Kedden az országgyűlési képviselők arról döntöttek, hogy a legfőbb ügyész kérésére hat ügyben felfüggesztik a momentumos Stummer János mentelmi jogát – számolt be róla az MTI.

A felfüggesztést több tavaszi ellenzéki demonstráción elkövetett különböző szabálysértésekkel kapcsolatban indítványozta Nagy Gábor Bálint, így füstgyertyázás, a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése és a gyülekezési joggal való visszaélés gyanúja miatt.

Ezekben az ügyben a rendőrség – egyenként 104 és 175 ezer forint közötti – pénzbírságokat szabott ki Stummer Jánosra, aki azonban időközben – még mielőtt jogorvoslati kérelmét elbírálhatták volna – országgyűlési képviselői mandátumot szerzett, így a mentelmi jog akadálya az eljárás lefolytatásának és a jogorvoslati kérelem elbírálásának.

A mentelmi bizottság határozatában a testület elnöke azt indítványozta, hogy a közvádas ügyekhez hasonlóan ezekben a szabálysértéssel kapcsolatos ügyekben is függesszék fel a mentelmi jogot.

A határozat szerint Stummer János – aki tagja a mentelmi bizottságnak – részt vett az ügyeivel kapcsolatos ülésen, elmondta, hogy tetteit és azok következményeit vállalja, de saját ügyében a bizottsági döntéshozatal során nem kíván szavazni.

A képivselő azt mondta, amit tett, a legjobb meggyőződése szerint tette, és ma is így cselekedne. „Kedves uraim, vegyétek el nyugodtan a mentelmi jogomat, és kapjátok be!” – zárta felszólalását.

Az elnöklő Latorcai János azt mondta, a képviselő felszólalása méltatlan volt mindenkihez, és ne csodálkozzon, ha folytatása lesz az ügynek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk