HÍREK
A Rovatból

Pintér Sándor: A Belügyminisztérium elkötelezett a korrupció elleni fellépésben

A cél változatlanul az, hogy átláthatóan működjön a közigazgatás, ahol a magas belső morállal rendelkező munkatársak ellenálljanak a korrupciós törekvéseknek - mondta a belügyminiszter.


A korrupció elleni fellépésben a Belügyminisztérium elkötelezettsége töretlen; a korrupció megelőzésének kereteit a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia jelöli ki - mondta Pintér Sándor belügyminiszter a X. Integritás Kerekasztal online eseményen hétfőn.

Kiemelte: a korrupcióellenes stratégiában meghatározott feladatok végrehajtását a tárca és a Nemzeti Védelmi Szolgálat 2021-ben is folytatja. Tevékenységükbe a tudományos eredményeket is bevonják, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel közösen folytatják például a korrupciós és integritási kockázatok által fokozottan érintett álláshelyek és munkakörök feltérképezését - jegyezte meg.

A belügyminiszter elmondta: a korrupció és a hivatali bűncselekmények elleni küzdelemben meghatározó a Nemzeti Védelmi Szolgálat szerepe. A cél változatlanul az, hogy átláthatóan működjön a közigazgatás, ahol a magas belső morállal rendelkező munkatársak ellenálljanak a korrupciós törekvéseknek - fűzte hozzá.

Arra is kitért, hogy a hatáskörbővülést követően a szervezet tevékenysége lefedi a rendvédelem, a közigazgatás és az állami egészségügy szinte valamennyi szervezetét. A védett szervek munkatársainak száma meghaladja a 460 ezret - tájékoztatott.

Az elmúlt időszakban az e-közigazgatás fejlesztésére és a mesterséges intelligencia alkalmazására fektették a hangsúlyt, az ügyintéző és az ügyfél közötti személyes találkozók számának minimalizálásával ugyanis jelentősen csökken a korrupciós kísértés - jelezte.

Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az eseményen elmondta, hogy a jegybank idén megújította belső etikai kódexét az integritás megerősítése érdekében. Az MNB-nél a belső kontrollokat értékelő külön program keretében mérik fel az intézményen belüli folyamatok, tevékenységek kockázati kitettségét - tette hozzá.

Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke azt hangsúlyozta, hogy idén befejezték mind a 3197 önkormányzat és 1284 önkormányzati hivatal értékelését. A munkát egyebek mellett az önkormányzati tulajdonú vállalatok rendszerszintű értékelésével folytatják.

Gyarmathy Judit, a Kúria főtitkára arról beszélt, hogy a korrupció elleni együttműködést elindító szándéknyilatkozat 2011-es aláírása óta a Kúria jelentős mértékben fejlesztette korrupcióellenes eszköztárát, és ehhez kapcsolódóan valamennyi igazgatási munkafolyamat szabályozása megvalósult.

Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal elnöke szólt arról, hogy a bíróságok működése a járvány miatt megváltozott körülmények között is folyamatos volt, ebben ügydöntő jelentősége volt a digitális eszközök és megoldások használatának.

Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke azt hangsúlyozta, hogy idén minden ellenőrzési területen tovább szigorítottak. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások számát az elmúlt években csaknem a tizenötödére csökkentették, ami az összes eljárás 2-3 százalékát jelenti - emelte ki.

Lajtár István közjogi legfőbbügyész-helyettes kifejtette: az ügyészség szerepe rendkívüli módon felértékelődött, hiszen nem csupán a vádat képviselte a bíróság előtt vagy a nyomozás felügyeletét látta el, hanem aktívan segítette az eljárások gyors és járványügyi szempontból minél kevesebb kockázatot jelentő befejezését.

Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke arról tájékoztatott, hogy idén mintegy 17,3 milliárd forintnyi bírságot szabtak ki, amelynek 94 százaléka a versenykorlátozások területét érintette.

Az Állami Számvevőszék kezdeményezésére 2011. november 18-án Budapesten közös szándéknyilatkozatot írt alá a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az ÁSZ elnöke. Ebben erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenállóképességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére. Az összefogáshoz 2012-ben csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal, majd 2014-ben a Belügyminisztérium, 2016-ban a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank, tavaly pedig a Gazdasági Versenyhivatal is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Lőtt sérüléssel hozták haza a honvédelmi miniszter egyik testőrét Törökországból
A Tisza Párt elnöke erről Ruszin-Szendi Romulusz fegyverügye kapcsán írt. Ahogy arról is, hogy pártja politikusai halálos fenyegetéseket kapnak.


Ahogy arról korábban írtunk, fegyvernek látszó tárgyat vélt felfedezni Ruszin-Szendi Romulusz övében egy Tisza-rendezvényen a kormánysajtó. Emiatt Tényi István már feljelentést is tett ellene, míg Orbán Viktor külön posztot szentelt az ügynek. A volt vezérkari főnök szerint ugyanakkor engedéllyel tartotta magánál fegyverét, amit a halálos fenyegetések miatt hord magával.

Az esethez most hozzászólt Magyar Péter is. A Tisza Párt elnöke szerint „az orbáni propaganda” arról nem számol be, „hogy milyen halálos fenyegetéseket kapnak a TISZA politikusai, így jómagam is.”

„Azt sem látom a címlapokon, hogy a felém érkező fenyegetések miatt tett feljelentések ügyében még egy dossziét sem tett arrébb a rendőrség”

– tette hozzá.

Ezután egy másik témával is előjött. Állítása szerint „nemrég Szalay-Bobrovniczky Kristóf "honvédelmi" miniszter 4 testőrt vitt magával a NATO szövetséges Törökországba, ahonnan az egyiküket lőtt sérüléssel hozták haza MEDEVAC (egészségügyi evakuációs) géppel.” Szerinte felmerül a kérdés: „Vajon miért jár a honvédelmi miniszter 4 testőrrel NATO országba?”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
„Csak” – válaszolta Soltész Miklós felesége arra a kérdésre, hogy miért vették meg budajenői házuk utcájának egy részét
Az államtitkár a saját telkéhez csatolta a területet, de közben a szomszéd hoppon maradt. Az RTL megkérdezte a polgármestert is az ügyben.


Korábban írtunk róla, hogy Soltész Miklós engedély nélkül épített kocsibeállót, ami miatt a szomszédja nem tud behajtani a saját telkére. Az egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár szomszédja elmondta: mióta Soltész tulajdonába került az utca vége, azóta nem tudja megközelíteni normálisan a telkét, egyik oldalról ugyanis az államtitkár földje határolja, a másikon pedig egy többméteres betonárok.

„Csak” – ennyit mondott az államtitkár felesége az RTL híradójának arra a kérdésre, miért vették meg férjével az utcát.

A település polgármestere, Vezérné Hevedi Tünde azt nyilatkozta az RTL-nek, hogy nem tudja megállapítani, szabályos volt-e a terjeszkedés. Ugyanakkor hozzátette: befedik az árkot, így a szomszéd be tud majd jutni a telkére.

A szóban forgó 91 négyzetméteres terület korábban közút volt, Soltész pedig 2020-ban vásárolta meg 150 ezer forintért az önkormányzattól. A kérelmet még 2014-ben nyújtotta be.

Ráth Gábor és családja 2019-ben vette meg a szomszédos telket, amelyet négy részre osztottak. Három rész másik oldalról is elérhető autóval, egy viszont csak Soltészék felől, de valójában úgy sem.

Az államtitkár korábban arról beszélt, hogy a területet már húsz éve ő és a családja gondozta. A maradék közutat is szerették volna megvenni, de az önkormányzat elutasította a kérelmet, amit tudomásul vettek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kormányzati luxusautóból szállt ki Lázár János fia a minisztérium előtt
A felvétel szerint a miniszter fia állami sofőrrel érkezett az épülethez. Lázár szerint mindez jogszerű, de nem tart igényt állami autóra – csak használja.


Szokatlan jelenetet közvetített élőben hétfő délután Szabó Bálint, korábbi szegedi önkormányzati képviselő. A videón az látszik, ahogy Lázár János idősebb fia kiszáll egy kék villogós, kormányzati Mercedes kisbuszból az Építési és Közlekedési Minisztérium épülete mellett.

A felvétel később felkerült a Redditre is. A videóban a fiú körülbelül a 2:15-nél tűnik fel.

A jármű egy luxuskategóriás ezüst Mercedes kisbusz, amely nagyon hasonlít ahhoz, amit júliusban egy hivatalos eseményről való távozáskor is használt a miniszter. Akkor a hvg.hu rákérdezett, kié a busz. A minisztérium elismerte, hogy ők használják, de azt állították, nem a kormány vette, hanem a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság az üzembentartó. Azt viszont sem ők, sem a főigazgatóság nem árulták el, ki vásárolta vagy lízingelte az autót, és mennyiért.

Érdekesség, hogy az a fotó, amin Lázár beszáll ugyanebbe a kisbuszba, azóta eltűnt a miniszterelnök közösségi oldaláról – derítette ki a Blikk.

Egy belügyminisztériumi szabály szerint egyébként bizonyos feltételek mellett magáncélra is lehet használni a szolgálati autókat. Eseti használat esetén egyeztetni kell, és piaci áron lehet igénybe venni az autót. Tartós használatnál már szigorúbb a szabályozás: ehhez külön minisztériumi engedély kell.

Ez alapján akár az is előfordulhat, hogy Lázár maga adott engedélyt saját magának. A rendelet a havi és éves kilométerkeretet is szabályozza, amit csak külön díjért lehet túllépni. Az autóval kapcsolatos költségek – például parkolás, úthasználat vagy sofőr – a használót terhelik.

A Blikk kérdéseket küldött Lázár hivatalának is, többek között arról, hogy milyen célból és mennyiért használta a család a videón látható járművet. Azt is megkérdezték, szerintük milyen képet fest ez a nyilvánosság előtt, különösen azok után, hogy a miniszter nemrég még a luxus ellen szólalt fel.

A válasz egy Facebook-videó volt – ami valójában 2018-as felvétel –, és ezt írták mellé:

„Tegnap egy napon át fújta a trombitáját a minisztérium előtt Szabó Bálint. Közben akit ismert, abba belekötött. A fiamba is, akit a kollégám hozott a minisztériumhoz, hogy aztán együtt utazhassunk haza. (...) Ez soha nem volt titok, ma sem az! Ja! Noha a jogszabályoknak megfelelően az állam biztosíthat mind a miniszteri munkámhoz, mind pedig személyes használatra autót, ilyet én nem veszek igénybe. Az általam használt autót nem az állam biztosítja, annak csupán üzembentartója.”

A Blikk arra is emlékeztetett, hogy volt már olyan eset, amikor hasonló szituációban egy miniszternek le kellett mondania. Hat évvel ezelőtt Észtországban is hasonló ügy kavart nagy port: Mailis Reps oktatási miniszter szolgálati autóval vitte gyerekeit óvodába és iskolába. A sajtóban megjelent fotók is alátámasztották, hogy a kormányzati járművet magáncélra használta.

Reps eleinte védekezett, majd beismerte, hogy hibázott, mert nem választotta szét megfelelően a munkáját és a magánéletét. A hatgyermekes miniszter végül a nyomás hatására le is mondott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Gáza lángokban áll” – Izrael megkezdte szárazföldi offenzíváját, legalább ötvenen meghaltak
Még izraeli katonai körökben is ellentmondásos a lépés. Brüsszelben közben újabb szankciókat jelentettek be Tel-Avivval szemben, ráadásul az izraeli túszok élete is veszélyben lehet.


Izrael kedden szárazföldi támadást indított Gázaváros ellen, és azt közölte: „Gáza lángokban áll”. A palesztinok szerint ez volt a háború két éve alatt a leghevesebb bombázás – közölte a Reuters.

Az izraeli hadsereg (IDF) arról számolt be, hogy a csapataik egyre mélyebbre nyomulnak a városba. A következő napokban tovább növelik a katonák számát, hogy szembenézzenek akár 3000 harcossal is.

Izrael Kac védelmi miniszter az X-en úgy fogalmazott:

„Az IDF vasököllel sújt le a terrorszervezetek infrastruktúrájára, és a katonák bátran harcolnak azért, hogy megteremtsék a feltételeket a túszok kiszabadításához és a Hamász legyőzéséhez.”

Az izraeli kormány ezzel szembement az európai vezetők szankciókkal kapcsolatos fenyegetéseivel, és figyelmen kívül hagyta néhány izraeli parancsnok figyelmeztetését is. Donald Trump amerikai elnök ugyanakkor Izrael mellé állt, és kijelentette: a Hamásznak „pokollal kell fizetnie”, ha túszokat használ emberi pajzsként.

Az ENSZ vizsgálóbizottsága közben arra a következtetésre jutott, hogy Izrael népirtást követett el Gázában. Izrael ezt „botrányosnak” és „hamisnak” nevezte.

A gázai egészségügyi hatóságok kedden legalább 50 halálos áldozatról számoltak be, legtöbbjük Gázavárosban vesztette életét.

Izrael felszólította a civileket, hogy hagyják el a várost. Palesztinok ezrei indultak el dél és nyugat felé szamárszekereken, riksákon, járműveken vagy gyalog.

„Lerombolják a lakótornyokat, a város tartóoszlopait, mecseteket, iskolákat és utakat” – írta a Reutersnek egy üzenetben Abu Tamer, egy 70 éves férfi. „Elpusztítják az emlékeinket” – tették hozzá.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter Jeruzsálemben azt mondta, hogy az Egyesült Államok diplomáciai lezárást szeretne, de „fel kell készülnünk arra a lehetőségre, hogy ez nem fog megtörténni”. Eközben Brüsszelben bejelentették, hogy új szankciókat vezetnek be Izraellel szemben.

Sokan a helyszínen maradtak, mert nem engedhették meg maguknak, hogy sátrat és szállítást biztosítsanak, vagy egyszerűen nem volt hova menniük. Az izraeli hadsereg szerint a gázai lakosok 40 százaléka hagyta el a várost. A Hamász adatai szerint 350 ezer ember a város keleti részeiből központi és nyugati menekülttáborokba indult, további 175 ezer pedig teljesen elhagyta Gázavárost dél felé.

A város nagy része már 2023-ban, a háború első heteiben romba dőlt, de mintegy egymillió palesztin visszatért. Most viszont többségük zsúfolt déli táborokban kényszerül élni, ahol kevés az élelmiszer, a gyógyszer és a hely.

Effie Defrin izraeli katonai szóvivő azt ígérte, hogy „nem lesz éhezés Gázában”. A gázai egészségügyi minisztérium viszont közölte: az elmúlt 24 órában három ember halt meg éhezés miatt, így legalább 428-ra nőtt az ilyen halálesetek száma. Izrael szerint eltúlozták az éhezés mértékét.

Néhány izraeli parancsnok attól tart, hogy a támadás veszélyeztetheti a túszokat, vagy csapdába csalhatja a katonákat. Ejal Zamir vezérkari főnök a biztonsági vezetők vasárnapi ülésén azt javasolta, hogy Netanjahu inkább tűzszünetet kössön.

A túszok családjai hétfő este Netanjahu jeruzsálemi háza elé vonultak. Anat Angrest, akinek fia, Matan a még életben lévő 20 túsz egyike lehet, úgy fogalmazott:

„A szeretteinket Gázában az IDF bombázza a miniszterelnök parancsára.”

A Hamász 2023 októberében támadta meg Izraelt, 1200 embert megölt, és 251 túszt ejtett. Azóta az izraeli támadások több mint 64 ezer palesztin életét követelték a gázai egészségügyi minisztérium szerint.


Link másolása
KÖVESS MINKET: