SZEMPONT
A Rovatból

„A félelem nem mozgathatja tovább ezt a rendszert” – pedagógusok, akik kockáztatják az egzisztenciájukat

Negyvennyolcan együtt Budaörsön, és magányos hősként, egyedül Budapesten. Pedagógusok vallanak, miért választották a polgári engedetlenséget.

Link másolása

Egyedül

A polgári engedetlenség egyik hozadéka az is, hogy az eddig csak név nélkül nyilatkozó pedagógusok most vállalják nevüket is. Simkó Edit egymaga vállalta a polgári engedetlenséget a budapesti általános iskolában. Arról is beszéltünk, miért egyedül, és miért nem tudhatjuk az iskola nevét.

– Hogy jött az ötlet, hogy akár egyedül is, de megcsinálja?

– A Szent Lászlósok adták a példát, kedden a Kölcseysek is belefogtak, és az  én ingerküszöböm is átzúdult a kormány összes intézkedése miatt. Nemcsak, mint pedagógus, hanem mint állampolgár is tiltakozom, hogy az alapjogaimat nyirbálják.

Az egy másik kérdés, hogy a gyerekek elé ki kell állnom és például alapjogokat tanítani történelemből. Most mit mondjak a diákoknak? Hajlandó vagyok lemondani róla?

– Mi az oka, hogy az iskola nevét nem tudhatjuk?

– Az én igazgatóm egy jó igazgató, szakmai szempontból is nagyra tartja a munkámat. Az volt a nyomatékos kérés felém, a tankerület részéről is, hogy rendben van, tudomásul veszik, de nem mondhatom meg az iskola nevét, továbbá az iskolában nem jelenhet meg újságíró. A gyermekeink védelmében, amivel egyetértek, mert a mi intézményünk különleges. Minden gyerekünk papíros (valamilyen sajátos, speciális nevelési igénye van), de mennek tőlünk gimnáziumba is és technikumba is. A rendszer hibájából sok ilyen gyerek kiesik a normál iskolákból, ők ide kerülnek és el tudjuk őket juttatni a sikeres továbbtanulásig.

– Miért csak egyedül folytatja ezt az akciót?

– Mert az én ingerküszöbömet vitte át.

Vannak, akik egyetértenek velem, vannak, akik nem, többféle módon gondolkodunk. Vannak, akik majd a sztrájkon akarnak részt venni, vannak, akik abban sem. Ettől szép a társadalom.
Simkó Edit

– Magányosan, milyen lelki környezetben kell végigvinni a mai napot? Milyen visszajelzéseket kap?

– Annyifélét kapok, amennyiféle ember van körülöttem. De jól érzem magam. Mi egy aránylag kis tanári vagyunk, nem túl sok emberrel, barátként tekintünk egymásra.

– Mi lehet az oka annak, hogy a tankerület részéről sem a tegnapelőtti, sem a tegnapi eseteket eddig nem érte semmiféle retorzió?

– Talán az, hogy be kellene látni, hogy jogosan követeljük azt, amit követelünk, tehát, hogy az alapjogainkat adják vissza. Az, ahogy eljutottunk a figyelmeztető sztrájkig, az EMMI nem egyenes, halogató taktikája és az azt követő kommunikáció alapján várható volt, hogy valami retorzió következik. Ez következett be, amikor az alapjogainktól fosztottak meg bennünket.

Olyan rendeletet hoztak a járványhelyzetre való hivatkozással, ami ellehetetleníti a sztrájkot. Úgy lehet sztrájkolni, hogy senki nem veszi észre. Van humor a dologban. Ha belegondolunk, a kormány évek óta nem teljesíti a minimális feltételeket, amit a sztrájkhoz szab.

Igenis egy csomó helyen, nagyon sok iskolában összevont osztályok vannak, nincsen szaktanár, tehát nem lehet a szakórát megtartani, tehát saját maga nem tartja be azt a minimális követelményt, amit most a sztrájk megtartása kapcsán elvárna.

– Mi történik majd március tizenhatodikán?

– Szerintem még nagyobb mértékű sztrájk lesz. És nagyon bízom benne, hogy még több szülő mellénk fog állni, hogy a társadalomnak azok a rétegei is meglátják majd mi történik, akik nem közvetlenül érintettek az oktatásban, mert belátják majd, hogy az alapvető jogaink rendeleti kormányzással történő megnyirbálásáról is szó van már.

Negyvennyolcan együtt

Budaörsön, az Illyés Gyula Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum tanári karának döntő többsége vett részt a tiltakozó akcióban. Közülük három pedagógussal, Pelényi Ritával, Szép Adriennel és Tollner Józseffel beszélgettem.

Tollner József:

–A hétvégén megtudtuk, hogy megszületett a kormányrendelet, a belső csatornáinkon kellő mértékben felháborodtunk. Ekkor még nem tudtuk, hogyan tovább. Akkor hívott engem Tóth Viktor a Szent László Gimnáziumból, hogy ők mit terveznek. Ezután hétfőn kiálltam az egyébként már rendesen felháborodott kollégák elé a tanáriban és az volt a javaslatom, hogy folytassuk mi is, amit ők elkezdtek.

Kiraktunk egy lapot és szépen szaporodtak rajta a nevek, míg eljutottunk tegnap délutánra negyvennyolc főig. Ez több, mint a kollégák kétharmada.

– Most hogy néz ki az iskola?

Szép Adrienn:

– Minden kolléga itt van, az, akik nem vesznek részt az akciónkban, azok tartják az órájukat, a diákok felügyelettel az osztálytermekben, vagy folyosókon, vagy az aulában tartózkodnak. A kollégák velük együtt beszélgetnek, együtt élünk meg minden percet. Tollner József, Pelényi Rita, Szép Adrienn

– Milyen visszajelzéseket kapnak?

Pelényi Rita:

– A szülők visszajelzéséről tudok beszélni. Reggel kikerült a facebookra, hogy ez történik. A kommentek egyértelműen pozitívak. Büszkék ránk a volt diákjaink, büszkék ránk a szülők, valaki odaírta, hogy várta már, volt, aki pogácsát, süteményt hozott. Ez ad erőt nekünk most, legfőképpen az, hogy azt írják, hogy velünk vannak.

– Mi lehet az oka, hogy eddig elmaradt a retorzió a tankerület részéről?

Tollner József:

– Én is így tudom, hogy egyelőre nem jött semmi.

Általában ez a tapasztalat, hogy eleinte az ilyen dolgokat próbálják elhallgatni, hogy minél kevesebb emberhez jusson el a híre. Emiatt még semmiféle retorziót nem ígértek be, és a kormánypárti média sem számolt be róla.

Azt gondolom, hogy a mi negyvennyolcas létszámunk elképzelhető, hogy valami reakciót vált ki majd onnan.

– Milyen reakciókra számítanak?

Szép Adrienn:

– Nem gondolkodunk azon előre, hogy ezért, a tulajdonképpen jogellenes magatartásért milyen büntetés várható, mert az a legfontosabb, hogy ez történik. Hogy ebben a helyzetben benne vagyunk. Az alapvető cél a figyelemfelhívás. Tudatában vagyunk annak, hogy ennek a fajta cselekedetnek lehet következménye, amit természetesen vállalunk.

De nem futunk gondolatköröket, mert ha azt tennénk, az egésznek a lényege veszne el. Mert a félelem az nem mozgathatja tovább ezt a rendszert.

Eddig is mindenki becsülettel és tisztességgel végezte a munkáját, és ami itt ma történik, az azért van, hogy ezt ezentúl is méltósággal tehesse. Hogy azt az alapvető feladatot elláthassa, amiről szól az oktatás.

– Hogyan ítélik meg a szakszervezetek tevékenységét? Szükség lenne-e radikálisabb fellépésre?

Tollner József:

– A polgári engedetlenség az egy törvényen kívül álló eszköz. A szakszervezetek ezt természetesen nem támogathatják. Az iskolában működik szakszervezet, jóval kisebb létszámú, mint ahányan részt vesznek a mai akcióban. Viszont annak örülök, hogy most nem a szakszervezetek közötti rivalizálásról van szó, hanem együtt vannak folyamatosan a tárgyalások során. Legalább ezt elértük.

– Mi volt tegnap este, amikor a családjuknak mindezt elmondták?

Pelényi Rita:

– Amikor a családommal megosztottam, hogy ezt fogom csinálni, rendkívül büszkék voltak rám. A gyermekeim is, meg a férjem is. Várják, mi történik ma, milyen képek kerülnek ki, mit fognak hallani. Büszkék arra, hogy ebben az iskolában dolgozom. Az egyik gyerekem is ide járt, ő is örül nagyon.

Édesanyám is tanár, és én végignéztem, ahogy a szakma és annak a presztízse erodálódott az évek során.

Ő is nagyon drukkol nekünk, annak ellenére, hogy egyáltalán nem baloldali beállítottságú, de azt gondolja, hogy ez egy olyan ügy, ami felülemelkedik mindezen.

Tollner József:

– Felnőtt fiaim és a feleségem is nagyon büszke rám. Párom is pedagógus, jelen állás szerint az iskolájukban dolgozó kollégák a jövő héten vesznek részt polgári engedetlenségben.

Családomban csak nyolcvanegy éves édesanyám szokott aggódni, ha bármilyen megmozdulásnak szervezője, vagy résztvevője vagyok. Egyébként csak büszkeséggel, gratulációkkal találkozom.

Szép Adrienn:

– A környezetemben tisztelik és becsülik, hogy véleményt formálok, és hitelesen képviselem azt, amit emberi értéknek és minőségnek tartok. Ezt a diákság is egyértelműen jelzi, nap, mint nap.

Én azt szeretném, hogy egyre több pedagógus és diák élhesse meg, hogy méltósággal és tisztelettel kezeljék. Egy ilyen polgári engedetlenség erre is felhívja a figyelmet, hogy ez alapérték.

Ami az utóbbi időben háttérbe szorult, vagy nem is játszik szerepet az oktatásban.

– Mit várnak, mi történik majd?

Pelényi Rita:

– Optimisták vagyunk. Reménykedünk, hogy ez gördül tovább, hogy egyre több iskola csatlakozik. Abban bízunk, hogy ez egy öngerjesztő folyamat, hogy ahogy egyre többen vesznek rész, még többen bátorodnak fel és csatlakoznak majd. Azt gondoljuk, ha ez már két hétig így tudna folytatódni, akkor elérnénk valamit. Morálisan mindenképp.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Bohár Dániel szerint komoly üzenet Gulyás Gergelynek az a mondata, amit senki sem ért
A Megafon riportere külön kiemelte a Magyar Péter-ügyről szóló, meglehetősen furcsa 8 másodpercet.

Link másolása

Szürreális párbeszéddel zárolt a csütörtöki Kormányinfó. Az ATV riportere Magyar Péterről kérdezte Gulyás Gergelyt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter arra a kérdésre, hogy megingott-e a miniszterelnök bizalma benne a történtek után, azt felelte:

„...úgy gondolom, hogy ami most történik, ahhoz nekem nincs közöm. Ha mégis, akkor még nagyon hálásak lesznek nekem. Jól jegyezze meg mindenki”

– mondta Gulyás, majd a sajtótájékoztató hirtelen véget is ért.

A különös válasz feltűnt Bohár Dánielnek is. A Megafon riportere szerint a miniszter mondandója valójában „komoly üzenet” lehet.

A Magyar Péter-ügyről szóló 8 másodpercet külön ki is emelte a Kormányinfóból:

A hozzászólások között azonban többen is jelezték, nem értik pontosan mi az üzenet, amit megfogalmazott Gulyás Gergely.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
„Amióta eszemet tudom, én ebben a rendszerben éltem, de most végre látni esélyt némi változásra” - íme a Magyar Péterhez csatlakozó önkéntesek érvei
Fiatalok és idősek, fővárosiak és vidékiek, itthon és már külföldön élők egyaránt vannak azok között, akik felajánlották segítségüket Magyar Péternek. Le is írták, miért. Ezekből az indokokból válogattunk.

Link másolása

A hét elején még csak néhány száz, ma már több mint 16 ezer tagja van Magyar Péterék Discord csatornájának, ahol élénk viták folynak arról, mi mindennek is kellene megváltoznia Magyarországon, és nagyon sokan ajánlják fel a segítségüket. Meghirdettek számos önkéntes pozíciót is: Event Managert, moderátort, HR-est, digitálismédia-szakértőt, tartalomírót és szerkesztőt is kerestek az elmúlt napokban. A jelentkezés annyira transzparensen zajlik, hogy teljesen nyilvános.

A bemutatkozásokból, motivációs sorokból sok minden kiderül arról, kit mi érintett meg a Magyar Péter-jelenségből, miért szeretne aktívan is részt venni a munkában.

Vannak, akik már szereztek tapasztalatokat más politikai erőknél, például a Momentumnál, a Kétfarkúaknál vagy Puzsér Róbert kampányában, mások viszont még sohasem szavaztak, vagy épp rég kiábrándultak. Olyanok is szép számmal akadnak, akik külföldre költöztek, de most hazajönnének.

Az általuk írt mondatokat idézzük:

21 éves vagyok, jelenleg Amerikában tanulok, de Budapestre járok haza. Eddig innen, Amerikából tehetetlenül, néha könnyes szemmel néztem az otthon folyó eseményeket. Amióta eszemet tudom, én ebben a rendszerben éltem, de most végre látni esélyt némi változásra. Szeretném a lehető legtöbbet tenni azért, hogy legyen hová hazamenni még számtalan sorstársamnak egy szép napon.

Tenni akarok azért, hogy nekem se kelljen 2026 után azon agyalnom, melyik országban nem fogom magam idegennek érezni. Itthon ugyanis idegen és kirekesztett vagyok pusztán azért, mert értelmes, kitartó, őszinte és gyermektelen nőként élem az életem.

64 éves informatikus vagyok. 1990-ben reménykedtem egy jobb jövőben, sajnos megtapasztaltam, hogy a reményeim nem teljesültek. Azóta már a gyermekeim jövőjét is reménytelennek látom. Nagyobbik fiam Spanyolországban él, nyugodtabb körülmények között. Szeretném, ha az unokáim élete jobb lenne, ezért szeretném ezt a korrupt rendszert megszűntetni.

24 éves általános iskolai tanár vagyok. Ugyanazon okokból lettem tanár, amiért ide is szeretnék csatlakozni, és minél aktívabban tenni a közösség fejlődéséért. Segíteni akarok a környezetemen, és jobbá tenni a társadalmat.

17 éve marketinggel és rendezvényszervezéssel foglalkozom. Sok éve már, hogy kiábrándultam a politikából, szavazni sem voltam az elmúlt két alkalommal. Most végre úgy érzem, van egy kis remény arra, hogy talán engem is meghallgatnak, másoknak is elég volt már, ami itthon történik, és gyűlölködés helyett végre összefogás lehet.

Feleségemmel és lányunkkal egy kis faluban élünk már 15 éve. Azt látom, hogy most van rá lehetőség, hogy változtassunk az elmúlt 30 év politikai berendezkedésén, és én részt akarok benne venni.

Szoftvermérnökként dolgozom egy kiberbiztonsági cégnél. Az elmúlt években (évtizedekben?) még nem voltam annyira lelkes, mint mostanság.

Politikailag aktív vagyok annak ellenére, hogy külföldön élek, mivel családom nagy része (szüleim és testvéreim) még otthon élnek, és fontosnak tartom, hogy ők milyen körülmények között éljenek.

23 éves vagyok. Tegnap esti-ma hajnali beszélgetés alatt úgy tűnt, hogy itt olyan közösség épülhet ki, akiket megéri szolgálni, segíteni. Némiképp visszaadtátok a hitemet a magyarokban.

28 éves vagyok, két gyerekem van, akiknek szeretném, ha könnyebb lenne elindulniuk az élet rögös útján, mint nekem. Amióta szavazóképes korban vagyok, mindig a Fidesz nyer, én pedig minden alkalommal egy hétig sírok utána, hogy ezt az országot el kell hagyni, innen nincs menekvés. Szeretném, ha ezt soha többet nem kellene éreznem, a gyerekeimnek pedig soha nem kellene átélniük, milyen egy zsarnok, hazug párt kormányzása alatt élni.

Mindig is aktív voltam a közösségekben, ahová tartozom. Viszont ez az elmúlt 6-7 évben teljesen eltűnt, köszönhetően a jelen megosztottságnak. Belefáradtam az állandó hadakozásba, de most látom, vannak velem/velünk mások is.

57 éves vagyok, szofterfejlesztő cégnél dolgozom. Nagyon szeretném, ha megszűnne a regnáló kormány. Ellenzék nincs. A legfőbb motivációm, ha sikerülne a fenti célt elérni, az 5 éve külföldön élő és dolgozó lányom hazaköltözhetne.

20 éves jogi hallgatóként szeretnék egy olyan közösség része lenni, amivel a változást el lehet hozni.

Mivel nagyon rég nem érzem azt, hogy a politikában motivált lennék, így szavazni sem mentem szinte soha. Most azt gondolom, hogy veletek valami nagyon fontosnak és értékesnek lehetek a részese.

20 éves egyetemista vagyok. Eddig különösebben nem foglalkoztam politikával, viszont Magyar Péter többek között ezen is változtatott. Minden gondolatával tudok azonosulni, az értelmiségi baráti köröm szintén.

Én azért szeretnék tenni, hogy ne kelljen elhagynom a hazámat, mert a menyasszonyomra ráomlik a kórház, ahová dolgozni megy, és leendő gyermekeimet ne kelljen kimenekítenek majd egy dán iskolába, hogy elfogadható oktatáshoz jussanak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Alföldi Róbert félreérthetetlen üzenetet küldött a költészet napján
A Mindegy átka könnyen értelmezhető napjaink Magyarországára is.

Link másolása

Áthallásokkal teli, a mai Magyarországra is könnyen értelmezhető verset szaval a költészet napján Alföldi Róbert. A színész-rendező Ady Endre: A Mindegy átka című költeményét adja elő egy videóban, amit a közösségi oldalán tett közzé.

A vers szövege:

„Sorakoznak s elfutnak a hetek,

Mintha kórház-szagtól futnának.

Talán nem volt soha ilyen beteg

Az Élet, mely szennyesen bukdos

S nem tud eljutni tiszta kúthoz.

Máskor se volt itt élni jó dolog,

De viharok sűrübben jöttek

És többen voltak zúgó bátorok.

Most már a reménytelen Mindegy

Túlságosan meggyőzött minket.

A Mindegy, mi ma mindent összetör,

A lágy ujjakat összefonja,

Hogy nem szorul össze az ököl.

S hogy itt még valami teremjen,

Gyertek, menjünk a Mindegy ellen.

Igenis: kell a bátor lobbanás

S nem élet, hogyha nem kiáltjuk,

Hogy minden vannál mindig jobb a más.

Gyujtsuk ki jól a sziveinket:

Csak azért se győzhet a Mindegy.”

A videót itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Kert Attila, a Euronews hírigazgatója: sem budapesti, sem a brüsszeli szerkesztőség semmilyen jelét nem tapasztalta annak, hogy bármiféle befolyásolási kísérlet történt volna
A tulajdonosi kör és a menedzsment szét van választva, azaz lehetetlen is a tulajdonosok felől tartalmi elvárásokat tenni. A hitelesség elvesztése a cégnek súlyos károkat okozna.

Link másolása

A Direkt36 alapján mi is megírtuk, hogy az Orbán Viktorhoz személyes szálakon kötődő Pedro Vargas Santos David portugál üzletember cége vásárolta meg 2022-ben a Euronews nemzetközi televíziót. A pénz nagy részét egy magyar állami tőkealap és a kormányzati propagandagépezet egyik régi szereplője biztosította. Ráadásul az ügylet részleteit ismerő egyik forrás a Direkt36-nak azt mondta,

nyilvánvaló volt, hogy felsőbb utasításra kellett megcsinálni ezt a befektetést.

A befektetést intéző embereknek külön a lelkükre kötötték, hogy semmi nem kerülhet ki a nyilvánosságba.

Az ügylet előkészítő anyagában az szerepelt, hogy

a célok között van a „baloldali eszmék és elfogultság / egyoldalúság enyhítése”.

A színfalak mögött a befektetés állami részét intéző szereplők sem titkolták, hogy politikai okokból volt fontos ez az ügylet. A forrás szerint a befektetést intéző emberekkel közölték, hogy azért kell a Euronews, mert túl sok kritika éri Magyarországot külföldön, és ezért javítani akarják az országimázst.

„Mondták, hogy szükségünk van arra, hogy legyen egy olyan európai platform, ahol jobb színben tudjuk feltüntetni magunkat”

Megkerestük Kert Attilát, a Euronews magyar irodájának hírigazgatóját, érzékelt-e valamit mindabból, amit a Direkt36 kiderített, találkozott-e befolyásolási kísérlettel.

A hírigazgató elmondta, hogy „a cég vezérigazgatója, Guillaume Dubois, akit a Direkt36 is idézett, ma egy belső értekezleten azt mondta, hogy a Euronewsnél

a befektetői tőke és a menedzsment el van választva, és a tulajdonosnak, különösen egy kisebbségi tulajdonosnak semmilyen befolyása nincsen a cég mindennapi működésére.

Ennek, valamint a szerkesztőség függetlenségének a bizonyítéka a mindennapi működésünk”.

Kert Attila hozzátette, hogy ez a tulajdonosi szerkezet több mint két éve létezik, de „sem a budapesti, sem a brüsszeli szerkesztőség semmilyen jelét nem tapasztalta annak, hogy bármiféle befolyásolási kísérlet, vagy ennek akár csak sugalmazása történt volna ez idő alatt”.

Amikor rákérdeztünk, hogy a befektetők és a menedzsment szétválasztásának intézményi garanciái vannak, vagy csupán a szokásjog szerint működnek így, a hírigazgató annyit mondott, hogy a Euronews nem egy magyarországi cég, és a vállalati kultúra, meg a jogi környezet is más náluk.

A fentiekhez még érdemes hozzátenni, hogy a Euronews hitelessége az, ami a legnagyobb tőke. Ha egy újságíró vagy egy szakszervezet előállna azzal, hogy rá nyomást gyakoroltak, akkor könnyen elveszítheti, és

akkor nem jönnek a hirdetők, ráadásul a befektetők részvényeinek sem tenne jót.

Link másolása
KÖVESS MINKET: