HÍREK
A Rovatból

Ötszáz kilométert utaztatták többszörös csonttöréssel a 11 éves kisfiút, mert Szegeden nem volt ellátás

A mezőkovácsházi gyerek többszörös törést szenvedett. Orosházáról Szegedre akarták küldeni, de ott elutasították a fogadását, így Budapestre kellett utazniuk.


A szegedi gyermeksebészeten hét hétig szinte teljesen leállt az ellátás, bár a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) és Takács Péter egészségügyi államtitkár közleménye szerint „Szegeden és a régióban nem volt olyan gyermek, aki ne kapta volna meg az azonnali szükséges ellátást.”

Ez azonban ellentmond annak, amit a Népszava és a Magyar Orvosi Kamara állít az ellátási nehézségekről.

Szerintük egy 11 éves fiú esete különösen jól mutatja a rendszer problémáit. A mezőkovácsházi fiú kerékpárbalesetet szenvedett, és kálváriája Orosházán kezdődött. Édesanyja, Mészáros Anett így mesélte el az esetet

„A gyerek kora délután elesett, a mentő először Orosházára vitte. A mentő gyorsan kiérkezett, de

az orosházi kórházban fél négytől fél hatig a folyóson várakoztak, mert – mint mondták neki – leállt a rendszer, így nem tudtak beteget fogadni.

Amikor végre megvizsgálták a fiamat, az orvos azt mondta: műteni kell, porcleválása, boka- és sípcsonttörése van, sőt a sípcsontja kiugrott a bokaízületből.

Tíz perc múlva azt is közölték, hogy Orosházán nem tudják ellátni, Szeged pedig elutasította gyerek fogadását, így Budapestre kell menni.”

„Nem hittem el, amit az orvos mondott. Kétszer is visszakérdeztem, jól értem-e, hogy most a kora esti órákban neki kell vágnunk egy csaknem kétszáz kilométeres útnak. Kérdezgettem, hogy jutunk oda. Az orvos megnyugtatott, hogy hívott mentőt. Este fél tízkor értünk az országos baleseti intézetbe, Budapestre. Ott kedves orvos látott el minket, Varga Marcell, szerinte nem volt szükség a műtétre, úgy mondta: egy visszarántással helyretette a fiam sípcsontját.”

„Körülbelül éjjel fél egyre végeztünk a begipszelt lábú, fájdalomcsillapítóktól kába fiammal.

A mentésirányítás először nem akarta megengedni, hogy mentő vigyen vissza bennünket, de az orvos határozott fellépése után végül hazahozhattak minket Mezőhegyesre. Hétfőn hívtam Szegedet és Orosházát is, mindkét helyen elutasították a zárójelentésen javasolt ellátásokat. Szegeden például csak a telefonközpontosig jutottam, ott nagyon mogorván közölték: nem oda tartozunk. Orosházán pedig egyszerűen azt mondták, időpont előjegyzés nélkül nem tudnak fogadni. Hiába mondtam, hogy van időpontunk, hiszen a balesetiben odaírták, hogy kedd délelőtt gipszcsere, röntgen. Végül azt mondták jó jöjjenek el, majd valamikor sorra kerülnek.”

A Mezőkovácsháza-Orosháza-Budapest-Mezőhegyes út oda-vissza majdnem 500 kilométer hosszú.

A szegedi hét hetes leállás ideje alatt több mint 200 tervezett operáció maradt el, és 40-50 akut műtétre szorulót szállítottak az ország egyéb traumatológiai és sebészeti központjaiba.

Az egyetem nem válaszolt a Népszava kérdéseire, a Belügyminisztérium és az NNGYK pedig azt állította, hogy mindenkit ellátnak. A Magyar Orvosi Kamara is segítséget kért a helyzet megoldása érdekében, de ők sem kaptak választ.

Végül az egyetem vezetői kijelöltek egy műtőt a „vadiúj klinikán” a gyermeksebészeti ellátásokra. Az eszközöket és anyagokat egy szűk helyiségben, az addigi étkezőben tárolják, a műtőket összekötő folyosókra raktárpolcok kerültek. A hely nagyon szűkös, és a műtéti eszközöket a két épület között, 400 méteren kell szállítani.

A gyerekek számára mindössze egy négyágyas kórtermet nyitottak meg, és még mindig nem megoldott, hogy a szülők ott lehessenek a gyerekeikkel a műtéti tömbben, valamint nincs WC sem a betegek számára.

A Népszava információi szerint az új műtőben csak az akut és az olyan eseteket operálják, amelyek halasztása szervkárosodással járna. A tervezhető műtéteket továbbra sem végzik el, így a várólista egyre csak nő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Köpködött, kártékony volt, és most pofátlanul visszajön tanítani” – kiakadtak az ELTE-oktatók Maruzsa Zoltán visszatérése miatt
A volt köznevelési államtitkárt egy tanszéki értekezleten szembesítették kollégái az oktatáspolitikában játszott szerepével. Az oktatók petíciót is indítottak, hogy a jövőben legfeljebb négy évig lehessen távol maradni politikai megbízatás miatt.


Tizennégy év kormányzati munka után visszaült a katedrára Maruzsa Zoltán, volt köznevelési államtitkár – az ELTE történészei pedig nyíltan megtagadják az együttműködést vele: vizsgabizottságba sem ülnének be mellé, és petíciót indítottak, hogy a politikából visszatérők múltjának legyen következménye.

Kemény mondatoktól izzott a levegő egy június eleji tanszéki értekezleten, ahol az ELTE Történettudományi Intézetének oktatói több mint másfél órán át kérték számon a volt köznevelési államtitkáron az elmúlt évek oktatáspolitikáját. A 24.hu cikke szerint a tanárok egyebek mellett az egyetemi autonómia és a tudományos szabadság területén véghez vitt rombolással vádolták a visszatérő adjunktust.

Egyikük szerint „etikailag és szakmailag is vállalhatatlan, hogy úgy tegyünk, mintha mi sem történt volna”.

A volt államtitkár a lapnak nyilatkozva a világnézeti sokszínűség fontosságát hangsúlyozta, és jelezte, hogy a hallgatóknak szabad választásuk van. „Az ELTE BTK-n a bojkott nehezen értelmezhető, hiszen minden kódon több kurzust hirdetünk, és a hallgatók döntik el, hogy azt kinél veszik fel, tehát senki nem kényszerül arra, hogy hozzám jelentkezzen. Aki viszont szívesen tanulna tőlem, azt nagy örömmel várom” – fogalmazott Maruzsa. Hozzátette, hogy szakmai felkészültségét több mint 80 publikációja, doktori és habilitált fokozata, valamint egy korábbi „Félév Oktatója” címe is alátámasztja, és már ősszel új publikációi jelennek meg.

A dékáni hivatal tájékoztatása szerint Maruzsa Zoltán 2012. szeptember 15-től volt folyamatosan fizetés nélküli szabadságon, amelyet évente hosszabbítottak meg. Az utolsó, 2026. július 31-ig szóló engedélyének korábbi lezárását a 2026-os országgyűlési választások után három nappal, április 15-én kérte, így május 15-én visszakerült az egyetem állományába. A hivatal szerint az intézmény a fizetés nélküli szabadság indokát jellemzően nem vizsgálja, azt mérlegelési jogkörében engedélyezi.

A státuszbeli és anyagi változás is jelentős: Maruzsa államtitkárként közel 3 millió forintos bruttó fizetést, valamint kuratóriumi tiszteletdíjat kapott, míg adjunktusként a 2025-ös bérrendezés után is csupán bruttó 530 ezer forintos alapilletményre számíthat.

„Az biztos, hogy fel kell majd dolgoznia azt a zuhanást, hogy tegnap még főnök volt, most meg adjunktusként alulról a második. Nem beszélve a fizetési különbségekről. Majd, amikor megkapja a fizetését, el fog hűlni rendesen” – jegyezte meg az egyik oktató.

Egy forrás ennél is keményebben fogalmazott, aki szerint az anyagiak elő sem kerültek Maruzsa visszatéréséről folytatott vita során, hanem

„azzal van bajunk, hogy köpködött, kártékony volt, és most pofátlanul visszajön tanítani”

Az ügyre reagálva az egyetem polgárai petíciót indítottak, amelyet már több mint ötszázan aláírtak. Ebben azt követelik, hogy a politikai megbízatás miatti fizetés nélküli szabadság időtartamát négy évben maximálják, a visszatérőket pedig vessék alá egy szakmai alkalmasságot és etikai szempontokat is vizsgáló eljárásnak, azaz habitusvizsgálatnak.

A cikk felidézi az ELTE és a kormány közötti vitákat, például a modellváltás elutasítását, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen indított konkurens tanárképzést, valamint az egyetem szerepét a pedagógus-tiltakozásokban.

Maruzsa Zoltán visszatérése nem egyedi eset, a közeljövőben több, a politikából távozó oktató kezdi újra a tanítást az ELTE-n. A szocialista Hiller István és a volt jobbikos Brenner Koloman is hosszú kihagyás után folytatja, míg a fideszes Navracsics Tibor esetében nem valódi visszatérésről van szó, mivel miniszteri és uniós biztosi munkája mellett is folyamatosan tartott órákat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Tarr Zoltán: Saját „tolvajnyelvet” alakítottak ki az NKA-ügy érintettjei
A miniszter szerint az NKA átvizsgálása feltárta, hogy a NAV-nyomozásban érintettek egy belső zsargont használtak a közpénzek elosztására. A közpénzkeretet „uszodának”, a pályázókat „úszóknak” nevezték, és ügyeltek arra, hogy „ki úszik be” a tárcavezető szerint.


Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szerdán „Az uszoda” címmel tett közzé egy bejegyzést, amelyben a Nemzeti Kulturális Alap (ami körül a NAV is nyomoz) minisztériumi vizsgálatának egyik friss fejleményéről számolt be.

„A NAV nyomozásban is érintett személyek a Cosa Nostra tolvajnyelvéhez hűen »uszodának« nevezték maguk között a miniszteri egyedi döntésekre szánt közpénzkeret egy részét.”

A poszt szerint ehhez a zsargonhoz illő kifejezéseket is használtak egymás között: a számukra kedves pályázókat „úszóknak” nevezték, és hívták meg őket az „úszóversenyre”. A miniszter szerint ebben több-kevesebb sikerrel próbáltak ügyelni arra is, hogy „ki úszik be” a medencébe.

Tarr azt írta, a tolvajnyelv használata tökéletesen leírja, hogyan működött a kulturális alapok kiosztása hosszú éveken át, szűk körben, az intézmény munkatársait megkerülve. A bejegyzést azzal zárta, hogy a bűnesetek feltárása folyamatban van, és

reméli, hamarosan az is kiderül, „ki volt az úszómester”.

Az ügyészség tegnap hat embert vett őrizetbe hűtlen kezelés gyanújával, köztük Bús Balázst, Óbuda korábbi fideszes polgármesterét, ma pedig kezdeményezték letartóztatásukat, amiről csütörtökön dönthet a bíróság. A gyanú velük szemben hűtlen kezelés.

A botrány még áprilisban robbant, miután a nyilvánosságban felmerült a gyanú, hogy az NKA 17 milliárdos támogatási keretét politikai lojalitás alapján osztották szét, támogatva a Fidesz választási kampányát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Még csak most jön a kánikula java
A HungaroMet előrejelzése szerint a kánikula a hétvégén tetőzik, a csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot is. Csütörtökön már extrém erős lesz az UV-sugárzás is.


A HungaroMet friss jelentése szerint még csak most jön a hőhullám java, ugyanis a következő napok során az anticiklon, melynek jelenleg a középpontja még Nyugat-Európában helyezkedik el, egyre inkább kelet felé tolódik, és a középpontja hétvégére már a Kárpát-medence fölé húzódik. Ennek áramlásában pedig egyre melegebb, szubtrópusi eredetű levegő érkezik a Kárpát-medencébe.

A meteorológiai szolgálat szerint, az éjszakai órákban sem igazán számíthatunk felfrissülésre, a minimumhőmérséklet döntően 15 és 20 fok között alakul, de a belvárosokban, a vízpartok mentén és a magasabban fekvő helyeken ennél is melegebb lehet.

Az ország nagy részén derült időre kell készülni, csapadék sehol sem valószínű, legfeljebb az ország középső részén képződhet némi gomolyfelhő. A csúcshőmérséklet 31 és 37 fok között alakulhat, és a napsütés szinte zavartalan lesz.

Viszont nagyon figyelni kell a káros UV-sugárzásra, ami az ország kétharmadán már extrém erős lesz holnaptól.

A HungaroMet szerint a bőrünk védelmére a következő napokban is figyelnünk kell, mivel az anticiklon áramlásában egyre szárazabb levegő érkezik fölénk, ami még kevesebb felhőképződést és tovább emelkedő hőmérsékletet hoz.

Hétvégére már a legmagasabb fokú riasztás is érvénybe lép.

A szombat, illetve vasárnapi napra már a legmagasabb harmadfokúfigyelmeztető előrejelzés is érvényben van magas középhőmérsékletre.

Tegnap az országos tisztifőorvos meghosszabbította a másodfokú hőségriasztást péntek éjfélig. Ezzel párhuzamosan bejelentette, hogy szombat 0 órától kedd éjfélig már a legmagasabb, harmadfokú hőségriasztás lép életbe az egész ország területére. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) a döntést a HungaroMet tartós és extrém meleget jelző előrejelzéseivel indokolta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Perzselő hőség: Vízkorlátozás lépett életbe Zalaegerszegen is, már 69 település érintett
Balaicz Zoltán polgármester jelentette be az elsőfokú intézkedést Zalaegerszegen a rendkívüli hőség és aszály miatt. A Zalavíz Zrt. szerint az idei vízfogyasztás még a tavalyi, szintén problémás nyárnál is jóval magasabb.


Elsőfokú vízkorlátozási intézkedés lépett életbe Zalaegerszegen, ahogy arról 24.hu is beszámolt.

A döntés értelmében a megyeszékhelyen tilos a közparkok és házi kertek tömlős locsolása, az utak és járdák mosása, az automata öntözőberendezések működtetése, a gépjárművek tömlős mosása, valamint az úszómedencék feltöltése.

Felfüggesztik továbbá a tűzcsapról engedélyezett ipari vízvételezéseket és a tűzcsapról történő mezőgazdasági vízhasználatot is.

A polgármester közlése szerint a rendkívüli hőség és az aszály miatt egyre több zalai településen kellett korlátozásokat bevezetni.

A vízkorlátozás mostanáig Zala megyében már 69 települést érint.

Arnhoffer András, a Zalavíz Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint az idei vízfogyasztás még a tavalyi, szintén problémás nyárnál is jóval magasabb. A város a Dísz téren a következő napokra ingyenes vízosztást szervez a Zalavíz Zrt., valamint a város intézményeinek és cégeinek közreműködésével.

A helyzet gyors romlását jelzi, hogy kedden Zalában még 29 településen kellett másodfokú vízkorlátozást elrendelni, ami mintegy 18 ezer fogyasztót érint. Akkor Arnhoffer arról beszélt, hogy évtizedek óta nem tapasztalt vízhiány alakult ki Zalaszentgrót térségében, elsősorban az ivóvízhálózatról történő öntözések miatt.

A következő napokban pedig csak tovább fokozódhat a hőség: az országos tisztifőorvos meghosszabbította a hőségriasztást, június 27-től pedig harmadfokú riasztás lép életbe.

A Budapest környéki agglomerációban is, köztük Ráckeve, Szigetbecse és Dömsöd térségében a szolgáltatók víztakarékosságra szólították fel a lakosságot, mert a hálózatok elérték a teljesítőképességük határát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk