Ötödével csökkent az öngyilkosok száma Japánban a járvány kirobbanása óta
A járvány nemcsak az emberek testi egészségére van rossz hatással, hanem a lelkire is, ráadásul nemcsak a fertőzöttekére, hanem azokéra is, akik teljesen egészségesek. A bezártság, a bizonytalanság szorongást idézhet elő, amely depresszióhoz vezethet, aminek legsúlyosabb formája lehet az öngyilkosság. Egyelőre nincsenek arról átfogó globális statisztikák, hogy milyen módon hat az öngyilkossági hajlamra a világjárvány, de a nemzetközi vizeken raboskodó óceánjárók legénységei körében például az utóbbi hetekben többen is önkezükkel vetettek véget életüknek - köztük egy magyar férfi is.
Mi a helyzet viszont azzal az országgal, ahol az öngyilkosság jóformán népbetegség? Japán közismert arról, hogy rengetegen fordulnak önmaguk ellen: 2014-ben például naponta átlagosan 70-en követtek el öngyilkosságot, amelynek leggyakoribb oka a munkanélküliség, a túlhajszoltság, a társadalmi nyomás és a depresszió. Ez a szám azóta némiképp mérséklődött, mivel a japán kormány egyre több pénzt fordít arra, hogy megelőzzék a tragédiákat. A járványhelyzet óta azonban merőben megváltoztak a mutatók, és nem feltétlenül abba az irányba, amelyre számítani lehet:
a járvány kirobbanása óta Japánban húsz százalékkal csökkent az öngyilkosságok száma - írja a Guardian.
Az elsőre meglepő eredménynek nem is olyan meglepő okok vannak a hátterében: pozitívan hat az öngyilkosságot fontolgatókra a család közelsége, a kevesebb munka, és az iskolák zárva tartása is.
Idén áprilisban Japánban 1455 ember követett el öngyilkosságot. A szám sokkolóan magas, ám Japánban jóformán alacsonynak számít, ugyanis egy évvel korábban ez a szám 359-cel több volt. Pedig az ezzel foglalkozó lelki segélyszolgálatok közül többen kénytelenek voltak bezárni irodáikat a járvány miatt, így maximum telefonon nyújthatnak segítséget.
