Ötféleképpen is véget érhet az orosz-ukrán háború
A csatatérré alakuló városokból érkező szörnyű hírek és videók, a diplomáciai zaj, valamint a gyászolók és a menekülők fájdalma mellett nehéz megjósolni, mi lesz az Ukrajnában zajló háború vége. Szakértők szerint több forgatókönyv is szóba jöhet a konfliktus lezárásra, ezek közül az öt legvalószínűbb közül egyik sem hangzik túl jól, írja a BBC.
A rövid háború során Oroszország tovább fokozza a rakétatámadásokat és a tüzérségi csapásokat. Az eddig alig használt légierőt is bevetik. Ukrajna a kibertérben is fokozódó támadásokra készülhet, melyek a kulcsfontosságú nemzeti infrastruktúrát célozzák. Az energiaellátás és a kommunikációs szolgáltatások gyakorlatilag megszűnnek. Hiába a bátor ellenállás, Kijev napokon belül elesik, miközben civilek ezrei halnak meg.
Az ukrán vezetést orosz bábkormány váltja. Zelenszkijt megölik, vagy Nyugat-Ukrajnába, esetleg a tengerentúlra menekül, ahol száműzetésben próbál kormányt alakítani. Putyin kihirdeti a győzelmet, majd a csapatok egy részét visszavonja, csak a rendfenntartáshoz okvetlenül szükséges csapatok maradnak Ukrajnában. Közben a menekültek áradata nem áll meg: további ezrek hagyják el az országot. Ukrajna végül ugyanolyan csatlósa lesz az oroszoknak, mint Fehéroroszország.
Ez a forgatókönyv egyáltalán nem lehetetlen, de rengeteg tényező befolyásolhatja. Ilyen lehet például az ukránok egyelőre határtalan elszántságának csökkenése és az orosz hadsereg eddigi várakozáson aluli teljesítményének hirtelen feljavulása. Ugyanakkor minden oroszbarát kormány illegitim és kiszolgálaott lenne az előre borítékolható lázadásoknak. A helyzet rendkívül instabil maradna Ukrajnában, idővel pedig nagy eséllyel újabb fegyveres konfliktusba torkollna.
Az előző forgatókönyvnél némileg valószínűbb, hogy egy elhúzódó konfliktus kezdetén vagyunk. Az oroszokat nemcsak az elakadó járművek, a rossz logisztika és motiválatlanság hátráltatják, hanem a felkészületlen irányítás is. A Kijevhez hasonló stratégiai célpontok elfoglalása lényegesen tovább tart a tervezettnél, az ostrom szó szerint utcáról utcára halad majd a fővárosban.
Hiába veszik be az oroszok végül a nagyvárosokat, komoly problémát okoz nekik a rendfenntartás. Egyelőre úgy tűnik, hogy Putyinnak nincs elegendő katonája ahhoz, hogy egy 44 milliós országot teljesen Moszkva ellenőrzése alá vonjon. Emiatt gerillaharcok alakulnak ki az országban, melyhez a Nyugat továbbra is szállít fegyvereket és lőszert az ukránoknak. Hosszú évek múlva, amikor Putyin végül távozik a hatalomból, az új orosz kormány kivonja a csapatokat a romokban heverő szomszédos országból.
Kevésbé valószínű, de nem zárható ki, hogy a konfliktus átlépi az ukrán határokat. Elképzelhető, hogy Vlagyimir Putyin a Szovjetunió további tagállamaira is kiterjesztené befolyását egy-egy célzott invázióval. Erre a legnagyobb esély Moldáviában és Grúziában lehet, mert egyik ország sem tagja a NATO-nak.
Amennyiben a Balti-államokat, vagyis Litvániát, Lettországot és Észtországot támadná bármilyen mondvacsinált indokkal, a 30 tagot számláló katonai szervezettel kockáztatná a háborút. Ezt csak abban az esetben tenné meg, ha úgy látná, nincs más lehetősége a hatalomban maradásra.
Az orosz elnök valószínűleg akkor is hajlamos lenne átlépni bizonyos határokat, ha az ukrajnai háborúban borítékolható lenne az orosz vereség. Ebben az esetben akár komolyan megfontolhatja a nukleáris fegyverek bevetését, melyre egyelőre a szakértők szinte semmilyen esélyt nem látnak Putyin fenyegető szavai ellenére sem.
Egyáltalán nem zárható ki, hogy a vérontás ellenére végül a tárgyalóasztalnál születik megoldás. Az egyelőre nehezen elképzelhető forgatókönyv szerint Moszkva számára világossá kell tenni, milyen lépések vezethetnek az Oroszországot napok alatt megbénító nyugati szankciót feloldásához. Mindezt ráadásul valamilyen olyan megállapodásba kell csomagolni, mely a lehető legkevesebb arcvesztéssel jár Putyinnak.
A következő napok ebből a szempontból sorsdöntők lehetnek: egyre többen érzik a bőrükön a szankciókat, közben pedig elesett katonák ezreinek koporsóit szállítják haza Ukrajnából. Az orosz elnök akár dönthet úgy is, hogy a további vérontás komolyabb veszélyt jelentene hatalmára, mint egy esetleges visszavonulás. Ebben fontos lehet Kína szerepe, akik az energetikai megállapodások felrúgásának belengetésével az utolsó csapást mérhetik az orosz gazdaságra.
Putyin kutyaszorítóba kerül, és menekülőútra van szüksége, miközben az ukrán vezetés a folyamatos pusztítást látva végül mégis fontolgatni kezdi a politikai megalkuvást. Egy ilyen helyzetben könnyen megoldás lehet, hogy Ukrajna végül elfogadja a Krím és a szakadár keleti területek szuverenitását, miközben Moszkva elismeri Ukrajna függetlenségét és nem gördít további akadályt a szomszéd ország európai kapcsolatainak elmélyítése elé. Bár eléggé valószínűtlen a jelenlegi helyzetben, de egyáltalán nem esélytelen, hogy így ér véget a háború.
Soha nem látszott még olyan eltökéltnek Vlagyimir Putyin, mint az invázió kezdetén. Kérdés, hogy elszántsága akkor is töretlen marad-e, ha esetleg veszélybe kerül hatalma. Egyáltalán nem zárható ki ugyanis az elmúlt napok eseményei alapján, hogy végül Moszkvában ugyanúgy rendszerváltás történik, ahogy Kijevben.
A hétköznapi oroszok számára is egyre húsbavágóbbak a nyugati szankciók, miközben katonáik ezrei halnak még Ukrajnában. Az orosz elnök egyelőre mindent megtesz, hogy elfojtsa az ellenzék és a lázadók hangját, de elég nehéz helyzetbe kerülhet, ha a katonai és politikai vezetők mellett a gazdasági szereplők is ellene fordulnak. Ugyan ennek sincs nagy valószínűsége, de előfordulhat, hogy a Nyugat alkut köt Putyin ellenségeivel, és a 69 éves elnököt végül egy véres puccsal távolítják el az ország éléről. Helyét pedig egy mérsékeltebb, nyugatbarát vezető veszi át, aki normális mederbe tereli a diplomáciai kapcsolatokat.
A fenti végkifejletek egyike sem zárható ki, de még az is elképzelhető, hogy ezek egyfajta kombinációjával ér majd véget a háború. Ami biztos: a világ néhány nap alatt teljesen megváltozott. Oroszországgal béke esetén is egészen más kapcsolatot ápol majd a többi ország, ahogy a biztonsági kérdések is újra előtérbe kerülnek Európa minden pontján.
