Öt éve dolgoztak utoljára ilyen kevesen Magyarországon, egyre többen keresnek tartósan munkát
Második éve történt meg, hogy a mezőgazdasági és építőipari idénymunkák ellenére sem nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon. A KSH adatai szerint a létszám csökkent, miközben a tartósan állást keresők aránya emelkedett.
Ötéves mélypontra süllyedt a magyarországi foglalkoztatás, a február és április közötti időszakban 4,618 millióan dolgoztak a 15-74 éves korosztályban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Ennél alacsonyabb létszámra legutóbb a 2021. április–júniusi időszakban volt példa.
A létszám 9000 fővel alacsonyabb az előző háromhavi időszaknál, és 55 ezerrel múlja alul az egy évvel ezelőtti szintet.
A munkanélküliségi ráta 4,5 százalékos volt, ami ugyan alacsonyabb az előző havi 4,7 százaléknál, de kissé magasabb az egy évvel korábbi 4,4 százaléknál.
Az adatokból az is kiderül, hogy romlott a munkanélküliség szerkezete: jelentősen csökkent azok aránya, akik viszonylag rövid ideje vannak állás nélkül, és ezzel párhuzamosan nőtt a tartósan, akár egy évnél is régebb óta munkát keresőké.
Az évnek ebben az időszakában a csökkenő trend szokatlannak számít. Tavasszal ugyanis a szezonális mezőgazdasági és építőipari munkák megjelenésével jellemzően emelkedni szokott a foglalkoztatottak száma. Hosszú évek óta tavaly történt meg először ennek az ellenkezője, és ez a minta idén megismétlődött.
Már január végén látszott a lejtmenet, amikor a KSH a 2025. október-decemberi időszakra 16 ezer fős csökkenést jelentett a foglalkoztatottság terén az azt megelőző három hónaphoz képest. A visszaesés akkor elsősorban a férfiakat érintette, és már az a statisztika is jelezte, hogy a szokásos tavaszi fellendülés elmaradhat.
Ötéves mélypontra süllyedt a magyarországi foglalkoztatás, a február és április közötti időszakban 4,618 millióan dolgoztak a 15-74 éves korosztályban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Ennél alacsonyabb létszámra legutóbb a 2021. április–júniusi időszakban volt példa.
A létszám 9000 fővel alacsonyabb az előző háromhavi időszaknál, és 55 ezerrel múlja alul az egy évvel ezelőtti szintet.
A munkanélküliségi ráta 4,5 százalékos volt, ami ugyan alacsonyabb az előző havi 4,7 százaléknál, de kissé magasabb az egy évvel korábbi 4,4 százaléknál.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter átadná a vizsgálóbizottság vezetését Toroczkai Lászlónaknak egy feltétellel
Magyar Péter miniszterelnök a parlamentben felajánlotta Toroczkai Lászlónak a végrehajtói visszaéléseket vizsgáló bizottság vezetését. A kormányfő cserébe azt kérte, hogy a Mi Hazánk függessze fel az együttműködését a Fidesz–KDNP-vel.
Váratlan ajánlattal állt elő az Országgyűlés hétfői ülésén Magyar Péter miniszterelnök: feltételesen átadná a végrehajtói visszaéléseket vizsgáló parlamenti bizottság elnöki székét Toroczkai Lászlónak, a Mi Hazánk elnök-frakcióvezetőjének. A kormányfő a gesztusért cserébe azt kérte, hogy a Mi Hazánk a vizsgálat idejére függessze fel alakuló együttműködését a Fidesszel és a KDNP-vel.
Az ajánlat egy éles parlamenti vitában hangzott el, miután Toroczkai a „végrehajtó maffia” ügyét firtatva felvetette Magyar Péter családjának lehetséges érintettségét. A Mi Hazánk elnöke arra utalt, hogy a Völner–Schadl-ügyben Völner Pál államtitkár felettese Varga Judit volt, aki akkoriban Magyar Péter házastársa volt.
A miniszterelnök ezt a feltételezést visszautasította, és kijelentette, volt felesége semmilyen szinten nem volt érintett az ügyben.
A kormányfő ezután széles hatáskört ígért a felálló testületnek – írta a Telex. Bátorította a Mi Hazánk politikusát, hogy a bizottság elé bárkit megidézhetnek, és utalt arra, hogy a valódi felelősöket kell megtalálni, a bizottságnak Völner igazi főnökét kellene felkutatnia. Elismerte, hogy a Mi Hazánk sokat foglalkozott a témával, de bírálta is Toroczkai vádjait.
A felajánlás tétje, hogy valóban létrejöhet-e egy olyan parlamenti testület, amely képes feltárni a végrehajtói rendszer körüli visszaéléseket. A miniszterelnök szavai alapján a bizottságnak lehetősége lenne tanúkat beidézni és iratokba betekinteni, hogy feltérképezze a kinevezési gyakorlatokat és a pénzmozgásokat.
A Mi Hazánk elnöke a felszólalásában a „végrehajtó maffia” kifejezést használta a rendszer visszásságaira utalva.
A következő hetekben dől el, hogy a Mi Hazánk elfogadja-e a feltételeket, és milyen házszabályi lépésekkel, milyen összetételben állhat fel a testület.
A mostani ajánlatot több hónapos politikai vita előzte meg. A Mi Hazánk már április 17-én jelezte, hogy parlamenti vizsgálóbizottságokat kezdeményezne a végrehajtó maffia feltárására.
VIDEÓ: Magyar Toroczkainak: Ön fogja vezetni a végrehajtói visszaéléseket vizsgáló bizottságot
Váratlan ajánlattal állt elő az Országgyűlés hétfői ülésén Magyar Péter miniszterelnök: feltételesen átadná a végrehajtói visszaéléseket vizsgáló parlamenti bizottság elnöki székét Toroczkai Lászlónak, a Mi Hazánk elnök-frakcióvezetőjének. A kormányfő a gesztusért cserébe azt kérte, hogy a Mi Hazánk a vizsgálat idejére függessze fel alakuló együttműködését a Fidesszel és a KDNP-vel.
Az ajánlat egy éles parlamenti vitában hangzott el, miután Toroczkai a „végrehajtó maffia” ügyét firtatva felvetette Magyar Péter családjának lehetséges érintettségét. A Mi Hazánk elnöke arra utalt, hogy a Völner–Schadl-ügyben Völner Pál államtitkár felettese Varga Judit volt, aki akkoriban Magyar Péter házastársa volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rogánéknak köszönhetően egy év alatt 12 milliárd forinttal nőtt a Batthyány Lajos Alapítvány vagyona
A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda két év alatt több mint 40 milliárd forintot juttatott a Batthyány Lajos Alapítványnak. A szervezet vagyona így már 37,6 milliárd forintra nőtt, miközben papíron veszteséget termelt.
Egyetlen év alatt csaknem 12 milliárd forinttal nőtt a Batthyány Lajos Alapítvány vagyona, miután két évre több mint 40 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától. A legfrissebb pénzügyi beszámoló szerint a NER egyik központi forráselosztójaként működő alapítvány teljes vagyona ezzel 37,6 milliárd forintra duzzadt.
A vagyonnövekedés hátterében két hatalmas tétel áll: 2025-re egy 20,42 milliárdos, 2026-ra pedig egy 22,38 milliárdos támogatás.
A mostani beszámolóból az is kiderül, hogy a szervezet tavaly 10 milliárd forintot osztott tovább, a kedvezményezettek között pedig a szokásos kormányközeli háttérintézmények szerepelnek, a Drogkutató Intézettől az Oeconomus Alapítványon át az Alapjogokért Központig.
Érdekesség, hogy bár a tőkejuttatások miatt az alapítvány vagyona jelentősen gyarapodott, a szervezet papíron mégis 13 milliárd forintos veszteséggel zárt. Ennek könyveléstechnikai oka van: a minisztériumtól kapott pénzt a hatályos jogszabályok szerint nem lehet egyéb bevételként elkönyvelni.
A hatalmas állami támogatás kiemeli az alapítvány szerepét a kormányzati források párhuzamos elosztásában. A 2026-ra megítélt összeg egybeesik azzal a választás előtti, mintegy 80 milliárd forintos költési hullámmal, amely során a Miniszterelnöki Kabinetiroda jelentős szerződéseket kötött – írta a 24.hu. Ebben a pénzosztásban a Batthyány Lajos Alapítvány a második legnagyobb kedvezményezett volt a Balásy Gyula nevével fémjelzett cégcsoport után.
A szervezet működése szinte teljes egészében az állami dotációkon múlik, saját bevételei eltörpülnek a 14 milliárd forintot is meghaladó kiadásai mellett.
Hivatalosan az alapítvány alapító okiratában rögzített célokat szolgálja a pénz.
A támogatásokat „az alapítvány cél szerinti tevékenységei végrehajtásának elősegítése érdekében” ítélték meg.
Ezzel szemben a kritikusok szerint a közérdekű vagyonkezelő alapítványi forma lényegében a közpénzek kiszervezését és egy párhuzamos, átláthatatlan finanszírozási hálózat működtetését teszi lehetővé, amely a Fidesz politikai céljait szolgálja. A pénzfolyamok iránya is ezt látszik alátámasztani, hiszen a források jelentős része olyan intézményekhez jut, mint a Danube Institute, amely számos külföldi konzervatív értelmiségit és politikust foglalkoztat ösztöndíjprogramokban.
A választásokat megelőző hónapokban a Miniszterelnöki Kabinetiroda közel 80 milliárd forint értékben kötött szerződéseket, amelynek több mint a fele Balásy Gyula kommunikációs cégeinél landolt, míg a Batthyány Lajos Alapítvány két évre több mint 40 milliárd forintot kapott. A sajtóban megjelent elemzések hangsúlyozták, hogy a pénzosztás a távozó kormány utolsó intézkedései közé tartozott, ami megalapozta az új vezetés elszámoltatási törekvéseit is.
Egyetlen év alatt csaknem 12 milliárd forinttal nőtt a Batthyány Lajos Alapítvány vagyona, miután két évre több mint 40 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától. A legfrissebb pénzügyi beszámoló szerint a NER egyik központi forráselosztójaként működő alapítvány teljes vagyona ezzel 37,6 milliárd forintra duzzadt.
A vagyonnövekedés hátterében két hatalmas tétel áll: 2025-re egy 20,42 milliárdos, 2026-ra pedig egy 22,38 milliárdos támogatás.
A mostani beszámolóból az is kiderül, hogy a szervezet tavaly 10 milliárd forintot osztott tovább, a kedvezményezettek között pedig a szokásos kormányközeli háttérintézmények szerepelnek, a Drogkutató Intézettől az Oeconomus Alapítványon át az Alapjogokért Központig.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Itt a boltláncok friss toplistája: A Lidl vezet, de a CBA már a Tesco előtt van
Elkészült a magyarországi boltláncok legfrissebb rangsora, amelyet a Trade Magazin állított össze a bruttó forgalmi adatok alapján. A lista élén továbbra is a Lidl áll, miközben a CBA a Kerekes lánccal történt egyesülésének köszönhetően lépett előre.
A Lidl 1802 milliárd forintos bruttó forgalommal továbbra is utcahosszal vezeti a magyarországi boltláncok rangsorát, a Spar pedig stabilan őrzi második helyét – derül ki a Trade Magazin.
A dobogón azonban komoly átrendeződés történt: a CBA egy fúzió révén feljött a harmadik helyre, a negyedik helyre szorítva ezzel a Tescót.
A Lidl 12 százalékkal növelte forgalmát az egy évvel korábbi 1611 milliárd forinthoz képest, míg a Spar több mint 6 százalékos bővüléssel 1185 milliárd forintos bruttó forgalmat ért el. A CBA 911 milliárdos forgalmát a Kerekes boltlánccal történt egyesülésnek köszönheti, a két cég együttes bevétele szerepel a rangsorban.
A Tesco forgalma 912,5 milliárdról 907 milliárdra csökkent.
A diszkontok versenyében is változás történt: a Penny 678 milliárd forintos bruttó forgalmával megelőzte az Aldit, amely 644 milliárdot könyvelhetett el.
Míg a Penny bruttó forgalma jelentősen, 628 milliárdról nőtt, az Aldié csak minimálisan emelkedett a korábbi 629 milliárdról. A magyar tulajdonú Coop 887 milliárd forintos összeggel az ötödik helyen áll.
A lista további szereplői között az Auchan 542 milliárddal a nyolcadik, őt a Reál követi 474 milliárddal. Az előző kormányzat korábban jelezte a külföldi boltláncok visszaszorításának szándékát, miközben a boltláncok szövetsége élesen bírálta az ágazatot sújtó különadókat.
A drogériák külön versenyt futnak: a dm 275 milliárd, a Rossmann 212 milliárd, az Ecofamily-üzleteket működtető Napcsillag pedig 151 milliárd forintos bruttó forgalmat ért el. A portál megjegyzi, hogy a rangsor összeállításánál a cégek eltérő üzleti évekből származó bruttó forgalmi adatait vették alapul.
A Lidl 1802 milliárd forintos bruttó forgalommal továbbra is utcahosszal vezeti a magyarországi boltláncok rangsorát, a Spar pedig stabilan őrzi második helyét – derül ki a Trade Magazin.
A dobogón azonban komoly átrendeződés történt: a CBA egy fúzió révén feljött a harmadik helyre, a negyedik helyre szorítva ezzel a Tescót.
A Lidl 12 százalékkal növelte forgalmát az egy évvel korábbi 1611 milliárd forinthoz képest, míg a Spar több mint 6 százalékos bővüléssel 1185 milliárd forintos bruttó forgalmat ért el. A CBA 911 milliárdos forgalmát a Kerekes boltlánccal történt egyesülésnek köszönheti, a két cég együttes bevétele szerepel a rangsorban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter megmutatta a MNB aranyozott mosdóját és liftjét
„Azért égettek el Orbán Viktorék ennyi közpénzt, hogy Matolcsy György Great Gatsby-nek érezhesse magát, mint az 1920-as években New York-ban” - A miniszterelnök megmutatta az aranyszínű csapot, vécékefét, kukát és a liftet is.
Magyar Péter hétfőn tárgyalt a Magyar Nemzeti Bankban is, ahol Varga Mihállyal, a Magyar Nemzeti Bank elnökével „konstruktív, előremutató, a felelősségi köröket tiszteletben tartó megbeszélést" folytattak.
A miniszterelnök a tárgyalás után megmutatta, hogy milyen lett a felújítás után az MNB székház mosdója és liftje. A felvételhez azt írta:
"Többek között ezekre az 'aranyozott' mosdókra ment el 105 milliárd forint közpénz a Magyar Nemzeti Bank felújításakor. Azért égettek el Orbán Viktorék ennyi közpénzt, hogy Matolcsy György Great Gatsby-nek érezhesse magát, mint az 1920-as években New York-ban".
Magyar Péter emlékeztetett rá, hogy a kampányban is sok szó esett a Matolcsy-féle aranyozott mosdókról. A miniszterelnök most személyesen mutatott meg egyet, hogy mire ment el a pénz "haveri cégeken keresztül". Láthatjuk az aranyszínű vécékefét, papírtartót, kukát, csapot. "Minden aranyszínű, mint az 1920-as évek New York-jban" - tette hozzá.
Arról is beszélt, hogy jelenleg is folynak a büntetőeljárások, Varga Mihály pedig arról tájékoztatta, hogy polgári peres eljárás is folyamatban van, "feltűnő értékarányság miatt". Majd a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalnak is "lesz egy pár szava" ehhez - tette hozzá.
Végül a liftet is megmutatta, ahol szintén minden aranyszínű.
VIDEÓ: Az MNB aranyzott mosdója és liftje
Magyar Péter hétfőn tárgyalt a Magyar Nemzeti Bankban is, ahol Varga Mihállyal, a Magyar Nemzeti Bank elnökével „konstruktív, előremutató, a felelősségi köröket tiszteletben tartó megbeszélést" folytattak.
