HÍREK
A Rovatból

Öt év alatt euró, valódi elszámoltatás, adómentes minimálbér, megduplázódó gyes – Programot hirdetett Márki-Zay Péter

A miniszterelnök-jelölt és az egyes pártok képviselői az oktatási, korrupciós és egészségügyi terveikről is beszéltek. Az emelkedő Magyarország program bemutatása kapcsán.
MTI, SZMO - szmo.hu
2022. március 10.



Április 3-án esély van arra, hogy Magyarország visszataláljon a polgárosodáshoz és Európához, az ország érdeke a béke, a biztonság és a felemelkedés – jelentette ki az ellenzéki pártok miniszterelnök-jelöltje Az emelkedő Magyarország című választási program bemutatóján szerda este.

Márki-Zay Péter a kisebb szervezési hibák után megtartott, online is közvetített rendezvényen úgy fogalmazott: béke Európában és béke az ország határain belül. Biztonság és kiszámíthatóság, Magyarország és a magyar emberek mindennapi megélhetésének biztonsága. A polgári felemelkedés lehetősége minden magyarnak bőrszínétől, származásától, politikai nézeteitől, szexuális orientációjától függetlenül – mondta.

Hozzátette:

Magyarország felemeléséhez szakítani kell a putyini módszerekkel, fel kell számolni azt a politikát, amely elárulta az ország szövetségeseit, amely szándékosan bomlasztotta az EU egységét és amely „a háborús bűnös Vlagyimir Putyin világhatalmi törekvéseit segítette”.

Magyarország fizikai biztonságát a magyar határ megerősített védelme, az EU, valamint a NATO képes biztosítani – közölte, jelezve: kormányon megtartanák a határkerítést, önálló határőrséget állítanának fel. Márki-Zay Péter szólt arról is, hogy a rendőri elvándorlást határozott béremeléssel állítanák meg.

Új, értékalapú, a nyugathoz történő visszatérésre épülő külpolitika mellett érvelt. Közölte, a magyar érdekekkel ellentétes nemzetközi szerződéseket felülvizsgálják, a nemzetközi körözés alatt álló "Fidesz-migránsokat" kiutasítják.

A jelölt azt ígérte, hogy a családtámogatások megmaradnak, a bérek és a nyugdíjak emelkednek,

öt éven belül pedig bevezetik az eurót.

Szakítani kell azzal a téves és igazságtalan politikával, amely a gyenge forintra építve elszegényítette a magyar embereket – jelentette ki. Elmondta, a személyi jövedelemadó legmagasabb kulcsát változatlanul hagyva négy éven belül adómentessé teszik a minimálbért. Négy év alatt megduplázzák a gyes, a családi pótlék, valamint az otthonápolási díj összegét.

Ígéretet tett a 13. havi nyugdíj megtartására és a vegyes indexálás szerinti nyugdíjemelés visszaállítására. Hozzátette: negyven év után nemcsak a nők, hanem a férfiak is nyugdíjba mehetnek; a rendőrök és a fegyveres testületek tagjai 30 év munkaviszony után kérhetik nyugdíjazásukat.

Márki-Zay Péter azt mondta,

„32 év után végre lesz elszámoltatás, ne legyünk következménynek nélküli ország”.

Valódi rezsicsökkentésnek a korrupció felszámolását nevezte.

Szerinte Magyarország szinte kilátástalan gazdasági helyzetéből – rekordhiány, rekordadósság, rekordinfláció –, egyedül az Orbán-kormány korrupciója miatt visszatartott uniós pénzekkel biztosítható gyors kilábalás. Az új Magyarország okosan és tisztességesen fogja felhasználni a magyar és uniós adófizetők pénzét – hangsúlyozta.

Arról is beszélt, hogy fenntartható rezsicsökkentést vezetnek be, az energiapolitikájukban az ellátás biztonsága lesz a legfontosabb, csökkenteni fogják az ország kitettségét a putyini Oroszországnak, újratárgyalják a Paks II.-szerződést.

Érdemi béremelést javasolt az egészségügyi és a szociális szakdolgozóknak, valamint a pedagógusoknak.

Elmondta, „a fideszes alapítványokba kilopott egyetemeket visszavesszük a nemzet számára”, a kínai kommunista migránsegyetem helyett a magyar felsőoktatást erősítik és felépítik a Diákvárost. A törvénytelenül szerzett földeket visszaveszik, újrapályáztatják – sorolta javaslataikat.

Szabaddá teszik a sportot, a kultúrát és sajtót – mondta –, helyreállítják a jogállamot is és kiállnak a kisebbségek mellett.

Bár az eseményre előzetesen más előadó lettek meghirdetve, végül Momentum képviseletében Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő elmondta:

létrehoznák a korrupcióellenes ügyészséget, amely a korrupt vezetők felelősségre vonását segítené és csatlakoznak az európai ügyészséghez.

Komjáthi Imre, az MSZP elnökhelyettese azt ígérte, hogy visszaadják a megélhetés biztonságát a dolgozóknak, a közszférában külön fizetésemelési programot indítanak, megerősítik a szakszervezeteket, a rabszolgatörvényt pedig eltörölik. Hozzátette: az álláskeresési járadék folyósítási idejét a jelenlegi háromról kilenc hónapra növelik.

Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke és frakcióvezetője az ellenzék egészségügyi programját úgy összegezte: nemet mondanak a lopásra, az egészségügy tönkretételére, a stadionokra, és igent az emberek gyógyulására. Azt ígérte:

önálló minisztériumot kap a terület és 1200 milliárd forintot tesznek az egészségügybe.

Arató Gergely, a DK országgyűlési képviselője az oktatási programjukról szólva kijelentette: visszaadják az oktatást a magyar polgároknak. Olyan oktatást ígért, ami minden diáknak egyenlő esélyt nyújt. 18 évre emelik a tankötelezettségi korhatárt és emelik a pedagógusok bérét – mondta.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke és országgyűlési képviselője a kormány által szétszakított szociális háló újraszövéséről beszélt, amelyben a gyermekvállalástól az időskorig segítik az embereket. Mint mondta, igazságosabbá teszik a rezsicsökkentést és a családtámogatási rendszert is. Duplájára emelik a családi pótlékot, emellett kétszeresére növelik a nyugdíjminimumot.

Lengyel Róbert, Siófok polgármestere, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnökségi tagja a rendészeti illetményalap emelését, a korábban elvett jogok visszaadását ígérte, valamint azt, hogy ismét minden falunak lesz saját rendőre. Megszüntetik az országos és megyei rendészeti szerveknél a "vízfejet", az erőforrásokat a városi intézményekbe irányítják.

Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke és országgyűlési képviselője a klímaválság valamint az orosz energiafüggőség elleni harc fontosságáról szólt, valamint az energiapazarlás megfékezéséről, és a Paks II. beruházást felülvizsgálatának szükségességéről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter keményen visszavágott a vendégmunkásokra vonatkozó szigorításokra panaszkodó Master Goodnak
A miniszterelnök a Master Good 2025-ös pénzügyi eredményeire hivatkozva utasította el a cég panaszát a vendégmunkás-szigorítások miatt. A 25,5 milliárd forintos adózott nyereség szerinte elegendő fedezetet nyújtana a béremelésre, amivel magyar dolgozókat is vonzhatnának.


A Master Good Csoport vezérigazgatója szerdán jelezte, hogy a Tisza-kormány vendégmunkásokra vonatkozó szigorításai miatt veszélybe kerülhet a cég 350 milliárd forintos beruházása. Erre Magyar Péter miniszterelnök a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón élesen reagált, és bírálta a vállalat álláspontját a Portfolio kérdésére válaszolva.

A kormányfő arra hívta fel a figyelmet, hogy a cég jelentős állami támogatásokat kapott magyar munkahelyek létrehozására, miközben szerinte az alacsony bérek miatt nem tud elegendő hazai munkavállalót vonzani.

A miniszterelnök a rendelkezésére álló adatokra hivatkozva elmondta, hogy a Master Good csoport 2025-ben 25,5 milliárd forintos adózott eredményt és 32 milliárd forintos EBITDA-t ért el.

Magyar Péter szerint a vállalatnak a nyereségéből kellene a bérfejlesztést finanszíroznia, amivel több magyar munkavállalót tudna megtartani, vagy hazacsábítani a külföldi munkából.

Hozzátette, Kelet-Magyarországon sokan nem a munkahelyek hiányát, hanem az alacsony béreket látják problémának, és számos panasz érkezik a Master Good által kínált fizetésekkel kapcsolatban, különösen a nehéz fizikai munkakörökben.

Bárány László, a vállalatcsoport ügyvezető igazgatója egy szerdai konferencián arról beszélt, hogy a beruházás megvalósításához mintegy 3000 új dolgozóra lenne szükség, azonban a csökkenő népességű Magyarországon nincs elegendő hazai munkaerő. A cégvezető szerint amennyiben a külföldi munkavállalók alkalmazását ellehetetlenítik, a tervezett, 120 milliárd forintos üzem megépítése is kérdésessé válhat.

A vállalat vezetője egyértelművé tette, mekkora a tét a cég számára.

„Ha nem fogunk tudni külföldről munkaerőt behozni, akkor azt a gyárat, ami 120 milliárd forintba kerül, azt mi nem fogjuk megépíteni, Magyarországon biztos nem, és akkor tegyék fel a politikusok a kérdést, hogy az jó-e az országnak” – hangzott el a cégvezetőtől.

A kormány június elején lényegében leállította az új vendégmunkás-engedélyek kiadását, az országlista kiürítésével szigorítva a beáramlást. A kabinet érvelése szerint a harmadik országból érkező tömeges munkaerő lefelé nyomhatja a béreket, ezért a cél a hazai dolgozók foglalkoztatása és a bérfelzárkóztatás. A hivatalos rendelet kimondta: a már itt dolgozó külföldiek a papírjaik lejártáig maradhatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Aranykonvojügy: Terrorcselekményben való részesség merülhet fel Sulyok Tamásnál az ügyvéd szerint
Dr. Horváth Lóránt, az ukrán felet képviselő ügyvéd szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök büntetőjogi felelőssége is felvethető. Az államfő egy olyan törvényt hirdetett ki, amelyet a vád szerint külpolitikai nyomásgyakorlásra használt a kormány.


„Ha a köztársasági elnök felismerte a célzatot, akkor bűnrészes, ha nem, akkor pedig alkalmatlan” – ezzel a súlyos dilemmával foglalkozik az aranykonvojügyben érintett ukrán állampolgárokat és az Oscsadbankot képviselő ügyvédi iroda vezetője. Dr. Horváth Lóránt közleményében azt vezeti le, hogy Sulyok Tamás államfő esetében akár terrorcselekményhez kapcsolódó részesség gyanúja is felmerülhet. Az érvelés alapja, hogy a kormányzat részéről elhangzottak olyan nyilatkozatok, amelyek szerint a lefoglalt vagyon visszatartása valójában külpolitikai nyomásgyakorlás eszköze volt Ukrajna felé.

Az ügyvéd szerint a 2026. évi II. törvény kihirdetése már nem egy vitatható büntetőeljárásról szólt, hanem arról, hogy egy állami kényszerítő intézkedést nyíltan külpolitikai célra használtak fel, összekapcsolva a pénz visszatartását a Barátság kőolajvezeték újranyitásának követelésével. Horváth szerint Sulyok Tamás szakmai múltja miatt különösen nagy a felelőssége.

„Egy volt alkotmánybírósági elnöktől különösen elvárható lett volna annak felismerése, hogy a folyamatban lévő büntetőeljárás, és a titkos információgyűjtést lehetővé tevő, rendkívüli vagyonvisszatartást legitimáló törvényi vizsgálat együttesen nem alkalmazható és nem használható fel külpolitikai nyomásgyakorlás eszközeként anélkül, hogy súlyos jogszabályi problémák ne merüljenek fel benne.”

A döntő kérdés az, bizonyítható-e, hogy az államfő a törvény kihirdetésekor tisztában volt annak valódi funkciójával. Ha ez igazolható, akkor az ügyvéd szerint a büntetőjogi felelősség is felvetődhet.

„Ha ez bizonyítható, akkor elméletileg már nemcsak hivatali visszaélés, hanem akár terrorcselekményhez kapcsolódó részesség kérdése is felmerülhetne, mint a terrorcselekményhez nyújtott bűnsegély, szélsőséges esetben társtettesség” – írta a 24.hu.

Az államfő és a kormányfő viszonya az elmúlt hetekben kiéleződött: Magyar Péter többször is az államfő távozását sürgette, mellette pedig szimpátiatüntetést tartottak a Sándor-palotánál. Sulyok Tamás a Velencei Bizottsághoz fordult az elmozdítására tett kísérletek miatt.

Az aranykonvojügyben a kormány a nemzetbiztonsági és bűnügyi kockázatokra hivatkozott, míg az ukrán fél jogszerű banki műveletre. A lefoglalt vagyont május elején a magyar hatóságok végül visszaadták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fontos döntést hozott a kormány a babaváróról: újabb haladékot kapott 24 ezer pár
A Tisza-kormány meghosszabbítja a babaváró hitelre vonatkozó moratóriumot. A 24 ezer érintett párnak így 2026. november 1-jéig van idejük a gyermekvállalásra, elkerülve a büntetést.


Meghosszabbította a kormány a babaváró hitel moratóriumát – jelentette be Köböl Anita kormányszóvivő csütörtökön a kormány sajtótájékoztatóján.

Ismertette, hogy a 2019-ben bevezetett 11 millió forintos babaváró hitelt az elmúlt hét év alatt 270 ezren vették igénybe, de a gyermekvállalási feltételt nem mindenki teljesítette. Közlése szerint a 2026-os határidőre a párok egyötöde nem vállalt gyermeket. Esetükben, mint mondta, a babaváró sima piaci hitellé alakul a kamattámogatást pedig egy összegben kellene visszafizetniük. A szóvivő emlékeztetett, hogy az Orbán-kormány moratóriumot hirdetett a visszafizetésre, amelynek határidejét többször meghosszabbították, legutóbb 2026 júniusának végéig.

A Tisza-kormány úgy döntött, hogy ők is meghosszabbítják a fizetési haladék határidejét egy újabb intervallummal, amíg a Pénzügyminisztérium ki nem dolgoz egy enyhébb, de jogkövető rendszert a rendezés érdekében.

Azt is közölte, hogy 24 ezer szerződést érint a probléma, összesen 182 milliárdos hitelállományról van szó. A kérdést pedig társadalmi egyeztetésre is bocsátják, a kormány célja egy méltányosabb eljárásrend kialakítása.

A sajtótájékoztatón szintén részt vevő Magyar Péter kormányfő a bejelentést azzal egészítette ki, hogy

a határidőt egészen 2026. november 1-jéig tolják ki.

Mint mondta, eddig van idő a gyermekáldás érdekében is tevékenykedni és abszolválni a feladatot. Az intézkedés szükségességét azzal indokolta, hogy a párokat meg kell védeni a hirtelen rájuk zúduló anyagi terhektől.

Kitért arra a problémára is, hogy sokan nem a meghatározott célra használják a támogatást, ezért hangsúlyozta, hogy a visszaéléseket meg kell akadályozni. Gazdaságpolitikai célként jelölte meg, hogy a kamatkörnyezet kedvezőbb legyen mind a cégeknek, mind a magánszemélyeknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
3,6 milliárdot költ a kormány a kórházak hűtésére: kiderült, mely intézmények kapnak a forrásból
A kormány célja az elavult kórházi hűtőrendszerek ütemezett, teljeskörű megújítása. A hűtés-rekonstrukciós program kiterjed több fővárosi és vidéki nagyvárosi kórházra is.


Kórházi hűtés-rekonstrukciós programról döntött a kormány, amellyel több mint 3,6 milliárdból javítják és fejlesztik a kórházi hűtőberendezéseket – jelentette be Köböl Anita kormányszóvivő a csütörtöki kormányzati tájékoztatón.

A cél az elavult kórházi hűtőrendszerek ütemezett, teljeskörű megújítása. Konkrét intézkedések is elhangzottak:

  • megjavítják a budapesti Szent László Kórház hibás folyadékhűtőjét,
  • új hőcserélőket telepítenek a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézetben,
  • helyreállítják a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház hőszivattyúit,
  • javítják a budapesti Szent Imre Kórház hűtési és épületfelügyeleti rendszereit.

A program kiterjed a Heim Pál Gyermekkórház, az Országos Onkológiai Intézetre, a Honvédkórházra, Miskolc, Győr és Kaposvár kórházaira is.

Köböl Anita elmondása szerint országszerte olyan korszerű technológiákat vetnek be, amelyek a műtők, az intenzív osztályok, a szülészetek és az onkológiai részlegek biztonságos működését szolgálják.

Magyar Péter elmondta, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) főigazgatójától megtudták, hogy bőven alultervezték a költségvetést. Takács Péter, az Orbán-kormány egészségügyi államtitkára ugyan „nagy számokat durrogtatott”, amikor a költségvetés növeléséről beszélt, ám valójában 30-40-50 milliárdos hiány volt. A kormányfő szerint az előző vezetés nulla forintot szánt idén a klimatizálásra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk