Összeszámolták: 1 452 000 000 000 forintot rejtegetnek Orbán köreinek magántőkealapjaiban

Török Gábor a Facebookon posztolt rövid bejegyzést arról, hogy a ma (eddig) megjelent két közvélemény-kutatás alapján szerinte hol tart a két legnagyobb párt választási háborúja.

„A Magyar Nemzet publikálta a XXI. Század Intézet "debütáló" adatait, sajnos a teljes népességre vonatkozó számok nélkül. Ebben olyan szoros eredményt látunk a "politikailag aktív" választóknál a két párt között (44-41 a Fidesznek), amelyet emlékeim szerint kormánypárti oldalon még nem közöltek” - írja a politológus, arra utalva, hogy a kormányközeli intézetek ennél magabiztosabb kormánypárti előnyt szoktak közölni.

A másik felmérés, amiről Török említést tesz, a 21 Kutatóközponté. Ebből korábban megosztottuk a legfontosabb adatokat, amelyek teljesen eltérő képet mutatnak: a pártot választani tudó, részvételüket biztosra mondó (vagyis politikailag aktív) szavazók között a TISZA Párt előnye már 18 százalékos (53-35%).

„Fő tanulság: rengeteg dolog történt az elmúlt hónapokban, sokszor elhangzott olyasmi, hogy kifulladt, megfordult, bezuhant, megroppant, de ezekben az adatokban egyelőre semmi ilyen nem látszik” - vonta le a következtetést Török.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, a World Aquatics (WA) elnöke, Huszain al-Muszallam, valamint Zentai Péter, az orosz–magyar üzletember, Ruszlan Rahimkulov jobbkeze közösen tette le az új WA-központ alapkövét a fővárosi Váci úton, a leendő Láng negyed határán. Az eseményen friss látványterveket is bemutattak.

A látványtervek kapcsán sokan emlékezhetnek arra, amikor Fürjes Balázs, egykori kormánybiztos úgy fogalmazott: „nem kell annyira komolyan venni ezeket, nem többek üres blöffnél”. A korábbi tapasztalatok alapján a Dagály Úszóaréna is egészen máshogy nézett ki a tervek szerint, mint amikor elkészült. A WA új épületébe a tervek szerint a műemléki védettség alatt álló, Alpár Ignác által tervezett szerelőcsarnokot is beépítik az épületbe.

A Népszava úgy tudja, a Láng projekt módosított terveit még csak ezután tárgyalja az Országos Építészeti Tervtanács.

A projekt mögé már korábban beállt a kormány is. Szijjártó Péter külügyminiszter tavaly úgy számolt, hogy 2026 végére felépülhet az új WA-központ, és onnan irányíthatják majd a 2027-es magyarországi világbajnokságot. A befejezést most 2028 második negyedévére tolták.

A beruházás kiemelt státuszt kapott, és rozsdaövezeti akcióterületté nyilvánították, ami jelentős könnyítéseket jelent az engedélyezési eljárásban. Az ügyintézés például nem haladhatja meg a 8–15 napot. A vonatkozó kormányrendeletet idén augusztus 1-jén módosították. A változtatások szerint nincs szükség zöldfelületi tanúsítványra, közterület-alakítási tervre, régészeti feltárásra, vagy településkép-védelmi konzultációra sem.

Az épületek akár 65 méter magasak is lehetnek, és 180 méteres homlokzattal is épülhetnek. A beépítettség elérheti a 100 százalékot a felszín alatt, vagyis a mélygarázsok teljesen kitölthetik a telket – írja a lap. A zöldfelületeknek elegendő a 25 százalékos arány, ebbe beleszámítanak a zöldtetők is, még akkor is, ha csak 20 centis talajréteggel fedettek. A lakások akár 26 négyzetméteresek is lehetnek, és 8 négyzetmétertől már lakószobának számítanak.

A fővárosi kormányhivatal már meg is adta a telekalakítási engedélyt az új szabályoknak megfelelően.

A magyar kormány és a WA között létrejött egyezség értelmében „Magyarország, mint fogadó állam 15 éven keresztül térítésmentesen biztosítja a WA számára a megfelelő elhelyezést”. Ezen kívül adókedvezményeket és diplomáciai mentességet is kap a szervezet.

Arról korábban mi is beszámoltunk, hogy az Index cikke szerint adatvédelmi aggályokat vet fel a Tisza Párt Tisza Világ elnevezésű alkalmazása. A lap szerint az appból kb. 18–20 ezer felhasználó adata (név, e-mail, telefonszám) kerülhetett ki, és a fejlesztésben állítólag ukrán hátterű cég is feltűnt. Ezt a Tisza cáfolta, a kormánypárt mégis szinte azonnal egy ukránozós kampányt épített fel rá, Orbán Viktor megfogalmazása szerint pedig – utalva A tizedes meg a többiek című film legendás idézetére – „az ukránok már az okostelefonodban vannak”. Még egy mesterséges intelligenciával készült videót is készítettek az esetről, amire Török Gábor úgy fogalmazott: „Egyre többször látszik úgy, mintha már nem hideg profik irányítanák a kormánypárt kampányát.”

Ezek után különösen pikáns dologra lett figyelmes a 444 egyik olvasója. Ahogy arra felhívta a figyelmet, a Kormányhivatalok hivatalos oldala, a kormanyhivatalok.hu megnyitása után rákereshetünk egy interaktív térképre is, ahol információkhoz lehet jutni a megyei és a járási kormányhivatalokról és a kormányablakokról. A térkép alkalmazást egy Leaflet nevű fejlesztőcég készítette.

Ez egész pontosan így néz ki:

A Leafletet 14 évvel ezelőtt Volodimir Agafonkin, egy Kijevben élő ukrán hozta létre.

Hajdúböszörmény, 2018. június 30.

Kiakadt az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) a trappista sajt formájáról szóló magyar rendelet miatt, amit a korábban elhíresült „uborkagörbületi” uniós szabályhoz hasonlított.

A Magyar Élelmiszerkönyv nemrég megjelent, trappista sajtra vonatkozó fejezete szabályozza, hogy milyen alakja, mérete és tömege lehet, valamint milyen összetételi és érzékszervi követelményeknek kell, hogy megfeleljen egy sajttípus, ha a gyártója trappistaként akarja értékesíteni. A rendelet az OKSZ szerint alkalmas lehet arra, hogy kiszorítsa a hazai kínálatból a hasáb alakú termékeket, amelyek jellemzően alacsonyabb áron kaphatók.

„A megboldogult (2009-ben kivezették) európai uborkagörbületi rendeletet sokan kritizálták Magyarországon. Ehhez képest az a rendelet soha nem volt olyan szigorú, mint a mi mostani sajttörvényünk: a lex trappista szerint ugyanis a hasáb formájú trappista nem is trappista, az uborkagörbületi jogszabály ezzel szemben csak annyit mondott, hogy a görbe kígyóuborkát nem lehet első osztályúnak nevezni, de azért maradhatott kígyóuborka” – magyarázza a kialakult helyzetet az OKSZ közleménye.

Szerintük a fogyasztók az elérhető árú termékek kiszorulása miatt trappista nélkül maradhatnak, és az intézkedés a hazai gyártók felé csak látszólagos, sőt, minden bizonnyal átmeneti védőernyő.

Ezzel szemben a Gazdasági Versenyhivatal tej- és tejtermékek áralakulást vizsgáló friss jelentése szerint 2024-ben Magyarországon a tej és a tejtermék árak leginkább a beszállítókat terhelő költségek növekedése miatt emelkedtek. A GVH a növekvő költségek között több olyat is azonosított, amelyek valamilyen hazai gazdaságpolitikai intézkedés következményei voltak (minimálbér emelés, EPR-díjak, rezsiköltségek)” – sorolja az OKSZ.

A Tej Terméktanács ezzel szemben üdvözölte a „Lex Trappistát” - emlékeztet a 24.hu.