Összeomlott a Galapagos-szigetek közelében található Darwin-boltív, írja a 444. A sziklát a természetes erózió alakította egy hídhoz hasonlóvá, népszerű látványossága volt a csendes-óceáni szigetcsoportnak.
Az ecuadori környezetvédelmi minisztérium közlése szerint a leomlásnak természetes okai voltak, az erózió miatt történt.
Leonardo DiCaprio 43 millió dollárt ajánlott fel a Galápagos-szigetek, valamint más, csendes-óceáni szigetcsoportok visszavadítására.
A természetvédelmi tervet a Re:wild és az Island Conservation nevű szervezetekkel, a Galápagosi Nemzeti Park igazgatóságával, illetve helyi közösségek segítségével valósítanának meg – derül ki a 444 cikkéből.
Videó: DiCaprio az Instagramon jelentette be a projekt támogatását
A bejelentés független a Darwin-boltív összeomlásától, de a projekt részeként az egész térség természetvédelmi helyreállítását segítenék, többek között a Floreano-szigetét, ami 54 veszélyeztetett fajnak ad otthont. Tizenhárom, helyben már kihalt állatfajt is visszatelepítenének ide, köztük a Floreana-szigeti csúfolórigót, az első rigót, amit Charles Darwin ismertetett.
Tenyésztési programot is indítanak, hogy megakadályozzák a rózsaszín varacskosfejű leguán kihalását, valamint megvédenék a szigetek tengeri erőforrásait az ökoturizmus hatásaitól.
Összeomlott a Galapagos-szigetek közelében található Darwin-boltív, írja a 444. A sziklát a természetes erózió alakította egy hídhoz hasonlóvá, népszerű látványossága volt a csendes-óceáni szigetcsoportnak.
444: 150 millió forint közpénzt kapott a Pócs János farmjára bejegyzett egyesület, olyan koncerteket is elszámoltak, amiket az előadók szerint meg sem tartottak
A Jász Nemzet Egyesület nevű civil szervezet jelentős állami támogatásokat kapott, miközben a Fidesz-képviselő családi birtokára van bejegyezve. A pénz többek között a Városi Civil Alapból és a Nemzeti Kulturális Alaptól érkezett.
Közel 150 millió forint közpénzt kapott az a Jász Nemzet Egyesület, amelynek székhelye Pócs János fideszes országgyűlési képviselő családi farmjára van bejegyezve – írta a 444.hu. A portál szerint a 2021-ben alapított egyesület beszámolóiban olyan rendezvényeket is sikeresen elszámolt, amelyek a jelek szerint nem valósultak meg.
A 2022-es pályázatukban például egy tavaszi eseményre az Alma Együttes és Tóth Vera, egy karácsonyi rendezvényre pedig Szulák Andrea fellépését ígérték, a lap megkeresésére azonban kiderült: az előadók az adott napokon máshol koncerteztek.
Ennek ellenére az egyesület a projektet lezáró beszámolójában azt írta: „A rendezvény a műsorterv szerint maradéktalanul megvalósult.”
A Jász Nemzet Egyesületnek nincs sem honlapja, sem Facebook-oldala, noha a pályázataikban többször is elszámoltak pénzt honlapkészítésre, logótervezésre és reklámanyagokra. A szervezet a Városi Civil Alap pályázatain rendre a maximális, 11-15 millió forintos támogatást nyerte el, összesen 59 millió forintot, de a Nemzeti Kulturális Alaptól és más minisztériumoktól is érkeztek hozzájuk tízmilliós tételek.
A pénzek jelentős részét a Pócs János által a saját, jászapáti farmján rendezett Jászsági Aratónapokra költötték, például vendéglátásra. A 2026-os eseményre elnyert 11 millióból 5 milliót számoltak el 500 fő megebédeltetésére, ami fejenként 10 ezer forintos költséget jelent.
A szervezet elnöke, Mészárosné Vas Márta korábban kétszer is a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje volt Jánoshidán, 2024-ben pedig a Jászapáti Általános Iskola vezetőjévé nevezték ki.
A lap megkereste Pócs Jánost is, aki a parlament folyosóján annyit közölt, hogy a Nemzeti Kulturális Alapnál zajló vizsgálatok miatt nem kíván nyilatkozni.
Amikor arról kérdezték, miért az ő farmjára van bejegyezve az egyesület, visszakérdezett: „miért, hova kellett volna bejelenteni, talán magához?”.
A képviselő hozzátette, hogy bejegyezhette volna egy hajléktalan nevére is, ahogy az szerinte Budapesten szokás, végül egy „Cső!” felkiáltással lezárta a beszélgetést. Az egyesület elnöke a közösségi oldalán reagált a bírálatokra, ahol a pénzügyek szabályosságát hangsúlyozta.
Azt írta: „Folyamatosan támadják az Egyesületet, hogy »hol a pénz« [...] Az elszámolások nagyon szigorúak voltak! Az utolsó fillérnek meg kellett lennie!”.
A Jász Nemzet Egyesület nem azonos a jóval régebbi, országosan ismert Jászok Egyesületével.
Közel 150 millió forint közpénzt kapott az a Jász Nemzet Egyesület, amelynek székhelye Pócs János fideszes országgyűlési képviselő családi farmjára van bejegyezve – írta a 444.hu. A portál szerint a 2021-ben alapított egyesület beszámolóiban olyan rendezvényeket is sikeresen elszámolt, amelyek a jelek szerint nem valósultak meg.
A 2022-es pályázatukban például egy tavaszi eseményre az Alma Együttes és Tóth Vera, egy karácsonyi rendezvényre pedig Szulák Andrea fellépését ígérték, a lap megkeresésére azonban kiderült: az előadók az adott napokon máshol koncerteztek.
Ennek ellenére az egyesület a projektet lezáró beszámolójában azt írta: „A rendezvény a műsorterv szerint maradéktalanul megvalósult.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Visszafordítják az Orbán-kormány döntéseit: Ősztől kerülnek vissza a javítóintézetek a gyermekvédelemhez
A kormány visszahelyezi a javítóintézeteket a gyermekvédelmi rendszer felügyelete alá, ezzel felülírva az előző kabinet döntését. A Tökölön közel 4 milliárd forintból felépített, de soha meg nem nyitott központi intézményt börtönné alakítják át.
Ősszel visszakerülnek a javítóintézetek a gyermekvédelem alá. Az ezzel feleslegessé váló Tökölre tervezett központi javítóintézményt, ami közel 4 milliárd forintból készült el, pedig börtönné alakítanák.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága először erősítette meg a HVG-nek, hogy a javítóintézetek idén ősszel visszakerülnek a gyermekvédelmi ellátórendszerbe.
A parancsnokság azt írta: „A javítóintézetek tervezetten 2026. őszi hatállyal – a kormányzat ez irányú törekvéseinek eredményeképpen – visszakerülnek a gyermekvédelmi ellátórendszerbe”.
A lap úgy értesült,
az átadás-átvétel megszervezésére múlt héten már tartottak egy indító megbeszélést a terület korábbi fenntartójával, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal. Már készül a gyermekvédelmi és a büntetés-végrehajtási törvények módosítása is, amelyen több minisztérium is dolgozik.
A döntés egyben azt is jelenti, hogy az előző kormány által létrehozott, Tökölön és Szirmabesenyőn kialakított központi javítóintézetekbe végül nem visznek fiatalokat.
A beruházás teljes költsége megközelítette a 4 milliárd forintot.
Ebből közel 2 milliárd forint ment el az épületek átalakítására és konténerek telepítésére, de vettek járműveket 471 millióért, informatikai és videómegfigyelő rendszert 655 millióért, a berendezések pedig 416 millió forintba kerültek. Az építkezésen decembertől április közepéig átlagosan 200 fogvatartott dolgozott.
A soha nem használt, összesen 350 fős kapacitású komplexumot a büntetés-végrehajtás szerint nem hagyják veszni. Már zajlik a felmérés, hogyan lehet minimális ráfordítással börtönné alakítani az épületeket. A gyerekeknek vásárolt bútorokat és egyéb felszereléseket átadják a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak.
Gyurkó Szilvia, a Szociális- és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára arról beszélt a lapnak, hogy a visszarendezéssel a bántalmazási esetek kivizsgálásának szemlélete is megváltozik. Úgy fogalmazott, a kivizsgálásoknál a rendszerhibákat is látni kell.
„Ezért nem elég azt vizsgálni, ki bántott kit: azt is fel kell tárni, milyen intézményi és rendszerszintű okok tették lehetővé, hogy a bántalmazás megtörténjen? A különbség a gyakorlatban nagyon is kézzelfogható” – mondta az államtitkár.
Szerinte a valódi változáshoz szükség lehet az intézmény napirendjének átalakítására, új szakmai programok bevezetésére és a dolgozók támogatására is.
A mostani döntés közvetlen előzménye a 2025 végén kirobbant Szőlő utcai botrány, amelyben az intézmény több vezetőjét és dolgozóját gyanúsították meg a bentlakó gyerekek rendszerszintű bántalmazásával. Az akkori Orbán-kormány válaszul drasztikus lépésre szánta el magát: december 10-én a javítóintézeteket rendőrségi, majd büntetés-végrehajtási irányítás alá helyezték. A gyors átszervezés komoly feszültséget okozott a rendszerben, a BVOP irányítása alatt több tucat fiatalt helyeztek át tanév közben az ország különböző intézményei között, ezzel megszakítva tanulmányaikat és nevelői kapcsolataikat.
A májusi kormányváltás után az új vezetés azonnal jelezte, hogy szakít a rendészeti szemlélettel. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter egyik első intézkedéseként megszüntette a rendőri jelenlétet a gyermekotthonokban, Gyurkó Szilvia államtitkár pedig már júniusban jelezte a visszaszervezés szándékát. A folyamat része volt a Szőlő utcai intézmény kiürítése és bezárása is, amelynek értékes óbudai ingatlanát végül eladták a Market Asset Management Zrt.-nek, ami komoly kihívás elé állítja a minisztériumot a budapesti férőhelyek pótlása miatt.
Ősszel visszakerülnek a javítóintézetek a gyermekvédelem alá. Az ezzel feleslegessé váló Tökölre tervezett központi javítóintézményt, ami közel 4 milliárd forintból készült el, pedig börtönné alakítanák.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága először erősítette meg a HVG-nek, hogy a javítóintézetek idén ősszel visszakerülnek a gyermekvédelmi ellátórendszerbe.
A parancsnokság azt írta: „A javítóintézetek tervezetten 2026. őszi hatállyal – a kormányzat ez irányú törekvéseinek eredményeképpen – visszakerülnek a gyermekvédelmi ellátórendszerbe”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
299 millióért árulják Varga Judit és Magyar Péter balatonhenyei házát
Varga Judit eladásra kínálja azt a balatonhenyei ingatlant, amely a válásuk után teljes egészében az ő tulajdonába került. Az okosotthonként hirdetett, 233 négyzetméteres házat korábban a CSOK-botrány tette országosan ismertté.
Eladásra kínálják 299 millió forintos irányáron Varga Judit és Magyar Péter egykori közös balatonhenyei házát – szúrta ki a 24.hu.
Az ingatlanhirdetés szerint a közel 2000 négyzetméteres telken álló, 233 négyzetméteres, Balaton-felvidéki stílusú épület „magas minőséget, korszerű technológiát és kimagasló kényelmet” nyújt.
A hirdetés kiemeli, hogy a ház korábban a Szép Házak magazin címlapján is szerepelt. A belső tereket francia vidéki hangulat jellemzi, a bútorok és textíliák a Maisons du Monde kollekciójából származnak. Az épület különleges részletei közé tartozik a nappali hagyományos, kötőanyag nélküli kőfala, valamint a két, herendi mester által készített cserépkályha.
Az ingatlan teljesen okosított: a hűtés-fűtés, a riasztó, a kapunyitás, a kamerarendszer és a napelempark is távolról vezérelhető okostelefonról. A padló- és falfűtés-hűtés rendszert hőszivattyú működteti, a fenntartható üzemeltetést pedig napelemek segítik. A házban összesen négy WC, két zuhanyzó és két fürdőkád található.
Az eladás azért is meglepő, mert a sajtóban korábban megjelent hírek szerint Varga Judit azt tervezte, hogy új párjával, Windisch Lászlóval, az Állami Számvevőszék elnökével beköltözik az ingatlanba.
Magyar Péter 2023-ban egy Instagram-posztban jelentette be, hogy végleg elköltözött a házból.
Ekkor azt írta, reméli „hogy legalább a fiúk továbbra is élvezhetik az álmaink és a közös erőfeszítéseink gyümölcsét, és abban bízom, hogy talán még lesz módom itt az unokáinkkal együtt focizni, és a fiúkkal fröccsözni a medence partján.”
Az ingatlan országszerte akkor vált ismertté, amikor kiderült, hogy a család 10 millió forintos Családi Otthonteremtési Kedvezményt, közismert nevén CSOK-ot vett igénybe az építkezéshez, holott a szabályok szerint az állami támogatás nyaralóra nem volt használható.
Bár Varga Judit ragaszkodott hozzá, hogy a ház nem nyaraló, a család sosem költözött be életvitelszerűen. A politikai vihart kavaró ügy végére 2023-ban került pont, amikor a volt igazságügyi miniszter visszafizette az összeget.
A család eredetileg hosszú távra tervezett a településen, amit az is jelez, hogy Magyar Péter 2019-ben rövid ideig Balatonhenye polgármesteri tisztségéért is indult független jelöltként, bár végül visszalépett a Diákhitel Központban betöltött állása miatt.
Eladásra kínálják 299 millió forintos irányáron Varga Judit és Magyar Péter egykori közös balatonhenyei házát – szúrta ki a 24.hu.
Az ingatlanhirdetés szerint a közel 2000 négyzetméteres telken álló, 233 négyzetméteres, Balaton-felvidéki stílusú épület „magas minőséget, korszerű technológiát és kimagasló kényelmet” nyújt.
A hirdetés kiemeli, hogy a ház korábban a Szép Házak magazin címlapján is szerepelt. A belső tereket francia vidéki hangulat jellemzi, a bútorok és textíliák a Maisons du Monde kollekciójából származnak. Az épület különleges részletei közé tartozik a nappali hagyományos, kötőanyag nélküli kőfala, valamint a két, herendi mester által készített cserépkályha.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Mégis átveheti az állam Balásy Gyula cégeit, 26 milliárd forint könnyen mozgósítható pénz lehet a vállalatoknál
Magyar Péterék megbízásából két nagy nemzetközi tanácsadócég vizsgálja Balásy Gyula cégeit, miután a kormány visszakozott a korábbi elutasítástól. Az állami átvételről szóló döntés augusztus elején születhet meg.
Meglepő fordulatot vett a NER korábbi kommunikációs csúcscégeinek ügye: a kormányzat, alig másfél hónappal a miniszterelnöki elutasítás után, mégis fontolóra vette Balásy Gyula cégcsoportjának állami átvételét - amit a vállalkozó maga ajánlott fel az elhíresült interjúban. A Telex információi szerint a munkával két nemzetközi tanácsadócéget, az EY-t és a Deloitte-ot bízták meg, a folyamatnak pedig augusztus elejére le kell zárulnia.
A Telex információi szerint már javában zajlik a vállalatok jogi és pénzügyi átvilágítása, méghozzá rendkívül szoros, 30 napos határidővel.
Ha az átvilágítás kedvező képet mutat, az állam végül átveheti a cégeket. A cégcsoportnál éjjel-nappal dolgoznak az adatbekérések teljesítésén.
A döntés azért is meglepő, mert a miniszterelnök korábban kategorikusan elzárkózott a lehetőségtől. Magyar Péter júniusban még azt mondta az RTL-nek, hogy nem veszik át a cégeket: „Született egy olyan döntés, hogy mi nem vesszük át ezeket a cégeket. Bármennyire is volt megható és könnyfakasztó Balásy Gyulának ez az interjúja a Kontrollon, mi úgy döntöttünk, hogy majd a hatóságok elvégzik a munkájukat” mondta ekkor a kormányfő.
A Telex szerint a fordulat oka az lehet, hogy a kormányzatban felismerték: a cégekben az állami megbízások megszűnése után is jelentős vagyon maradt.
A legfrissebb, 2025-ös beszámolók szerint a cégcsoport nettó eszközértéke 55-60 milliárd forint körül lehet, a bankszámláikon és pénztáraikban pedig több mint 26 milliárd forintnyi, könnyen mozgósítható pénz volt.
Az átvilágítás idejére a cégek működőképességét is biztosították.
Bár a hatósági eljárás miatt zárolt bankszámlákat nem oldották fel teljesen, azt engedélyezték, hogy a vállalatok az április végi zárolás óta befolyt összegekből kifizessék a hitelezőiket és alvállalkozóikat.
Ezzel a lépéssel rövid távon sikerült elkerülni a cégcsoport bedőlését, amelyet a NAV és egy piaci szereplő által indított végrehajtási eljárások is fenyegettek.
Mi történt eddig a Balásy-cégek ügyében?
Egy hatósági eljárás miatt a vállalat zárolt bankszámlái miatt nem tudta kifizetni a dolgozók májusi bérét.
Miközben ez zajlott, Balásy Gyula egy interjúban felajánlotta cégeit az államnak, ám Magyar Péter miniszterelnök elutasította az ajánlatot.
A kormányfői döntés után a tulajdonos már a cégcsoport felszámolására figyelmeztetett, amire válaszul a Belügyminisztérium azonnali hatállyal felbontotta a cégekkel kötött összes állami megbízást, köztük az augusztus 20-i ünnepségre szóló milliárdos keretszerződést is.
A cégcsoport pénzügyi helyzete eközben tovább romlott, a NAV eljárása után egy piaci hitelező is végrehajtást indított a Lounge Event Kft. ellen, jelezve, hogy a vállalat a piaci partnerei felé sem tudott teljesíteni.
Meglepő fordulatot vett a NER korábbi kommunikációs csúcscégeinek ügye: a kormányzat, alig másfél hónappal a miniszterelnöki elutasítás után, mégis fontolóra vette Balásy Gyula cégcsoportjának állami átvételét - amit a vállalkozó maga ajánlott fel az elhíresült interjúban. A Telex információi szerint a munkával két nemzetközi tanácsadócéget, az EY-t és a Deloitte-ot bízták meg, a folyamatnak pedig augusztus elejére le kell zárulnia.
A Telex információi szerint már javában zajlik a vállalatok jogi és pénzügyi átvilágítása, méghozzá rendkívül szoros, 30 napos határidővel.
Ha az átvilágítás kedvező képet mutat, az állam végül átveheti a cégeket. A cégcsoportnál éjjel-nappal dolgoznak az adatbekérések teljesítésén.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
