SZEMPONT
A Rovatból

Őry Barnabás: Lehetnek olyan növények, amiknek nehezebbé válik a termesztésük, vagy akár el is tűnhetnek az aszály miatt

Magyarország egyik legismertebb biokertésze szerint mára annyira megváltozott a klímánk, hogy a hagyományos kertészkedési módszerek már lassan elavultak lesznek. Interjúnkban tippeket is adott ahhoz, mit tehetünk a saját kiskertünkben a szárazság ellen.


Őry Barnabás Magyarország egyik legismertebb biokertésze. Annak, aki már rákeresett valaha arra, hogyan termelhet magának otthon zöldséget, biztosan ismerős a neve, már csak A 3 órás kert című könyve kapcsán is. 8 évnyi biogazdálkodói tapasztalat után írt gyakorlatias útmutatót a laikusoknak arról, hogyan termelhetik meg a saját zöldségeiket akár heti 3 óra kertészkedéssel.

Ugyanakkor Barnabás sem volt mindig kertész. Budapesten, többnyire panelban nőtt fel. Aztán külföldre költözött és rájött, hogy máshogy szeretne élni. Amikor hazajött, beiratkozott az agráregyetemre, diplomát szerzett, a házuk udvarán kialakította a saját kiskertjét, miközben különböző biogazdaságokban dolgozott, tanult. Ma már a gazdálkodásból él. Most arról mesélt nekünk, hogyan állhat neki egy átlagember a saját kertjének, hogy milyen hatással van a kertészkedésre a klímaváltozás, és beszélgettünk arról is, milyen súlyos károkat okozhat az aszály, ami idén még a rekord 2022-esnél is durvább lehet.

– Korábban nem egy klasszikus, vidéki életet éltél, sőt, sokáig Budapesten egy panelban laktál. Honnan jött az, hogy zöldség és gyümölcs termesztéssel foglalkozz?

– Budapesti gyerek vagyok, nagyrészt a fővárosban és az agglomerációban nőttem fel, tehát inkább városias környezetben. Nem sok közöm volt semmiféle kerthez, meg gazdálkodáshoz. Egészen huszonéves korom elejéig. Akkor kimentem Londonba egy évre egy kicsit világot látni, és kitalálni, hogy mit kezdjek magammal. És akkor ott éreztem azt, hogy valami más jellegű munkát szeretnék, vagy valami más életmódot. Valami olyat szerettem volna, ami kicsit kiszakít a városból, de nem volt semmi konkrét elképzelésem. Aztán hazajöttem, és beiratkoztam a gödöllői egyetemre, ami akkor még Szent István Egyetem volt, most pedig már Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. Tulajdonképpen így indultam el ezen az úton, és ebből lett az, hogy végül is kikötöttem a zöldségtermesztésnél meg kertészkedésnél.



– Mikor és hogyan kezdted el a saját kertedet kiépíteni, megtervezni, hogyan indultál el?



– Számomra az volt a legkézenfekvőbb, hogy nem a sajátommal kezdem, hanem elmegyek tanulni. Az egyetem után elmentem egy kisebb biogazdaságba Domonyvölgybe gyakornoknak. Teljesen laikusként álltam neki, de ott sok tudást magamba szívtam, onnan pedig elmentem egy másik gazdaságba. Ott is dolgoztam kvázi alkalmazottként, de ott már végül két év után kertvezető lettem. Tehát három évet más gazdaságokban tanultam, mielőtt belevágtam a sajátomba.



– Mostanra már egy nagy gazdaságot vezetsz, és van egy 100 négyzetméteres tanuló-kerted is. Mekkorában kezdted?



– Legelőször a családi házunk hátsó kertjében kezdtem, ami 100 négyzetméter volt. Elkezdtem zöldségeket ültetni, magokat vetni, palántákat ültetni, de ez még akkor volt, amikor más gazdaságokban dolgoztam. Aztán Veresegyházon kibéreltem egy 1000-1500 négyzetméteres földterületet az önkormányzattól. Ezt már tényleg arra a célra, hogy meg tudjak élni belőle. Két évig ezen gazdálkodtam, aztán megvettük az első saját területünket Nógrád megyében. Így mire elindult a 3 órás kert projektem, addigra már 8 éve gazdálkodtam.



– A neved összeforrt a 3 órás kert projekttel, a legtöbben, akik kertészkedni kezdenek otthon, a te könyvedből indulnak ki. Mesélj erről a projektről, mi volt a cél?



– 2021-ben írtam a könyvet, és az volt a fő célom, hogy egy nagyon gyakorlatias útmutatót hozzak létre az otthoni kisléptékű kertészkedéshez. A könyvben bemutatom, hogy 100 négyzetméteren hogyan lehet egy családnak megtermelni a zöldségeket úgy, hogy tavasztól őszig mindig legyen valami friss az asztalon.

A háromórás kert lényege pedig az, hogy heti három órányi kertészkedés elég ahhoz, hogy megtermeljünk egy családnak elegendő zöldséget.




– Az utóbbi időben egyre többen vágnak bele abba, hogy saját kis kertet hoznak létre. Mit ajánlanál egy átlagembernek, hogyan induljon el az, aki szeretne egy kis területen elkezdeni zöldséget termeszteni?



– Alapvetően egy egészen kis területen is bele lehet ebbe vágni, tehát nem kell 100 négyzetméter, ahhoz, hogy kipróbáljuk magunkat. Ami pedig a zöldségeket illeti:

mindig azt szoktam mondani, hogy alapvetően saját célra mindig azt kell vetni, meg termeszteni, amit szívesen fogyasztunk.

Ha csinálunk egy listát ezekből a növényekből, akkor azon belül már persze szortírozhatjuk, hogy mi az, amit esetleg könnyebb termeszteni, vagy nagyon drága, vagy nehezen beszerezhető.

Amit érdemes kiemelni, azok talán az egészen rövid tenyészidejű, tehát ezáltal könnyen is termeszthető különböző levélzöldségek, amelyek szerencsére a reformtáplálkozásban egyre nagyobb szerepet kapnak. Ilyenek például a különböző tépősaláták, rukkola, spenót, mángold, vagy a friss zöldfűszernövények.

Ezeknek a beszerzése egyáltalán nem lehetetlen, de a boltban elég drágák, főleg, ha az ember előnyben részesíti a bio termékeket. Az előbb felsorolt növények termesztése azért is egyszerű, mert a magok elvetésétől számítva 30-40 nap alatt megnőnek akkorára, hogy szüretelhessünk. De rövidebb tenyészidejű zöldség például a hónapos retek, a cékla vagy a sárgarépa is. Aztán ott vannak a nagy slágerek, mint a paradicsom vagy a paprika. Ez már egy fokkal nehezebb, mert kacsolni, metszeni, karózni kell, amelyek már kicsit több tapasztalatot igénylő munkafolyamatok. Összességében érdemes azért többféle növényt termesztünk, mert annál több sikerélményünk lesz, hiszen nem csak rajtunk múlik, hogy végül miből mennyit szüretelünk, benne van, hogy egy növény nem érzi jól magát az adott területen és ott vannak még a kártevők is.


– Említetted a kártevőket, de így a nyár közepén a hőség és az aszály is nagy ellenség. Az évek előrehaladtával pedig egyre inkább tapasztaljuk, hogy a klímaváltozásnak köszönhetően rosszabbodik a helyzet. Neked mik a tapasztalataid?


– Abban az esetben, ha csak egy kicsi a területen gazdálkodunk, könnyebb életben tartani az ott termesztett növényeinket, viszont mára annyira megváltozott a klímánk, hogy nagyon tudatos tervezés szükségeltetik ahhoz, hogy sikeresek legyünk.

Én azt látom, hogy a hagyományos kertészkedési módszerek már lassan elavultak lesznek. Egy kis kertben még vannak olyan megoldások, amikkel sokat tudunk tenni, de kollektíven a mezőgazdaságban beláthatatlan károkat okozhat az aszály. Most még nem látjuk pontosan megítélni ezt, de könnyen lehet, hogy még a 2022-es mélypontot is túlszárnyalhatjuk.

Ez pedig hatalmas anyagi kárt okozhat, ami nem csak a gazdálkodóknak, hanem az egész országnak gondot jelenthet.

– A kisebb kerteket nézve mit tehetünk?


– Több lehetőségünk is van, és ha ezekből akár csak egyet-egyet alkalmazunk, már az is sokat fog segíteni. Amit mindenképp kiemelnék, az a talajjavítás, és ezzel összhangban a talajtakarás, mulcsozás. Ezt megtehetjük több különböző anyaggal is. Ebben a biointenzív rendszerben, amit én alkalmazok nem forgatjuk, nem bolygatjuk a talajt, és komposzttal mulcsozunk. Így kapunk egy szerves anyagban gazdag közeget, aminek jó a vízmegtartása is. Ez egy olyan lépés, ami viszont önmagában nem elegendő.

Ma már az öntözés is megkerülhetetlen, holott egyébként még néhány évtizeddel ezelőtt is lehetett úgy kertészkedni, hogy alig kellett locsolni. Most már ez elképzelhetetlen. Nyilván ezt kiskerti léptékben könnyebb áthidalni, mint mondjuk egy nagy mezőgazdasági üzemben, de az öntözés mára kulcskérdéssé vált. Ezen belül is érdemes a csepegtetős öntözést előnyben részesíteni.

Ez azért is jó, mert nekünk is kényelmes lesz kertészként, hogy nem kell ott állnunk minden nap a kis kannánkkal és sétálgatunk körbe, másrészt pedig ez a leginkább víztakarékos megoldás. A következő fontos pont az árnyékolás, merthogy nemcsak meleg van, de az UV sugárzás is extrém erős. Ezt pedig sok növény nem tolerálja jól, és meg tudnak égni. Ha pedig valaki már nagyon lelkes kertész és több időt is, meg akár egy kis pénzt is rászánna erre a projektre, akkor sokat segíthetünk például egy fóliasátorral vagy üvegházzal is. Ezekben sokkal könnyebb kialakítani a növények számára kedvezőbb körülményeket.

– Az öntözéssel kapcsolatban még nagyobb probléma, hogy nincs elég eső, hiszen azzal a legegyszerűbb öntözni, de ugye eső csak nagyon kevés van, néhol fúrt kút sincs, így maradt a kerti locsoló. 


– A csöpögtető rendszereknél, mivel élelmiszert termelünk, rendben van, de például a gyep öntözésénél felmerül a kérdés: mennyire etikus vízhiány közben az ivóvízzel öntözni? Ráadásul a víz nemcsak a növényeknek fontos egyébként a kertben, hanem az életteret is javítja.

Érdemes például egy kisebb méretű kerti tavat létrehozni, vagy akár csak egy kis csobogót. Ezek is nagyon sokat számítanak, mert a víz párolog, ezáltal javítja a mikroklímát.

De a vízzel sok állatot be tudunk vonzani a kertbe, amik egyébként nagyon hasznosak lesznek. Fontosak a fák is, itt ugyanakkor érdemes olyan fajokat választani, amik jobban fogják majd bírni a klímaváltozást. A nyírfa például egy szuper növény, ugyanakkor évről-évre azt tapasztalom, hogy nem bírja ezt a hatalmas szárazságot.


– Mit gondolsz, hosszú távon milyen hatásai lehetnek a klímaváltozásnak a zöldségtermesztésre? Előfordulhat például az, hogy ezeket a kis kerteket már abszolút nem lehet fenntartóan művelni, vagy esetleg lehetnek olyan zöldségek, amiket abszolút nem fogunk tudni már megtermelni?


– Természetesen

lehetnek olyan növények, amiknek nehezebbé válik a termesztésük, vagy akár el is tűnhetnek éveken vagy évtizedeken belül. A borsó termesztése egyre macerásabb, mert az egy hűvösebb időjárást igénylő növény. De ilyen a málna is. Ezeknek a helyére viszont jöhetnek alternatívák, például lehet kísérletezni csicseriborsóval, ami jobban szereti a meleget.

Tehát van egyfajta természetes változás ezekben a folyamatokban, de a sivatag közepén is termelnek, az már egy másik kérdés, hogy ez mennyire lesz fenntartható. Én azt gondolom, hogy azért a megfelelő stratégiával főleg a kiskertekben lehet adaptálódni. A nagyléptékű mezőgazdaság viszont jóval nagyobb bajban van.

– A hetekben volt egy hosszabb időszak, amikor sok eső esett. Emiatt mérséklődhet akár az aszály?

– Ez a kevés eső csak rövid időre enyhítette az aszályt, nagyjából egy hétre fellélegezhetett a természet, de sajnos továbbra is súlyos aszály van.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
CNN: Trump olajszankciói akár meg is buktathatják Orbánt, aki szinte csak az oroszoktól hajlandó olajat venni
Miközben az EU-tagok leváltak az orosz energiaforrásokról, Magyarország 92%-ban Moszkvára támaszkodik. A leválás helyett nőtt a függőség.


Orbán Viktor a múlt héten még örömmel fogadta, hogy Magyarország lehet az Oroszország és az Egyesült Államok közötti, ukrajnai háborúról szóló csúcstalálkozó helyszíne. A miniszterelnök abban bízott, hogy ezzel megmutathatja a világnak: „a békéhez vezető út Budapesten keresztül vezet”, írja a CNN.

A tervek azonban hirtelen megváltoztak. A Trump-adminisztráció végül félretette a budapesti találkozó ötletét, és ehelyett szankciókat jelentett be Oroszország két legnagyobb olajcége ellen. Ez volt az első ilyen lépés azóta, hogy Trump visszatért a Fehér Házba.

A szankciók célja, hogy csökkentsék Oroszország hadieszközeinek utánpótlását, de a magyar gazdaságra is komoly hatással lehetnek.

Magyarország továbbra is nagymértékben függ az orosz energiától. 2024-ben az ország nyersolajimportjának 92 százaléka Oroszországból származott.

Egy friss jelentés szerint Magyarország az invázió előtti 61 százalékról 86 százalékra növelte az orosz olajtól való függőségét. A dokumentum alapján

Magyarország és Szlovákia vásárlásai májusra 2060 milliárd forintot hoztak Oroszországnak.

A jelentés szerint ez „egyenértékű 1800 Iszkander–M rakéta beszerzésének költségével, amelyeket ukrán infrastruktúra megsemmisítésére és ukrán civilek megölésére használtak”.

Az orosz olaj jelenleg a Druzsba vezetéken keresztül érkezik Magyarországra, amit a nyáron több alkalommal is ukrán drónok támadtak meg. A szakértők szerint hazánk más forrásból is beszerezhetne nyersolajat, például a horvát Adria vezetéken keresztül, de eddig nem történt érdemi változás.

A CNN szerint

Orbán Viktor a magyar állami rádióban arról beszélt, hogy kormánya „azon dolgozik, hogyan lehetne megkerülni” az amerikai szankciókat, de további részleteket nem közölt.

Közben az Európai Unió is új bejelentést tett: 2027-től betiltják az orosz cseppfolyósított földgáz importját.

Orbán egy korábbi találkozón azt mondta Donald Trumpnak, hogy orosz energia nélkül a magyar gazdaság „térdre kényszerül”.

2022 februárjában, amikor Oroszország lerohanta Ukrajnát, az EU-tagországok lépéseket tettek az orosz energiafüggőség csökkentésére. Magyarország, Szlovákia és Csehország azonban mentességet kaptak az orosz nyersolajtilalom alól, hogy több idejük legyen az átállásra.

Magyarország a leválás helyett növelte a függőséget.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a magyar kormány a „szuverenitás” mellett áll ki – vagyis fontosnak tartja, hogy az ország maga dönthessen a stratégiai kérdésekről, beleértve a nemzetközi kapcsolatait is. Orbán az utóbbi években szoros viszonyt alakított ki Donald Trumppal és Vlagyimir Putyinnal is.

Az új amerikai és uniós intézkedések egy olyan időszakban érkeztek, amikor Orbán Viktornak belpolitikai kihívásokkal is szembe kell néznie.

Az ellenzék soraiban egyre aktívabb Magyar Péter, aki korábban a kormány egyik szoros szövetségese volt, mára viszont az egyik legélesebb bírálójává vált, írja az amerikai lap.

Elina Ribakova, a Peterson Institute for International Economics vezető közgazdásza szerint

Magyarország reakciója lehet az első komoly teszt arra, mennyire veszi komolyan a Trump-adminisztráció a szankciók betartatását.

Az amerikai pénzügyminiszter, Scott Bessent úgy fogalmazott: a szankciók azért váltak szükségessé, mert Putyin „nem volt hajlandó véget vetni ennek az értelmetlen háborúnak”.

Donald Trump óvatosabban nyilatkozott, reményét fejezte ki, hogy a szankciók „nem lesznek sokáig érvényben”. A budapesti csúcstalálkozóról pedig azt mondta: „meg fogjuk csinálni a jövőben”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Udvaros Dorottya: Kedves Nagy Feró, ne várjon másokra, adja vissza a Kossuth-díjat!
A színésznő szerint Feró szavai megbocsáthatatlanok. Úgy véli, a zenész csak hárít, és nem vállalja a tettei következményét.


Nagy Feró a Békemeneten adott interjúban úgy fogalmazott, hogy a Szőlő utcai ügyben érintett lányok kerestek pénzt, tehát „mindenki jól járt”. A kijelentését később sem vonta vissza, sőt, több alkalommal is kiállt mellette. Az RTL Híradónak annyit azért elismert, hogy „lehet, kicsit túllőtt a célon”, de továbbra is azt gondolja, hogy nem mondott olyat, ami ne lenne vállalható. Időközben felmerült az is, hogy Őrbottyánban visszavonják a díszpolgári címét, de ez sem érintette különösebben.

A történtekre Udvaros Dorottya is reagált, és a Magyar Hangnak adott interjúban elmondta a véleményét.

„Nem hiszem, hogy Nagy Ferónak másokra kellene várnia, adja vissza magától a Kossuth-díját.”

A Kossuth-díjas színésznő és a Nemzet Színésze szerint Nagy Feró „szörnyű kijelentése” után nem méltó a kitüntetésre.

„Miért kell megvárnia, amíg tízen erre kérik, nem az lenne a legtermészetesebb, hogy egy ilyen nyilatkozat után magától lemond az elismerésről? Kedves Nagy Feró, ne várjon másokra, adja vissza a díjat” – fogalmazott Udvaros.

Szerinte a zenész kijelentései a kihasznált és bántalmazott lányokról felháborítóak, és még az egyre durvább közbeszédben is különösen kegyetlenek.

„Nagyon felzaklatott az ügy, botrány, hogy ma elhangozhat egy ilyen mondat, ahogy Nagy Feró későbbi kijelentései is szörnyűek. Azt mondja, hajlandó bocsánatot kérni, mintha ez valamiféle kegy lenne, de ahhoz már nem elég bátor, hogy viselje a szavai következményeit.”

„Ne mások javaslatára és védelmére várjon, a saját lelkében tegyen rendet, kérjen bocsánatot és adja vissza a Kossuth-díjat. Így talán még megőrizheti a méltóságát” – mondta a színésznő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Az orosz válasz: nyet-nyet-nyet-nyet” – ezért hiúsult meg a budapesti Trump-Putyin csúcs Gyarmati István szerint
Az oroszok megijedtek, de végül kijátszották Trumpot – mondja a szakértő. Amíg nem lesz komoly és hihető az amerikai elnök elszántsága a szankciókra vagy a fegyverszállításokra, addig az oroszok egyetlen lépést sem tesznek.


Egy hét alatt hatalmasat fordult Trump orosz-politikája. Nemrég még Orbán Viktor arra számított, hogy történelmi békecsúcsot tartanak Budapesten Ukrajna ügyében, az orosz és az amerikai külügyminiszter előkészítő telefonbeszélgetése után azonban mindez teljesen lekerült a napirendről. Sőt, Trump a korábbiaknál sokkal erősebb szankciókat jelentett be a Lukoil és a Rosznyeft ellen, ami Magyarország energiaellátását is érzékenyen érintheti. A Bloomberg azóta kiderítette, hogy az oroszok arra számítottak, Trump megenyhült a Donbász teljes átengedése ügyében, az amerikaiak viszont ragaszkodtak a tűzszünethez a jelenlegi frontvonalak mentén.

Mi okozhatta ezt a hatalmas féleértést? Mi motiválta Trump lépéseit, és mire játszottak az oroszok, amikor először lelkesen üdvözölték a békecsúcsot, majd hajthatatlannak bizonyultak az alapvető kérdésekben? Erről beszélgettünk Gyarmati István volt diplomatával, biztonságpolitikai szakértővel.

– A fejlemények tükrében megalapozott volt-e egyáltalán a budapesti csúcstalálkozó terve?

– Ha az amerikai elnök bejelent valamit, azt komolyan veszi, akkor igen. Donald Trumpnál viszont más a helyzet, ezek szerint nem kell mindent komolyan venni, amit mond. Persze ő komolyan gondolta, csak aztán az események talán elgondolkoztatták, meg beléptek a tanácsok is a történetbe. Trump esetében úgy működnek a dolgok, hogy a nagy bejelentéseket nem feltétlenül egy előre megtervezett sajtóértekezleten teszik, ahol a sajtóközleményt 25 szakértő átnézi előzetesen, hanem, mondjuk adott esetben Donald Trump ott ül az irodában, vagy az ágyában a számítógép mellett, és úgy érzi, csinálni kéne valami nagyon fontosat, mint ahogy Malacka érezte a bizonyos dalban, ezért beírja valamelyik közösségi médiára, hogy mit gondolt éppen, és abból máris politikai bejelentés lesz. Szerintem ebben az esetben is ez történt.

Meggondolatlanul fellelkesedett azon, hogy ez a drága Vlagyimir milyen szépen beszélt vele, és bejelentette, hogy most lesz egy csúcstalálkozó, anélkül, hogy átgondolta volna, mivel jár ez.

Aztán ebből amerikai politika lett, mert ha az elnök valamit bejelent, akkor az úgy van. El is kezdődtek a biztonsági szolgálatok előkészületei. Szerencsére Marco Rubiot jelölte ki Trump, hogy előkészítő tárgyalásokat folytasson, nem azt az idióta Steve Witkoffot. Rubio, aki szerintem talán a legjobb külpolitikusa Trump környezetének, két és fél órát telefonált Szergej Lavrovval, és Lavrov meg azt csinálta, amit régen Gromiko szokott, az egykori „Mr. Nyet”, és elmondta, hogy szó sincs megegyezésről. Rubio visszament, és elmondta ezt az elnöknek. Közben az is kiderült, amikor Volodimir Zelenszkij ott volt, hogy ő sem hajlandó elfogadni ezeket a feltételeket, és nyilvánvalóan az európai vezetők is mind interveniáltak Trumphoz. Ez még neki is sok volt, így elhalasztották a csúcstalálkozót.

– Nyilván az orosz tárgyalási pozíció egy hatalmas nagy „nem”-mel kezdődik.

– És azzal is végződik.

– A diplomáciában szokás, hogy mindenki először megteszi a maga tétjeit, aztán valahol középen találkoznak. Tehát ha az oroszok az elején azt mondják, hogy „nem”, abból – ellentétben sok más esettel – a végén is csak egy „nem” lehet?

– Az oroszoknál általában igen, most különösen. Donald Trump sajnos azt a hibát követte el, és nem először, hogy nyerő helyzetből vereséget szenvedett. Az egész csúcstalálkozó ötlete Putyin részéről azért merült fel, mert megijedt attól, hogy Trump és az európaiak bevezetik az úgynevezett másodlagos szankciókat. Trump rábeszélte Indiát, ami óriási dolog, hogy álljon be a sorba és ne vegyen orosz olajat, Japánt is rábeszélte, az új miniszterelnök is támogatni fogja ezt. Kína nem tudja pótolni: vesz ugyan orosz olajat és gázt, de nem tudja átvenni azt a mennyiséget, amit India nem vesz meg; nincs hozzá sem szállítási kapacitása, sem igénye. Szívességből nem fogja a Jangce folyóba önteni az orosz olajat. A másik, amitől az oroszok megijedtek, az a Tomahawk. Trump „készenlétbe helyezte” őket. Putyin egész akciója arról szólt, hogy ezt a két veszélyt elhárítsa, és úgy tűnik, sikerült is neki, legalábbis egyelőre „bepaliznia” Trumpot, hogy ne tegye meg azt, amit kilátásba helyezett.

Pedig ez nyerő helyzet volt, hiszen Putyin megijedt tőle.

Ez a vesztes amerikai pozíció így is marad mindaddig, amíg nem lesz komoly és hihető Trump elszántsága a szankciókra vagy fegyverszállításokra. Addig az oroszok egyetlen lépést sem tesznek.

– Trump már többször is belesétált ebbe a csapdába.

– Igen, többször. A leglátványosabban Alaszkában, ott szó szerint sétált bele, de volt több telefonos megbeszélés is. Valaki csinált egy grafikont arról, hogyan alakultak az orosz légitámadások Ukrajna ellen, és bejelölte azokat az időpontokat, amikor Putyin találkozott vagy telefonon beszélt Donald Trumppal. Kivétel nélkül mindegyik alkalom után megugrottak az orosz légitámadások. Trump nem külpolitikus, másrészt azzal dicsekszik, hogy életében egyetlen könyvet sem olvasott el, valószínűleg Kennan már túl hosszú lenne neki.

– Meg kell-e annyira ijedni a Tomahawkoktól, amikor Ukrajna hónapról-hónapra fejleszt ki elég komoly robotrepülőgép-kapacitást Amerika nélkül is?

– Az ukrán stratégia most úgy néz ki, bár nem hirdették meg, hogy orosz olajipari létesítményeket támadnak. Egyes számítások szerint az orosz finomítói kapacitás 18%-a már működésképtelen, és már ez is elég ahhoz, hogy komoly üzemanyaghiány lépjen fel Oroszországban. Megtiltották a benzinexportot, de egyes területeken így sem lehet benzint kapni, hosszú sorok vannak, sok idő után ismét a kutaknál. Ezt valahogy elviseli az orosz gazdaság, az ukránok pedig ezt akarják tovább folytatni. A Tomahawkok erre jók: mélységi csapásmérésre alkalmasak, nagyon pontosak, nagy robbanóerejűek, pontosan erre a célra valók. Azt szokták mondani, helytelenül, hogy az orosz nép mindent elvisel. Talán ezt még igen, de a gazdaságnak, a fegyvergyártásnak probléma lesz, és igazán nagy gond akkor lesz Oroszországban, amikor a hadsereg üzemanyag-ellátása válik problémássá. Ezt szeretnék elérni az ukránok nagyon helyesen, jó taktika, és ehhez kellenek a Tomahawkok.

– Ha Trump végül rájön, mire használták fel, elképzelhető, hogy a Tomahawkok mégis megérkeznek Ukrajnába?

– Abszolút, erre várunk. Kérdés, eljött-e már ez a pillanat: Trumpot már többször átverték. Normális ember egy átverés után felismeri a mintát, kettő-három-négy-öt után pedig muszáj lenne. Ráadásul fokozódik rajta a nyomás otthon. Nem gondolom, hogy például a külügyminisztere most már szó nélkül helyeselne neki, különben nem úgy tárgyalt volna, ahogy tárgyalt.

– Vajon még mi lehetett a két külügyminiszter beszélgetésében? Elképzelhető, hogy az oroszok a NATO-val kapcsolatos követeléseikhez is ragaszkodtak, hogy vonuljon vissza az 1997-es határai mögé? Ez még napirenden van?

– Abszolút napirenden van. A beszélgetés két és fél órás volt, de felezzük meg a tolmácsolással miatt. Akkor is jó másfél óra érdemi beszélgetés. Lavrovval nagyon nehéz tárgyalni, mert nem tud igent mondani; főleg semmit sem mond, csak nemet. Szerintem Rubióék idáig biztos nem jutottak el. Úgy gondolom, kizárólag az orosz–ukrán háborúról beszéltek; ott adta elő az elvárásait az amerikai külügyminiszter: azonnali tűzszünet ott, ahol a csapatok vannak, területcserével és így tovább azok, amiket szoktak, amik talán még mindig túl engedékenynek tűnhetnek, de már lehetett volna velük mit kezdeni. Biztonsági garanciákról is biztosan szó volt, de erről az oroszok hallani sem akarnak, és még néhány más dologról. Az orosz válasz pedig: nyet-nyet-nyet-nyet.

– Mikor kerülhet sor valódi tárgyalásra, akár amerikaiak és oroszok, de leginkább oroszok és ukránok között? Hány évig lehet húzni még egy ilyen háborút?

– Attól függ, mi történik a háborúban. Ha Trump „durcáskodik”, és az amerikaiak kivonulnak az egészből, az egy dolog. Ha odaadja a Tomahawkokat, az meg egy másik. Hetek alatt lehetne fegyverszünetet teremteni, ha Trump valóban beizzítja ezeket a fenyegetéseket vagy lehetőségeket. De ha minden így marad, még évekig is eltarthat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Csapody Tamás: Bárki lesz is hatalmon, az általános hadkötelezettséget vissza fogják állítani Magyarországon
A jövő évi választáson a hatalomért küzdő két párt ugyanakkor egyértelművé tette, hogy nem kívánják bevezetni a sorkötelezettséget. Magyar Péter szerint „egy szó sem igaz” abból, hogy pártja ilyesmit tervezne.


Csapody Tamás társadalomkutató, hadtörténész és egyetemi oktató azt írta a Facebook-oldalán:

„Bárki lesz is hatalmon, az általános hadkötelezettséget vissza fogják állítani Magyarországon.”

Érvelése szerint a szomszédos országokban komolyan fontolóra vették, vagy több helyen már be is vezették a sorkötelezettséget, Nyugaton pedig Dániában a nőket is bevonnák valamilyen formában. Konkrét példaként a horvát parlament a minap döntött a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállításáról.

Úgy látja, az orosz–ukrán háború miatt ez a hullám Magyarországot is elérheti, függetlenül attól, ki nyeri a 2026-os országgyűlési választást. Szerinte még a gyors béke sem lenne elég ahhoz, hogy a veszélyérzet megszűnjön.

Közben a jövő évi választáson a hatalomért versengő két párt egyértelművé tették, hogy nem kívánják bevezetni a sorkötelezettséget. Magyar Péter szerint „egy szó sem igaz” abból, hogy pártja ilyesmit tervezne. A Fidelitas szerint „szó sem lehet” a sorkatonaság visszaállításáról, ezért aláírásokat gyűjt.

(via Népszava)


Link másolása
KÖVESS MINKET: