Majdnem százzal kevesebb párt indulhat az idei választáson, mint négy éve
Jelentősen kevesebb párt vág neki az április 12-i országgyűlési képviselő-választásnak, mint négy évvel ezelőtt. Az Országos Bírósági Hivatal MTI-hez eljuttatott közlése szerint január 13-án, a választás kitűzésének napján 168 jogerősen bejegyzett párt szerepelt a nyilvántartásban, míg 2022-ben még 267 szervezet indulhatott.
A pártok számára a jelöltállítás nemcsak a parlamentbe jutásról szól, hanem a puszta túlélésről is. A törvény ugyanis kimondja, hogy a bíróság megszünteti azt a pártot, amelyik két egymást követő országgyűlési választáson nem állít jelöltet. Az ilyen szervezet a továbbiakban egyesületként működhet tovább.
Bár a rendszerváltás idején alapított pártok többsége mára eltűnt, hat még ma is működik az 1990-es évek első feléből. A mai parlamenti pártok közül a Magyar Szocialista Pártot (MSZP) 1989 novemberében, a Kereszténydemokrata Néppártot (KDNP) 1989 decemberében, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetséget pedig 1990 februárjában jegyezték be. Szintén 1995 előtt alakult és ma is működik a Magyar Környezetvédők Pártja, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Magyar Munkáspárt. Ezzel szemben a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (Kisgazdák) jelenleg felszámolás alatt áll, az 1993-ban bejegyzett Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) pedig megszűnt, bár 2021-ben alapítottak egy új pártot ugyanezen a néven.
Országos listát az a párt állíthat, amely legalább 71 egyéni jelöltet indít 14 vármegyében és a fővárosban, egy egyéni jelölt indulásához pedig 500 érvényes ajánlás szükséges. A választók idén már módosított körzethatárok szerint szavaznak: Budapesten 18-ról 16-ra csökkent, Pest vármegyében pedig 12-ről 14-re nőtt a választókerületek száma.
A választókerületek átrajzolását a kormányoldal a lakosságszám-eltérésekkel és az arányosság helyreállításának szükségességével indokolta. Ellenzéki és szakmai kritikák szerint azonban a módosítások – különösen a budapesti körzetek csökkentése – egyoldalú politikai előnyöket teremthetnek, és felmerült a választókerület-mérnökösködés (gerrymandering) gyanúja is.
A hatóságok a választásokkal kapcsolatban a kiberbiztonsági kockázatokra is felhívták a figyelmet. A Nemzeti Kibervédelmi Intézet arra figyelmeztet, hogy a nem hivatalos, választással kapcsolatos oldalak egy része félrevezető lehet, ezért hiteles információkért a Nemzeti Választási Iroda felületeit javasolják.
A választás előtt több párt is bejelentette, hogy 2026-ban nem méretteti meg magát, ezzel támogatva a legnépszerűbbnek mért ellenzéki pártot, a Tiszát a kormányváltásban. A Momentum, az LMP, a 2RK és a Megoldás Mozgalom sem indul. Az MSZP februári kongresszusán dönt a kérdésről. A Mi Hazánk, a DK és az MKKP azonban jelezte, hogy versenybe szállnak.