HÍREK
A Rovatból

Oroszország kilép az Európa Tanácsból

Moszkva szerint a szervezetet „a nyugati felsőbbrendűség és önimádat bűvigéinek újabb platformjává” alakítják.


Oroszország kilép az Európa Tanácsból (ET) - jelentette be csütörtökön az orosz külügyminisztérium.

Az orosz diplomáciai tárca indoklásában azzal vádolta meg az EU és a NATO "Oroszországgal szemben barátságtalan" tagállamait, hogy "az ET, valamint a közös európai humanitárius és jogi térség tönkretételére irányuló politikát folytatnak".

"Oroszország nem fog részt venni abban, hogy a NATO-országok és az őket engedelmesen követő EU Európa legrégebbi szervezetét a nyugati felsőbbrendűség és önimádat bűvigéinek újabb platformjává alakítsa. Hadd élvezzék egymással a kommunikációt, Oroszország nélkül" - hangzott a külügyminisztérium közleménye.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőházának elnökhelyettese a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy egy ország ET-tagsága a szervezet alapokmányának 7. cikke értelmében a folyó pénzügyi év végén szűnik meg, ha kilépési szándékáról az érintett tagállam az adott év első kilenc hónapjában értesíti az ET főtitkárát. Rámutatott, hogy a kilépés az ET-alapokmány, vagyis az Emberi Jogok Európai Egyezményének egyidejű felmondásával jár.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak megerősítette, hogy Oroszország kilép az ET összes mechanizmusából.

Andrej Klisasz, a felsőház alkotmányjogi és állam-berendezkedési bizottságának vezetője ugyancsak a TASZSZ-nak nyilatkozva rámutatott, hogy az oroszok az ET-tagság megszűnése után nem fellebbezhetnek többé az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB). Azt tanácsolta az orosz állampolgároknak, hogy jogaik védelmében forduljanak orosz bíróságokhoz, köztük az alkotmánybírósághoz.

Az 1949-ben megalakult, strasbourgi székhelyű, 47 tagú ET nyitva áll bármely olyan európai állam előtt, amely elfogadja a jogállamiság intézményét és garantálja állampolgárai számára az alapvető szabadság- és emberi jogokat. A tanács 1950-ben fogadta el az Emberi Jogok Európai Egyezményét, amelynek keretében létrejött az EJEB, az emberi jogok legfőbb bírói fóruma a kontinensen.

Az Európa Tanács felfüggeszttette Oroszország tagságát, miután Vlagyimir Putyin 2022. február 24-én megindította az általa "különleges hadműveletnek" nevezett háborút Ukrajna ellen. Ezt megelőzően az ET Parlamenti Közgyűlése (PACE) 2014-ben, a Krím Ukrajnától történő elcsatolására és a délkelet-ukrajnai orosz beavatkozásra reagálva megvonta Oroszország parlamenti delegációjának szavazati jogát és több más kulcsfontosságú jogkörét.

Az orosz törvényhozási küldöttség tagjai nemcsak a közgyűlésben nem szavazhattak, de nem vehettek részt a PACE vezető testületeinek munkájában, nem lehettek jelentéstevők, nem lehettek tagjai a PACE választási megfigyelő küldöttségeinek sem, és nem képviselhették a közgyűlést sem az ET szerveiben, sem a Tanácson kívül. Az orosz törvényhozás az ellene bevezetett szankciókra válaszul 2016-ban függesztette fel munkáját a testületben, 2017 óta pedig tagdíjat sem fizetett.

A szervezet szabályai szerint Oroszországot kizárhatták volna a tagdíjfizetési kötelezettség két éven át tartó megszegése miatt. Ennek megakadályozására a PACE 2019-ban megváltoztatta ügyrendjét, az ukrán delegáció tiltakozása ellenére.

A PACE 2019 nyarán döntött az orosz küldöttség jogainak helyreállításáról, Moszkva pedig befizette a szervezetnek a mintegy 54,7 millió eurónyi, 2017-ben és 2018-ban elmaradt tagdíját és egyéb kötelezettségét.

Oroszország már tavaly tavasszal is kilátásba helyezte az ET-ből történő kilépését amiatt, hogy az EJEB tiltakozott Alekszej Navalnij elítélt ellenzéki orosz politikus ügyében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Egyetlen vizsgálat 39 800 forint” – a saját árlistájával szúrtak vissza Magyar Péter miniszterjelöltjének Pintér Sándorék
Keményen odaszúrt a Belügyminisztérium a Tisza Párt leendő miniszterének. Szerintük az orvos vizet prédikál, de bort iszik, amikor a betegek szankcionálásáról van szó.


A Belügyminisztérium közleményben vágott vissza Hegedűs Zsoltnak, a Tisza Párt egészségpolitikusának, amiért az bírálta Pintér Sándor felvetését a lefoglalt, de fel nem használt orvosi időpontok szankcionálásáról. A tárca szerint Hegedűs képmutató, mivel a magánrendelésén maga is szigorú feltételeket alkalmaz – írja a 24.hu. A közlemény szerint

Hegedűs magánpraxisában „egyetlen vizsgálat 39 800.- forintba kerül”, és a pácienseknek többnyire előre kell fizetniük.

A minisztérium azt is kiemelte, hogy Hegedűs rendelésén „annak a betegének, aki a lefoglalt időpontot megelőző 72 órán belül nem mondja le vagy nem módosítja az időpontot, illetve öt percnél többet késik a vizsgálatról, nem fizetik vissza a vizsgálat díját vagy ha nem előre fizetett, kötbérként kiszámlázzák, és behajtják”.

A közlemény szarkasztikusan hozzáteszi: „A késés igazolása, az elháríthatatlan akadály bizonyítása nem lehetséges. Baráti. Betegbaráti.” A tárca szerint a kiváló ortopéd sebész olyasmit kritizál, „ami az állami járóbetegellátásban nincs, és nem is lesz. Mert ott a beteg az első!”

A vita azzal indult, hogy Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Kórházszövetség keddi konferenciáján arról beszélt, meg kellene vizsgálni a szankció lehetőségét azokkal szemben, akik nem jelennek meg a lefoglalt szakorvosi időpontjukon. A miniszter úgy fogalmazott: „ha a beteg lefoglal egy időpontot, kötelessége megjelenni – miért ne lehetne szankcionálni, aki feltartja a rendelést?”

Erre reagált Facebook-oldalán Hegedűs Zsolt, akit Magyar Péter a leendő Tisza-kormány egészségügyi minisztereként mutatott be. Az ortopéd sebész szerint Pintér felvetése rossz irány, mert a probléma gyökere nem a betegek fegyelmezetlensége. „Nem azért, mert ne lenne gond a meg nem jelenéssel, hanem mert a probléma általában nem a betegek fegyelmezetlenségéből fakad, hanem a rendszer elégtelen működéséből” – szögezte le. Bejegyzésében olyan rendszerszintű okokat sorolt, mint a közlekedési nehézségek, a páciens állapotának romlása, a párhuzamosan egyeztetett vizsgálatok, vagy az idős kor és a túlterheltség miatti feledékenység.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Dráma a Fehér Házban: élő adásban esett össze egy férfi Donald Trump mellett
A súlycsökkentő gyógyszerekről szóló bejelentést kellett megszakítani a váratlan rosszullét miatt. Dr. Oz kapta el a földre rogyó férfit, akit azonnal orvosi ellátásban részesítettek.


Váratlan esemény zavarta meg Donald Trump amerikai elnök Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóját, amikor egy férfi hirtelen összeesett az Ovális Irodában – írta a 24.hu. A 2025. november 6-i, élőben közvetített bejelentésen egy – feltételezhetően – gyógyszeripari vezető, aki Trump íróasztala közelében állt, hirtelen a földre rogyott.

Azonnal a segítségére sietett Dr. Mehmet Oz, a Trump által vezetett Centers for Medicare and Medicaid Services vezetője, aki elkapta az összecsukló férfit, nehogy nagyobb baj történjen. A jelenlévők segítettek lefektetni a rosszul lett embert, akihez orvosi személyzet is érkezett. Percekkel később Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára közölte, hogy a férfi „jól” van.

Maga Trump is kommentálta a helyzetet, miután folytatták a megszakított eseményt.

„Az egyik cég képviselője kissé megszédült, ezért leültették, de jól van. Orvosi ellátásban részesül, de jól van. Szóval volt egy kis megszakításunk. Elnézést kérünk ezért”

– mondta az elnök.

Az incidens akkor történt, amikor Trump és egészségügyi tanácsadói éppen a súlycsökkentő gyógyszerek alacsonyabb árairól és a hozzáférés bővítéséről tettek bejelentést. A megállapodás szerint a gyógyszergyártók bővítik a hozzáférést egyes népszerű, elhízás ellen alkalmazott gyógyszerkészítményekhez. Az esetről az X-en is posztoltak egy videót:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Így érkezett meg Washingtonba Orbán Viktor és a népes magyar delegáció - galéria
Órákon belül kezdődik a Trump-Orbán csúcstalálkozó. A magyar küldöttség már az Egyesült Államok fővárosában van.


„Megjöttek a magyarok!” - írta csütörtök éjszakai bejegyzésében Orbán Viktor a Facebookon. A magyar miniszterelnök és csapata azért érkezett az Egyesült Államok fővárosába, hogy Donald Trumppal stratégiai-gazdasági – főként energetikai – együttműködésről tárgyaljanak. A

A pénteki csúcstalálkozó egyik legfontosabb témája, hogy

Orbánék mentességet kérjenek az orosz olajra vonatkozó új amerikai szankciók alól.

Az útra a kormány több tagja, valamint kormányközeli újságírók is elkísérték különgépén a magyar miniszterelnököt. Orbán Viktor és Szijjártó Péter több fotót is megosztott közösségi oldalán a népes magyar delegáció Washintonba érkezéséről:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Káosz és több ezer törölt járat jöhet Amerikában, a Trump-kormány a leállás miatt drasztikus lépésre szánta el magát
A politikusok képtelenek megegyezni, miközben a helyzet óráról-órára romlik a reptereken. A United Airlines már be is jelentette, hogy péntektől több száz járatát törli a menetrendből.


A Trump-kormány bejelentette, hogy ha nem születik megállapodás a kormányzati leállás lezárásáról, már péntektől 10 százalékkal csökkenti a légi forgalmat 40 nagy forgalmú amerikai repülőtéren, köztük olyan csomópontokon, mint New York, Chicago és Atlanta – írja a CNN. A lépés több ezer járatot érinthet, egy alternatív terv szerint pedig a vágás 4 százalékkal indulna, és a leállás minden további napján egy százalékponttal nőne.

A leállás hatásai már most is érezhetők: országszerte több repülőtéren, köztük Washingtonban és New Yorkban is jelentős késések vannak a légiforgalmi irányítók hiánya miatt. A leállás kezdete óta több mint 400 létszámhiányos esetet jelentettek, ami négyszerese a tavalyi azonos időszak adatainak.

A United Airlines már be is jelentette, hogy elővigyázatosságból pénteken mintegy 200 járatát, a menetrendjének nagyjából 4 százalékát törli, és hasonló mértékű vágásra készül szombaton és vasárnap is. A kialakult helyzetre reagálva a Delta, a United és az American Airlines is díjmentes átfoglalást vagy visszatérítést kínál az érintett utasoknak.

A légiforgalmi irányítók szakszervezetének (NATCA) elnöke, Nick Daniels szerint a járatcsökkentés a biztonsági kockázatok miatt szükséges, de elismerte, hogy az irányítók a „reménytelenség” szintjét élik meg. Hozzátette, hogy a kormány újranyitása után akár több mint két és fél hónapba is telhet, mire a visszamenőleges béreket teljes egészében megkapják.

A leállás nemcsak a légi közlekedést érinti súlyosan. Egy Rhode Island-i szövetségi bíró éppen arról dönt, hogy kötelezze-e a kormányt 42 millió amerikai teljes összegű élelmiszerjegy-juttatásának (SNAP) kifizetésére novemberben.

A Mezőgazdasági Minisztérium ugyanis egy olyan tervet léptetett életbe, amely szerint sok kedvezményezett a szokásosnál jóval kevesebb támogatást kaphat a hónapban.

A háttérben az amerikai történelem leghosszabb, immár 37 napja tartó kormányzati leállása áll, amelynek oka egy politikai patthelyzet. A demokraták és a republikánusok közötti tárgyalások egyik fő vitapontja az egészségbiztosítási törvény (ACA), közismert nevén az Obamacare kiterjesztett támogatásainak sorsa. Bár a szenátusban felmerült egy külön szavazás lehetősége a kérdésről, Mike Johnson, a Képviselőház elnöke nem garantálja, hogy ott is napirendre vennék a témát.

A politikai vezetők nyilatkozatai sem utalnak gyors megoldásra. Johnson házelnök úgy fogalmazott: „Őszintén mondhatom, hogy ma reggel kevésbé vagyok optimista, mint tegnap voltam.”

Thom Tillis republikánus szenátor szerint a megosztottság a probléma: „Szinte minden alkalommal, amikor rossz dolgok történnek itt, az azért van, mert tisztán pártvonalak mentén szavaznak.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk