HÍREK
A Rovatból

Szijjártó azt követeli, hogy korrupt rendszereknek ne küldjenek európai pénzt

A magyar külügyminiszter a Kijevnek szánt összes pénzcsap elzárását követelte. Eközben az EU főképviselője az éjszakai orosz bombázásokra emlékeztetett, ahol a célpontok 93%-a civil volt. A svéd külügyminiszter azt mondta: az EU még mindig több pénzt küld Oroszországba, mint Ukrajnába.


Feszültség Brüsszelben: miközben az EU külügyminiszterei arról üzentek Washingtonnak, hogy Európa nélkül nem lesz tartós béke Ukrajnában, Szijjártó Péter a Kijevnek szánt összes pénzcsap elzárását követelte. A ma reggeli tanácsülésre érkező miniszterek körében szinte egyöntetű volt a vélemény, hogy az új amerikai békekezdeményezés nem lehet sikeres Ukrajna és az Európai Unió bevonása nélkül. Míg a tagállamok szinte kivétel nélkül Ukrajna további támogatását sürgetik, a magyar kormány mindenféle segítséget leállítana, mert szerintük csak így kerülhetünk közelebb a békéhez – írta a hvg.hu.

„Meg kell értenünk, hogy ebben a háborúban egy agresszor és egy áldozat van, tehát az orosz oldalról semmilyen engedményről nem hallottunk. Úgy értem, ha Oroszország valóban békét akarna, már egy ideje beleegyezhetett volna a feltétel nélküli tűzszünetbe, miközben azt látjuk, hogy a ma esti civil bombázások miatt az orosz célpontok 93%-a civil infrastruktúra volt. Iskolákra, kórházakra, lakóházakra gondolok, amelyek rengeteg embert öltek meg, és a lehető legtöbb szenvedést okozták”

– szögezte le az ülés előtt Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője.

A vita pénzügyi tétje hatalmas. Az Európai Bizottság számításai szerint Ukrajnának 2026 és 2027 között összesen 135,7 milliárd eurós (kb. 52 ezer milliárd forintos) pénzügyi hiánnyal kell számolnia, amennyiben a háború 2026-ban véget ér. Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke a héten három lehetséges finanszírozási megoldást vázolt fel a tagállamoknak: vagy a nemzeti költségvetéseket terhelik meg GDP-arányosan, vagy közös uniós hitelt vesznek fel, vagy pedig a befagyasztott orosz banki vagyon terhére biztosítanak úgynevezett jóvátételi kölcsönt Ukrajnának. A tagállamok többsége az utóbbit támogatná, de a pénzt kezelő Belgiumnak jogi fenntartásai vannak. A cél az, hogy a decemberi uniós csúcson döntés szülessen, hogy a támogatás legkésőbb 2026 második negyedévének elején megérkezhessen.

A magyar kormány azonban hallani sem akar erről. Szijjártó Péter a brüsszeli terveket „őrületnek” nevezte.

„Miközben az egész világsajtó arról ír, hogy Ukrajnában egy háborús maffia működött, egy korrupt államhatalmi rendszer, aközben az Európai Bizottság elnöke, Von der Leyen asszony most újabb százmilliárd eurót akar Ukrajnába küldeni az európai emberek pénzéből”

– mondta a tárcavezető, aki szerint a teendő egyértelmű: „Az ember azt gondolná, hogy egy normális helyen ilyenkor villámgyorsan leállítják a kifizetéseket, és egy azonnali pénzügyi elszámolást követelnek. Szerintem ezt kellene tenni.”

Ezzel szemben a svéd külügyminiszter, Maria Malmer Stenergard egy szemléltető táblával érkezett, amely azt mutatta, hogy az EU még mindig több pénzt küld Oroszországba, mint Ukrajnába. „A teljes körű invázió óta az európai országok 187 milliárd euróval támogatták Ukrajnát. Ugyanebben az időszakban 201 milliárd euró értékben importáltunk orosz olajat és gázt, és ha hozzáadjuk az egyéb importokat, akkor az összeg 311 milliárd euró. Ez azt jelenti, hogy 124 milliárd euróval kevesebb támogatást adunk Ukrajnának. Nos, ez nem más, mint szégyen.” A svéd miniszter szerint a korrupciós botrányoknak nem szabad befolyásolniuk Ukrajna támogatását, sőt, a korrupció elleni küzdelem feltétele az EU-csatlakozásnak.

A lengyel külügyminiszter, Radosław Sikorski is egyértelműen fogalmazott: „Véleményem szerint nem az áldozat védekező képességét kell korlátozni, hanem az agresszor agresszív beavatkozási képességét.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor üzent a DPK-soknak: A Fidesz meggyengült, a megújulás máshonnan jön
Orbán Viktor a DPK tagjainak írt üezentben értékelte a választási vereséget. Azt írta, a Fidesz ellenzékből már nem képes a teljes jobboldal megújítására, a változásnak alulról kell jönnie.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.



Orbán Viktor egy, a DPK tagjainak címzett üzenetben értékelte a választási eredményeket, és vázolta fel a jobboldal előtt álló feladatokat. Bejegyzése elején a vereség súlyosságát hangsúlyozta: „Április 12-én földrengésszerű vereséget szenvedtünk. Nincs ezen mit szépíteni.” Elismerte, hogy a hatalmas kampánymunka ellenére sem sikerült győzni, majd köszönetet mondott a támogatóinak.

Szerinte az ő és a „Harcosok Klubjának” köszönhető, hogy „a nemzeti oldal nem térdelt le a globalista erők előtt a digitális térben sem.”

A leköszönő miniszterelnök szerint a vereség után egy új politikai korszak kezdődik, amelyet a hamarosan hivatalba lépő kormány jelleme fog meghatározni. Úgy látja, egy liberális berendezkedésű, az Európai Parlamentben tapasztalthoz hasonló „nagykoalíció jön létre, azzal a különbséggel, hogy ez nem pártok között, hanem egyetlen párton belül működik.” Emiatt az elkövetkező évek legfontosabb feladatának a „nemzeti korszak vívmányainak” megvédését tartja.

Ehhez azonban megújulásra van szükség. Orbán Viktor szerint „a Fidesz, mint nagy kormányzópárt meggyengült”, és ellenzékből már nem képes a teljes jobboldal megújítására. Állítja, a változásnak nem a pártból, hanem alulról kell érkeznie. „A megújulásnak nem a pártból, hanem olyan kisebb-nagyobb klubokból, körökből kell jönnie, ahol hisznek a nemzeti gondolatban” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a DPK egy ilyen platform, így kulcsszerepe van a folyamatban.

A kampányt úgy értékelte, hogy a választók két ajánlat közül választhattak. Míg „a Tisza azt ígérte, hogy jobb lesz az emberek élete, ha a változásra szavaznak”, addig az ő oldaluk a biztonságra helyezte a hangsúlyt: „a veszélyek korában élünk, a járt utat járatlanért el ne hagyd!”

„A szavazók… az elsőt választották. Kívánjuk, hogy igazuk legyen. Még akkor is, ha kitartunk amellett, hogy mi döntöttünk jól” – írta.

A jövővel kapcsolatban borús képet festett, szerinte „az önkény és az akarnokság korszakába lépünk”. Úgy véli, az új hatalom az alkotmányos garanciák eltörlésére törekszik, „lefekszenek Brüsszelnek, támogatni fogják a háborút és a migrációs paktumot”, és meg akarják szüntetni a védett energiaárakat. „Aggasztó jelek ezek, mégis azt kívánjuk, hogy ne legyen igazunk” – tette hozzá.

Levele végén összefogásra, közös gondolkodásra és újjáépítésre szólított fel, hangsúlyozva, hogy a DPK hálózata a megújulás egyik fontos pillére, és számít a tagok javaslataira.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Fásy Zsüliett filmjére 101 millió, a városi karneválra 0 forint – kiakadt a szombathelyi polgármester
Dr. Nemény András, Szombathely a Facebookon bírálta a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) által kiosztott támogatások elosztását. Szerinte 17 milliárd forint ment el a semmibe, miközben az igazi értékek nem kaptak semmit.


Dr. Nemény András, Szombathely polgármestere nyíltan kritizálta a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) által kiosztott támogatásokat egy Facebook-bejegyzésben. A városvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyik nagy helyi rendezvény egyáltalán nem kapott állami támogatást, míg Fásy Ádám lányának, Zsüliettnek a dokumentumfilmjére 101 millió forintot fizettek.

„25. jubileumi Savaria Történelmi Karnevál: négy nap, rengeteg helyszín, több száz program, ezer jelmezes felvonuló, százezer néző, Közép-Európa legnagyobb történelmi jelmezes felvonulása – NKA-támogatás: 0 forint. Fásy Zsülike dokumentumfilm – NKA-támogatás: 101 millió forint.”

A polgármester szerint ez az aránytalanság egy szélesebb körű problémát jelez.

„17 milliárd forint ment el a semmibe, miközben az igazi értékek nem kaptak semmit”

– jelentette ki.

Szerinte azonnal vissza kell vonni ezt a döntést, és újra ki kell írni a pályázatot, a felelősöket pedig meg kell büntetni. „Lesz dolga az új kormánynak” – jegyezte meg Nemény András.

Az elmúlt hetekben vita bontakozott ki a Nemzeti Kulturális Alap körül egy 17,088 milliárd forintos támogatási keret elosztása miatt. Bírálók szerint az eljárás során átláthatósági problémák és aránytalanságok merültek fel. Hankó Balázs a vádakra reagálva kultúráért és innovációért felelős miniszter szerint jogszerű döntések születtek, és nyilvános pályázatokról volt szó. Az NKA később időközi szakmai és pénzügyi részbeszámolók bekérését jelentette be.

Magyar Péter leendő miniszterelnök azt közölte, hogy egy esetleges kormányváltás után kivizsgálnák az NKA-kifizetéseket, és szükség esetén feljelentéseket is tennének.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Deutsch: Zsarolással, nyomásgyakorlással olyan helyzetbe akarnak hozni embereket, hogy megtörjenek
A fideszes politikust a Patrióta stúdiója előtt csípte el a Telex. Arról próbálták kérdezni, hogy mit gondol Balásy Gyula interjújáról, de Deutsch válaszok helyett inkább a saját kérdéseit szajkózta.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.



Nehéz eldönteni, hogy végül a Telex készített interjút Deutsch Tamással, vagy a Fidesz EP-frakcióvezetője interjúvolta meg a lap riporterét. A Telex arról próbálta kérdezni a a Patrióta stúdiójából távozó politikust, hogy mit gondol az előző este a Kontrollon megjelent Balásy Gyula-interjúról és az abban elhangzottakról.

Deutsch azzal indított, hogy szerinte „jog fölötti zsarolással, nyomásgyakorlással olyan helyzetbe akarnak hozni embereket, hogy megtörjenek”. Úgy véli, hogy ami most zajlik, az „a hatalommal való visszaélésnek a tünete”. Amikor az újságíró erre szembesítette azzal, hogy a Tisza Párt még nem vette át a hatalmat az országban, a politikus azzal érvelt, hogy politikai értelemben már április 12., vagyis a választás estéje óta Magyar Péter pártja van hatalmon.

Amikor arról kérdezték, hogy mit gondol Balásy Gyula hétfői interjújáról, azt felelte:

„Semmit az égvilágon. Nem vagyok hajlandó erről bármit is gondolni.”

A lap ezután többször is nekifutott annak, hogy megkérdezzék Deutsch Tamást a Balásy cége által készített kormányzati plakátokról, de egyszer sem jártak sikerrel. A fideszes politikus egyfolytában visszakérdezett, és arról érdeklődött, hogy az újságíró szerint konkrétan melyik kormányzati plakátok mérgezték közhangulatot.

A Telex végül azzal próbálta szembesíteni a politikust, hogy Balásy cégeinél százmilliárdokat költött a kormányzat. Deutsch ezt elintézte annyival, hogy nyilvános közbeszerzésés. Majd hozzátette: „Semmifajta a politikai vád és a politikai állításon túl semmifajta ilyen jogi tény nem merült föl idáig”.

A politikust interjúvoló újságíró és az újságírót faggató politikus szürreális beszélgetését itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tettek a 17 milliárdos NKA-ügyben
A Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő főigazgató-helyettese jogi képviselője útján tett feljelentést a Központi Nyomozó Főügyészségen. A beadvány szerint a támogatásokról szakmai kontroll nélkül, sürgetett eljárásban dönthettek.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.



Hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanújával feljelentést tettek a Központi Nyomozó Főügyészségen a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) 17 milliárd forintos támogatási ügyében. A beadványt Laczó Adrienn ügyvéd nyújtotta be kedden Szántai Irén, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő főigazgató-helyettesének jogi képviseletében. A feljelentés szerint a hatalmas összegű támogatások odaítélése során rendszerszintű szabálytalanságok történhettek, a döntések a megfelelő szakmai kontroll nélkül, egyedi utasításokra születhettek.

A feljelentő állítása szerint a támogatási igények befogadását és előkészítését a főigazgató személyes utasítására, a szakterületi egyeztetések teljes kihagyásával végezték. A Dr. Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda közleménye szerint a folyamat minden elemében eltért a megszokottól.

„A kérelmek kezelési rendje is eltért a szokásostól, egyedi utasításra, sürgetett eljárásban kellett minden érintett munkatársnak a támogatási jogviszonyok létesítéséről gondoskodni.”

A közlemény szerint az ügyek kezelésekor jellemzően sokkal rövidebb idő telt el egy-egy kérelem benyújtásától a támogatói okirat kiállításáig és a támogatás utalásáig, mint általában.

A beadvány szerint a pályázókkal sokszor telefonon tartották a kapcsolatot a hivatalos pályázatkezelő rendszer helyett, ami ellentétes a vonatkozó rendelettel. A feljelentő arról is beszámolt, hogy a támogatások igényléséhez minimális szakmai kritériumokat sem szabtak meg, így a pályázók köre és az elvárt szakmai tartalom sem volt egyértelmű.

A közlemény szerint a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának támogatásainál a kabinetvezető és a főigazgató részéről egyértelmű nyomásgyakorlás történt.

A munkatársak elmondása szerint pedig többször elhangzottak az „elsimogatjuk, kiegyenesítjük” kifejezések is, amikor a beadványok még az alapvető feltételeknek sem feleltek meg.

A botrány április végén robbant ki, miután Molnár Áron színész-aktivista arról beszélt, hogy az NKA egyfajta állami kifizetőhelyként működve, titokban milliárdokat osztott szét Fideszhez köthető szervezetek és előadók között.

A hírek megjelenése után nyilvánosságra került Bús Balázs távozása az NKA alelnöki posztjáról, majd lemondott a szervezet bizottságából Baán László, Both Miklós és Vidnyánszky Attila is. Az NKA későbbi közlése szerint Bús már korábban jelezte lemondási szándékát.

A kormányzati álláspont szerint a támogatások nyílt pályázatokon, kulturális szempontok alapján dőltek el, és nem kampányfinanszírozásról volt szó. Hankó Balázs leköszönő kulturális miniszter szerint a pályázatok nyilvánosak voltak, a döntéseket pedig szakmai szempontok alapján hozták meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk