Panyi Szabolcs szerint fordulat jöhet: Egy tucatnyi orosz kémet küldhet haza a Magyar-kormány

„Az agresszió nem munkamódszer, az erőszak nem eszköz” – hangsúlyozta Molnár Áron a Magyarország Kedvenc Reggeli Műsora című YouTube-műsor csütörtöki adásában, ahol Lengyel Tamással és Rainer-Micsinyei Nórával az Eszenyi Enikő-ügy kapcsán a színházi szakmában tapasztalható bántalmazásokról beszélgettek.

Úgy véli, végre nyíltan ki kell mondani, hol húzódnak a határok a megengedhető és a megengedhetetlen viselkedés között. Hangsúlyozta, hogy a probléma messze túlmutat az Eszenyi Enikő körül kialakult ügyön, hiszen a szakmán belül nyílt titok, hogy számos más rendező, valamint tévés producer-rendező is megengedhetetlen hangnemet üt meg a színészekkel, és méltatlanul, emberi méltóságukat megsértve bánik velük, úgy "mint a kutyákkal".

Molnár Áron név szerint említette Alföldi Róbertet és Zsótér Sándort, mint akiknek a munkamódszereiről a szakmában sok szó esik.

– tette fel a kérdéseit egymás után.

Saját, személyes tapasztalatát is felidézte a rendezővel kapcsolatban.

– mondta a színész.

Molnár szerint a szakmán belüli hallgatás is hozzájárul a helyzet fennmaradásához. „Nem tudom elfogadni, hogy a mai napig vannak színházak, színházi vezetők vagy idősebb színészek, akik tanúi akár Alföldi Róbert, akár Zsótér Sándor agressziójának, munkamoráljának, attitűdjének, és nem állnak ki a fiatalabb generációért, akiket éppen megaláz a színpadon” – fogalmazott.

Szerinte amíg a szakma nem nevezi nevén ezeket a problémákat, addig komoly strukturális válságról beszélhetünk, és hangsúlyozta, hogy a színházak saját felelőssége és döntése, hogy hajlandóak-e a továbbiakban is abuzívnak tartott szakembereket foglalkoztatni. Molnár Áron szerint egy színháznak saját döntése, hogy foglalkoztat-e újra egy bántalmazó embert, vagy meghúzza a határt.

Az ügyben a beszélgetést szemléző Index megkereste Zsótér Sándort, aki nem kívánta kommentálni az elhangzottakat, Alföldi Róbert pedig egyelőre nem reagált.

Heti 200 millió forint körüli áron mostantól bárki kibérelheti a Rose d’Ort – azt a szuperjachtot, amely az elmúlt években Mészáros Lőrincék mediterrán utazásainak emblémájává vált.

– írja az Átlátszó.

A 62 méter hosszú, Sanlorenzo gyártmányú hajó hat kabinjában 12 vendéget tud fogadni, akiknek kényelméről 13 fős személyzet gondoskodik. A bérleti díjért cserébe a vendégek wellnessrészleget, jakuzzit és számos vízi sporteszközt is használhatnak.

A Szabad Európa nem sokkal később máltai cégiratokra hivatkozva kiderítette, hogy a hajó jogi tulajdonosa az MBH Bank lízingcége, az Euroleasing Zrt. A jacht értékét a SuperYachtFan nevű szakoldal akkor 27-30 milliárd forintra becsülte.

Eljárást indított a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa a Duna Médiaszolgáltatóval szemben a Kossuth Rádió egyik vendégének kijelentése miatt. Az ügy a testület június eleji ülésének napirendjén szerepel, derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hivatalos közleményéből.

A vizsgálat tárgya a Jó reggelt, Magyarország! című műsor április 7-i adása. Ebben

Az akkor még ellenzéki párt támogatóira vonatkozó kijelentés a médiahatóság szerint megsérthette az emberi méltóság tiszteletben tartására vonatkozó, valamint a kirekesztésre alkalmas médiatartalom közzétételét tiltó törvényi előírásokat.

Az azóta kormányra került Tisza Párt bejelentette, hogy felülvizsgálnák a Duna Médiaszolgáltató és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság működését is. Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter múlt heti közlése szerint a két szervezethez költségvetési biztost neveznek ki. A hatóság erre reagálva jelezte: a tervről a sajtóból értesültek, és a jelenlegi jogszabályok alapján nem látják a lépés jogszerűségét.

via MTI

Miközben a világ spórol az egyre drágább és szűkülő kínálatú üzemanyagon, Magyarországon áprilisban épp az üzemanyag-kiskereskedelem húzta a piacot: a forgalom 9,1 százalékot nőtt éves alapon, a teljes bolti költésből pedig már minden hatodik forint a kutakon landolt.

A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közzétett adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene áprilisban 3,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, de a márciusi szinthez képest 1,2 százalékkal csökkent.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 3,4, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 2,6 százalékos volt a bővülés, miközben az üzemanyag-kiskereskedelem 9,1 százalékkal ugrott meg. A teljes, 1742 milliárd forintos forgalom 16 százaléka a töltőállomásokon realizálódott – írta a Telex.

A kiugró fogyasztás mögött a lap értelmezése szerint az Iránból eredő ellátási válság közepette is fenntartott védett áras rendszer állhat, amely a piaci áraknál alacsonyabb, rögzített díjakkal ösztönöz a fogyasztásra és a betárolásra.

A nemzetközi zavarok és a hazai árstop együttállása hozza létre azt a paradox helyzetet, amelyben a fogyasztás pörög, miközben a lánc gyenge pontjain már látszanak a feszültség jelei.

Május végére több forrás figyelmeztetett a stratégiai készletek gyors apadására, a kisebb kutak pedig az árrés hiánya miatt mennyiségi korlátozásokra kényszerültek, miután a Mol még május elején jelezte, hogy nincs minden kereskedőnek elég védett áras dízel.

Az új kormány egyelőre nem akar hozzányúlni a védett árhoz, pedig az a költségvetésre és a kis benzinkutakra is súlyos terheket ró.