Miközben Oroszország továbbra is titkolja ukrajnai veszteségeinek valós mértékét, egyre több információ szivárog ki a hivatalosan továbbra is különleges hadműveletnek nevezett invázióról. Putyin 83 napja tartó háborúja pedig egyre inkább feldühíti az orosz katonák családjait, és már azok is meginogtak, akik eleinte még támogatták Ukrajna lerohanását - írja a The Guardian.

„A háború kezdete óta teljesen másként tekintek a kormányomra” - mondja a 39 éves Tatjana Efremenko, akinek fia az április közepén elsüllyesztett Moszkva hadihajón szolgált, és azóta sem adott életjelet magáról. Egy hónappal az orosz flotta zászlóshajójának számító cirkáló elsüllyedése után hivatalosan csak egyetlen ember halálát ismerték el, a legénység további 27 tagját eltűntként kezeik, de a halottak száma elérheti a kétszázat is. Talán érthető, hogy ezek után Tatjanának kifejezetten „kemény” véleménye van az orosz vezetésről, amit azért nem mond el, mert attól tart, hogy börtönbe zárnák.

- fakadt ki a nő a lapnak. Hozzátette: tudomása szerint ugyanezt a papírt megkapta az összes eltűnt sorkatona családja. A nő szerint ezzel akarják megvásárolni a hallgatásukat.

Ugyanakkor már egy hónap telt el a hadihajó elsüllyedése óta, és az emberek lassan elfelejtik, hogy mi történt a csatahajóval a Fekete-tengeren. Az odaveszett katonák szülei még mindig tele vannak kérdésekkel, amikre senki nem válaszol: miért voltak sorköteles katonák a Moszkva fedélzetén és miért indultak harcba pontosan?

Kijev közben azt állítja, hogy több ezer orosz katona holtteste van még Ukrajnában, amit csak azért nem fogadnak be az oroszok, mert ezzel elismernék a háborúban elesett katonák riasztóan magas számát. Csak a napokban nyilvánosságra hozott bilohorivkai pontonhíd-összeomlásban a becslések szerint 485 katona mellett 80 járművet vesztett Oroszország a Donyec folyónál, ami komolyan kiverte a biztosítékot még az addig a háborúval egyetértők körében is.

A háború kritikája már az orosz állami televíziót is elérte. Egy politikai vitaműsorban az egyik szakértő élesen bírálta a Kreml politikáját, a háború tagadását és a győzelmi esélyeket a nyugati országok által felfegyverzett, rendkívül motivált ukránokkal szemben.

Mihail Khodarjonok hangsúlyozta, hogy Oroszország „teljes geopolitikai elszigeteltségben” van, majd hozzátette:

In an extremely rare moment of candour on Russian state TV today, defence columnist Mikhail Khodaryonok gave a damning assessment of Russia's war in Ukraine and his country's international isolation. It's fairly long but worth your time so I've added subtitles. pic.twitter.com/0mr7WAgSx6— Francis Scarr (@francis_scarr) May 16, 2022

A napokban tartották a G7-tagállamok németországi csúcstalálkozóját, ahol a fontos megvitatandók – például az Oroszországgal szembeni szankciók bővítése – mellett viccelődni is volt ideje az államfőknek. Élcelődésük tárgya pedig nem más volt, mint az orosz elnök – vette észre az RTL.hu.

Boris Johnson brit és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök azzal viccelődtek, hogy meg kell mutatniuk a mellizmukkal, hogy keményebbek Putyinnál – ebbe idővel Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is bekapcsolódott. A vezetők ezzel természetesen Putyin félmeztelenül lovaglós fotóira utaltak. Ezt persze Putyin sem hagyhatta szó nélkül, egy csütörtöki sajtótájékoztatón újságírói kérdésre azt mondta:

A háborút kirobbantó orosz elnök azt is hozzátette, hogy ahhoz, hogy olyan jól nézzenek ki, mint ő, le kell mondani a káros szenvedélyekről, a túlzott alkoholfogyasztásról, edzeni és sportolni kell. De Boris Johnson egy másik megnyilvánulására is reagált. Az angol miniszterelnök korábban azt mondta, ha Putyin nő lenne, most nem lenne háború. Erre az orosz elnök annyit üzent: négy évtizeddel ezelőtt épp Margaret Thatcher brit miniszterelnök döntött úgy, hogy csapatokat küld a Falkland-szigetekre. Ez pedig szerinte kizárólag a britek birodalmi törekvéseit szolgálta.

Alaptörvény-ellenesnek nyilvánított és megsemmisített néhány törvényi passzust, amelyek megkönnyítették a Balaton-part beépítését – írja a 444.

A lap szerint eddig miniszteri, kormányzati vagy önkormányzati engedéllyel ki lehetett kerülni az amúgy érvényes beépítési korlátozásokat, és

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint rendeletekben nem, legfeljebb törvényekben lehetne ilyen kivételekről határozni. Az Ab kimondta, hogy ebben a formában a szabályozás gyengíti az Alaptörvényben foglalt egészséges környezethez való jog garanciáit.

Ahogyan azt megírtuk, Solymáron már hétfő akadozik a vízellátás, emellett vízkorlátozást is bevezettek: jelenleg közel háromezer embert érint a vízhiány. A Duna Menti Regionális Vízmű közleménye azonban rámutat, hogy nem csak ott rossz a helyzet: több másik településen is korlátozásokat vezettek be.

Ezeken a településeken a teljes körű szociális célú ivóvízellátás biztosítása érdekében arra kérik a lakosokat, hogy törekedjenek az ivóvíz ésszerű felhasználására, korlátozzák az ivóvíz más irányú felhasználását – ide tartozik például a medencetöltés. Kérik továbbá, hogy mellőzzék a locsolást, a kommunális ivóvízellátó rendszerre szerelt automata öntözőberendezéseket kapcsolják ki.

De az önkormányzatokat is arra kérik, szüneteltessék a közterületi locsolást. Ezt elsősorban az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerinti, rendkívüli hőség miatt kérik, hiszen az ilyen időben az ivóvízfogyasztási igény tovább fog növekedni.

A Telex azt írja olvasói visszajelzések alapján, hogy szerda óta Pilisszentlászlón sincs víz, Pest megyén kívül pedig a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Túrkevén is hektikus a vízellátás, a lakosok alig tudnak mosni és tisztálkodni.

A Telex információi szerint a mérőpontok közül Siófoknál a leghűvösebb a magyar tenger vize, ott „csak” 26,2 Celsius-fokra tudott még felmelegedni.

De olyan meleg van, hogy még a Duna is 24-25 fokos: Bajánál 24.7, míg Budapestnél 25,7 fokot mértek. A Tisza pedig 27,7 fokig is fel tudott melegedni Szegednél.