Örökbe adna „nagy magyar vállalatoknak” kastélyokat Lázár János
A most záruló kastélyprogram eredményeként felújított kastélyoknak csak egy részét ajánlanák fel nagy vállalatoknak. Bizonyos ingatlanokat továbbra is az állam működtetne.
A 24.hu írta meg, hogy Lázár János új bejelentést tett a kastélyok hasznosításáról. Tavasszal még leginkább arról volt szó, hogy Lázár János 12 kastély privatizálna, a most nyilvánosságra hozott tervek valamelyest árnyalják ezt a képet.
A Fenékpuszta majorság most befejeződött, 3 milliárdos felújításával lezárult a Nemzeti Kastély- és Várprogram.
Ennek kapcsán fejtette ki a további elképzeléseit a miniszter.
Szerinte az állami kastélyvagyont három részre érdemes bontani.
Az első részbe tartoznának azok az ingatlanok, melyek továbbra is stabilan állami kezelésben maradnak. Ezek a keszthelyi Festetics-kastély és a Fenékpuszta majorság, a nagycenki Széchenyi-kastély, a geszti Tisza-kastély, amit jövő év májusában adnak át, és a fertődi Esterházy-kastély.
A második részt azok a vagyonelemek tennék ki, melyeket egy-egy nemzetközi háttérrel is rendelkező magyar nagyvállalat „örökbe fogadna”. Lázár ennek kapcsán név szerint a MOL-t, a Richtert és az OTP-t említette meg.
A harmadik részt tennék ki azok a kastélyok, melyeket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő hasznosítana a későbbiekben. Ennek pontos tartalmát a miniszter nem fejtette ki.
Az „örökbe fogadásról” viszont elmondta, hogy az örökbefogadónak gondoskodnia kell arról, hogy minden magyar ember hozzáférjen ezekhez az épületekhez, másrészt az örökbefogadó felelőssége, hogy
„nevelgesse ezeket az épületeket, vagyis az eredményéből és a profitból jelentős összegek elköltésére” biztosít a kormány lehetőséget.
A 24.hu emlékeztetett, hogy „Lázár János érdekelt volt a kastélybizniszben. Jelentős bevétellel zárta ugyanis 2019-et az az akkor Lázár János résztulajdonában álló társaság, amely a Hódmezővásárhelyhez tartozó batidai tanyavilágban felépített vadászkastélyt birtokolja. A kastélyt a volt Miniszterelnökséget vezető miniszter és családja földjei veszik körbe.”
A 24.hu írta meg, hogy Lázár János új bejelentést tett a kastélyok hasznosításáról. Tavasszal még leginkább arról volt szó, hogy Lázár János 12 kastély privatizálna, a most nyilvánosságra hozott tervek valamelyest árnyalják ezt a képet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy szerint levadászták a hatvanpusztai zebrákat, a rendőrség elutasította a feljelentést
Az ellenzéki képviselő azt állítja, a nevüket vállaló forrásai szerint az állatok egy részét egyszerűen levadászták. A hatóság szerint azonban az egész csak „feltételezés”, ezért nem is foglalkoznak vele.
Hadházy Ákos független képviselő vasárnap a Facebookon arról írt, hogy a Bicskei Rendőrkapitányság szerinte „rekordgyorsasággal” elutasította a nyomozást a hatvanpusztai zebrák ügyében tett feljelentése nyomán. A képviselő közlése szerint a feljelentést azért tette, mert több, egymástól független forrása is azt jelezte neki, hogy a zebrák már nincsenek Hatvanpusztán.
„Ez még nem lenne bűncselekmény, de többen (nevüket vállalva) azt is jelezték felém, hogy az állatok egy részét egyszerűen levadászták. Ez pedig állatkínzás számítana, ugyanis a zebra nincsen a vadászható állatok között felsorolva a vadászati törvényben”
– írta Hadházy.
A politikus szerint a rendőrségnek legalább annyit kellett volna tennie, hogy ellenőrzi, megvannak-e még az állatok. Hadházy a bejegyzésben a bicskei rendőrséget bírálta, és több korábbi ügyet is felemlegetett:
Hadházy szerint a hatalom „szégyelli ezt az egészet”, amit azzal indokolt, hogy állítása szerint Mészáros Lőrinc biztonsági őrei órákig a helyszínen voltak, hogy megakadályozzák a szafariparkhoz vezető lezárt út megkerülését. Hadházy a poszthoz mellékelte a Bicskei Rendőrkapitányság elutasító határozatáról készült fotót is.
2024 őszén jelentek meg az első sajtóbeszámolók arról, hogy a Mészáros Lőrinchez köthető hatvanpusztai területen egzotikus állatokat, köztük zebrákat tartanak. A Mészáros Csoport később közölte, hogy az állatokat engedéllyel, a jogszabályoknak megfelelően tartják, és azok „mentett állatok”. A cégcsoport hangsúlyozta, hogy vadászat „semilyen körülmények között” nem folyik a területen. A Vál-völgye Vadásztársaság kommunikációja szerint a területen tartott állatok nem vadászati céllal vannak jelen.
A hatályos rendelet szerint a zebra Magyarországon nem szerepel a vadászható fajok listáján, így elejtése állatkínzásnak minősülhet.
Hadházy Ákos független képviselő vasárnap a Facebookon arról írt, hogy a Bicskei Rendőrkapitányság szerinte „rekordgyorsasággal” elutasította a nyomozást a hatvanpusztai zebrák ügyében tett feljelentése nyomán. A képviselő közlése szerint a feljelentést azért tette, mert több, egymástól független forrása is azt jelezte neki, hogy a zebrák már nincsenek Hatvanpusztán.
„Ez még nem lenne bűncselekmény, de többen (nevüket vállalva) azt is jelezték felém, hogy az állatok egy részét egyszerűen levadászták. Ez pedig állatkínzás számítana, ugyanis a zebra nincsen a vadászható állatok között felsorolva a vadászati törvényben”
– írta Hadházy.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Száműzte az európai uniós zászlókat az agrártudományi egyetem területéről a rektor
Gyuricza Csaba rektor a MATE diplomaosztóján jelentette be a döntést, tiltakozásul az Erasmus+ és Horizont programokból való kizárás miatt. Az uniós lobogók helyére magyar zászlók kerülnek.
Eltávolították az uniós zászlókat a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemről (MATE), a lépést Gyuricza Csaba rektor jelentette be az intézmény pénteki diplomaosztóján. Az eseményen Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter is jelen volt – számolt be róla a Hír TV.
A rektor a döntést azzal indokolta, hogy az alapítványi egyetemek hallgatóit és kutatóit még 2023 elején kizárták a Horizont és Erasmus+ programokból.
Gyuricza Csaba hozzátette, bár büszkék arra, hogy Magyarország az unió tagja, és büszkék európaiságukra is, de amíg ez az igazságtalanság fennáll, magyar zászlót tesznek ki az uniós lobogók helyett is.
A rektor arról is beszélt, hogy az előző tanévben a Pannónia program jóvoltából sokkal több hallgatójuk tanult külföldön, mint korábban az Erasmusszal.
Az Európai Bizottság a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiban fennálló összeférhetetlenségi és autonómia-kockázatok miatt döntött a modellváltáson átesett magyar egyetemek új uniós forrásokból, így az Erasmusból való kizárásáról.
Bár a parlament több módosítást is elfogadott a szabályozáson, a Bizottságnak továbbra is fenntartásai vannak az egyetemek függetlenségével kapcsolatban. A döntés miatt hat egyetem pert indított az Európai Unió Bíróságán.
A korlátozás a már futó projekteket nem érinti, és az érintett intézmények konzorciumi tagként továbbra is részt vehetnek nemzetközi együttműködésekben, de új, közvetlen uniós támogatást nem kaphatnak. A kormány a helyzet megoldására elindította a Pannónia ösztöndíjprogramot a hallgatói mobilitás, valamint a HU-RIZONT programot a kutatási együttműködések támogatására.
Eltávolították az uniós zászlókat a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemről (MATE), a lépést Gyuricza Csaba rektor jelentette be az intézmény pénteki diplomaosztóján. Az eseményen Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter is jelen volt – számolt be róla a Hír TV.
A rektor a döntést azzal indokolta, hogy az alapítványi egyetemek hallgatóit és kutatóit még 2023 elején kizárták a Horizont és Erasmus+ programokból.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Cáfolja a polgármester, hogy csődbe ment volna a beköltözőket távol tartó nógrádi falu
A KDNP-s vezetésű Vizslás önkormányzata szombaton egy apróhirdetésben azt közölte, hogy csődeljárás alá kerültek. Sándor József vasárnapi közleményében viszont azt állítja, a község nincs csődben, az önkormányzat működése stabil.
Apróhirdetésben jelentett csődöt, majd órákkal később már cáfolt is a polgármester a szigorú beköltözési rendeletéről hírhedtté vált Vizsláson.
A Népszava írt arról, hogy a Nógrád megyei falu önkormányzata január 31-én a következő szikár közleményt adta fel:
„Vizslás község önkormányzata ezúton értesíti üzleti partnereit, hogy csődeljárás alá került”.
A lap hiába kereste Sándor József polgármestert, aki előbb a rossz vételre hivatkozva nem válaszolt, visszahívást kért, majd az írásban feltett kérdésekre sem reagált.
Nem sokkal a cikk megjelenése után Sándor József a Facebookon cáfolta, hogy a település csődben lenne.
„Vizslás Község nincs csődben. Az önkormányzat működése stabil, a kötelező közszolgáltatások zavartalanul működnek, a munkavállalók bérüket időben megkapják, sőt béremelés is volt nekik, a fejlesztések és közösségi programok folyamatosan zajlanak” – jelentette ki a polgármester. Közölte, hogy
„a nyilvánosságban megjelent félreértelmezések egy több éve fennálló, jogi elszámoláshoz kapcsolódó technikai eljárásból erednek, amely nem érinti az önkormányzat működőképességét és nem jelent fizetésképtelenséget.”
Sándor József közleménye szerint „Vizslás vezetése továbbra is elkötelezett a felelős gazdálkodás, az átláthatóság és a település fejlődése mellett. Vizslás működik. Vizslás fejlődik. Vizslás nincs csődben”.
Az Opten adatai szerint míg 2022-ben a vizslási önkormányzatnak 372 millió forint bevétele volt, amelyből 359 millió állami támogatás, addig tavaly ez a szám a felére zuhant: 195 milliós bevételre jutott 180 millió állami támogatás. A kiadások elvileg nem vihették volna mínuszba a kasszát, hiszen erre 99 milliós keretet irányoztak elő.
Vizslás tavaly ősszel azzal került be a hírekbe, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt színeiben megválasztott polgármester és a szintén KDNP-s tagokból álló testület a települési önazonossági rendeletben extra elvárásokat támasztott az ingatlanvásárlókkal szemben.
A vevőktől erkölcsi bizonyítványt, büntetlen előéletet, legalább középfokú végzettséget és folyamatos munkaviszonyt igazolását kérték volna. Emellett részt kellett volna venniük egy személyes meghallgatáson a képviselő-testület előtt, valamint betelepülési hozzájárulásként be kellett volna fizetniük az ingatlan bruttó vételárának tíz százalékát.
Egy kitétel szerint az ingatlan adásvételekor az önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg. Sándor József korábban arról beszélt, hogy noha van elővásárlási joguk, pénzük nincs erre a célra, így ez a kitétel inkább egyfajta formalitás.
Jelenleg közel harminc olyan település van Magyarországon, ahol csődgondnok felügyeli az önkormányzat gazdálkodását.
„Egyre nehezebb helyzetbe kerülnek az önkormányzatok, főleg azok a kisebb települések, amelyeknek nincsenek adóbevételeik. A működésükre biztosított kormányzati forrás ugyanis az elmúlt öt évben nem emelkedett, miközben az infláció igen” – mondta Dicső László, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének társelnöke a Népszavának. Hozzátette, amikor egy önkormányzat csődöt jelent, csődgondnokot neveznek ki mellé, akinek feladata biztosítani az alapvető közszolgáltatások működését, és akár a képviselő-testület döntésével is szembemehet, ha egy kiadást túlzónak érez.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az elmúlt hetekben egyeztetéseket jelentett be a jelentősebb önkormányzati érdekképviseletekkel és a megyei jogú városok polgármestereivel az önkormányzatok költségvetésének átalakításáról, valamint a szolidaritási hozzájárulás mértékéről és arányairól. A tárca vezetője az érzékelhető változtatást a választások utánra ígérte, amennyiben a Fidesz-kormány marad hatalmon.
Irán terrorcsoportnak minősítette az Európai Unió összes hadseregét, miután az EU a múlt héten terrorszervezetté nyilvánította az Iráni Forradalmi Gárdát. A bejelentést Mohammad Báger Gálibáf, az iráni parlament elnöke, egykori gárdaparancsnok tette meg vasárnap, ezzel tovább mélyítve a politikai feszültséget Irán és Európa között – írta az Euronews.
Az Unió az Iráni Forradalmi Gárdát a tömegtüntetések erőszakos leverésben játszott szerepe miatt minősítette terrorszervezetnek.
Emberi jogi szervezetek szerint 6-7 ezer halálos áldozat lehet, sőt, egyes uniós külügyminiszterek akár harmincezer áldozatról is említést tettek.
Bár a lépésnek a már érvényben lévő szankciók miatt várhatóan kevés azonnali gyakorlati hatása lesz, a politikai üzenete egyértelmű.
Teherán válaszlépése egy 2019-es törvényen alapul, amelyet azután hoztak, hogy az Egyesült Államok Donald Trump elnöksége alatt a világon elsőként minősítette terrorszervezetnek a Forradalmi Gárdát. Azóta Kanada és Ausztrália is terrorszervezetnek, illetve a terrorizmust támogató szervezetnek nyilvánította a szervezetet.
Szajjid Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter „súlyos stratégiai hibának” nevezte az EU döntését. Gálibáf házelnök pedig azzal vádolta Európát, hogy az Egyesült Államok érdekeit szolgálja. „Európa ezekkel az intézkedésekkel a gazdájának, Amerikának akar kedvezni” – mondta Gálibáf az iráni ISNA hírügynökségnek.
A tiltakozás jeleként több iráni képviselő a Forradalmi Gárda egyenruháját viselte, a parlamentben pedig a „Halál Amerikára” és a „Halál Izraelre” jelszavakat skandálták.
A Forradalmi Gárda a rezsim egyik legfontosabb erőszakszervezete, amely kulcsszerepet játszik a belső elnyomásban. A félkatonai szervezet szorosan összefonódott a teokratikus rezsim vezetőivel.
Irán terrorcsoportnak minősítette az Európai Unió összes hadseregét, miután az EU a múlt héten terrorszervezetté nyilvánította az Iráni Forradalmi Gárdát. A bejelentést Mohammad Báger Gálibáf, az iráni parlament elnöke, egykori gárdaparancsnok tette meg vasárnap, ezzel tovább mélyítve a politikai feszültséget Irán és Európa között – írta az Euronews.
Az Unió az Iráni Forradalmi Gárdát a tömegtüntetések erőszakos leverésben játszott szerepe miatt minősítette terrorszervezetnek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
