Orbán Viktor harmadszor is nemet mondott az Ukrajnára vonatkozó közös nyilatkozatra az EU-csúcson, írja a 444.hu. A magyar kormány álláspontja nem változott: már a találkozó előtt világossá tették, mire számíthatnak a tagállamok. Szijjártó Péter külügyminiszter hétfőn jelezte: a miniszterelnök vétózni fog.
A magyar javaslat szerint csak egy rövid utalás szerepelt volna a közös nyilatkozatban, amelyben az azonnali tűzszünetet és az érdemi béketárgyalásokat említették volna meg. Ez azonban nem találkozott a többi tagállam szándékaival.
Mivel nem született egyhangú megállapodás, a maradék 26 tagállam külön dokumentumban fogalmazta meg közös álláspontját. Ebben megerősítették:
pénzügyi és katonai segítséget nyújtanak Ukrajnának, és támogatják az ország uniós csatlakozását is.
Az uniós bővítési folyamat során csak egyhangú döntéssel lehet előrelépni. Ha a magyar kormány a következő, miniszteri szinten zajló egyeztetésen is él a vétó jogával, az Ukrajna EU-tagságát célzó tárgyalásokat is hátráltathatja.
Bár a mostani vétó nem állított meg konkrét döntést, politikai jelzésértéke egyértelmű: a magyar kormány továbbra is elutasító Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban. A folyamat lassítására minden rendelkezésre álló eszközt igyekeznek kihasználni.
Orbán Viktor harmadszor is nemet mondott az Ukrajnára vonatkozó közös nyilatkozatra az EU-csúcson, írja a 444.hu. A magyar kormány álláspontja nem változott: már a találkozó előtt világossá tették, mire számíthatnak a tagállamok. Szijjártó Péter külügyminiszter hétfőn jelezte: a miniszterelnök vétózni fog.
A magyar javaslat szerint csak egy rövid utalás szerepelt volna a közös nyilatkozatban, amelyben az azonnali tűzszünetet és az érdemi béketárgyalásokat említették volna meg. Ez azonban nem találkozott a többi tagállam szándékaival.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hszi Csin-ping legfőbb tábornoka is elbukott, lefejezték a hadsereget Kínában – már több mint ötven vezetőt söpört el a kínai tisztogatás
Eltávolításával a hadsereg legfelsőbb bizottságában már csak Hszi elnök és a tisztogatásokat irányító tábornok maradt. „Ez a lépés példátlan a kínai hadsereg történetében, és a főparancsnokság teljes megsemmisítését jelenti” - mondja a szakértő.
Menesztették a kínai fegyveres erők legmagasabb rangú tábornokát, miután a védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a pártfegyelem és a törvények megsértése miatt nyomozást indítottak ellene. Ez a megfogalmazás Kínában jellemzően a korrupciót takarja. Csang Juhszia
a kínai elnök, Hszi Csin-ping után a második volt a katonai hierarchiában, leváltása azért is meglepő, mert az elnök egyik legközelebbi szövetségeseként tartották számon.
Azt egyelőre nem közölték, pontosan mivel gyanúsítják.
Csang a fegyveres erőkért felelős központi pártbizottság alelnöke volt, de a tisztogatás nem állt meg nála. A védelmi minisztérium bejelentése szerint a bizottság egy másik tagja, Liu Csenli tábornok ellen is eljárás indult. A fegyveres erők legfelsőbb szervének számító bizottságban ezzel mindössze két tag maradt: maga a kínai elnök, valamint a hadseregen belüli tisztogatásokat irányító tábornok – írta a New York Times.
„Ez a lépés példátlan a kínai hadsereg történetében, és a főparancsnokság teljes megsemmisítését jelenti”
– értékelte a helyzetet a lapnak Christopher K. Johnson, a CIA kínai politikai elitet vizsgáló egykori elemzője.
Hszi Csin-ping 2012-es hatalomra kerülése után szisztematikus tisztogatásba kezdett a fegyveres erőknél, egyrészt azért, hogy megszilárdítsa hatalmát, másrészt, hogy felszámolja a hadsereget átszövő korrupciót, ami akadályozta a kínai fegyveres erők modernizálását. A tisztogatások 2023 után újra felerősödtek. A Wall Street Journal számításai szerint az elmúlt két és fél évben több mint ötven magas rangú tisztet és védelmi ipari vezetőt vontak nyomozás alá vagy távolítottak el posztjáról.
Menesztették a kínai fegyveres erők legmagasabb rangú tábornokát, miután a védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a pártfegyelem és a törvények megsértése miatt nyomozást indítottak ellene. Ez a megfogalmazás Kínában jellemzően a korrupciót takarja. Csang Juhszia
a kínai elnök, Hszi Csin-ping után a második volt a katonai hierarchiában, leváltása azért is meglepő, mert az elnök egyik legközelebbi szövetségeseként tartották számon.
Azt egyelőre nem közölték, pontosan mivel gyanúsítják.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hónapok óta küzd egy anya a fia nevéért, miközben Kósa Lajosék szűrőjén 240-ből 232 név elvérzett
Egy édesanya augusztus óta várja a Giora név engedélyezését egy jogszabály-módosítás után. Az Utónév-engedélyezési Bizottság január 26-án dönthet az ő és több száz másik szülő kérelméről.
Augusztus óta küzd egy 52 éves, többszörösen veszélyeztetett várandós édesanya azért, hogy születendő fiának a Giora nevet adhassa, ám a küzdelmét egy kormányzati átszervezés nehezíti, amely gyakorlatilag befagyasztotta az utónév-engedélyezési eljárásokat. A nőnek másfél hónapja van a szülésig, a sorsáról és több mint 240 másik névkérelemről január 26-án ülhet össze az Utónév-engedélyezési Bizottság.
A probléma gyökere, hogy a kormány még tavaly nyáron a kulturális és innovációs miniszter hatáskörébe emelte az utónevek gondozását.
Azóta a döntési folyamat lelassult, a Nyelvtudományi Kutatóközpont szakvéleményt ad ugyan, de a végső szót a miniszter bizottsága mondja ki, a törvény szerint ráadásul nincs meghatározott határidő a döntésre.
Kósa Lajos, az Utónév-engedélyezési Bizottság fideszes elnöke a 24.hu-nak elmondta, hogy a korábban ígért november helyett végül január 26-án üléseznek. Az ülésen Hankó Balázs miniszter is részt vesz, így az ott született döntések véglegesnek tekinthetők, az új utónévkincs pedig várhatóan februárban vagy márciusban jelenik meg a Magyar Közlönyben.
A bizottság elé azonban nem jut el minden kérelem.
A beérkezett több mint 240 javaslatból a Nyelvtudományi Kutatóközpont szakértői mindössze nyolcat küldtek tovább megtárgyalásra.
„Az új javaslatok döntő többsége inkább megmosolyogtató, mintsem komolyan veendő. A neveknek pedig a magyar civilizációs hagyományokhoz kellene kapcsolódniuk” – jelentette ki Kósa, aki szerint a szülők amúgy is „gyönyörű és gazdag utónévkincsből tudnak választani”. A bizottság a statisztikailag senki által nem viselt nevek törléséről is dönteni fog.
Eszter, aki hetedik gyermekét várja, augusztus 21-én nyújtotta be kérelmét. Indoklása szerint a fia több méhen belüli traumát élt túl, ezért olyan nevet szeretne neki adni, ami tükrözi az erejét.
Mivel semmilyen visszajelzést nem kapott, levélben kereste meg Kósa Lajost is. „Ő nem lehet és nem is lesz más, mint Giora, azaz erős, mint a szikla” – írta a politikusnak, akitől nem kapott választ. Végül január 9-én közérdekű adatigénylést nyújtott be a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz, hogy információt kapjon a bizottság működéséről és a kérelmek állapotáról.
Dr. Raátz Judit, a Nyelvtudományi Kutatóközpont korábbi tudományos főmunkatársa szerint egy-két évvel ezelőtt a Giora név még zöld utat kapott volna, a jelenlegi, szigorúbb alapelvek szerint azonban idegen és ritka névalakként már elutasítható.
Felhívta a figyelmet a korábbi rendszer gyorsaságára is. „Arról nem is beszélve, hogy tavaly július 31-e előtt a kérelmezők 30 napon belül kaptak választ a beadványaikra” – mondta. Hozzátette, a jövőben az is bizonytalan, hogy a kérelmezők kapnak-e majd indoklást az elutasításokról. Azoknak, akiknek a kérelmét elutasítják, Raátz Judit szerint egy lehetőségük marad: bírósághoz fordulhatnak.
Augusztus óta küzd egy 52 éves, többszörösen veszélyeztetett várandós édesanya azért, hogy születendő fiának a Giora nevet adhassa, ám a küzdelmét egy kormányzati átszervezés nehezíti, amely gyakorlatilag befagyasztotta az utónév-engedélyezési eljárásokat. A nőnek másfél hónapja van a szülésig, a sorsáról és több mint 240 másik névkérelemről január 26-án ülhet össze az Utónév-engedélyezési Bizottság.
A probléma gyökere, hogy a kormány még tavaly nyáron a kulturális és innovációs miniszter hatáskörébe emelte az utónevek gondozását.
Azóta a döntési folyamat lelassult, a Nyelvtudományi Kutatóközpont szakvéleményt ad ugyan, de a végső szót a miniszter bizottsága mondja ki, a törvény szerint ráadásul nincs meghatározott határidő a döntésre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: elmondta, mit tervez kormányon: nem a hatalom bebetonozására, hanem a rendszer átalakítására kérne kétharmados felhatalmazást
A TISZA elnöke a Válasz Online műsorában vázolta fel kormányzati programját. Magyarék célja az intézményi fékek és ellensúlyok helyreállítása és szigorú működtetése. Kompromisszumos alapon a választási törvényhez is hozzányúlnának.
Magyar Péter nem a hatalom bebetonozására, hanem a rendszer átalakítására kérne kétharmados felhatalmazást. A Tisza Párt elnökének célja az intézményi fékek és ellensúlyok helyreállítása és szigorú működtetése. Arról, hogy mit értene kormányzás alatt, a Válasz Online választási műsorában beszélt, ahol azt is közölte, a pártján belüli esetleges visszaéléseknek a saját közösségük szabna gátat.
„Ne beszéljünk csak Magyar Péterről, itt nagyon erős autonóm emberek vannak, akik nem adnák a nevüket egy vállalhatatlan kormányzáshoz”
– fogalmazott.
A rendszer átalakításának részeként a következő választás előtt kompromisszumos alapon a választási törvényhez is hozzányúlnának. Olyan olcsóbb és arányosabb rendszert képzel el, amely jobban tükrözi a pártok társadalmi támogatottságát. A pártfinanszírozás is átalakulna: az állam a lakossági felajánlások többszörösével egészíthetné ki a pártok kasszáját.
„Aki valódi rendszerváltást akar, nem indul el üzletszerűen, csak az állami kampánytámogatásért”
– jelentette ki Magyar Péter.
A belpolitikai terveket pragmatikus külpolitikai fordulat kísérné.
Magyar Péter nem „barátságokat”, hanem kiszámítható szövetségeket és kompromisszumokat keresne, a kormány Ukrajnáról és Brüsszelről indított „nemzeti petícióját” pedig puszta tematizálási kísérletnek tartja.
Szükségesnek tartja több nagy állami projekt, köztük a szerinte túlárazott Paks II. beruházás és a Budapest–Belgrád vasútvonal újratárgyalását.
Az energiapolitikában
a cél nem az orosz energiahordozók kategorikus elutasítása, hanem a túlzott kitettség csökkentése nukleáris, olaj- és gázfronton. Szerinte a valódi megoldás a több forrásból történő beszerzés, ami alkupozíciót teremt.
Kritikája szerint sok háztartás a rezsicsökkentési limit felett a világpiaci árnál is drágábban fizet, miközben a vállalatok semmilyen kedvezményt nem kapnak. A Tisza Párt ezért energiahatékonysági programokat és „valódi rezsicsökkentést” ígér.
A kormány ezzel szemben Paks II.-t az energiabiztonság felgyorsuló pilléreként mutatja be, a Budapest–Belgrád vasútvonalat pedig stratégiai beruházásnak tekinti. Rezsipolitikájukat azzal védik, hogy a magyar családok európai összevetésben is alacsony árat fizetnek. Ezzel szemben
független elemzések arra mutatnak rá, hogy a limiten túli gázár jóval a piaci felett van, a rezsivédelem pedig jelentős költségvetési terhet ró az államra.
Gazdaságpolitikai téren a legfontosabb, rövid távú cél az uniós források felszabadítása.
Magyar Péter szerint akár 8 ezer milliárd forintot is haza tudnának hozni, amiről még a nyár előtt megállapodnának.
A lépés szerinte kulcsfontosságú a költségvetési egyensúly helyreállításához, a beruházások újraindításához és a gazdaság növekedési pályára állításához. A helyreállítási és kohéziós pénzek lehívásának szoros az ütemezése, amihez több mérföldkő teljesítése és a jogállamisági viták rendezése is szükséges.
Magyar Péter nem a hatalom bebetonozására, hanem a rendszer átalakítására kérne kétharmados felhatalmazást. A Tisza Párt elnökének célja az intézményi fékek és ellensúlyok helyreállítása és szigorú működtetése. Arról, hogy mit értene kormányzás alatt, a Válasz Online választási műsorában beszélt, ahol azt is közölte, a pártján belüli esetleges visszaéléseknek a saját közösségük szabna gátat.
„Ne beszéljünk csak Magyar Péterről, itt nagyon erős autonóm emberek vannak, akik nem adnák a nevüket egy vállalhatatlan kormányzáshoz”
– fogalmazott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor: 2026 biztosan nem a klasszikus, 1994 és 2022 közötti magyar jobb-bal mérkőzés lesz, inkább a lengyel rendszerhez hasonlít
A politológus Orbán Anita személyén keresztül mutatja be az új politikai korszakot. A volt fideszes jelölt felbukkanása mindent átírhat a következő választás előtt.
Török Gábor politológus a Facebookon elemezte a Tisza Párt új szakértőinek hátterét. Szerinte mostanra egyértelművé vált, hogy a párt új arcai sokkal inkább a régi Fideszhez és a hazai jobbközéphez kötődnek, mint a baloldalhoz. Török azt állítja, hogy
bár a Fidesz a klasszikus baloldali-liberális szakértői gárdát próbálja a Tiszához kötni, a párt által bemutatott politikusok és szakértők valójában a régi Fideszhez köthetők.
A politológus példaként hozza fel a szombaton bemutatott Orbán Anitát, majd szó szerint így folytatja:
„A ma bemutatott Orbán Anitát a Fidesz orosz-fordulata előtt mindenki a párthoz (elsősorban Martonyi János volt külügyminiszter köréhez) sorolta, annyira oda tartozott, hogy még parlamenti képviselőjelöltként is indult 2010-ben.”
Török Gábor szerint a fejleményekből az is következik, hogy a következő választás más lesz, mint az eddigiek:
„Tanulságos fejlemény: 2026 biztosan nem a klasszikus, 1994 és 2022 közötti magyar jobb-bal mérkőzés lesz, sokkal inkább fog hasonlítani a lengyel jobboldali kétpártrendszer időszakához, ahol politikai értékvilága alapján két alapvetően jobboldali politikai erő emelkedett ki
(akik persze egymást, hasonlóan hozzánk, »szélsőjobbnak« és »baloldalinak« nevezték).”
A Tisza Párt szombaton jelentette be, hogy Orbán Anita lesz a külügyi és diplomáciai vezetőjük. A Vodafone-tól érkező közgazdász korábban a Külügyminisztérium energiabiztonságért felelős utazó nagykövete volt, a Heti Válasz külpolitikai rovatát vezette, 2008-as könyvében pedig bírálta az orosz imperializmust. Első nyilatkozataiban egy „klasszikusabb”, a hangerőversenyt kerülő diplomáciát vázolt fel, konstruktív uniós viszonyt és átlátható, háttéralkuktól mentes orosz kapcsolatokat ígért.
Török Gábor politológus a Facebookon elemezte a Tisza Párt új szakértőinek hátterét. Szerinte mostanra egyértelművé vált, hogy a párt új arcai sokkal inkább a régi Fideszhez és a hazai jobbközéphez kötődnek, mint a baloldalhoz. Török azt állítja, hogy
bár a Fidesz a klasszikus baloldali-liberális szakértői gárdát próbálja a Tiszához kötni, a párt által bemutatott politikusok és szakértők valójában a régi Fideszhez köthetők.
A politológus példaként hozza fel a szombaton bemutatott Orbán Anitát, majd szó szerint így folytatja:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
