Orbán Viktor harmadszor is nemet mondott az Ukrajnára vonatkozó közös nyilatkozatra az EU-csúcson, írja a 444.hu. A magyar kormány álláspontja nem változott: már a találkozó előtt világossá tették, mire számíthatnak a tagállamok. Szijjártó Péter külügyminiszter hétfőn jelezte: a miniszterelnök vétózni fog.
A magyar javaslat szerint csak egy rövid utalás szerepelt volna a közös nyilatkozatban, amelyben az azonnali tűzszünetet és az érdemi béketárgyalásokat említették volna meg. Ez azonban nem találkozott a többi tagállam szándékaival.
Mivel nem született egyhangú megállapodás, a maradék 26 tagállam külön dokumentumban fogalmazta meg közös álláspontját. Ebben megerősítették:
pénzügyi és katonai segítséget nyújtanak Ukrajnának, és támogatják az ország uniós csatlakozását is.
Az uniós bővítési folyamat során csak egyhangú döntéssel lehet előrelépni. Ha a magyar kormány a következő, miniszteri szinten zajló egyeztetésen is él a vétó jogával, az Ukrajna EU-tagságát célzó tárgyalásokat is hátráltathatja.
Bár a mostani vétó nem állított meg konkrét döntést, politikai jelzésértéke egyértelmű: a magyar kormány továbbra is elutasító Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban. A folyamat lassítására minden rendelkezésre álló eszközt igyekeznek kihasználni.
Orbán Viktor harmadszor is nemet mondott az Ukrajnára vonatkozó közös nyilatkozatra az EU-csúcson, írja a 444.hu. A magyar kormány álláspontja nem változott: már a találkozó előtt világossá tették, mire számíthatnak a tagállamok. Szijjártó Péter külügyminiszter hétfőn jelezte: a miniszterelnök vétózni fog.
A magyar javaslat szerint csak egy rövid utalás szerepelt volna a közös nyilatkozatban, amelyben az azonnali tűzszünetet és az érdemi béketárgyalásokat említették volna meg. Ez azonban nem találkozott a többi tagállam szándékaival.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sulyok Tamás egy német lapnak arról beszélt, hogy a fenyegetések miatt akar a hivatalában maradni
A magyar államfő a Cicero német lapnak adott interjúban beszélt a Magyar Péterrel való konfliktusáról. Elmondása szerint a miniszterelnök nyíltan megfenyegette, hogy a kétharmados többséggel fogja elmozdítani a tisztségéből.
A Cicero német politikatudományi lapnak adott interjút a magyar államfő, amelyben kifejtette, miért nem tett eleget Magyar Péter új miniszterelnök lemondásra felszólító követelésének. Az államfő azzal kezdte, hogy őt esküje az Alaptörvény betartására és betartatására kötelezi, akárcsak a kormányfőt és a képviselőket. Hangsúlyozta, hogy a köztársasági elnök jogköre pontosan meg van határozva. „Az elnöknek Magyarországon nincs végrehajtó hatalma, hanem közjogi feladatai, jogosítványai vannak” – szögezte le. Úgy látja, az elnöki intézmény a fékek és ellensúlyok rendszerének fontos eleme, amely saját politikai agenda nélkül működik.
Elmondása szerint a mandátumot szándékosan alakították úgy a rendszerváltáskor, hogy az átíveljen a kormányzati ciklusokon, ezzel biztosítva az alkotmányos keretek stabilitását a politikai változások közepette is.
„A mandátumát is úgy határozták meg, már a rendszerváltáskor, hogy kormányzati ciklusokon átívelő legyen (5 év, míg a kormányzati ciklus 4 év), hogy a politikai változások ellenére és mellett is képviselni és érvényesíteni tudja az alkotmányos kereteket, így biztosítva, hogy a jogállamiság keretein belül marad az ország irányítása” – fogalmazott.
Az államfő szerint elengedhetetlen az alkotmányos szervek együttműködése, mert ez az államszervezet hatékony és törvényes működésének alapja.
„Ez a kooperáció biztosítja az államhatalmi ágak közötti egyensúlyt, a fékek és ellensúlyok rendszerét” – tette hozzá.
Az államfő kifejtette, hogy alkotmányos kötelessége támogatni a mindenkori, demokratikus felhatalmazással bíró kormányt, amíg az az alkotmányos keretek között működik. „Hagyni kell a kormányt, hogy a saját politikai felelősségére végezze a tevékenységét” – mondta. Szerinte az elnök kizárólag a hatalom önkényes gyakorlásával szemben jelenthet kontrollt. Ezt az együttműködési szándékát jelezte Magyar Péter felé is a választások utáni személyes találkozójukon. Elmondása szerint a miniszterelnök akkor is ismertette a lemondása melletti érveit, ő pedig megígérte, hogy megfontolja azokat.
„A felajánlott együttműködést azonban a kormány láthatóan nem fogadta el”
– állította az interjúban.
Ezután arról beszélt, hogy az Országgyűlés alakuló ülésén, eskütétele után nem sokkal a miniszterelnök személyeskedő hangnemben követelte a távozását. „Magyarország alkotmányos rendjének stabilitása szempontjából azonban ennél is problematikusabb, hogy a miniszterelnök többször és nyíltan kilátásba helyezte, hogy amennyiben nem tennék eleget a tisztségből való távozásomra vonatkozó utasításának, akkor a választások eredményeként kialakult kétharmados parlamenti többség erejével élve, jogalkotási módszerekkel, sőt, az alkotmány módosításával fognak elmozdítani a pozíciómból” – idézte fel az államfő.
Véleménye szerint ezek a lépések a demokratikus alapelveket sértik. „Fenyegetéseken nem alapulhat sem demokrácia, sem jogállam” – jelentette ki.
Az államfő végül azzal zárta gondolatait, hogy éppen a fenyegetések miatt győződött meg arról, hogy a helyén kell maradnia.
„A fenyegetések ellenére, sőt, annál inkább meggyőződésem, hogy egyrészt alkotmányos indok hiányában, másrészt a köztársasági elnöki tisztség méltóságának megőrzése érdekében nincs helye a lemondásomnak”
– mondta. Hozzátette, hogy az Alaptörvényre tett esküje felelősséggel ruházza fel az alkotmányos rend megőrzése iránt.
Az interjút a Sándor-palota is közölte, de a fordítás nem felel meg teljesen az eredeti német szövegnek, vette észre a Telex. Több kérdés hiányzik, a válaszok ott vannak, csak más kérdések alatt, de a kontextushoz illeszkedően, köztük például az alábbi is:
„Az ön hivatali elődje, Novák Katalin megbukott azt követően, hogy 2024 február elején nyilvánosságra került: 2023 áprilisában államfői jogkörében kegyelmet adott egy gyermekotthon helyettes igazgatójának, aki pedofil bűncselekmények ügyében volt érintett, és akit börtönbüntetésre ítéltek.” Sulyok Tamás válasza ott van, de Novák Katalin nevét eltüntették a fordításból.
A Cicero német politikatudományi lapnak adott interjút a magyar államfő, amelyben kifejtette, miért nem tett eleget Magyar Péter új miniszterelnök lemondásra felszólító követelésének. Az államfő azzal kezdte, hogy őt esküje az Alaptörvény betartására és betartatására kötelezi, akárcsak a kormányfőt és a képviselőket. Hangsúlyozta, hogy a köztársasági elnök jogköre pontosan meg van határozva. „Az elnöknek Magyarországon nincs végrehajtó hatalma, hanem közjogi feladatai, jogosítványai vannak” – szögezte le. Úgy látja, az elnöki intézmény a fékek és ellensúlyok rendszerének fontos eleme, amely saját politikai agenda nélkül működik.
Elmondása szerint a mandátumot szándékosan alakították úgy a rendszerváltáskor, hogy az átíveljen a kormányzati ciklusokon, ezzel biztosítva az alkotmányos keretek stabilitását a politikai változások közepette is.
„A mandátumát is úgy határozták meg, már a rendszerváltáskor, hogy kormányzati ciklusokon átívelő legyen (5 év, míg a kormányzati ciklus 4 év), hogy a politikai változások ellenére és mellett is képviselni és érvényesíteni tudja az alkotmányos kereteket, így biztosítva, hogy a jogállamiság keretein belül marad az ország irányítása” – fogalmazott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy Dávid kirúgta Lázár János volt gimnáziumi évfolyamtársát a MÁV szolgáltatócégének éléről
Minisztériumi források szerint azonnali hatállyal menesztették Bada Jánost, a MÁV Szolgáltató Központ vezérigazgatóját. A döntés egy nappal azután született, hogy egy munkavállaló levélben kért vizsgálatot a beszerzések átláthatósága miatt.
Minisztériumi források szerint kedden azonnali hatállyal menesztették Bada Jánost, a MÁV Szolgáltató Központ vezérigazgatóját. A lépés mindössze egy nappal azután történt, hogy a cég egyik munkavállalója levélben fordult Bakos Krisztinához, a MÁV vezérigazgató-helyetteséhez.
A levélíró afelől érdeklődött, folyik-e belső vagy külső vizsgálat a vállalatnál „a munkavállalók körében széles körben ismert és rendszeresen említett visszásságokkal kapcsolatban”.
A munkavállaló példaként hozta fel a beszerzési eljárások átláthatóságával, a személyi összefonódásokkal és egyes kinevezések körülményeivel kapcsolatos aggályokat. Rákérdezett arra is, hogy Vitézy Dávid közlekedési miniszter rendelkezik-e információval ezekről a problémákról.
A Bada János által vezetett MÁV Szolgáltató Központ kulcsszerepet játszik a vasúttársaság működésében, miután Lázár János korábbi miniszter ide helyezte át a teljes MÁV–Volán-csoport beszerzéseit.
A központosítással a cégcsoport valamennyi vállalata itt adja le a rendeléseit, legyen szó mozdonyalkatrészekről, gumiabroncsokról vagy üzemanyagról – írta a 444.hu. Az átszervezés során 700-800 munkavállaló is átkerült a Bada által irányított céghez.
Bada János az előző közlekedési miniszter, Lázár János gimnáziumi évfolyamtársa. Vezérigazgatói kinevezése előtt a Promenád24 című, Lázárhoz szorosan köthető lap tulajdonosa és vezető tisztségviselője volt.
Ez a portál írt lejárató cikket a később öngyilkosságot elkövető hódmezővásárhelyi rendőrkapitányról, és ők hozták nyilvánosságra a Tisza Párt applikációjából kiszivárgott adatokat is. Bada János kinevezése a MÁV-csoport beszerzéseinek élére már akkor komoly vitákat váltott ki.
Vitézy Dávid az elmúlt hetekben több lépést is tett a vasúttársaság helyzetének rendezésére.
Egy pünkösdhétfői, nagy fennakadást okozó kelenföldi mozdonytűz után a miniszter arról beszélt, hogy a feladata most a „szó szerinti tűzoltás”.
Visszakapcsoltatta a korábban leállított, valós idejű utastájékoztató rendszert, és jelezte, hogy a MÁV a járműparkjának elöregedett állapota miatt nehéz nyár elé néz.
A személyi változások már májusban megkezdődtek, amikor a miniszter felmentette a MÁV gazdasági vezérigazgató-helyettesét, jelezve, hogy hozzá kíván nyúlni a vezetői struktúrához. A nyári csúcsforgalom biztosítására a MÁV-nak Ausztriából kell InterCity-kocsikat bérelnie, ami jól mutatja a kapacitáshiány súlyosságát.
Minisztériumi források szerint kedden azonnali hatállyal menesztették Bada Jánost, a MÁV Szolgáltató Központ vezérigazgatóját. A lépés mindössze egy nappal azután történt, hogy a cég egyik munkavállalója levélben fordult Bakos Krisztinához, a MÁV vezérigazgató-helyetteséhez.
A levélíró afelől érdeklődött, folyik-e belső vagy külső vizsgálat a vállalatnál „a munkavállalók körében széles körben ismert és rendszeresen említett visszásságokkal kapcsolatban”.
A munkavállaló példaként hozta fel a beszerzési eljárások átláthatóságával, a személyi összefonódásokkal és egyes kinevezések körülményeivel kapcsolatos aggályokat. Rákérdezett arra is, hogy Vitézy Dávid közlekedési miniszter rendelkezik-e információval ezekről a problémákról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Milliárdok a Fidesz-közeli kampánycégeknél, az egyik 3 ezer forintból csinált 195 milliót
A Magyar Péter lejáratásáról ismert Ellenállás Mozgalom Nonprofit Kft. 2025-ben mindössze 3 ezer forint árbevételt mutatott ki. A cég a beszámolója szerint emellett 2,7 milliárd forint „egyéb bevételt” és 194,7 millió forint nyereséget könyvelt el.
A kormánypárti kampánygépezet körül mozgalmas időszak zajlik: a Digitális Szuverenitás Központ rekordszámokat produkál, miközben elköltözik az óbudai „propagandagyárból”. Az alapítványi pénzcsapok rövid idő alatt több milliárdot öntenek a rendszerbe, és van olyan, lejáratókampányokat intéző nonprofit szervezet, amely pár ezer forintos árbevétel mellett is százmilliós profitot mutat ki.
A Magyar Péterről rendszeresen lejárató anyagokat készítő Nemzeti Ellenállás Mozgalom mögötti cég, az Ellenállás Mozgalom Nonprofit Kft. a 2025-ös évben mindössze háromezer forint értékesítésből származó árbevételt ért el, ami mellett 194,7 millió forintos adózott nyereséget könyvelt el.
A nyereség forrását a beszámolóban szereplő 2,7 milliárd forintnyi „egyéb bevétel” tétel magyarázza.
Nem ez az egyetlen Fidesz-közeli szervezet, amelynél jelentős pénzmozgás látható.
A Digitális Polgári Körök mögött álló Digitális Demokráciafejlesztési Alapítványhoz 2025-ben néhány hónap leforgása alatt több mint 5 és fél milliárd forint bevétel érkezett
– írta meg a 444.hu. Az alapítvány közzétett jelentésében egy 3 milliárd 950 millió forintos tétel is szerepel, mint alapítványi célokkal kapcsolatosan adott támogatás. A szervezet tulajdonában áll az a kft., amely a fideszes narratívát erősítő, kampányeseményként is értelmezhető háborúellenes gyűléseket szervezte a választás előtt.
A Digitális Polgári Kör társalapítója, Partos Bence egy levélben hangsúlyozta a transzparencia fontosságát, amikor bemutatta „a Digitális Polgári Kör 2025. évi transzparencia jelentését, melynek célja, hogy átlátható képet adjunk gazdálkodásunkról, tevékenységünkről és céljainkról”. Levelében a szervezet hitvallásáról úgy fogalmazott: „egy olyan demokratikus Magyarországban hiszünk, amelyben az alulról jövő kezdeményezések alapjaiban képesek formálni a közéleti diskurzust és erősíteni a társadalmi részvételt.”
A kampányok professzionális hátterét biztosító, Dukász Magorhoz és Stibrányi Eszterhez kötődő Digitális Szuverenitás Központ szintén erős évet zárt. A politikai marketinggel foglalkozó cég 2025-ben 4,1 milliárd forintos nettó árbevételt és 1,2 milliárd forintos nyereséget könyvelt el.
A vállalat 70 főt foglalkoztatott, akikre összesen 1,65 milliárd forint bérköltséget számoltak el, ami azt jelenti, hogy az egy főre jutó havi átlagos bérköltség megközelítette a kétmillió forintot.
A cég – a Megafonnal együtt – ugyanakkor elköltözne a Budapest III. kerületében, a Perc utca 8. szám alatti Urban Studios irodaházból, ahol 2022 óta működnek. Bár bérleti szerződésük még egy évig érvényes, már mindkét általuk használt szintre bérlőket keresnek, akik tehermentesíthetik őket a további kifizetések alól.
A kormánypárti kampánygépezet körül mozgalmas időszak zajlik: a Digitális Szuverenitás Központ rekordszámokat produkál, miközben elköltözik az óbudai „propagandagyárból”. Az alapítványi pénzcsapok rövid idő alatt több milliárdot öntenek a rendszerbe, és van olyan, lejáratókampányokat intéző nonprofit szervezet, amely pár ezer forintos árbevétel mellett is százmilliós profitot mutat ki.
A Magyar Péterről rendszeresen lejárató anyagokat készítő Nemzeti Ellenállás Mozgalom mögötti cég, az Ellenállás Mozgalom Nonprofit Kft. a 2025-ös évben mindössze háromezer forint értékesítésből származó árbevételt ért el, ami mellett 194,7 millió forintos adózott nyereséget könyvelt el.
A nyereség forrását a beszámolóban szereplő 2,7 milliárd forintnyi „egyéb bevétel” tétel magyarázza.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hiába nem fizet bért Balásy Gyula cége, mégis 18 új munkatársat keresnek
A Lounge Group egyszerre 18 nyitott pozíciót hirdetett meg, miközben a cégcsoport számláit egy rendőrségi nyomozás miatt zárolták. A vállalat a dolgozók májusi bérét sem tudta kifizetni, a helyzetet pedig a hatósági eljárással indokolták.
A Lounge Group 18 új munkatársat keres, miközben a cég számláit zárolták, és a dolgozók még a májusi bérüket sem kapták meg. A meghirdetett pozíciók között piackutatói, kommunikációs, kreatív és projektmenedzsment feladatkörök is megtalálhatók, de keresnek munkatársat gondnoki és recepciós pozícióra is, junior és senior szinten egyaránt.
A Media1 több olvasója jelezte, hogy hétfőn reggel a LinkedInen is riasztást kaptak a cég állásairól, azok azonban onnan időközben elérhetetlenné váltak. A Lounge weboldalán viszont kedden is elérhetők voltak a pozíciók.
A helyzetet különösen ellentmondásossá teszi, hogy a cég jelenleg nem tud fizetni.
Ahogy már írtunk róla, Balásy Gyula tulajdonos egy belső e-mailben kért bocsánatot a dolgozóktól, amiért a májusi béreket sem tudják kifizetni. A Lounge Group később megerősítette a helyzetet, és a számlák zárolásával indokolta a fizetési nehézségeket.
A cégcsoport azt írta: „A cégcsoport számláinak jogtalan zárolása miatt olyan helyzet alakult ki, amely jelenleg ellehetetleníti a társaságok pénzügyi kötelezettségeinek teljesítését.”
Közlésük szerint a munkavállalók bérét sem tudják teljesíteni, noha a szükséges források a szerződéses állományukban rendelkezésre állnának. A vállalat tájékoztatása szerint rövid időn belül további jogi eljárások, akár felszámolások is indulhatnak.
A cégcsoport pénzügyi gondjai már a múlt héten látványossá váltak, amikor a budapesti Bajnokok Ligája-döntő szervezése került veszélybe.
A Lounge helyett végül az állam ígérte meg, hogy helyt áll az alvállalkozói számlákért. A cég helyzetét rontja, hogy az állami megrendelések elapadása után több piaci ügyfelük is távozott.
Május elején derült ki, hogy a rendőrség hűtlen kezelés és pénzmosás gyanúja miatt nyomoz, és ennek keretében több, a cégeihez köthető számlát zároltak.
A Lounge Group 18 új munkatársat keres, miközben a cég számláit zárolták, és a dolgozók még a májusi bérüket sem kapták meg. A meghirdetett pozíciók között piackutatói, kommunikációs, kreatív és projektmenedzsment feladatkörök is megtalálhatók, de keresnek munkatársat gondnoki és recepciós pozícióra is, junior és senior szinten egyaránt.
A Media1 több olvasója jelezte, hogy hétfőn reggel a LinkedInen is riasztást kaptak a cég állásairól, azok azonban onnan időközben elérhetetlenné váltak. A Lounge weboldalán viszont kedden is elérhetők voltak a pozíciók.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
