Orbán Viktor rendelhette el a Magyar Péter vezette Diákhitel Központ elleni Kehi-ellenőrzést Ujhelyi István szerint
A politikus szerint a hatályos törvények szerint a Kehi éves ellenőrzési terv alapján végzi a vizsgálatait, soron kívüli ellenőrzést akkoriban csak a kormány vagy a miniszterelnök utasítása alapján hajthatott végre.
Ujhelyi István legújabb közleményében arról írt, hogy maga Orbán Viktor miniszterelnök adott utasítást a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak (Kehi) arra, hogy rendkívüli vizsgálatot tartsanak a Diákhitel Központban még 2020-ban.
Az európai parlamenti képviselő szerint ez nem pusztán erkölcsi, de súlyos, akár büntetőjogi kérdéseket is felvethet.
Az egykori igazságügyi miniszter, Varga Judit ex-férje, Magyar Péter a Partizánnak adott interjújában többek között arról beszélt, hogy a jelenlegi hatalom durva eszközökkel akarta megakadályozni 2020-ban, hogy feleségével elváljanak egymástól.
„Behívtak a Karmelita kolostorba, és azt mondták, hogy ha ez és ez fog történni, akkor ezt és ezt választhatom.”
- mondta Magyar Péter az interjúban.
Mivel Magyar az interjúban tett kijelentései szerint nem ment bele a felkínált opciókba, pár nappal később a Kehi be nem jelentett vizsgálatot tartott akkori munkahelyén, a Diákhitel Központban.
"Nem ez lenne az első olyan Kehi-ellenőrzés, amely mögött a szakmaiságon túl direkt politikai szándék sejlik fel"
– írta Ujhelyi István, aki emlékeztetett arra, hogy 2014-ben is tartottak látványos házkutatást, illetve hosszú hónapokon át tartó vizsgálatot a norvég alap pénzeit osztó Ökotárs Alapítványnál.
Később a Társaság a Szabadságjogokért két éves pereskedésének köszönhetően derült ki, hogy
a Kehi-vizsgálatot maga Orbán Viktor miniszterelnök rendelte el a hivatal vezetőjének írt utasításában.
Ujhelyi megjegyezte, hogy a hatályos törvények szerint a Kehi a kormány által jóváhagyott éves ellenőrzési terv alapján végzi a vizsgálatait, soron kívüli ellenőrzést csak a kormány, a miniszterelnök vagy az illetékes miniszter utasítása alapján köteles végrehajtani.
"Az elmúlt napokban számos kormányzati, illetve állami intézmény becsületén esett súlyos folt; a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal hitelessége és megbízhatósága ráadásul kulcsfontosságú egy jogállamban. Minimális elvárás tehát, hogy a Kehi vezetője tisztázza ezt az ügyet és az elhangzott kijelentéseket. Mégpedig soron kívül"
Ujhelyi István legújabb közleményében arról írt, hogy maga Orbán Viktor miniszterelnök adott utasítást a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak (Kehi) arra, hogy rendkívüli vizsgálatot tartsanak a Diákhitel Központban még 2020-ban.
Az európai parlamenti képviselő szerint ez nem pusztán erkölcsi, de súlyos, akár büntetőjogi kérdéseket is felvethet.
Az egykori igazságügyi miniszter, Varga Judit ex-férje, Magyar Péter a Partizánnak adott interjújában többek között arról beszélt, hogy a jelenlegi hatalom durva eszközökkel akarta megakadályozni 2020-ban, hogy feleségével elváljanak egymástól.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A legtöbb hó a Dunántúl déli részén, valamint a Bakonyban és a Dunántúli-középhegység területén hullott, ahol 10–15 centiméteres, helyenként közel 20 centiméteres hótakaró alakult ki
- írja az Időkép.
A portál több fotót is megosztott a hóhelyzetről:
Keletebbre azonban jóval szerényebb volt a helyzet. Bár az esti órákban ott is többfelé havazásba váltott a csapadék, a melegebb talajfelszín miatt a hó nem tudott tartósan megmaradni. A Dunántúl ezzel szemben már egy nappal korábban lehűlt, így ott a frissen érkező hó is könnyen megtapadt, míg keletebbre szinte azonnal elolvadt.
Lassan elhagyja az országot a mediterrán ciklon csapadékrendszere, vasárnap reggel már csak helyenként fordul elő havas eső, hószállingózás.
A legtöbb hó a Dunántúl déli részén, valamint a Bakonyban és a Dunántúli-középhegység területén hullott, ahol 10–15 centiméteres, helyenként közel 20 centiméteres hótakaró alakult ki
- írja az Időkép.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megérkezett az új influenza-variáns, ami sokkal veszélyesebb az eddigi évek vírusaitól
A „subclade K” nevű mutáns már Európában is dominál, és több országban a szokásosnál hetekkel korábban kezdődött meg az influenzaszezon. A szakértők szerint az idei sokkal veszélyesebb az eddigi évek influenzatípusainál.
A hideg idő beköszöntével megérkezett az influenza is, amely megelőzésére már elkezdték gyártani az oltóanyagot. Novemberben az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ közzétett egy gyors kockázatértékelést, amelyben arra figyelmeztetnek, hogy felbukkant és gyorsan terjed az influenza A(H3N2) vírusának egy új, „subclade K” (vagyis K alklád) nevű variánsa, írja a hvg.hu. A szakértők viszont arra figyelmeztetnek, hogy
ez a változat genetikailag eltér attól a törzstől, amely ellen az idei északi féltekés vakcinákat kifejlesztették. Az ügynökség szerint az új alklád már minden kontinensen megjelent, és május és november között világszerte a vizsgált H3N2-esetek harmadát, az Európai Unióban pedig már közel a felét okozta.
Bár a vakcina és a vírus közötti eltérés miatt a szezon a vártnál komolyabb lehet, a legfrissebb gyakorlati adatok szerint az oltás így is jelentős védelmet nyújt. A brit közegészségügyi hatóság első adatai azt mutatják, hogy a védekezés még a K alklád túlsúlya mellett is hatékony. A vakcina a kórházi kezelést igénylő súlyos megbetegedéseket a 2 és 17 év közötti gyerekeknél 70-75, a felnőtteknél pedig 30-40 százalékos eséllyel előzi meg.
„Ezek az eredmények megnyugtató bizonyítékot jelentenek arra, hogy az idei influenzaoltás a K alkláddal kapcsolatos aggodalmak ellenére is fontos védelmet nyújt a gyerekeknek és a felnőtteknek egyaránt”
– mondta a brit közegészségügyi hivatal közleményében Dr. Jamie Lopez Bernal, a hivatal immunizációs szaktanácsadó epidemiológusa.
A szezon több helyen a szokásosnál korábban és intenzívebben indult. Japánban már október elején átlépték az országos járványküszöböt, ami miatt több helyen iskolákat kellett bezárni, az Egyesült Királyságban pedig szintén a vártnál hamarabb kezdett emelkedni az esetszám, és a laboratóriumi mintákban a H3N2 vírus dominál. Az új variáns megjelenése mögött a vakcinagyártás időzítése áll. A tudósok minden év februárjában döntenek arról, hogy a következő északi féltekés szezonra mely vírustörzsek ellen készüljön oltóanyag. A K alklád azonban csak a déli féltekés influenzaszezon vége felé, a döntés és a gyártás megkezdése után kezdett elterjedni – számolt be róla a Gizmodo.
Szakértők szerint a helyzetet komolyan kell venni. „Most nincs itt az ideje, hogy ‘vakon repüljünk’ a légúti vírusok szezonjába” – nyilatkozta a CIDRAP egészségügyi szaklapnak Dr. Danuta Skowronski, a British Columbia Járványügyi Központjának vezetője. Más kutatók is arra figyelmeztetnek, hogy bár a védelem nem lesz százszázalékos, az oltás továbbra is kulcsfontosságú. „Nem arra számítunk, hogy a vakcina védelme teljesen eltűnik, de ha ez a vírus uralja a szezont, némi visszaesés várható” – közölte Dr. Richard Webby, a St. Jude Gyermekkutató Kórház szakértője.
A brit adatok szerint
a jelenleg keringő H3N2 variánsok nem mutatnak rezisztenciát az olyan vírusellenes szerekkel szemben, mint az oseltamivir vagy a zanamivir, így a betegség kezelésére továbbra is hatékony eszközök állnak rendelkezésre.
Az oltás felvételével pedig még mindig nem késtünk el. „Még nem késő. Menjenek, és vegyék fel az influenzaoltást!” – hangsúlyozta Dr. Adam Lauring, a Michigani Egyetem Orvosi Karának infektológiai igazgatója.
A hideg idő beköszöntével megérkezett az influenza is, amely megelőzésére már elkezdték gyártani az oltóanyagot. Novemberben az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ közzétett egy gyors kockázatértékelést, amelyben arra figyelmeztetnek, hogy felbukkant és gyorsan terjed az influenza A(H3N2) vírusának egy új, „subclade K” (vagyis K alklád) nevű variánsa, írja a hvg.hu. A szakértők viszont arra figyelmeztetnek, hogy
ez a változat genetikailag eltér attól a törzstől, amely ellen az idei északi féltekés vakcinákat kifejlesztették. Az ügynökség szerint az új alklád már minden kontinensen megjelent, és május és november között világszerte a vizsgált H3N2-esetek harmadát, az Európai Unióban pedig már közel a felét okozta.
Bár a vakcina és a vírus közötti eltérés miatt a szezon a vártnál komolyabb lehet, a legfrissebb gyakorlati adatok szerint az oltás így is jelentős védelmet nyújt. A brit közegészségügyi hatóság első adatai azt mutatják, hogy a védekezés még a K alklád túlsúlya mellett is hatékony. A vakcina a kórházi kezelést igénylő súlyos megbetegedéseket a 2 és 17 év közötti gyerekeknél 70-75, a felnőtteknél pedig 30-40 százalékos eséllyel előzi meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Négy éven át elfelejtette beszedni a bérleti díjat a Halászbástya Étteremtől az önkormányzat, közel 400 millió forintról van szó
A koronavírus-járvány miatti mentesség után egyszerűen nem indították újra a számlázást. A kerület korábbi polgármestere azt állítja, ő is csak idén októberben értesült az ügyről, és nem tudja, ki lehet a felelős.
Arra a közel 400 millió forintos kérdésre keresi a választ a Budavári Önkormányzat, hogy miként fordulhatott elő, hogy a Halászbástya Étteremnek négy éven át egyetlen számlát sem küldtek a bérleti díjról, írja a Telex. Az ügy teljes feltárására a képviselő-testület november 20-án, rendkívüli ülésen szavazta meg egy ideiglenes vizsgálóbizottság felállítását. A négy képviselőnek jövő március végéig kell jelentést készítenie arról, miért és kinek a hibájából maradt el a számlázás, és szükség esetén büntetőfeljelentést is előkészíthetnek.
A vizsgálat középpontjában a Halászbástya északi, Hilton mögötti 1832 négyzetméteres területét bérlő Magyar Halászbástya Kft. áll.
A cégnek a felhalmozódott 393 millió forintos tartozását egy októberi megállapodás értelmében két éven belül kell törlesztenie.
A probléma gyökere 2021-ig nyúlik vissza, amikor a koronavírus-járvány miatt egy kormányrendelet alapján az étterem február és június között mentességet kapott a bérleti díj fizetése alól.
A mentesség június 30-án lejárt, ám az önkormányzatnál a számlázás valamiért „nem folytatódott”, így a cég éveken át nem fizetett a terület használatáért.
A mulasztásra a tavalyi önkormányzati választás utáni átvilágítások során derült fény. V. Naszályi Márta, a kerület előző polgármestere azt állította, ő is csak idén októberben értesült az ügyről, és nem tudja, ki lehet a felelős.
A Halászbástya hasznosítása és az abból származó bevételek régóta forró téma a Várban. Januárban az új, fideszes vezetésű önkormányzat egy napra le is kordonoztatta a műemlék alsóbb szintjeit, hogy ott is belépőt szedhessenek. Az akció egy nap alatt egymillió forint pluszbevételt hozott, de a közfelháborodás és a kivitelezés minősége miatt Böröcz László polgármester gyorsan visszakozott. „A kivitelezés nem volt megfelelő, ezért a kordon elbontásáról intézkedtem, ami azóta meg is történt” – mondta akkor Böröcz. Karácsony Gergely főpolgármester az eljárást „abszurdnak és méltatlannak” nevezte.
Arra a közel 400 millió forintos kérdésre keresi a választ a Budavári Önkormányzat, hogy miként fordulhatott elő, hogy a Halászbástya Étteremnek négy éven át egyetlen számlát sem küldtek a bérleti díjról, írja a Telex. Az ügy teljes feltárására a képviselő-testület november 20-án, rendkívüli ülésen szavazta meg egy ideiglenes vizsgálóbizottság felállítását. A négy képviselőnek jövő március végéig kell jelentést készítenie arról, miért és kinek a hibájából maradt el a számlázás, és szükség esetén büntetőfeljelentést is előkészíthetnek.
A vizsgálat középpontjában a Halászbástya északi, Hilton mögötti 1832 négyzetméteres területét bérlő Magyar Halászbástya Kft. áll.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A tél óta tartó aszály komoly kihívás elé állította a haltermelőket, akik ennek ellenére összességében közepes évet zárnak. A termelők nem terveznek áremelést, így ha a kereskedelmi láncok a tavalyi árrést alkalmazzák, a családok idén is a tavalyi árszinten juthatnak hozzá az ünnepi halhoz. A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet tájékoztató jellegű irányárai szerint
az élő ponty kilogrammonként 2000–2500 forintba, a pontyszelet 3500–4500 forintba kerülhet. Az afrikai harcsa filéjét 4500–5500 forintért, a szürke harcsáét 7000–9000 forintért, míg a busaszeletet 1500–2000 forintért lehet majd megvásárolni.
Egy november eleji piaci körkép szerint a fővárosi Lehel piacon az élő ponty kilója 2350, a pontyszeleté 4200, az afrikai harcsa filéjé pedig 4500 forint volt. Ugyanekkor egy budaörsi Auchan áruházban az élő ponty 1899, a pontyszelet 4499, az afrikai harcsa filéje pedig 4299 forintba került. A lehalászás a következő hetekben folyamatos lesz, így már december első napjaitól meg lehet vásárolni a karácsonyi halat. A szakemberek szerint a néhány hetes fagyasztás nem ront a hal minőségén, így nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni a beszerzést.
Az éves hazai halfogyasztás 35-40 százaléka karácsonyra koncentrálódik, a magyar termelők pedig pontyból, harcsából és busából is képesek fedezni a hazai keresletet.
Noha nyár végéig az időjárás komoly kihívás elé állította az ágazatot – az aszály miatt például a dunántúli völgyzárógátas tómedrek 15-20 százalékát nem tudták vízzel feltölteni –, a meleg ősz kedvezett a termelőknek.
„A magasabb hőmérsékletet tartó vízben a pontyok a szokásosnál hetekkel tovább táplálkoztak, így nagyobbra nőttek, egy háromkilós példány pedig a konyhában jóval értékesebb alapanyag, mint két másfélkilós”
– magyarázta Dr. Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnökségi tagja. A szakember egy novemberi évértékelőn ugyanakkor hozzátette: „nem egy sikeres évünk van” – mondta az Agroinformnak.
A hazai halfogyasztás évi 6,5-7 kilogramm fejenként, ami kevesebb mint harmada az Európai Unió átlagának. Ennek a mennyiségnek ráadásul mindössze negyedét termelik itthoni tavakban, a többi külföldről származó, jobbára tengeri import hal.
Magyarországon a mintegy 26 ezer hektárnyi vízterület közel háromnegyedén pontyot termelnek. Úgy tudni, a ponty egyeduralkodó szerepét csökkenteni kellene a ragadozó halak, például a szürke harcsa, a csuka vagy a süllő javára.
Ennek gátat szab a klímaváltozás: a túlzottan felmelegedő tavakban kevesebb az oldott oxigén, a süllő oxigénigénye pedig négyszer akkora, mint a pontyé.
A termelők versenyképességét rontja, hogy míg Magyarországon az ökológiai károk után járó kompenzáció mértéke hektáronként 100 euró (a november 21-i MNB-árfolyamon körülbelül 38 400 forint), a környező országokban ez a támogatás messze meghaladja a hazai szintet. Ez komoly versenyhátrányt jelent az exportpiacokon. Bár a takarmány, a munkaerő és az üzemanyagok is drágulnak, a haltermelők kénytelenek a tavalyi áron szállítani. Ennek következtében az ágazat eddig is alacsony, 4-5 százalék körüli jövedelmezősége idén 2-3 százalékra csökkenhet.
A tél óta tartó aszály komoly kihívás elé állította a haltermelőket, akik ennek ellenére összességében közepes évet zárnak. A termelők nem terveznek áremelést, így ha a kereskedelmi láncok a tavalyi árrést alkalmazzák, a családok idén is a tavalyi árszinten juthatnak hozzá az ünnepi halhoz. A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet tájékoztató jellegű irányárai szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
