Orbán Viktor öccse a fegyverkereskedelmet sikeresen keresztezte a Norbi Update termékekkel

Donald Tusk lengyel miniszterelnök egy új európai biztonsági formátum kialakításáról beszélt, amelyben Törökország szorosabb bevonására is törekednének. A politikus szerint diplomáciai offenzívára van szükség, hogy Európa biztonságát megerősítsék. Emellett bejelentette, hogy a lengyel kormány tervezi az alapvető katonai kiképzés bevezetését minden felnőtt férfi számára.

Tusk a szokásos diplomáciai nyelvezetet félretéve éles kritikát fogalmazott meg Orbán Viktorral szemben, aki az Európai Tanács tegnap esti ülésén nem volt hajlandó aláírni az Ukrajnával kapcsolatos megállapodást.

A lengyel miniszterelnök szerint Oroszország arra törekszik, hogy „az európai érdekek árulóit vagy hasznos idiótákat” használja fel a nyugati országok közötti megosztottság előidézésére.

– mondta Tusk az újságíróknak.

Tusk, aki maga is történész, egy történelmi példával is érzékeltette mondanivalóját. A görög Ephialtész árulására utalt, aki Kr. e. 480-ban a thermopülai csatában a perzsáknak szolgáltatta ki honfitársait.

„Végül mind azok megvetették, akik felbérelték, mind pedig azok, akiket elárult” – mondta a lengyel miniszterelnök.

(The Guardian)

Magyarországon megjelent a ragadós száj- és körömfájás betegség, a vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma azonosította Győr-Moson-Sopron vármegyében egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen - jelentette be Pásztor Szabolcs országos főállatorvos. A telepen, ahol mintegy 1400 szarvasmarha található, március 3-án jelentkeztek a ragadós száj- és körömfájás betegség tünetei. A beteg állatokon magas lázat, levertséget tapasztaltak, a szájban és lábvégeken jellegzetes hólyagos elváltozások voltak. A helyi állategészségügyi hatóság a telepet azonnali intézkedésként zárlat alá helyezte, a létesítmény körül pedig elrendelte a korlátozó intézkedéseket. Pásztor Szabolcs elmondta, ez a betegség utoljára 1973-ban fordult elő Magyarországon - írta az MTI. A betegség rendkívül ragályos, a szarvasmarhák mellett minden párosujjú patás állat fogékony, így a sertések, juhok, kecskék, bivalyok és egyéb állatok. Emberre nem veszélyes, ugyanakkor az állatállományokban rendkívül súlyos gazdasági károkkal jár. A fertőző állatokat nem lehet kezelni, ha egy gazdaságban egy állat is megbetegszik, akkor a összes párosujjú patás állatot fel kell számolni.

A győri állatkert a közösségi oldalán írt meg, hogy bezárnak. Az állatkert állatorvosa, dr. Bagó Bálint egy rövid videóban elmagyarázta, hogy miért volt szükség a drasztikus intézkedésre.

A bejegyzésük szerint

"Az állatkertünkben rengeteg, a betegségre fogékony állatot tartunk. Közülük több faj, mint a törpevíziló, vagy az alföldi anoa természetben kihalás szélén álló fajok, illetve európai tenyészprogram keretében vannak nálunk, mint a zsiráf és az afrikai elefánt. Ezért sajnálattal közöljük, hogy a hatóság határozata és lakóink biztonsága érdekében az állatkert a zárlat hatósági feloldásáig zárva tart.

VIDEÓ: A Győri Állatkert állatorvosa

Donald Trump amerikai elnök azt fontolgatja, hogy

– írja a brit The Telegraph.

Az Egyesült Államok jelenleg mintegy 35 ezer aktív katonát állomásoztat Németországban. Trump többször is hangsúlyozta, hogy véleménye szerint Európának nagyobb szerepet kellene vállalnia saját védelmében. Egy, a Fehér Házhoz közel álló forrás szerint az elnök egyre elégedetlenebb azzal, hogy Európa szerinte a háborút szorgalmazza. „Trump dühös, mert úgy látja, hogy Európa háborúba akarja sodorni magát” – mondta a forrás.

A The Telegraph úgy tudja,

Brian Hughes, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági szóvivője a kérdéssel kapcsolatban azt mondta: „Bár egyelőre nincs konkrét bejelentés, az amerikai hadsereg mindig mérlegeli a csapatok átcsoportosítását a világ különböző pontjain, hogy a legjobban kezelje az érdekeinket fenyegető aktuális veszélyeket.”

Trump korábban már hozott hasonló döntéseket. Első elnöki ciklusa alatt mintegy 12 ezer katonát vont ki Németországból, azonban ezt a lépést Joe Biden később leállította. Jelenleg mintegy 160 ezer amerikai katona teljesít szolgálatot az ország határain kívül, közülük a legtöbben Németországban állomásoznak.

A The Telegraph információi szerint Trump elképzelése része annak a tervnek, hogy a NATO-kötelezettségvállalásokat úgy alakítsák át, hogy azok a magasabb védelmi kiadásokkal rendelkező tagországokat részesítsék előnyben. Az elnök többször bírálta a NATO-tagállamokat, mert szerinte nem teljesítik a GDP-arányos védelmi kiadási célokat, és ezzel aránytalan terhet rónak az Egyesült Államokra. „Amikor először találkoztam a NATO-val, észrevettem, hogy egyes országok egyáltalán nem fizetnek. Azt mondtam, várok a második találkozóig” – mondta Trump az Ovális Irodában. – „És akkor világossá tettem: ha nem fizetnek, mi nem fogjuk őket megvédeni.”

A The Telegraph szerint Trump döntése összefügghet azzal, hogy Magyarország a csütörtöki brüsszeli EU-csúcson megvétózta az Ukrajna támogatásának megerősítésére vonatkozó kötelezettségvállalást, amelyet az összes többi uniós tagállam jóváhagyott. Orbán Viktor korábban többször is ellenezte az Oroszország elleni uniós szankciókat, és gyakran hangoztatta, hogy a konfliktus ügyében eltérő álláspontot képvisel.

A lap szerint az amerikai kormány már hosszabb ideje fontolgatja csapatainak európai jelenlétének újragondolását. A müncheni biztonsági konferencia előtt Christoph Heusgen, a rendezvény vezetője arról beszélt: „Az Egyesült Államok valószínűleg be fogja jelenteni, hogy jelentős számban vonja ki katonáit Európából.”

A The Telegraph megjegyzi, hogy a republikánus JD Vance is felvetette a németországi amerikai jelenlét csökkentését. A politikus szerint az amerikai adófizetők nem fogják elfogadni, hogy az ország katonái olyan helyen állomásozzanak, ahol szerinte korlátozzák a szólásszabadságot. „Több ezer amerikai katona van Németországban. Ön szerint az amerikai adófizetők ezt támogatni fogják, ha valakit Németországban bebörtönöznek egy sértő tweet miatt? Természetesen nem” – mondta Vance a Konzervatív Politikai Akciókonferencián (CPAC).

Az amerikai elnök tervei szerint az Egyesült Államok európai katonai kontingensét 20 százalékkal csökkentené, miközben pénzügyi hozzájárulást kérne a maradó csapatok fenntartásához.

Európai vezetők egyre jobban aggódnak, hogy Trump gyengíteni fogja az Egyesült Államok elkötelezettségét a kontinens biztonsága iránt. Brüsszelben ezért rendkívüli egyeztetéseket tartottak arról, hogy hogyan erősíthetnék meg saját védelmi képességeiket.

Forrás: Blikk, Telegraph

Željko Komšić, Bosznia-Hercegovina államelnökségének tagja hivatalos levélben fordult az Európai Tanács elnökéhez, Antonio Costához, amelyben a magyar EUFOR-kontingens kivonását kérte. Indoklásában hangsúlyozta, hogy Bosznia-Hercegovina továbbra is az Európai Unió teljes jogú tagsága felé halad, és háláját fejezte ki az uniós intézmények támogatásáért.

kivéve Horvátország erőit, amelyek a daytoni békeszerződés értelmében nem állomásozhatnak az ország területén. A politikus kérte az ügy megvitatását az EU Politikai és Biztonsági Bizottságával, az EU Katonai Bizottságával, valamint Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikai főképviselővel és Luigi Soreca boszniai EU-delegációvezetővel.

Komšić indoklásában kiemelte, hogy

Az elmúlt időszakban feszültség alakult ki Magyarország és Bosznia-Hercegovina között. A magyar kormány támogatja Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság vezetőjét, aki nemrég függetlenítette a banja lukai igazságszolgáltatást a bosnyák államtól. Komšić szerint különösen aggasztó, hogy „ez a támogatás éppen akkor nyilvánul meg, amikor Dodik ellen bírósági eljárás zajlik Bosznia-Hercegovinában.”

– figyelmeztetett Komšić. Hangsúlyozta, hogy az EUFOR–Althea missziónak teljesen semlegesnek kell maradnia, és kizárólag a mandátuma keretein belül kell működnie.

A magyar kormány egyik tisztségviselője, Magyar Levente hétfőn Banja Lukában nyíltan támogatásáról biztosította Milorad Dodikot, és olyan kijelentéseket tett, amelyeket Szarajevóban Bosznia-Hercegovina belügyeibe való közvetlen beavatkozásként értékeltek. Magyar Levente szerint „politikai boszorkányüldözés” zajlik Dodik ellen, és azt állította, hogy a Nyugat Bosznia-Hercegovinát „saját tartományaként” kezeli.

Emellett a Terrorelhárítási Központ (TEK) csapatai is megjelentek a szerbek lakta területen egy hivatalos gyakorlatra. Egyes értesülések szerint a TEK jelenléte összefüggésbe hozható azzal a forgatókönyvvel, hogy szükség esetén kimenekítsék Dodikot, ha a bosnyák bíróság elítéli.

A szarajevói média szerint Komšić különösen aggasztónak nevezte Magyar Levente azon kijelentését, miszerint Magyarország be fog avatkozni a boszniai eseményekbe, ha bármilyen konfliktusra kerülne sor. Ez a kijelentés éles bírálatokat váltott ki a szarajevói politikai körökben.

Nyitókép: illusztráció: Orbán Viktor miniszterelnök és Milorad Dodik

Forrás: 24.hu, Balk.hu