Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője szerint nem érdemes közvélemény-kutatási adatok alapján számonkérni Orbán Viktor miniszterelnököt a Hont Andrásnak adott csütörtöki interjúja miatt. A szakember úgy fogalmazott:
„komolytalan azok részleteit számonkérni a miniszterelnökön vagy a Nézőponttal szembeni kritikaként kezelni”.
Orbán az interjúban arról beszélt, hogy 2021 őszén az ellenzéki összefogás pártszinten és miniszterelnök-jelölti szinten is vezetett a Fidesz előtt. Ezzel szemben a kormány számára dolgozó Nézőpont Intézet és a Századvég mérései akkor a Fidesz-KDNP előnyét mutatták: a Nézőpont 14, a Századvég 6 százalékpontos különbséget mért az ellenzéki összefogással szemben.
Mráz szerint az interjú szövegkörnyezete alapján „a miniszterelnök a 2022-es Fidesz-győzelem nagy teljesítményét érzékeltetendő” fogalmazott így. Úgy véli, érthető, ha Orbán Viktor utólag is büszke a Fidesz-lista 18,3 százalékpontos előnyére. Hozzátette: a miniszterelnök arra akarta felhívni a figyelmet, hogy
„akkor, a baloldali közvélemény-kutatások által sugallt kép ellenére is, milyen nagy győzelmet aratott pártja”.
A Nézőpont vezetője a Telex kérdésére arról is beszélt, hogy szerinte Orbán szavai „akkor nyerik el teljes értelmüket, ha hozzájuk teszünk egy konkrét kutatóintézetet, például azt, hogy a »Medián szerint«”. Mint írta, a Medián 2021 októberében az összefogás 3 százalékos előnyét mérte Márki-Zay Péter indulása esetén, míg 2022 március végén már a Fidesz 10 százalékos előnyét jelezte, amelynek közel duplája lett a választási eredmény.
Mráz Ágoston Sámuel zárásként úgy fogalmazott:
„a választási eredmény tükrében különösen büszkék vagyunk arra, hogy a baloldali kritikacunami ellenére is kitartottunk akkor is az általunk készített, megbízható kutatási adataink mellett”.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője szerint nem érdemes közvélemény-kutatási adatok alapján számonkérni Orbán Viktor miniszterelnököt a Hont Andrásnak adott csütörtöki interjúja miatt. A szakember úgy fogalmazott:
„komolytalan azok részleteit számonkérni a miniszterelnökön vagy a Nézőponttal szembeni kritikaként kezelni”.
Orbán az interjúban arról beszélt, hogy 2021 őszén az ellenzéki összefogás pártszinten és miniszterelnök-jelölti szinten is vezetett a Fidesz előtt. Ezzel szemben a kormány számára dolgozó Nézőpont Intézet és a Századvég mérései akkor a Fidesz-KDNP előnyét mutatták: a Nézőpont 14, a Századvég 6 százalékpontos különbséget mért az ellenzéki összefogással szemben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kocsis Máté szerint a Telex, a 444 és a Partizán is érintettje lehet a készülő „átláthatósági” törvénynek. Ezt még és a jogszabály elfogadása előtt mondta a frakcióvezető. Azt is hozzátette, hogy a portál munkatársait nem hívják meg a rendezvényeikre,
és most sem szívesen látott vendégként tekintenek rájuk.
A Telex stábja ott volt a Fidesz-frakció sajtótájékoztatóján, ahol Kocsis nem volt hajlandó válaszolni Simor Dániel kérdésére. Egy videó is készült az eseményről, ebben hangzik el, hogy a frakcióvezető már megelőlegezte, kik kerülhetnek a hivatal célkeresztjébe.
A tájékoztatón Kocsis beszélt arról is, hogy Ceber Roland milyen körülmények között találkozott Magyar Leventével. Magyar Levente korábban azt nyilatkozta, hogy egy meg nem nevezett ellenzéki képviselő hozta össze a találkozót. Azt mondta, csak utólag szóltak neki a nemzetbiztonsági szolgálatok, hogy Ceber ukrán hírszerző.
Kocsis Máté viszont másként mesélte el az eseményeket. A frakcióvezető szerint Ceber kezdeményezte a találkozót Szijjártó Péterrel, aki végül Magyar Leventét küldte maga helyett. Kocsis úgy fogalmazott: ha Magyar Levente verzióját fogadjuk el, akkor a titokzatos ellenzéki képviselő nem más, mint Szijjártó Péter.
A Ceber Rolandról és Magyar Leventéről készült közös fotót korábban Magyar Péter hozta nyilvánosságra. Ezt azután tette, hogy a Magyar Nemzet egy másik, Ceberrel készült képpel próbálta azt bizonyítani, hogy Magyar Péter kapcsolatban áll az ukrán hírszerzéssel.
Kocsis Máté szerint a Telex, a 444 és a Partizán is érintettje lehet a készülő „átláthatósági” törvénynek. Ezt még és a jogszabály elfogadása előtt mondta a frakcióvezető. Azt is hozzátette, hogy a portál munkatársait nem hívják meg a rendezvényeikre,
és most sem szívesen látott vendégként tekintenek rájuk.
A Telex stábja ott volt a Fidesz-frakció sajtótájékoztatóján, ahol Kocsis nem volt hajlandó válaszolni Simor Dániel kérdésére. Egy videó is készült az eseményről, ebben hangzik el, hogy a frakcióvezető már megelőlegezte, kik kerülhetnek a hivatal célkeresztjébe.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lezárták a Szabadság hidat a Hadházy Ákossal tüntető tömeg előtt
Hadházy Ákos a Fővám térre hívta az embereket, de a rendőrök a Szabadság hidat lezárták előttük. A tömeg végül füstgyertyák között, kerülővel indult a Sánc utcához.
Kedd délután öt órára szervezett tüntetést Hadházy Ákos a Fővám térre, ahol a Telex helyszíni beszámolója szerint pár száz ember gyűlt össze.
A tüntetést eredetileg a Ferenciek terére tervezték, de a rendőrség nem engedélyezte azt, a könyvhét standjaira és a Türk Tanács budapesti ülésére hivatkoztak. Ezért választották a Fővám teret. Hadházy békés, de határozott demonstrációt ígért.
A tüntetésen felszólalt többek között Para-Kovács Imre író-publicista és Szalay Kriszta színész is. A felszólalók arról beszéltek, hogy Orbán Viktor „elárulta a kárpátaljai diaszpórát, az erdélyi magyarokat”, valamint a tüntetők kitartásának fontosságát hangsúlyozták.
Hadházy azt mondta, hatalmas eredménynek tartja, hogy olyan ismert emberek és celebek is „felébredtek”, akik eddig távol tartották magukat a politikától, de neveket nem említett. Kijelentette azt is: „Be akarjuk mutatni, hogy bár nem vagyunk itt több millióan, több millió ember nevében vagyunk itt.”
Ezután Hadházy a Szuverenitásvédelmi Hivatal Sánc utcai épületéhez akarta vezetni a tömeget, ahol egy flashmob alakult ki.
A Szabadság hídon szerettek volna átkelni, de a rendőrök lezárták előttük a hidat két keresztbeállított rendőrkisbusszal.
Hadházy erre azt mondta: „az elégedetlen rendőrök tiltakoznak a körülmények miatt, és lezárták a hidat, békésen megvárjuk, mit döntenek.”
A tüntetők a hídon kántálták, hogy „nem hagyjuk abba”, miközben zúgott a „mocskos Fidesz”. Hadházy végül úgy döntött, hogy megfordítja a füstgyertyázó tömeget, és kerülőúton indulnak el a Sánc utcába. Ekkor a tömeg azt skandálta: „Orbán Viktor, a kurva anyád.”
Hadházy a lezárással kapcsolatban azt mondta: „Ha elegen vagyunk, a rendőrségnek le kell zárnia a híd felé vezető utat.” Szerinte „szükség van bizonyos határok átlépésére”, és ezért kell lezárni a hidakat, nem azért, hogy az autósokkal kiszúrjanak.
Kedd délután öt órára szervezett tüntetést Hadházy Ákos a Fővám térre, ahol a Telex helyszíni beszámolója szerint pár száz ember gyűlt össze.
A tüntetést eredetileg a Ferenciek terére tervezték, de a rendőrség nem engedélyezte azt, a könyvhét standjaira és a Türk Tanács budapesti ülésére hivatkoztak. Ezért választották a Fővám teret. Hadházy békés, de határozott demonstrációt ígért.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy Dávid határozati javaslatot nyújt be az „átláthatósági” törvény ellen a Fővárosi Közgyűlésben
A Podmaniczky Mozgalom képviselője szerint a szuverenitásunk védelmének egyik legfontosabb eszköze épp a sokszínű közélet, a plurális sajtó és az erős civil szektor.
Vitézy Dávid is csatlakozott azok sorához, akik – a maguk eszközeivel – tiltakoznak az „átláthatósági” törvény ellen, ami ellehetetlenítheti a külföldi pénzzel is gazdálkodó civil szervezetek és sajtó-médiatermékek működését.
A Podmaniczky Mozgalom képviselője határozati javaslatot nyújt be a jövő heti Fővárosi Közgyűlésre. Azt szeretné, hogy a testület álljon ki a sajtó- és véleményszabadság mellett. A közösségi oldalán azt írta:
„Épp azért, mert a szuverenitásunk védelmének egyik legfontosabb eszköze a sokszínű közélet, a plurális sajtó és az erős civil szektor, hiszen a sajtó- és véleményszabadság egyben önvédelmi eszköz is”.
A határozati javaslatban szerepel, hogy minél sokszínűbb a nyilvánosság, annál jobban tud az ország védekezni a külső befolyásszerzéssel szemben. A javaslat szerint csak olyan átláthatósági szabályok elfogadhatóak, amelyek egységesen vonatkoznak minden közpénzből gazdálkodó szereplőre, és nem alkalmasak arra, hogy korlátozzák a sajtó-, szólás- vagy véleményszabadságot hatalmi vagy pártpolitikai alapon.
Vitézy szerint a szabad sajtó képes leleplezni a különböző befolyásszerzési kísérleteket, és meg tudja akadályozni, hogy bármilyen, akár külföldről befolyásolt álláspont dominánssá váljon a közéletben. Úgy véli, hogy a testület egyhangú támogatására számíthat.
A javaslat hátterében az a törvénytervezet áll, amelyet Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselője május 14-én nyújtott be a parlamentnek, és aminek beterjesztéséhez azóta több mint száz kormánypárti képviselő csatlakozott. A tervezet címe „A közélet átláthatóságáról”, és beleillik Orbán Viktor korábbi tervébe, amit a miniszterelnök „húsvéti nagytakarításként” mutatott be.
Vitézy javaslata így hangzik:
„A Fővárosi Közgyűlés kiáll, amellett, hogy:
Magyarország szuverenitása olyan érték, amelyet a mindenkori Kormánynak kötelessége megvédeni, különösen az egyre inkább kaotikussá váló világrendben, amikor a befolyásszerzési kísérletek minden irányból intenzívebbé váltak.
A szuverenitás védelmének egyik legfontosabb eszköze a sokszínű közélet, a plurális sajtó és az erős civil szektor, hiszen a sajtó- és véleményszabadság egyben önvédelmi eszköz is, amely képes leleplezni a különböző befolyásszerzési kísérleteket, illetve meg tudja akadályozni, hogy bármilyen, akár külföldről befolyásolt álláspont dominánssá váljon a közéletben.
Minél inkább sokszínű a nyilvánosság, minél nagyobb esélye van a különböző véleményeknek hasonló súllyal megjelenni a közbeszédben, annál inkább képes az ország védekezni a külső befolyásszerzéssel szemben. A Fővárosi Közgyűlés ezért a leghatározottabban kiáll a sajtó- és véleményszabadság mellett, és ellenzi annak korlátozását.
A Fővárosi Közgyűlés elismeri, hogy minden közpénzből gazdálkodó szereplő – legyen az állami, önkormányzati, gazdasági vagy civil – köteles átláthatóan és elszámoltathatóan működni, ugyanakkor kinyilvánítja azt is, hogy csak olyan átláthatósági szabályok elfogadhatóak, amelyek az adott szektor minden szereplőjére egységesen vonatkoznak, és nem alkalmasak diszkriminatív, a sajtó-, a szólás- és véleményszabadság hatalmi vagy pártpolitikai szempontok szerinti korlátozására.
A Fővárosi Közgyűlés meggyőződése, hogy mind Magyarország, mind Budapest biztonsága és fejlődése szempontjából létfontosságú, hogy az ország az Európai Unió tagja maradjon, a tagságunk ne kérdőjeleződjön meg. Budapest csak az Európai Unió tagjaként képes felvenni a versenyt a régiós nagyvárosokkal, és csak az európai uniós források segítségével képes a város fejlődéséhez nélkülözhetetlen beruházások végrehajtására, igy a közösségi közlekedés fejlesztésre, a lakhatási válság megoldására, a közszolgáltatások minőségének javítására és a kulturális sokszínűség fenntartására. Ezért a Fővárosi Közgyűlés megerősíti kiállását Magyarország európai uniós tagsága mellett.
A Fővárosi Önkormányzat saját működését a nyitottság, az átláthatóság és a partnerség elvei mentén szervezi, és erőforrásaihoz mérten minden lehetséges eszközzel elősegíti a civil társadalom és a sajtó konstruktív jelenlétét a budapesti közéletben.”
Vitézy Dávid is csatlakozott azok sorához, akik – a maguk eszközeivel – tiltakoznak az „átláthatósági” törvény ellen, ami ellehetetlenítheti a külföldi pénzzel is gazdálkodó civil szervezetek és sajtó-médiatermékek működését.
A Podmaniczky Mozgalom képviselője határozati javaslatot nyújt be a jövő heti Fővárosi Közgyűlésre. Azt szeretné, hogy a testület álljon ki a sajtó- és véleményszabadság mellett. A közösségi oldalán azt írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az Európai Parlament sürgős vitát tart szerdán a magyar „átláthatósági” törvényről
A brüsszeli parlament szerdán napirendre veszi a magyar átláthatósági törvényt. A javaslat szerint listáznák és megbüntetnék a külföldről támogatott médiumokat és civil szervezeteket.
Az Európai Parlament szerdán sürgős vitát tart Brüsszelben a magyar átláthatósági törvényjavaslatról. Tineke Strik, a Parlament Magyarországgal foglalkozó jelentéstevője az Euronewsnak beszélt arról, hogy a vita napirendre kerül. Elmondása szerint elegendő párt támogatja a kezdeményezést, és valószínűleg szerdán, késő délután lesz a vita.
A törvényjavaslat a Fidesz kezdeményezésére került a magyar parlament elé a múlt héten. A tervek szerint a külföldről finanszírozott médiumokat és civil szervezeteket listáznák, és ha külföldi beavatkozást feltételeznek, bírságot is kiszabnának rájuk.
„Nagyon aggódunk amiatt, hogy ez aláássa majd az összes kritikus hangot, ami még életben van Magyarországon. És ez lehet az utolsó lépés az újságírók, a civil társadalom összeomlása felé, amelyik kritikával illeti ezt a kormányt”
– mondta Strik.
A holland zöldpárti EP-képviselő szerint az összes olyan frakció támogatja a vitát, amelyek részt vettek a LIBE-bizottság budapesti tényfeltáró útján egy hónapja. Hozzátette: „Mindannyian nagyon-nagyon aggódunk a jelenlegi, a jogállamiság folyamatos visszalépése miatt, és ez az új törvényjavaslat nagyban hozzájárul ehhez”.
A vita kezdeményezését csak három képviselőcsoport nem támogatja: a Patrióták Európáért, az Európai Konzervatívok és Reformerek, valamint a Szuverén Nemzetek Európája.
Orbán Viktor március 15-én „tavaszi nagytakarításra” szólított fel azok ellen, akiket külföldről finanszíroznak, és szerinte Magyarország szuverenitása ellen dolgoznak. A kritikusok szerint a törvény célja, hogy elhallgattassa a kritikus médiát és a civileket.
A múlt hétvégén civilek tömegtüntetést tartottak az új törvény ellen, kedden pedig ismét Hadházy Ákos hívta demonstrációra az egyet nem értőket.
Az Európai Parlament szerdán sürgős vitát tart Brüsszelben a magyar átláthatósági törvényjavaslatról. Tineke Strik, a Parlament Magyarországgal foglalkozó jelentéstevője az Euronewsnak beszélt arról, hogy a vita napirendre kerül. Elmondása szerint elegendő párt támogatja a kezdeményezést, és valószínűleg szerdán, késő délután lesz a vita.
A törvényjavaslat a Fidesz kezdeményezésére került a magyar parlament elé a múlt héten. A tervek szerint a külföldről finanszírozott médiumokat és civil szervezeteket listáznák, és ha külföldi beavatkozást feltételeznek, bírságot is kiszabnának rájuk.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
