Orbán Viktor válaszolt a kérdésre, hogy akar-e még miniszterelnök lenni

Molnár Áron színész-aktivista egy Facebook-posztban számolt be arról szerdán, hogy tanúként hallgatta ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

„Ma 9 órakor Kecskeméten kezdtem a napot, mert a NAV megkeresett, hogy meghallgatnak tanúként az NKA-s ügyben.

A zavart az okozta számára, hogy valós nyomozásnak érezte az eljárást, és úgy tűnt, az a munka, amit civilként végeztek, lekerül a vállukról.

Szerinte ekkor értette meg, „hogy miért mosolyog még a mai napig a parlamentben Hankó Balázs a kulturális pénzek Houdini-je, a Tuzson Bence, a Szőlő utcai botrány eltussolója és a többi fehérgalléros fideszes bűnöző.” Hozzátette, „pont amiatt, mert én sem hittem el sokáig, hogy lesznek valódi következmények, így ők is azt gondolják, hogy most is majd mindent megúsznak”.

„Valahogy így képzeltem el a rendszerváltást, de még nem merem elhinni...” – zárta a posztot.

Kilenc év után távozik posztjáról az Országos Mentőszolgálat vezetője: Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter felmentette Csató Gábort – tudta meg a 24.hu több forrásból. A leváltásról Kunetz Zsombor is posztolt, információi szerint Constantinovits Miklós látja el megbízott vezetőként a főigazgatói feladatokat, amíg a pályázatot ki nem írják és el nem bírálják.

A döntés egy már korábban bejelentett, átfogó reformfolyamat első, látványos lépése. Hegedűs Zsolt miniszter többször jelezte, hogy átalakítják az Országos Mentőszolgálatot és a sokat vitatott ügyeleti ellátást is. A Tisza Párt programjában az OMSZ „új pályára állítása” szerepel, ami a gyakorlatban a légimentés visszaintegrálását, az infrastruktúra és a szolgáltatások korszerűsítését, a digitalizáció felgyorsítását és az elmaradt beruházások elindítását jelenti.

Az ígéretek között szerepel a 10 évnél idősebb vagy 300 ezer kilométernél többet futott mentőautók cseréje, a mentőhelikopter-flotta megújítása, a sürgősségi alapellátási ügyelet rendbetétele, valamint a sürgősségi betegellátási osztályok túlterheltségének érdemi csökkentése.

A lépés hátterében a szervezet elmúlt évekbeli, politikával átitatott működése is szerepet játszhat. Csató Gábor kinevezett főigazgatóként többször megjelent a Fidesz holdudvarának kötcsei piknikjén. Győrfi Pál szóvivő 2020-ban személyesen fuvarozta Orbán Viktort egy mentőállomásra, 2023-ban pedig a Fidelitas kongresszusán mondott beszédet.

A mostani vezetőváltást már előrevetítette, hogy Hegedűs Zsolt a miniszteri kinevezése előtt jelezte, átláthatóbb működést vár el, és bevezetné a mentők kiérkezési idejének rendszeres, nyilvános közzétételét. A szervezeten belüli bizonytalanságot jelezte Győrfi Pál szóvivő korábbi nyilatkozata is, amelyben arról beszélt, felkészült arra, hogy őt is leválthatják.

Tanács Zoltán miniszter bejelentette, hogy új vezetők kerültek a digitális fejlesztésekért felelős állami társaságok élére. A cél egy modern, átlátható és hatékony digitális állam építése, és egy olyan közigazgatás felépítése, „amely valóban a közjót és a magyar embereket szolgálja”.

A miniszter közölte, olyan rendszert szeretnének, ahol „az állam szolgál, szolgáltat és az emberekért van. Ahol minden informatikára költött adóforint megfelelően hasznosul”.

Célként jelölte meg azoknak a fejlesztéseknek és átalakulásoknak a felgyorsítását, amelyek hosszú évek óta váratnak magukra, egyszerűbbé, gyorsabbá és ügyfélközpontúbbá téve az állami szolgáltatásokat.

„A megújult szemlélethez új vezetésre van szükség” – szögezte le, hozzátéve, hogy a digitális fejlesztésekért felelős állami társaságok működésének áttekintését követően döntöttek a vezetői struktúra megújításáról. Ennek keretében új vezetők kerültek a Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ), a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ), és a Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) élére.

A Digitális Magyarország Ügynökség Zrt. vezérigazgatói feladatait Both András helyett Néz Péter látja el, aki többek között a General Electric globális kiberbiztonsági központját vezette az Egyesült Államokban, majd a MOL-csoport informatikai és digitalizációs területeit irányította.

A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. élén Vetési Ivánt Simon Lajos váltja, aki korábban a Richter Gedeon Nyrt. informatikai igazgatója volt. A Digitális Kormányzati Ügynökség élén Lenkei Mirtillt Kovács Miklós megbízott vezérigazgató váltja, aki eddig a társaság gazdasági vezérigazgató-helyettese volt.

Tanács Zoltán közölte, hogy az átadás-átvétel mindegyik cégben zökkenőmentesen lezajlott, és bízik abban, hogy az új vezetők szakmai tapasztalata hozzájárul a kormány technológiai és innovációs célkitűzéseinek sikeres megvalósításához.

Éjszaka iráni drónok csapódtak a kuvaiti nemzetközi repülőtérbe és más épületekbe, a támadásban egy ember meghalt és több mint hatvanan megsérültek. Az amerikai hadsereg órákon belül válaszolt: „önvédelmi” csapásokat hajtott végre Irán ellen a Hormuzi-szorosban fekvő Qeshm-szigeten, ahol egy katonai földi irányítóállomást céloztak.

Az amerikai Középső Parancsnokság szerint a lépés „válasz volt Irán közel-keleti támadási kísérleteire” – írja a BBC. A támadások idején a tűzszüneti tárgyalások megfeneklettek, a háború lezárásáról szóló megállapodás a hétvégén nem jutott előrébb.

A parancsnokság közölte azt is, hogy Irán két ballisztikus rakétát lőtt ki Kuvait, hármat pedig Bahrein felé, de ezeket vagy elfogták, vagy még a levegőben szétestek. Az amerikai erők lelőttek három olyan iráni támadó drónt is, amelyeket „olyan civil hajósok ellen indítottak, akik jogszerűen haladtak át a térség vizein”.

? مطار الكويت بعد الهجوم الإيراني الغادر.

اللهم احفظ الكويت وكافة الدول العربية من الحقد الفارسي التاريخي. #الكويت_في_قلوبنا pic.twitter.com/igfIWHcDhx

— الدكتور منصور المالك ?? Mansour Almalik (@MSAlmalik) June 3, 2026

Az eseményekkel párhuzamosan az Egyesült Államok folytatta a Hormuzi-szoros áprilisban bevezetett tengeri blokádjának érvényesítését. Egy amerikai repülőgép Hellfire rakétát lőtt egy üresen hajózó, botswanai zászló alatt közlekedő olajtanker gépterébe, miután a legénység figyelmen kívül hagyta az ismételt figyelmeztetéseket. A hajó Irán felé tartott, a csapás harcképtelenné tette.

A teheráni külügyminisztérium Kuvait és Bahrein vezetőit tette közvetlenül felelőssé az „agressziós cselekményekért”, miközben elítélte az amerikai csapásokat.