„Holnap reggel úgy fogok felkelni, hogy délben tartok egy kormányülést, és azon kell gondolkodnom, hogy akkor mi is a következő teendő. De ez majd a holnap reggel dolga lesz” – mondta Orbán Viktor vasárnap este a Hír TV-ben Bayer Zsoltnak.
Hozzátette, egyelőre azonban örül, mert úgy nyertek, ahogy senki sem gondolta.
„Hiába a sok modern technika, mérések, fókuszcsoportok, ilyen politikai okoskodás, azért a választás legmélyén mégiscsak egy misztérium van. Fölkerekedik Magyarország esetében hatmillió ember, és elmegy, hogy kialakítson egy közös döntést. És ebből a hatmillió akaratból a végén összeáll egy nagy közös akarat. És ezt senki sem tudja megjósolni, hogy mi lesz, meg hogy lesz… a Jóistenen kívül.”
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy Európában nincs másik ország, ahol „ilyen hosszú idő óta kormányon lévő politikai közösségnek akkora bizalmat tudna adni”, mint amit most kaptak. Ezért szerinte sokat kell dolgozniuk a következő években, hogy meghálálják ezt a támogatást.
„Azt szeretnénk, ha az unokáink büszkék lennének arra, amit mi leteszünk az asztalra, és olyan unokákat szeretnénk nevelni, akikre majd büszkék lehetnek az ő unokáik, és ez így fog menni, amíg a világ világ. Erről szólt ez a mai választás, ez volt benne a misztérium. Magyarország él, Magyarország erős, és a magyarok szeretik a hazájukat” – fogalmazott.
Elmondta azt is, szerinte Magyarországnak nem kell birodalmakhoz csatlakoznia vagy betagozódnia, mert „nem jön ki abból nekünk semmi jó, és még ha valami jó ki is jönne, akkor sem éreznénk jól magunkat a bőrünkben, hiszen szabadságszerető, a független Magyarországba szerelmes magyarok vagyunk.”
„Holnap reggel úgy fogok felkelni, hogy délben tartok egy kormányülést, és azon kell gondolkodnom, hogy akkor mi is a következő teendő. De ez majd a holnap reggel dolga lesz” – mondta Orbán Viktor vasárnap este a Hír TV-ben Bayer Zsoltnak.
Hozzátette, egyelőre azonban örül, mert úgy nyertek, ahogy senki sem gondolta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Miközben a politikai árkok egyre inkább generációs szakadékká mélyülnek, a választók többsége ismét a Fidesz kormányon maradására számít 2026 után.
A 30 év alattiak körében a TISZA Párt 63-15 arányban vezet, míg a 65 év felettiek között a Fideszé az előny 49-21 arányban.
A Medián novemberi felmérése szerint továbbra is a TISZA Pártra szavaznának a legtöbben, de előnyük csökkent a Fidesz-szel szemben – szűri le az adatokból a HVG. Magyar Péter pártja a teljes szavazókorú népesség körében 5, a választani tudó „biztos” szavazók között pedig 10 százalékponttal előzi meg a kormánypártot. Szeptember vége óta a Fidesz 3 százalékpontot, a TISZA Párt pedig 1 százalékpontot javított, így a két párt közötti különbség összességében 2 ponttal szűkült.
A politikai törésvonal legélesebben a korosztályok között rajzolódik ki. A TISZA Párt tovább növelte előnyét a 40 év alattiak körében, elsősorban a kis pártok és a pártnélküliek rovására. Ezzel szemben a Fidesz az 50 évesnél idősebb korosztályokban erősödött - éppen a TISZA Párt kárára növelve a támogatottságát.
Az iskolai végzettség is meghatározó: a legfeljebb 8 osztályt végzettek és a szakmunkások körében tovább erősödött a Fidesz. A kormánypárt még a felsőfokú végzettségűek között is növelni tudta a támogatottságát, bár a diplomások több mint fele továbbra is TISZA-párti, és csak a negyedük kormánypárti. A lakóhely kevésbé döntő, de a nagyobb városokban a TISZA, míg a falvakban a Fidesz az erősebb. A megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban a Fidesz erősödött, a TISZA pedig gyengült.
A nemek közötti különbség is jelentősre nőtt: a Fidesz a nőknél erősödött, a Tisza támogatottsága pedig 7 százalékponttal magasabb a férfiak körében.
Fordulat történt abban is, hogy a választók kit tartanak esélyesebbnek. Novemberben ismét a Fidesz kormányon maradását valószínűsíti a többség: 45 százalék számít a kormánypárt győzelmére, míg 38 százalék a Tiszáéra. Szeptemberhez képest 5 százalékponttal nőtt a Fidesz győzelmére számítók aránya, és ugyanennyivel csökkent azoké, akik a Tiszáéra számítottak.
A változás leginkább a kispártok szavazóinak és a pártnélkülieknek a körében látványos, ahol 12 százalékponttal esett a Tisza győzelmét valószínűsítők aránya, és 10 százalékponttal nőtt a Fidesz-győzelemre számítóké.
A mostani szűkülő olló kontrasztban áll a nyári adatokkal, amikor a Medián még kétszámjegyű Tisza-előnyt mért a dönteni tudó szavazóknál. Más közvélemény-kutató intézetek képe vegyes: a Závecz Research tavasszal és nyáron szintén Tisza-fölényt jelzett, míg a kormányhoz közelebb álló műhelyek jellemzően szorosabb versenyt vagy Fidesz-előnyt mutattak ki. A felmérés idején a kormányzati kommunikációt Orbán Viktor országjárása és a „béke” narratíva határozta meg, míg a TISZA Párt az uniós közeledést és a korrupcióellenes témákat hangsúlyozta.
Miközben a politikai árkok egyre inkább generációs szakadékká mélyülnek, a választók többsége ismét a Fidesz kormányon maradására számít 2026 után.
A 30 év alattiak körében a TISZA Párt 63-15 arányban vezet, míg a 65 év felettiek között a Fideszé az előny 49-21 arányban.
A Medián novemberi felmérése szerint továbbra is a TISZA Pártra szavaznának a legtöbben, de előnyük csökkent a Fidesz-szel szemben – szűri le az adatokból a HVG. Magyar Péter pártja a teljes szavazókorú népesség körében 5, a választani tudó „biztos” szavazók között pedig 10 százalékponttal előzi meg a kormánypártot. Szeptember vége óta a Fidesz 3 százalékpontot, a TISZA Párt pedig 1 százalékpontot javított, így a két párt közötti különbség összességében 2 ponttal szűkült.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Dávid és Góliát-helyzet” – Elsöprő többséggel utasították el a szupergazdagok 50 százalékos adóját a svájciak
Közel 80 százalékos nemmel söpörték le a „Kezdeményezés a jövőért” nevű javaslatot, egyetlen kanton sem támogatta. Az adó mindössze 2500 háztartást érintett volna, mégis megbukott.
A svájciak elsöprő többséggel, 78,28 százalékkal utasították el vasárnap azt a népszavazási kezdeményezést, amely 50 százalékos örökösödési és ajándékozási adót vetett volna ki a szupergazdagokra. A Svájci Szövetségi Kancellária által közzétett hivatalos adatok szerint a javaslat egyetlen kantonban sem kapott többséget, a részvételi arány pedig országosan 42,95 százalékos volt.
A Fiatal Szocialisták (JUSO) által benyújtott „Kezdeményezés a jövőért” nevű javaslat országos szintű adót vezetett volna be az 50 millió svájci frank (körülbelül 20,4 milliárd forint) feletti hagyatékokra és ajándékokra 50 százalékos kulccsal. A befolyó, évi akár 6 milliárd frankos (mintegy 2,45 billió forintos) bevételt a klímavédelmi átállás finanszírozására fordították volna, kétharmadát szövetségi, egyharmadát kantoni szinten. A javaslat Svájcban mindössze nagyjából 2500 háztartást vagy magánszemélyt érintett volna.
A kormány és az üzleti szféra hevesen ellenezte a javaslatot. Karin Keller-Sutter pénzügyminiszter, Svájc idei szövetségi elnöke szerint az adó súlyosan ártott volna az ország gazdasági vonzerejének. „Már most is igazságos az adórendszerünk. Egy országos örökösödési adó kibillentette volna az adórendszerünket az egyensúlyából.” Az ellenzők fő érve az volt, hogy egy ilyen magas adókulcs a vagyonosok elvándorlásához és a tőke külföldre menekítéséhez vezetne. Egy szakértői tanulmány szerint a potenciális adóalap akár 85-98 százaléka is elhagyhatta volna az országot.
A kezdeményezők a vasárnapi eredményt csalódottan fogadták. „Ilyen masszív ellenkampánynál erre számítani kellett” – nyilatkozta Mirjam Hostetmann, a Fiatal Szocialisták elnöke, utalva arra, hogy az ellenzők a becslések szerint tízszer annyit költöttek a kampányra.
„Nagyon büszke vagyok az ifjúsági pártunkra. Ez egy politikai küzdelem kezdete” – mondta Cédric Wermuth, a Szociáldemokrata Párt társelnöke. Tamara Funiciello szociáldemokrata képviselő szerint a kampány eleve egyenlőtlen volt: „Dávid és Góliát-helyzet volt.”
A földrajzi adatok egységes elutasítást mutatnak. A németajkú kantonokban volt a legmagasabb, több helyen 80 százalék feletti a „nem” szavazatok aránya.
Települési szinten mindössze két kivétel akadt az egész országban: a főváros, Bern lakossága hajszálvékony, 50,8 százalékos többséggel támogatta a javaslatot, ahogy a berni Jurában található, mindössze 34 fős Schelten falu is, 55,6 százalékos aránnyal.
A voksolás másnapján Alfred Gantner, a Partners Group társalapító milliárdosa egy interjúban kijelentette, hogy bár ezt a konkrét javaslatot elveti, de a vagyonkoncentráció problémájával foglalkozni kell. „Progresszív vagyonadóra van szükségünk” – fogalmazott.
A svájciak elsöprő többséggel, 78,28 százalékkal utasították el vasárnap azt a népszavazási kezdeményezést, amely 50 százalékos örökösödési és ajándékozási adót vetett volna ki a szupergazdagokra. A Svájci Szövetségi Kancellária által közzétett hivatalos adatok szerint a javaslat egyetlen kantonban sem kapott többséget, a részvételi arány pedig országosan 42,95 százalékos volt.
A Fiatal Szocialisták (JUSO) által benyújtott „Kezdeményezés a jövőért” nevű javaslat országos szintű adót vezetett volna be az 50 millió svájci frank (körülbelül 20,4 milliárd forint) feletti hagyatékokra és ajándékokra 50 százalékos kulccsal. A befolyó, évi akár 6 milliárd frankos (mintegy 2,45 billió forintos) bevételt a klímavédelmi átállás finanszírozására fordították volna, kétharmadát szövetségi, egyharmadát kantoni szinten. A javaslat Svájcban mindössze nagyjából 2500 háztartást vagy magánszemélyt érintett volna.
A kormány és az üzleti szféra hevesen ellenezte a javaslatot. Karin Keller-Sutter pénzügyminiszter, Svájc idei szövetségi elnöke szerint az adó súlyosan ártott volna az ország gazdasági vonzerejének. „Már most is igazságos az adórendszerünk. Egy országos örökösödési adó kibillentette volna az adórendszerünket az egyensúlyából.” Az ellenzők fő érve az volt, hogy egy ilyen magas adókulcs a vagyonosok elvándorlásához és a tőke külföldre menekítéséhez vezetne. Egy szakértői tanulmány szerint a potenciális adóalap akár 85-98 százaléka is elhagyhatta volna az országot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kármán András: 1556 milliárdos plusz helyett 20 milliárdos mínusz – A TISZA szakértője a kormányt okolja a befagyasztott uniós pénzekért
A politikus szerint a TISZA-kormány „azonnal helyreállítja a jogállamiságot, véget vet a korrupciónak, és hazahozza a magyaroknak járó összes uniós támogatást, amelyet az egészségügy, az oktatás, az idősellátás, a lakhatás, a környezetvédelem és a gazdaság fejlesztésére fog fordítani.”
Kármán András, a TISZA párt költségvetési és adópolitikai szakértője a Facebook-oldalán fakadt ki a hazai költségvetés helyzete miatt, hiszen az 2025 első 10 hónapjában nettó befizetővé vált az Európai Unió felé - ahelyett, hogy több mint 1500 milliárd forintot kapott volna.
A politikus a Nemzetgazdasági Minisztérium beszámolójára hivatkozva azt írja, „az idei év első 10 hónapjában alig 589 milliárd forintnyi uniós támogatás érkezett, miközben 609 milliárd forintot fizetett be a magyar állam a közös uniós költségvetésbe.”
Hozzáteszi: 2023-ban még 1556 milliárd forint nettó bevétele volt a magyar költségvetésnek az uniós egyenleg révén, ami mostanra mínusz 20 milliárd forintra csökkent. Kármán szerint az ok közismert.
„a Fidesz-kormány évek óta nem hajlandó teljesíteni a jogállamisági kritériumokat, amik garantálnák, hogy a Magyarországra érkező támogatások ne essenek a korrupciónak áldozatul.”
A szakértő szerint emiatt van befagyasztva az uniós források jelentős része, és az ország ezért az évente neki járó támogatásnak csak a töredékét kapja meg. Kármán posztja azzal zárul, hogy egy esetlegesen hatalomra kerülő TISZA-kormány milyen módszerekkel teremthet teljesen más felállást.
„Azonnal helyreállítja a jogállamiságot, véget vet a pénzek elosztását torzító korrupciónak és hazahozza a magyaroknak járó összes uniós támogatást, amelyet többek között az egészségügy, az oktatás, az idősellátás, a lakhatás, a környezetvédelem és a gazdaság fejlesztésére fog fordítani.”
A politikus posztjának hátterében az uniós források részleges befagyasztása áll, amit az ún. uniós „szupermérföldköveknek” nevezett jogállamisági feltételek teljesítésével lehetne feloldalni. Az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentése szerint Magyarország és kormánya a legtöbb ajánlás terén még mindig nem tett előrelépést, így körülbelül 18 milliárd euró továbbra is zárolva maradt.
Kármán András, a TISZA párt költségvetési és adópolitikai szakértője a Facebook-oldalán fakadt ki a hazai költségvetés helyzete miatt, hiszen az 2025 első 10 hónapjában nettó befizetővé vált az Európai Unió felé - ahelyett, hogy több mint 1500 milliárd forintot kapott volna.
A politikus a Nemzetgazdasági Minisztérium beszámolójára hivatkozva azt írja, „az idei év első 10 hónapjában alig 589 milliárd forintnyi uniós támogatás érkezett, miközben 609 milliárd forintot fizetett be a magyar állam a közös uniós költségvetésbe.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
