News here
hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Orbán Viktor levelet írt: nem akarja, hogy napirendre kerüljön az olajembargó az EU-csúcson

A kormányfő szerint a jelenleg még nyitott kérdések súlyát tekintve nem valószínű, hogy az Európai Tanács május 30-31-i rendkívüli ülése előtt átfogó megoldás szülessen.

Link másolása

hirdetés

Orbán Viktor miniszterelnök azt javasolja az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek, hogy ne kerüljön napirendre a testület következő, május végi ülésén az Európai Bizottság 6. szankciócsomagra vonatkozó, Oroszországgal szembeni javaslata.

A kormányfő a sajtófőnöke, Havasi Bertalan által az MTI-hez eljuttatott levélben azt írta: a javasolt szankciók az elfogadásuk esetén azonnal súlyos ellátási zavarokat okoznának Magyarországon és aláásnák létfontosságú energiabiztonsági érdekeinket. Hozzávetőlegesen 55-60 százalékkal emelnék az üzemanyagárakat egy olyan időszakban, amikor az energiaárak már így is 40 éves csúcson vannak - tette hozzá Orbán Viktor, rámutatva arra: sem a magyar háztartások, sem pedig a magyar gazdaság egésze nem tud elviselni egy ekkora ársokkot.

Azt írta, Magyarország továbbra is erősen függ az orosz energiaimporttól annak ellenére, hogy az útvonalak és források diverzifikálása érdekében megvalósított nagyszabású beruházások révén az olajimportunkban az orosz ellátás részaránya a 2010-es 90 százalék feletti mértékről 2021-re 64 százalékra csökkent.

"Földrajzi helyzetünkből adódóan Magyarország számára nem lehetséges az orosz olaj kivezetése a finomítói kapacitásaink teljes átalakítása nélkül, ami egyúttal az energiainfrastruktúránkba történő fokozott és felgyorsított beruházások megvalósítását, valamint a gyors zöld átállást is szükségessé teszi"

- áll a levélben, amelyben a miniszterelnök felhívta a figyelmet arra is: mivel a beruházások többsége nem finanszírozható piaci alapon, a szankciók a nemzeti források redundáns fosszilis beruházásokra való átcsoportosítását igényelnék, miközben az erre előirányzott európai uniós források számunkra "csak papíron" elérhetőek.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: bár a bizottság részéről biztató jelzések érkeztek arról, hogy a május 18-án bemutatott REPowerEU Terv megfelelő megoldást nyújt problémáinkra, előzetes értékelésük szerint az nem kezeli konkrétan és átfogóan az általuk felvetett súlyos aggályokat.

hirdetés

Kiemelte, értelmezésük szerint a terv egyik fő célkitűzése elvileg az EU orosz fosszilis energiaforrásoktól való függőségének gyors csökkentése. Ami az olajellátás biztonságát illeti, a terv valóban kitér a kőolajtermék-finomítók korszerűsítéséhez, a meglévő infrastruktúra kapacitásbővítéséhez és a jelenlegi szűk keresztmetszetek kezeléséhez kapcsolódó beruházási igényekre. Azonban a leginkább érintett, tengerparttal nem rendelkező tagállamok számára nem határoz meg pénzügyi keretet. Emellett nem ad iránymutatást az orosz olaj kiváltásával kapcsolatos sürgős beruházási igények finanszírozásának módjára és ütemezésére nézve sem - fejtette ki a kormányfő.

A levélben felhívta a figyelmet arra is, hogy a REPowerEU nem veszi figyelembe a tagállamok energiaellátási szerkezetével kapcsolatos eltérő nemzeti szükségleteket sem.

"Meggyőződésünk, hogy egyértelmű különbséget kell tenni az orosz energiafüggőség csökkentésével kapcsolatos rövid távú beruházási igények és a megújuló energiára való átállás hosszabb távú igényei között"

- írta, hangsúlyozva: ez alapvető fontossággal bír néhány tagállam, például Magyarország számára, hiszen a kettőt nem lehet egyszerre megvalósítani anélkül, hogy ne jelentene súlyos veszélyt energiabiztonságunkra.

A kormányfő hozzátette, emiatt létfontosságúnak tartják, hogy uniós finanszírozás váljon elérhetővé az átmeneti technológiákba és infrastruktúrába történő beruházásokhoz. Előzetes értékelésük szerint nem világos, hogy a REPowerEU milyen mértékben és milyen feltételekkel támogatná ezeket az intézkedéseket.

Rámutatott arra, komoly problémákat vet fel Magyarország számára az, hogy a bizottság a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt (RRF) helyezi a REPowerEU középpontjába, ugyanis az RRF-hitelek igénybevételével az energiafüggőség csökkentése érdekében nem egyformán élhet valamennyi tagállam.

Orbán Viktor kiemelte, az orosz energiától való függés csökkentése érdekében javasolt intézkedések történelmi meghatározottságuk és földrajzi helyzetük miatt a közép- és kelet-európai tagállamok számára jelentik a legnagyobb kihívást. Az eredeti RRF elosztási kulcs alkalmazása, amelyet a COVID-19 világjárvány gazdaságukra gyakorolt hatása által leginkább érintett tagállamok támogatására dolgoztak ki, valójában azzal járna, hogy az erőforrásokat éppen azoktól a tagállamoktól vonják el, amelyeknek a legnagyobb szükségük van rá - írta a kormányfő.

"Oroszország ukrajnai agressziójával szembeni fellépésünk során eddig legfőbb értékünk az egységünk volt. Ennek szellemében támogattuk az előző öt szankciós csomag elfogadását, és működtünk együtt a Bizottsággal annak érdekében, hogy megoldást találjunk a 6. szankciós csomaggal kapcsolatos problémáinkra. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy pragmatikus és eredményorientált megközelítéssel folytassuk az egyeztetéseket" - fogalmazott.

Közölte:

azonban Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy elfogadja a 6. szankciós csomagot, amíg a tárgyalásokon nem sikerül minden kiemelt kérdésre megoldást találni. A megoldásoknak meg kell előzniük a szankciókat

- írta.

Orbán Viktor levelében úgy véli: a jelenleg még nyitott kérdések súlyát tekintve nem valószínű, hogy az Európai Tanács május 30-31-ei rendkívüli ülése előtt átfogó megoldás szülessen.

"Meggyőződésem, hogy konszenzus hiányában kontraproduktív lenne a szankciós csomag vezetői szintű megvitatása. Csak előtérbe helyezné a belső megosztottságunkat anélkül, hogy reális esélyt adna a nézeteltérések feloldására"

- írta a kormányfő, aki ezért azt javasolja, hogy az Európai Tanács következő ülésén ne kerüljön napirendre ez a kérdés.

"Legyen továbbra is prioritás számunkra az Európai Unió egységének megőrzése" - zárta levelét Orbán Viktor.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
„Oroszok lőnek oroszokat” – nagy a káosz Kijevben a hajnali rakétatámadás után
Az orosz csapatok rakétái egy orosz állampolgárságú nőt is megsebesítettek.

Link másolása

hirdetés

Ma délelőtt mi is beszámoltunk róla, hogy 3 hét után először ismét bombázták az oroszok Kijevet.

A támadásban többen megsérültek, az egyik rakéta egy orosz nőt is eltalált. Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója a Twitteren írta, hogy a romok alól egy orosz nemzetiségű sérültet is kimentettek.

Mint írja, ő a helyszínen van a reggeli támadás óta. Posztjában úgy fogalmaz:

„Oroszok lőnek oroszokat!”

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Pokoli meleg, 40 fok, hőségriasztás – Nem lesz könnyű a jövő hét annak, aki nem vízparton tölti
A hét elején a hajnalok még hoznak némi enyhülést, szerdától már ebben sem lehet bízni.

Link másolása

hirdetés

Hétfőn főleg az Északi-középhegység térségében fordulhat elő egy-egy zápor, esetleg zivatar. Többnyire mérsékelt marad a légmozgás, vasárnap csak zivatar környékén lehet átmeneti szélerősödés, hétfőn az Észak-Dunántúlon megélénkül, helyenként megerősödik a délkeleti, déli szél – írja az MTI az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentése alapján.

A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 15 és 21 fok között valószínű, de a hidegre érzékeny részeken 11, 14 fokot is mérhetnek.

A legmagasabb nappali hőmérséklet hétfőn 31 és 36 fok között alakul.

Az Időkép előrejelzése szerint kedden tovább fokozódik a hőség, 34-38 fokra számíthatunk. Sok napsütés várható, csak néhány helyre hozhat átmeneti felfrissülést egy-egy zápor, zivatar. A szél csak záporok, zivatarok környezetében támadhat fel.

Szerdán napközben a Dunántúlon növekedhet meg a felhőzet, és itt elszórtan zápor, zivatar is kialakulhat. Máshol egész nap kitart a napos, száraz idő. Élénk, helyenként erős lesz a déli-délkeleti szél. A csúcshőmérséklet 34 és 39 fok között alakul.

Csütörtökön túlnyomóan napos, száraz időre van kilátás. A kissé szeles időben 35 és 40 fok közé forrósodhat a levegő. A péntek is még melegnek, naposnak ígérkezik, pár fokos lehűlést hétvégére hozhat egy hidegfront, de a 30 fok feletti hőmérséklet akkor is megmarad.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Tarolt a Fidesz az időközi önkormányzatiképviselő-választásokon, Budapesten 4-ből 3 helyen nyertek
Az egész országban 16 indulásból 12-t behúztak.

Link másolása

hirdetés

18 helyen tartottak időközi választást az országban vasárnap. A kormányzó Fidesz-KDNP a 18-ból 16 helyen indított jelöltet, közülük 12-ben mandátumot is szereztek – számol be a Telex.

A 2019-es önkormányzatin és az idei áprilisi országgyűlési választáson Budapest volt az egyetlen hely, ahol az ellenzék a Fidesz fölé tudott kerekedni, de a mostanin ez nem sikerült.

A budapesti négy választásból csak a 4. kerületit nyerte meg az ellenzéki induló, Vasvári László.

Az 5. kerületben Nagy Gergő 70,78 százalékot szerzett a Momentum-DK-LMP-MSZP-jelölt Fábián Benjámin előtt (27,06 százalék).

A 7. kerületben Ripka András 45,63 százalékkal nyert, Jenei Kevin Martin (DK-Jobbik-MSZP-LMP-Párbeszéd) 28,28 százalékot kapott.

A 8. kerületben a koronavírusban 2020 novemberében elhunyt Balogh István Lajos helyére Gondos Judit (Fidesz-KDNP) ülhet be 63,02 százalékkal, míg Pityó László (DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP) 35,82 százalékkal zárt.

hirdetés

Egerben, Nyíregyházán és Szegeden is a kormánypárti jelöltek diadalmaskodtak, míg Békéscsabán és Szolnokon civilek győztek.

Utóbbi megyeszékhelyen Menkó Gyula, a Szolnok Pletykafalu Közössége Egyesület színeiben tudott nyerni.

A kisebb településeken szintén mandátumot szerzett a fideszes jelölt Békésen, Keszthelyen, Kőszegen, Nagykőrösön, Sárváron és Szigetszentmiklóson. Közülük 80 százalék fölött Sárváron Németh Róbert (82,93 százalék) és a nagykőrösi Holló Róbert végzett (80,83 százalék).

Az ellenzéknek a nem megyei jogú városokban egyetlen győzelme volt: Gyöngyösön Sári István Imre (MSZP-DK-JOBBIK-LMP-Momentum) 74,93 százalékot szerzett.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Annyira kevés tábornoka maradt Putyinnak, hogy már egy nyugalmazott, túlsúlyos vezérőrnagyot is Ukrajnába küldött
Pár hete még külvárosi nyugdíjas volt a jelentős túlsúllyal küzdő Pavel tábornok, ma pedig már a Donbaszban vezeti a különleges erőket.

Link másolása

hirdetés

A több mint négy hónapja tartó háború alatt már annyi tábornokot veszített az orosz hadsereg, hogy Vlagyimir Putyin egy nyugdíjas, jelentős túlsúllyal küzdő parancsnokot nevezett ki a kelet-ukrajnai különleges erők élére, írja a Daily Star.

A 67 éves Pavel vezérőrnagy állítólag közel 130 kilogramm súlyú, korábban 40 évig szolgált az orosz hadseregben. A tapasztalt katona többek között az afganisztáni háborúban szolgált, legutóbb pedig öt éve Szíriában teljesített szolgálatot közvetlenül a nyugdíjazása előtt.

Pavelt azután szólított újra hadba az orosz elnök, hogy a donbaszi csatában egy tüzérségi csapás során súlyos sérüléseket szenvedett az addigi parancsnok.

Pavel egészen a közelmúltig Moszkva külvárosában élte a nyugdíjasok izgalommentes életét, mielőtt a múlt hónapban újra hadba szólították. A tábornok állítólag annyira meghízott az utóbbi időben, hogy egyenruháját direkt neki készítik a szabók, emellett dupla réteg páncélt visel, mert csak így tudja teljesen eltakarni a teljes testfelületét.

A lapnak nyilatkozó titkosszolgálati forrás szerint Putyin „már a hordó alját kapargatja”, mivel legjobb tábornokai szinte kivétel nélkül megsérültek vagy elesetek a háborúban, a másodvonalbeli tisztek pedig nem bírják sokáig a fronton. Az orosz elnök éppen ezért a korábban nyugalmazott parancsnokokat kezdi elővenni, közülük az egyik a most előrángatott Pavel.

hirdetés
„Putyin olyan, mint egy maffiavezér, akinek senki nem mondhat ellent”

– tette hozzá az újság forrása, aki szerint a visszavonult tiszteknek nincs sok választása, ha újra hadba szólítják őket.

Becslések szerint Oroszország legalább 10 tábornokot és 30 magas rangú tisztet veszített az ukrajnai háborúban. Rajtuk kívül nagyjából 30 ezer orosz katona esett el a harcok során, és 100 ezer sebesülhetett meg. Brit titkosszolgálati jelentések alapján az oroszoknak alig maradtak precíziós fegyverei és a tüzérségi lőszereik is fogytán vannak.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: