Politológusok: Orbán Viktor minden eszközt bevethet a hatalom megtartásáért, ő lesz a legkeményebb, mert ő az, aki mindent elveszíthet

Magyar Péter a közösségi oldalán bírálta Orbán Viktor amerikai útját, amelyről azt írta:

A TISZA Párt vezetője szerint az út egy „történelmi sikerként” eladott semmi, ami mögött csak az ország további eladósítása és politikai színház áll.

A politikus szerint Orbán Viktor azzal, hogy a magyaroknak járó uniós ezermilliárdokat nem tudja hazahozni, „az unokáink jövőjét is eladósítja”. Úgy véli, a miniszterelnök korábban Kínának hajolt meg az akkugyárakkal, most pedig Amerikának az atomerőművekkel. Magyar Péter azt állítja:

Magyar Péter a bejegyzésében felhívta a figyelmet arra is, hogy miközben a kormány a magyar űripar fejlesztésével van elfoglalva, ő épp Bátonyterenyére tart, ahol az embereknek jobb vasúti közlekedésre lenne szükségük, és ahol egy háziorvosi szolgálat öt éve ellátatlan. Azt üzente a miniszterelnöknek: „Mielőtt meghódítjuk az űrt, próbálkozhatna Orbán Viktor a működőképes egészségügy, biztonságos közlekedés és normális oktatás biztosításával.”

Magyar szerint a washingtoni utat „nulla siker, nulla hitelesség, nulla felelősség” jellemezte, és az utat Orbán személyes menekülőútjának tartja.

Majd vázolta a leendő TISZA-kormány céljait, amelyek között a mindenkinek jutó minőségi egészségügyi ellátás, a biztonságos energiaellátás, valamint a működő közlekedés és oktatás is szerepel. Hangsúlyozta, hogy pártja hosszú távon stabil, partneri és nem vazallusi alapokon álló magyar-amerikai kapcsolatokat építene.

Posztját azzal zárta, hogy ami jó, azt megtartják, és „2026-ban örömmel fogjuk együtt ünnepelni az amerikai függetlenség 250. és az 1956-os forradalom 70. évfordulóját”.

Orbán Viktor november 7-én találkozott Donald Trump amerikai elnökkel a Fehér Házban. A megbeszélést követően a magyar kormányfő bejelentette, hogy Magyarország felmentést kap az Oroszországot sújtó amerikai energiaszankciók alól a Barátság kőolaj- és a Török Áramlat gázvezetékre.

A sajtóban megjelent részletek szerint a mentességért cserébe vállalt, összesen mintegy 1,4 milliárd dolláros (kb. 466 milliárd forintos) csomag több tételből áll. Ezek között szerepel egy körülbelül 114 millió dollár értékű amerikai nukleáris fűtőelem-beszerzés, egy 600 millió dolláros LNG-szerződés, valamint egy nagyjából 700 millió dolláros védelmi célú vásárlás. Ezen felül a felek egy hosszú távú szándéknyilatkozatot is aláírtak kis moduláris reaktorok (SMR) telepítéséről és a kiégett fűtőelemek tárolásáról, amelynek értéke akár a 20 milliárd dollárt is elérheti, ez azonban egyelőre nem jelent végleges szerződést.

Magyar Péter az uniós pénzekre is utalt, mivel a jogállamisági aggályok miatt 2025 közepén még mindig körülbelül 18 milliárd euró maradt zárolva. A politikus által kritizált „magyar űripar”, a HUNOR-program, amelynek keretében 2025 nyarán Kapu Tibor magyar űrhajós járt a Nemzetközi Űrállomáson. Emellett Magyarország 2025. október 22-én csatlakozott az amerikai vezetésű Artemis-egyezményekhez is, amely a Hold-kutatás nemzetközi keretrendszere.

Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője az X-en köszönte meg Orbán Viktor tréfás „állásajánlatát”, de egyértelművé tette, hogy az Egyesült Államokban marad. A magyar miniszterelnök egy pénteki sajtónyilvános eseményen vetette fel viccesen, hogy magával vinné a szóvivőt Magyarországra – írta a 444.hu. A jelenetre azután került sor, hogy Donald Trump amerikai elnök egy belpolitikai téma, a megfizethetőség kapcsán behívta Leavittet a terembe, hogy reagáljon az NBC News kritikáira.

Miután a szóvivő élesen bírálta a sajtót, Orbán Viktor megkérdezte Trumptól, hogy nem viheti-e haza a munkatársát. Az elnök erre azt felelte, hogy Orbán remek döntést hozna, de aztán Leavitthez fordult: „Kérlek, ne hagyj el minket, Karoline”. A szóvivő később az X-en egy rövid posztban reagált:

Thank you Prime Minister Orban for being so kind, but I’m staying right here! ??? https://t.co/0Cw9IsElpG

— Karoline Leavitt (@karolineleavitt) November 7, 2025

Karoline Leavitt az Egyesült Államok politikai színterén a Republikánus Párt képviseletében vált ismertté. Korábban a Trump-adminisztráció médiacsapatának tagja volt, ahol sajtószóvivőként és kommunikációs tanácsadóként tevékenykedett. Energiája és elkötelezettsége mellett kiemelkedett kommunikációs képességeivel és politikai stratégiáival, amelyekkel a fiatalabb generációt célozta meg. Leavitt a politikai kampányok során hangsúlyozza a konzervatív értékeket, például az alacsony adókat, az erős nemzetbiztonságot és az egyéni szabadságjogok védelmét.

A találkozó tétje azonban az energiaellátás biztonsága volt. Magyarország mentességet kért az orosz kőolaj- és földgázimportot sújtó amerikai szankciók alól. A tárgyalás eredményeként az Egyesült Államok ezt egy évre meg is adta. Cserébe a magyar fél vállalta, hogy amerikai LNG-t vásárol, és nukleáris energetikai együttműködést köt a Westinghouse vállalattal.

Magyar Péter a közösségi oldal közzétett nyílt levélben fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez a TISZA Párt szimpatizánsainak adatait tartalmazó, nyilvánosságra került térkép ügyében.

A párt vezetője azt sérelmezi, hogy álláspontja szerint a hatóságok nem léptek fel az ügyben érintett kormánypárti médiumokkal és politikusokkal szemben. Bejegyzésében azt a kérdést teszi fel a miniszternek, hogy

Magyar Péter szerint a hatóságoknak ki kellene hallgatniuk azokat a politikusokat és újságírókat, akik részt vettek a listázásban.

„Kihallgatták már a honfitársaikat listázó és fenyegető fideszes politikusokat és propagandistákat? Köztük Németh Balázst, a Fidesz-frakció szóvivőjét, aki személyesen fenyegette egy civil honfitársunkat és Lázár Jánost a hozzá tartozó propagandalap uszítása miatt?” – írja.

A politikus név szerint említi Ambrózy Áron publicistát is, akiről azt állítja, hogy már napokkal a térkép széles körű ismertté válása előtt tudott annak létezéséről. Posztjában azt is firtatja, hogy a rendőrség kihallgatta-e már a Fidesz kampányirányítóit, hogy kiderüljön, „ki találta ki és ki szervezte ezt a példátlan politikai bűncselekmény-sorozatot rengeteg honfitársunk megfélemlítésére”.

Az ügy azután robbant ki, hogy egy ismeretlenek által létrehozott, interaktív térképen tették közzé több tízezer, a TISZA Párt online jelöltállítási folyamatában regisztrált magyar állampolgár személyes adatait, köztük a nevüket, e-mail címüket, telefonszámukat és lakcímüket. A kormánypárti sajtó több orgánuma is beszámolt az adatbázisról, és kezdetben hivatkozást is közölt a térképhez, ám ezeket később eltávolították. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) bűncselekménynek minősítette az adatok ilyen jellegű közzétételét, és a térkép azonnali eltávolítására szólított fel.

Orbán Viktor miniszterelnök nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva azonnali vizsgálatot rendelt el, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig ukrán szálat emlegetett az adatbázis kapcsán. A Tisza Párt ezzel szemben következetesen azt állítja, hogy nem egyszerű adatszivárgás, hanem egy célzott, politikai indíttatású támadás történt, és szerintük az adatok egy része nem is a saját rendszereikből származik. Az incidens miatt a párt a jelöltállítás technikai lebonyolítását a Tisza Világ applikáció helyett egy új weboldalra helyezte át.

Jogvédők és adatvédelmi szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a személyes adatok puszta megszerzésén és közzétételén túl azok „listázó” jellegű felhasználása – például fenyegető üzenetekben vagy cikkekben – önmagában is bűncselekményt valósíthat meg. Nyilvánosan elérhető információk szerint az ügyben eddig nem történt házkutatás vagy egyéb rendőrségi eljárás kormánypárti médiumoknál vagy politikusoknál.

Bár belengette az Orbán-kormány, hogy még az idén 17 milliárd forint pluszpénzt kap a gyermekvédelem, erre 2025-ben már nem kerül sor – írja a Népszava. A lap szerint ez abból a kormánypárti módosító indítványból derül ki, amit a parlament költségvetési bizottságában tárgyaltak a héten.

Vajda Zoltán, a bizottság MSZP-s elnöke arról tájékoztatta a lapot, hogy Kisgergely Kornél, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára kijelentette: „az összeg jelentős részét nem ebben az évben költik el”.

Az ígéret egy hónapja hangzott el Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztertől a Kormányinfón, aki

Ennek értelmében november 1-től a gyermekotthonokban élők étkeztetésére fordítandó költség legalacsonyabb összege napi 2700 forintra emelkedik, így az óvodai, iskolai étkeztetés finanszírozására felhasznált 1300 forinttal együtt napi 4000 forint jut a gyermekek élelmezésére. Ruházatra évi 200 ezer forintot szánnak, a zsebpénz pedig a kétszeresére nő. Jövő januártól a szabadidős és sporttevékenységének támogatása minimum 50 ezer forint lesz.

A további mintegy 10 milliárd sorsát az ígéret szerint a Belügyminisztériumnak kellett volna ismertetnie, legalábbis október 9-én ez hangzott el a Kormányinfón. Majd Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár október 31-én arról beszélt, hogy a héten kiderülnek a további részletek, ám nem így történt.