Orbán Viktor: Ma két oldal van: a nemzeti szuverenitás oldalán állók és az európai birodalom oldalán állók
Magyar Nemzetnek adott ünnepi interjújában Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt, nem lehet kizárni, hogy 2025 volt Európa utolsó békeéve. Szerinte az emberek elszoktak a háborútól a nyolcvan évig tartó, rendkívül ritka békeállapot alatt, amit a nukleáris fegyverektől való félelem tartott fenn. Mostanra azonban véleménye szerint egy teljesen új világ van kialakulóban.
– fogalmazott a kormányfő, hozzátéve, hogy az Európában érezhető háborús feszültség Nyugat-Európa és az Európai Unió hanyatlásának következménye.
A legutóbbi brüsszeli uniós csúcstalálkozóról szólva Orbán Viktor azt mondta, a kontinens közelebb került a háborúhoz. „A múlt héten Brüsszelben annyit tudtunk elérni, hogy lassítottuk a háborúba sodródás ütemét” – jelentette ki, de úgy véli, a folyamatot nem sikerült megállítani, csak a gyorsulását akadályozták meg. Állítása szerint ma Európában újra két tábor van, a háborús és a békepárt, és jelenleg a háborúpárti erők vannak fölényben. „Brüsszel háborút, Magyarország békét akar” – szögezte le.
A miniszterelnök szerint a háborús eszkaláció veszélyét látszólag az ukrán–orosz háború jelenti, de ez valójában csak következmény. A valódi oknak Nyugat-Európa politikai, gazdasági és társadalmi hanyatlását tartja, ami szerinte már a 2000-es évek közepén elindult. Úgy látja, Európa azért szervezi magát hadigazdasággá, mert ez egy „jól ismert történelmi reflex”, amivel a gyorsabban fejlődő térségekkel szembeni lemaradást próbálják kompenzálni. Azt mondta, Európa amerikai nyomásra lépett háborús útra.
– figyelmeztetett, majd hozzátette: „Európának nem szabad az amerikai belpolitikai ciklusokra építenie a saját stratégiai döntéseit.”
Az Európai Unió jelenlegi állapotát a „szétrázódás” állapotaként jellemezte, egy dezintegrációs folyamatként, amely a brüsszeli birodalomépítési törekvésekkel párhuzamosan zajlik. Szerinte a központi hatalom növelési szándéka ellenére a döntéshozók meghátrálásra kényszerülnek. „Ez olyan, mint amikor egy súlyemelő felemeli a súlyt, de nem tud vele felállni, és végül visszaejti” – magyarázta. Példaként a zöldátállást és a migrációt említette, kiemelve, hogy Magyarországot a migrációs paktum végre nem hajtása miatt büntetik, míg a lengyeleket ugyanezért jutalmazzák.
Orbán Viktor szerint nem létezik olyan összefüggés, hogy a béke ára Ukrajna uniós tagsága lenne. Bár elismerte, hogy ez eddig minden béketervben szerepelt, ezt a „keserű pirula megédesítésének” tartja. Kijelentette: „Ukrajna uniós tagsága nem reális.” Úgy véli, ezt Brüsszelben mindenki tudja, de a tárgyalótermekben „zajlik a hitegetés”. Szerinte Ukrajna csatlakozása nem erőt adna az uniónak, hanem elvenne belőle.
– mondta.
A magyar gazdaság helyzetével kapcsolatban a miniszterelnök úgy fogalmazott, az egyszerre szenved a háborútól és az Európai Unió hanyatlásától. A szankciós politikát okolta az európai ipar „megöléséért” és a magas energiaárakért. Az unióról azt mondta: „Az unió ma egyszerre szükséges és életveszélyes számunkra.” A kormány feladatát abban látja, hogy Magyarország fejlődjön, miközben az unió hanyatlik. „Ez komoly politikai és szellemi kihívás” – tette hozzá.
A belpolitikai ellenfeleiről, különösen a Tisza Pártról és Magyar Péterről szólva Orbán Viktor azt állította, nem tart tőle. „Csak a nevek változnak, a karakter ugyanaz. Az egyiket Márki-Zay Péternek, a mostanit Magyar Péternek hívják, de a szerepük azonos” – mondta, majd azzal folytatta: „Őket Brüsszel húzza elő időről időre a bűvészkalapból, hogy legyen valaki, aki a brüsszeli pályára állítsa Magyarországot.” Ezt a „brüsszeli pályát” úgy definiálta, mint a szuverenitás feladását az adó-, energia- és nyugdíjpolitikában, valamint a bevándorlóországgá válást. A miniszterelnök szerint Nyugat-Európát három bűn tette tönkre: a globális nagytőke érdekeinek előtérbe helyezése, a migránsok betelepítése és a gyerekek átnevelése a woke- és genderideológia jegyében. „Mi mindhármat elutasítjuk. Ma ez a nemzeti szuverenitás lényege” – jelentette ki.
A Tisza Párt támogatóiról azt mondta, ők képviselik azt az iskolát, amely szerint „európai emberként kell élni egy Magyarország nevű területen”. A párt stratégiájáról pedig úgy vélekedett: „A Tisza azt a módszert választotta, hogy nem a jövőről szóló vitákkal kell megnyerni a választást, hanem indulatkeltéssel.”
– mondta.
Az elmúlt tizenhat év kormányzására visszatekintve a legnagyobb büszkeségének a családpolitikát nevezte. Azt állította: „ha 2010-ben nem alakítjuk át a Magyarországot, ma kétszázezerrel kevesebb magyar gyermek élne ebben az országban.” Két fő pillérként a munkaalapú gazdaságot és a családalapú társadalmat jelölte meg.
Arra a kérdésre, hogy mi lenne az első intézkedése az orosz–ukrán béke után, azt válaszolta: „Először is hálát adnék a Jóistennek.” Kiemelte a háború emberi áldozatainak hatalmas számát, és feltette a kérdést, ki meri vállalni ennek morális felelősségét.
Karácsonyi üzenetként a miniszterelnök a „szeresd felebarátodat, mint önmagadat” tanítás második felét emelte ki, az önmagunk szeretetét, amit az elért eredmények értékeléseként és önbecsülésként értelmezett. „A helyes önismeret hozza el az önbecsülést, az önbecsülés pedig a másik ember sikereinek és eredményeinek elismerését, vagyis a felebarát iránti szeretetet” – zárta gondolatait.
