HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor: Ez egy olyan ország, amelyben mindig két párt volt és két párt lesz

A miniszterelnök a Kossuth Rádióban arról is beszélt, hogy már megírta a válaszlevelét Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek. De szóba került az amerikai, 28 pontos béketerv is, amivel kapcsolatban Orbán azt mondta: a következő 2-3 hét döntő lesz.


Már megírta válaszlevelét Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek, aki két év alatt 135 milliárd eurót, vagyis nagyjából 54 ezer milliárd forintot kért plusz forrásként a tagállamoktól Ukrajna finanszírozására – ezzel kezdte Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

A miniszterelnök elmondta, a levelet még nem küldte el, mert előbb személyesen is egyeztetni akar róla Bóka János európai ügyekkel foglalkozó miniszterrel. Ugyanakkor annyit elárult, hogy szerinte jól sikerült a levél.

„Azt kell mondanom, hogy jó kis levél lett ez, tehát sikerült összeszedni a gondolataimat, és az elnökasszony pénzkérő levelére nemcsak egy konkrét elutasítást, hanem annak egy világos stratégiai megokolását, és javaslatokat is tartalmaz a levelem”

– fogalmazott.

A javaslata lényege szerinte az, hogy „vissza kell fordulni abból az utcából, ami zsákutcának bizonyult az európai politikában.” Orbán Viktor szerint ma már nem az az elsődleges probléma, hogy ukrán-orosz háború van, hanem az, hogy az európaiak eldöntötték, hogy ők is háborúba mennek. Mint mondta, Európa olyan döntéseket hoz, amelyek egy háborús gazdaság felépítéséről, Oroszország katonai legyőzéséről és egy olyan fegyverkezési programról szólnak, „amelyre a gatyánk is rá fog menni.” A miniszterelnök állítja, jó néhány európai vezető véleményéből nyilvánvaló, hogy „ők háborúba akarnak menni.” Éppen ezért egy esetleges béke már nemcsak az életek megmentéséről és a pénz elégetésének megállításáról szól, hanem arról is, hogy „az európaiakat is tartsuk vissza a háborús szándékaiktól.”

A miniszterelnök szerint a Bizottság elnökének levelében három javaslat szerepel Ukrajna finanszírozására, de Magyarország egyiket sem támogatja. Az első, hogy a tagállamok a saját költségvetésükből adjanak pénzt. Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor kijelentette:

„a magyarok pénze a magyaroké. Ácsi.”

Hozzátette, nem hajlandóak arra, hogy a magyar költségvetésből komoly összegeket vegyenek ki a családtámogatás vagy a nyugdíjrendszer rovására, és átadják Brüsszelnek, aki elküldi Ukrajnába, ahol korrupciós ügyek miatt nem is lehet tudni, mi történik a pénzzel.

A második javaslat a közös hitelfelvétel, ami szerinte azt jelentené, hogy nem a mostani, hanem „az unokáink költségvetéséből is minden évben ki kell venni egy összeget.” A harmadik javaslat a lefoglalt orosz valutatartalékok felhasználása, ami a miniszterelnök szerint „abszurd”, és megrogyasztaná a világgazdasági rendszert.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy hivatalosan is megerősítették egy amerikai, 28 pontos béketerv létezését, amelyet az ukránok átvettek, és amelyről előzetesen az oroszok és az amerikaiak már tárgyaltak.

„Azt hiszem, hogy egy döntő pillanatban, a következő két-három hét az döntő”

– vélekedett, hozzátéve, hogy

a javaslat napvilágra kerülése „már a budapesti békecsúcshoz vezető következő rendkívül fontos lépés.”

A miniszterelnök szerint az ukrajnai korrupciós botrány kapcsán kiderült, hogy nagy összegek tűnnek el, és Európának nincs olyan ellenőrzési mechanizmusa, amellyel nyomon követhetné a pénzek útját. Állítása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter javasolta egy ilyen rendszer létrehozását a külügyminiszterek tanácsában, de ezt „lesöpörték az asztalról.” Orbán Viktor szerint az európaiak nemcsak nem rendelkeznek ilyen rendszerrel, de nem is akarnak ilyet, és „számolatlanul, ellenőrzés nélkül öntik a pénzt Ukrajnába.”

Arra a felvetésre, hogy Brüsszelben a korrupciós botrányt érvként használják Ukrajna uniós tagsága mellett, Orbán Viktor úgy reagált:

„De itt lefagyok.”

Szerinte ez egy olyan érv, ami megdöbbentő.

„Tehát jól értem, hogyha te nem tudsz működtetni szabályosan működő pénzügyi rendszereket, akkor fölveszünk téged egy közös pénzügyi rendszerbe, mert ha annak része vagy, akkor nem fogsz tudni csalni”

– fogalmazott.

Szerinte ez az érvelés beteg és abszurd, és a kétségbeesést mutatja. A miniszterelnök úgy látja, Ukrajna belátható időn belül nem lesz abban az állapotban, hogy uniós tagállam lehessen. Hozzátette: „ha most Ukrajna tagja lenne az Európai Uniónak, akkor ma az Európai Unió állna háborúba Oroszországgal. Beleértve bennünket magyarokat is.”

Arra a kérdésre, hogy Magyarország hogyan tud kimaradni a közös támogatásból, azt válaszolta:

„Legény van a gáton, tehát ellen kell állni.”

A háború és a migráció ügyében is jelentős magyar ellenállás van szerinte az európai politikában. Úgy véli, a háborúból pontosan úgy kell kimaradni, „ahogyan kimaradtunk a migrációból is”, vagyis erőteljes népi akaratra van szükség, mert a vezetők egyedül ezt nem tudják elérni.

„Ha nincs az ország mindenkori vezetése mögött egy nagyon erős népi egység, a béke melletti elkötelezettség, egy háborúellenes országos akarat, akkor a vezetők nem tudják kívül tartani az országot”

– mondta.

Orbán Viktor szerint a kérdésben itthon nincs konszenzus, mert „a magyar ellenzék az Brüsszel oldalán áll, a DK is, meg a Tisza is.” Állítása szerint a Tiszát Brüsszelben hozták létre, onnan finanszírozzák, és két megbízása van: megtörni a magyarok ellenállását a háború és a migráció ügyében.

A gazdaságpolitikával kapcsolatban a miniszterelnök kijelentette, hogy lehetséges az unió általános irányvonalától eltérő, sikeres nemzeti gazdaságpolitikát folytatni. „Jelentem lehetséges. Ezt csináljuk 2010 óta” – mondta. Szerinte a magyar gazdaság mély szerkezetében lényeges pontokon különbözik a nyugat-európaitól, például nálunk „a magyar gazdaság alapját azt a családok adják, és nem az egyének.” Másik különbségként a teljes foglalkoztatottságra való törekvést említette. „Ha nincs munka, akkor nincs semmi. Ha viszont van munka, akkor minden van vagy minden lehet” – fogalmazott. Úgy véli, a magyar gazdasági rendszerhez nem kell migráció, ellentétben a nyugat-európaival.

A Tisza Párthoz köthető közgazdászok kritikájára reagálva Orbán Viktor elmondta, a párt gazdasági „főmuftija” egy bankár, akivel azért váltak el az útjaik, mert „ő bankárként gondolkodott a gazdaságpolitikáról.” Szerinte a bankárok számokat látnak, nem embereket. „Mert ő számokat lát és nem embereket. A Tisza párt ilyen” – tette hozzá. Állítása szerint a baloldali, bankárlogikával szemben az ő kormányának gazdaságpolitikája az emberekről szól. „Hát mire való a gazdaság, hanem arra, hogy az emberek jól éljenek?” – tette fel a kérdést.

A Tisza Párt országgyűlési képviselőjelöltjeiről szólva a miniszterelnök először sok sikert kívánt nekik, majd kifejtette, hogy Magyarország egy 10 milliós ország, ahol nincs elég minőségi személyi állomány három-négy párthoz.

„Ez egy olyan ország, amelyben mindig két párt volt és két párt lesz”

– jelentette ki.

Szerinte vannak a nemzeti érzelmű jobboldaliak és a nemzetközi, Brüsszelt kiszolgáló baloldaliak. A Tisza jelöltjeiről pedig azt mondta: „a mi világunkból nézve, tehát a nemzeti oldal felől nézve, ők túl baloldaliak, túl Brüsszel-barátiak, túl ukránpártiak, hát ezért aztán baloldaliak.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Letették Zelenszkij asztalára a 28 pontos amerikai béketervet: a Donbaszért és a NATO-tagság feladásáért cserébe ígérnek békét
Az ukrán elnök jelezte, kész az „őszinte” munkára, és a napokban Donald Trump amerikai elnökkel is egyeztet.


Miközben az európai uniós külügyminiszterek csütörtökön még arról tanácskoztak Brüsszelben, hogy Ukrajna és Európa nélkül nem születhet béke,

Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már kézhez is kapta a Fehér Ház 28 pontból álló, részletes béketervét.

A dokumentumot pénteken az Axios amerikai hírportál hozta nyilvánosságra, miután Daniel Driscoll, az amerikai hadsereg minisztere átadta azt az ukrán elnöknek.

Zelenszkij jelezte, kész az „őszinte” munkára, és a napokban Donald Trump amerikai elnökkel is egyeztet.

A terv, amely egy augusztusi alaszkai Trump–Putyin csúcstalálkozó óta formálódik, súlyos engedményeket kér Ukrajnától. Ezek között szerepel a Donbasz (Luhanszk és Donyeck) teljes orosz ellenőrzésének de facto elismerése, a Krím orosz státuszának rögzítése, valamint a frontvonalak befagyasztása Herszon és Zaporizzsja megyékben.

Ukrajnának alkotmányban kellene rögzítenie, hogy soha nem csatlakozik a NATO-hoz, hadseregének létszámát pedig 600 ezer főben maximalizálnák.

Cserébe az Egyesült Államok és Európa egy NATO-cikkelyhez hasonló biztonsági garanciát adna, amely egy újabb orosz támadás esetén közös katonai választ helyezne kilátásba. A csomag része egy átfogó gazdasági fejezet is: 100 milliárd dollárnyi (körülbelül 33,2 billió forint) befagyasztott orosz vagyont fordítanának Ukrajna újjáépítésére, amit Európa további 100 milliárd dollárral egészítene ki.

A terv a zaporizzsjai atomerőmű újraindítását is tartalmazza, a megtermelt áram 50-50 százalékos megosztásával. Emellett fokozatosan feloldanák az Oroszország elleni szankciókat, és visszavennék az országot a G8-ak közé. A humanitárius pontok között szerepel a „mindenki a mindenkiért” elvű hadifogolycsere és egy általános amnesztia is.

A tervet Európában hűvösen fogadták. „Békét nem lehet kapitulációként értelmezni” – mondta Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter. Az Európai Unió külügyi főképviselője, Kaja Kallas pedig hangsúlyozta, hogy bármely terv csak akkor működhet, ha abban az ukránok és az európaiak is részt vesznek.

Eközben a Kreml azt közölte, hogy egy tartós rendezésnek a konfliktus kiváltó okait kell felszámolnia. „A rendezésnek a konfliktus kiváltó okainak felszámolásához kell vezetnie” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Reuters szerint.

Az ukrán oldalon is vegyes a fogadtatás. Míg Zelenszkij a diplomáciai nyitottságot hangsúlyozta, Roman Kostenko ukrán parancsnok és képviselő szerint a javaslat elfogadhatatlan. „Ez kapitulációt jelent – Ukrajnának, Európának és Amerikának” – mondta a Guardiannek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Halálos fenyegetéseket kap Rónai Egon az Orbán-interjú miatt, feljelentést tesz az ATV
Németh S. Szilárd, az ATV vezérigazgatója szerint a műsorvezető nemcsak a közösségi oldalán kapott fenyegetéseket, hanem nyilvánosan is megfenyegették.


Halálos fenyegetéseket kap Rónai Egon az Orbán Viktorral készített interjúja miatt, így a csatorna közölte: a fenyegetések miatt feljelentést tesznek - írja a Blikk. Németh S. Szilárd, az ATV vezérigazgatója szerint a műsorvezető nemcsak a közösségi oldalán kapott fenyegetéseket, hanem nyilvánosan is megfenyegették, a csatorna ezért döntött úgy, hogy jogi lépéseket tesznek.

„Megvédjük a kollégáinkat azoktól a támadásoktól, amelyeket már nem kötelesek elszenvedni, ezért a Rónai Egont érő halálos fenyegetések miatt feljelentést teszünk”

– tudatta a vezérigazgató, aki a Blikknek azt is elmondta, több olyan folyamatban lévő ügyük is van, amelyben a csatorna valamelyik munkatársa bűncselekmény áldozata lett.

A feljelentést a büntető törvénykönyv idén január elsején hatályba lépett 332/A paragrafusára alapozzák. Ez azokat bünteti akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel, akik az interneten, nagy nyilvánosság előtt erőszakos cselekményre uszítanak, vagy ilyen szándékot fejeznek ki.

A csatorna munkatársait különösen elszomorította, hogy más médiumoknál dolgozó kollégáktól is érkeztek olyan kijelentések, amelyek az ATV vezetése szerint kimerítik a bűncselekmény fogalmát. Ezek közé tartozik Bruck András, az Élet és Irodalom publicistájának múlt szombati Facebook-posztja is, amelyben azt írta:

„Rónai meg most nyilván fél méterrel a föld felett jár, a pályafutása tetőpontjának tartja, hogy időtlen-idők óta ő lett az első »ellenzéki«, akivel Orbán szóba állt, ahelyett, hogy egy végigmanipulált szakmai élet csúcsára jutva, a felismeréstől gyötörve főbe lőné magát, vagy legalább beadná a felmondását”.

Rónai Egon még a múlt héten, a helyzet elfajulása előtt így nyilatkozott a reakciókról:

„Az, hogy a közösségi médiában a legszélsőségesebb pozitív és negatív reakciók jönnek, mára már a munkánk részévé vált. Itt a mennyiség az, ami kiugró”.

A november 11-én közzétett, több mint egymillió megtekintést elért interjú komoly politikai vitákat is generált. A beszélgetés után Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó és több kormánypárti médium is álhírnek nevezte az interjúban elhangzott, a gyermekszegénységre vonatkozó adatot. Rónai Egon később nyilvánosan pontosított, és elismerte, hogy a helyes EU-s mutató 22,9 százalék, nem pedig 20,9.

De az alatt az interjú alatt készítette a híres rajzát a miniszterelnök, amelyet azóta pólóra és pulcsira is nyomtattak. Orbán Viktor egyébként később azt mondta, ezek nem firkák, hanem „rejtjeles” jegyzetek voltak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Publicus: Ismét nőtt a Tisza előnye, 9 százalékkal vezet a Fidesszel szemben a biztos pártválasztóknál
A felmérés szerint a Tisza Párt a teljes népességben 33, a Fidesz 26 százalékon áll, a biztos szavazóknál 37–32 az arány a Tisza javára.


Míg októberben valamelyest csökkenteni tudta a Fidesz a hátrányát a Tiszával szemben, novemberre újra nőtt a különbség a két párt között – derül ki a Publicus Intézet legfrissebb felméréséből, amely a Népszava megbízásából készült.

A felmérés szerint a Tisza Párt a teljes népességben 7, a biztos szavazóknál 5, a biztos pártválasztóknál pedig 9 százalékponttal vezet.

A kutatás szerint

a teljes népességen belül a Tisza 33, a Fidesz 26 százalékon áll, a biztos szavazóknál 37–32 az arány a Tisza javára, a biztos pártválasztók körében pedig 48 százalék szavazna Magyar Péter pártjára, míg a Fideszre 39.

A Mi Hazánk 4 százalékon áll a biztos pártválasztók között, így a felmérés szerint nem jutna be a parlamentbe, a DK viszont 6 százalékos támogatottságával éppen csak átlépné a küszöböt.

A Tisza előnyének növekedése annak tudható be, hogy a Fidesz egy százalékpontot vesztett valamennyi választói csoportban, a Tisza pedig 1-2 százalékponttal erősödött.

A friss felmérés szerint a parlamenti választáson rekordot dönthet a részvétel:

a most megkérdezettek 81 százaléka állítja, hogy elmegy szavazni áprilisban.

A bizonytalanok tábora 31 százalékot tesz ki. Azok között, akik biztosan részt vesznek a választáson, szintén van 20 százaléknyi, pártválasztásában ingadozó szavazó.

A relatív többség, az összes megkérdezett 46 százaléka annak örülne, ha a Fidesz elveszítené a választást. A kormány maradását csak 33 százalék szeretné (21 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni). A bizonytalanok között több mint kétszer annyian akarnak kormányváltást, mint ahányan továbbra is hatalomban tartanák a Fideszt (38 százalék a 15 százalékkal szemben). A bizonytalanok 47 százaléka ugyanakkor nem válaszolt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Szigorít Ausztria: betiltanák a fejkendőt a 14 év alatti lányoknak az iskolákban
Hiába kaszálta el egyszer az Alkotmánybíróság, a kormány nem adja fel. Februártól először csak figyelmeztetnek, de 2026 őszétől már jön a csekk.


Miután az Alkotmánybíróság egyszer már elkaszálta a tervet, az osztrák kormány csütörtökön ismét benyújtotta a parlamentnek azt a törvényjavaslatot, amely megtiltaná a fejkendő viselését a 14 év alatti lányoknak az iskolákban. A kormány már decemberben elfogadtatná a jogszabályt, amit két lépcsőben vezetnének be: februártól egy felkészítő, tájékoztató szakasz indulna, 2026 őszétől pedig már bírságolhatnak is.

A tilalom a tervek szerint minden állami és magániskolában a 8. évfolyam végéig, vagyis nagyjából 14 éves korig lenne érvényes, és kifejezetten az iszlám hagyományok szerinti fejkendőre vonatkozna. A szabályozás az iskola teljes területére kiterjedne, így a tantermekre, az udvarra és a tornateremre is.

A tervezet külön foglalkozik azokkal a diákokkal, akik társaikat az iszlám öltözködési szabályok betartására kényszerítik – velük szemben a hatóságok is eljárhatnak. A szabályszegő szülők 150 és 800 euró, vagyis körülbelül 58 ezer és 308 ezer forint közötti pénzbírsággal számolhatnak, de csak akkor, ha az iskolai figyelmeztetés és a szakemberek bevonása sem hozott eredményt.

A kormány azzal érvel, hogy a tilalom a gyermekek védelmét és az esélyegyenlőséget szolgálja.

„A gyerekkendő a lányok láthatóságát és szabadságát korlátozza – egyértelműen az elnyomás jele”

– mondta Claudia Plakolm integrációs miniszter. A jobboldali ellenzéki Osztrák Szabadságpárt támogatja a szigorítást, de szerintük ez csak az első lépés lehet. „A fejkendő a politikai iszlám, a nők elnyomásának szimbóluma, és semmi keresnivalója az iskoláinkban” – közölte Ricarda Berger, a párt családpolitikai szóvivője.

Jogvédő szervezetek és muszlim közösségek szerint viszont a javaslat diszkriminatív és sérti a vallásszabadságot. „A tervezett fejkendőtilalom egyoldalú, diszkriminatív beavatkozás, az antimuszlim rasszizmus megnyilvánulása” – írta közleményében az Amnesty International Österreich. Az Osztrák Iszlám Hitközség elnöke arra figyelmeztetett, hogy a vita a szélsőségeseknek kedvez. „Az extremisták a fejkendőtilalmat a saját céljaikra használják” – mondta az ORF-nek Ümit Vural.

A parlament 2019-ben már elfogadott egy hasonló tilalmat az alsó tagozatosokra, azt azonban az Alkotmánybíróság 2020 decemberében alkotmányellenesnek találta és megsemmisítette. A kormány a mostani javaslatot éppen ezért úgy alakította ki, hogy a vallási nagykorúság határáig terjedjen, és kiegészítő intézkedésekkel, például iskolapszichológusi segítséggel támogassák, abban bízva, hogy ezúttal átmegy a jogi szűrőn.

A minisztérium korábbi becslése szerint a szabályozás több mint 12 ezer lányt érinthet Ausztriában. Az osztrák modell iránt már Németországban is érdeklődnek: Hessen tartomány minisztere komolyan megfontolandónak nevezte az átvételét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk