HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor elárulta, mi volt az első gondolata, miután meghallotta a Fico elleni merénylet hírét

Hosszú interjút adott a magyar miniszterelnök a Patriótának, amelyben szó esett a harmadik világháborúról, Soros Györgyről és arról, hogy hol kell ellentámadásba lendülniük a békepárti erőknek. Orbán az interjú egy pontján azt mondta: vessük bele magunkat az összeesküvés-elméletekbe!


Hosszú interjút adott Orbán Viktor a Patrióta nevű YouTube-csatornának.

A beszélgetés elején a Robert Fico elleni merényletről kérdezték a miniszterelnököt Orbán azt mondta, hogy

amikor meghallotta a hírt az első gondolata az volt, vajon túlélte-e a szlovák kormányfő, mert baráti a viszonyuk.

Ezután arra gondolt, hogy ő - mármint Orbán - jó nagy bajban van, hiszen egyedül marad Brüsszelben, ha a háborúról van szó. Harmadikként pedig arra, hogy a merénylet után „mindenféle extra biztonsági szabályokat” erőltetnek majd rá.

Ezt követően a háború témájára tértek át. A miniszterelnök ennek kapcsán arról beszélt: egyetlen világháború sem kezdődött úgy, hogy kiálltak a vezetők, és proklamálták, hogy most pedig világháború lesz. Orbán azt mondta, hogy mostanában olvasgatni szokta világháborúk előtti jelentéseket, visszaemlékezéseket. Szerinte az akkori vezetők azt ígérték, hogy a háború gyorsan véget ér és limitált lesz. A kormányfő úgy látja, hogy a nyugatiak fejében kevésbé erős a háborúval szembeni rezisztencia, mert szerinte „ők szoktak is nyerni ilyeneket”.

„Az iszonyata a háborúnak a mi számunkra azonnal beugrik.”

Arra a kérdésre, hogy szerinte ezek a folyamatok vezethetnek-e a harmadik világháborúhoz, Orbán azt mondta:

„Benne vagyunk egy olyan folyamatban, amiről lehet, hogy tíz év múlva azt fogják mondani, hogy ez már a harmadik világháború előeseményeihez vagy kezdetei eseményeihez tartozott”.

Orbán szerint az európai országok eddig körülbelül 100 milliárd eurót tettek ebbe a háborúba, az amerikaiak pedig még egyszer ennyit. Ráadásul szerinte az elmaradt gazdasági növekedést is a háborús veszteségekhez lehet írni, ami kitesz újabb százmilliárdokat. Orbán úgy fogalmazott, hogy a háború árát a magyarok is fizetik, mert „békeidőben nem ilyen árak szoktak lenni”.

Orbán azt mondta: az uniós vezetők nem közölték, mennyi pénzből érhető el, hogy kiszorítsák az oroszokat Ukrajnából, csak annyit mondtak, hogy Putyin nem győzhet.

„Minden negyedévben megkérdezem, hogy van-e már kalkuláció arra nézvést, hogy mennyi lesz ennek a vége? És nincs válasz. Mert ők maguk se tudják” - fejtette ki a miniszterelnök, aki „ennél felelőtlenebb dolgot” még életében nem látott.

A magyar kormányfő a világháborúk kérdését összehozta a migrációval is. Szerinte ugyanis ha nem lettek volna világháborúk, akkor se Magyarországnak, se Európának nem lennének demográfiai problémái. Azt is kifejtette, hogy szerint „Horthy Miklós is ki akart maradni a világháborúból”, de a németek a végén mégis belenyomták Magyarországot.

A magyar miniszterelnök úgy látja, hogy a békepártiakanak „két fronton” kell ellentámadásba lendülniük.

„Az egyiket Európában, ahol nem csak arról van szó, hogy legyen több békepárti képviselő az Európai Parlamentben, mint háborúpárti, hanem arról is, hogy az európai emberek tolják a saját kormányaikat abba az irányba, hogy kevesebb háború és több béke.”

Az Egyesült Államokban pedig szerinte Donald Trump visszatérése segítené a békepártiak ügyét.

Az interjú egy pontján Orbán úgy fogalmazott: akkor most vessük bele magunkat az összeesküvés-elméletekbe, és a világ legnagyobb összeesküvőjének nevezte Soros Györgyöt. Orbán azt mondta, hogy

Soros „a legnagyobb konspirátor, ügyeskedő, háttérben mahináló embere a világnak”, aki többször is meg akarta venni a teljes magyar gazdaságot.

A háborún azonban szerinte nem csak Soros György nyer, mert többen vannak, akik spekulálnak: az egész fegyveripar, a fegyvervásárlást és gyártást hitelezők. A magyar kormányfő úgy fogalmazott, hogy óriási pénzek és tétek vannak az asztalon.

„Először kell fegyver, annak a gyártását majd meghitelezik. Aztán kell ember, aki hajlandó harcolni, ezek most a szegény ukránok. Aztán kellenek olyan kormányok, amelyek mindezt akarják, ezeket lehetőleg meg kell venni, mint ahogy Magyarországon is a baloldalt megveszik. Ez Nyugaton előrehaladottabb állapotban van. A negyedik fontos pedig a média, egy korrupt média kell, amelyet vagy ők tartanak kézben, vagy ők hoztak létre, amely háborúpárti hangulatot csinál” - sorolta Orbán.

Szerinte amit a háborúpártiak tesznek, annak mindenki megissza a levét, de bennünket hagyjanak békén, ahogy a migrációban és az LMBTQ-kérdésekben is.

„Ha kiderül, hogy Magyarország sikeres és biztonságos demokrácia, pedig mindenki halálra ítélte, és kimaradt a háborúból, akkor talán mások is megpróbálják utánozni. A háborúpártiak szerint veszélyes példa vagyunk, de mi fölvesszük a kesztyűt”

- fogalmazott.

A teljes interjút ITT tudod megnézni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Szabó Zsófi, Gönczi Gábor és Nagy Márton új Digitális Polgári Kört alapított
A Digitális Polgári Kör listáján politikusok, kormányközeli szereplők és médiasztárok is szerepelnek. A kezdeményezést Palóc André indította, akit Orbán Viktor bízott meg a projekt vezetésével.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 19.



Közzétették a Gazdálkodj okosan nevű Digitális Polgári Kör alapítóinak listáját, amelyben politikusok és a média ismert szereplői is feltűnnek, vette észre a Blikk. A kezdeményezést Palóc André, a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője indította el, akit Orbán Viktor bízott meg a projekt vezetésével.

Az alapítók között ott van Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, valamint a tárca két államtitkára, Lóga Máté és Fónagy János. Tagja lett Lentner Csaba is, aki korábban az FKGP és a MIÉP politikusa volt, majd a Fideszhez csatlakozott. Lentner a jegybanki alapítványok kuratóriumi tagjaként és a PADME elnökhelyetteseként is dolgozott, de a százmilliárdos MNB-ügyben a felelősségét visszautasította.

A kör célja, hogy a gazdasági tudatosságot erősítse, és közérthető információkat adjon a digitális térben. Palóc André így fogalmazott:

„hiszünk abban, hogy a gazdaságról mindenkinek joga van beszélni, hiszen a mindennapi pénzügyek mindannyiunk életét érintik. A digitális teret arra használjuk, hogy hiteles információkat osszunk meg közérthetően, segítve mindenkit, hogy jobb pénzügyi döntéseket tudjon hozni.”

Az alapítók névsorában több médiaszereplő is szerepel. Csatlakozott Gönczi Gábor, a TV2 műsorvezetője és Szabó Zsófi, a csatorna másik ismert arca. A Mandiner szerkesztőségéből Kacsoh Dániel és Kohán Mátyás került be a körbe.

A kormányközeli intézmények képviselői sem hiányoznak. Alapító lett Talabér Krisztián a Nézőpont Intézettől, Sebestyén Géza az MCC-től, Hortay Olivér a Századvégtől és Pásztor Szabolcs az Oeconomustól. Szűcs Gábor, a Megafon és a Patrióta véleményvezére, aki az Alapjogokért Központ elemzőjeként is ismert, szintén csatlakozott.

A politikai szférából Bánki Erik, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnöke, Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék volt vezetője, valamint Mészáros Attila, Székesfehérvár alpolgármestere került az alapítók közé.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Hadházy Hatvanpusztánál: Múltkor a kerekemet akarták kiszúrni, most meg akartak ölni
A politikus videóban mondta el, hogy két autó is követte, és többször próbálták elzárni az útját. Szerencsére sérülés nem történt, de a balesetben az autója eleje megrongálódott.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 19.



Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő videóban számolt be arról, hogy autóbalesetet szenvedett, vette észre a 24.hu. Elmondása szerint a hatvanpusztai majorság környékén legutóbb a kerekét szúrták ki, most pedig egy férfi – aki szerinte a majorság biztonsági őreként dolgozik – autóval hajtott neki, és megpróbálta felborítani. Végül Hadházy kocsija borult fel.

„A helyszín az ugyanaz. Múltkor a kerekemet akarták kiszúrni, most meg akartak ölni, vagy nem tudom” - mondja a felvétel elején Hadházy.

A helyszínre érkező rendőröknek arról beszélt, hogy az úton haladt, mellette egy másik autó a fűben közlekedett. Meg akarta előzni, de az ráhúzta a kormányt, és az út egyenetlensége miatt végül az ő járműve borult fel.

„Szerencsére nem történt sérülés”

– mondta a felvételen a láthatóan zaklatott képviselő. Hozzátette, hogy a másik sofőrnek is segítettek kimászni az autóból, mentőt azonban egyikük sem kért.

Hadházy arról is beszélt, hogy két autó követte. Egy hátulról próbálta leszorítani, egy másik pedig szemből jött, és el akarta zárni az útját. Miután ez nem járt sikerrel, az egyik autó megfordult, és oldalról igyekezett leszorítani.

A képviselő apja autójával közlekedett, amelynek az eleje a balesetben összetört.

A politikus teljes videóját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Az utastérben láttam egy kést is” - Hadházy Ákos újabb részleteket osztott meg a hatvanpusztai balesetéről
A politikus szerint szándékosan hajtottak neki. Épp arrafelé történt az incidens, ahol korábban kiszúrták az autója kerekeit.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 19.



Még kedden délután számolt be arról Hadházy Ákos, hogy baleset történt közte és a feltételezett hatvanpusztai őrség autója között. A független országgyűlési képviselő szerint szándékosan ütköztek neki, pont ott, ahol korábban kiszúrták az autója kerekeit. Most újabb részleteket osztott meg a kedden történtekről, többek között azt, hogy a másik autóban egy kést is látott.

Korábban a Facebook-oldalán közzétett videóban mondta el, hogy egy mellékúton haladt, amikor az őrség kocsija megelőzte, majd szerinte ráhúzta az autójára és nekiütközött. A másik jármű felborult, de személyi sérülés nem történt.

Később arról írt, hogy szerinte nem egyértelmű, a sofőr önállóan döntött-e így, vagy valaki utasította. Hozzátette, hogy belépett a nyitott kapun, és a tulajdonost kereste, mert meg akarta tudni, hogyan lehet meglátogatni a műemléket. Gulyás Gergely miniszter nemrég ugyanis úgy nyilatkozott, hogy a hatvanpusztai majorság „a műemlékvédelem gyönyörű példája”.

„Ugyan itt már szinte mindent földig romboltak, szinte semmi nincs már Habsburg József nádor majorságából, de ha ez egy műemlék, akkor annak láthatóságáról a tulajdonosnak kell gondoskodnia. Ennek módjáról szerettem volna érdeklődni” – írta az újabb bejegyzésben. Azt is hozzátette, hogy a kertész közölte vele, Orbánék nincsenek ott, majd arra kérte, távozzon.

„Majd miután visszasétáltam Édesapám autójához (azzal jöttem, mert a múltkór kiszúrták a kerekemet…), észrevettük, hogy a távolból mindkét irányból nagy sebességgel érkezik két autó. A szemből jövő először szemből nekem akart jönni, majd miután ez nem sikerült, utánam jött és le akart szorítani. Nem sikerült neki, az út egyenetlensége miatt fel is borult. Az esetről videót is készített utastársam.

Az autót vezető biztonsági őr maga szállt ki (segítettem neki) és ő maga borította vissza a kocsiját. Úgy tűnik, nem sérült meg. Az utastérben láttam egy kést is, nem csodálkoznék, ha beleillene a kerekeimen keletkezett szúrásokba”

– folytatta.

A bejegyzését azzal zárta, hogy szerinte legközelebb nem egyedül kell majd odamenni.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Politico: Budapest lehet Trump, Putyin és Zelenszkij találkozójának helyszíne
Az amerikai titkosszolgálat több várost is vizsgált, de a lap szerint Budapest a legesélyesebb. Putyin Moszkvát, Macron Genfet támogatta volna, Svájc pedig jelezte: kész helyet adni a csúcstalálkozónak.


A Politico értesülései szerint Budapest lehet a helyszíne annak a háromoldalú találkozónak, amelyen Donald Trump amerikai, Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök ülne egy asztalhoz. A lap azt írja,

a választásban szerepet játszhatott Trump személyes kapcsolata Orbán Viktor miniszterelnökkel.

Az amerikai titkosszolgálat több várost is megvizsgált lehetséges helyszínként, de két forrás alapján Budapest tűnik a legesélyesebbnek. Putyin inkább Moszkvában látná szívesen a tárgyalást, Emmanuel Macron francia elnök pedig Genfet javasolta. Svájc közben jelezte: készek otthont adni az egyeztetésnek, és nem tartóztatnák le Putyint, noha tagjai a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, amely körözést adott ki ellene.

Ukrajna számára Budapest fájdalmas emlékeket idézhet fel, hiszen itt írták alá 1994-ben a budapesti memorandumot. Ez a dokumentum garantálta volna az ország függetlenségét és területi épségét az Egyesült Államok, Oroszország és az Egyesült Királyság részéről cserébe azért, hogy Ukrajna lemondott atomfegyvereiről. Oroszország azonban 2014-ben megszegte a megállapodást: megtámadta Ukrajnát, és annektálta a Krímet.

A Politico szerint Volodimir Zelenszkij valószínűleg a magyar kormány Ukrajna-ellenes kampánya miatt sem tartaná ideálisnak Budapestet a találkozó helyszínének.

(via hvg.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET: