HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor elárulta, mi volt az első gondolata, miután meghallotta a Fico elleni merénylet hírét

Hosszú interjút adott a magyar miniszterelnök a Patriótának, amelyben szó esett a harmadik világháborúról, Soros Györgyről és arról, hogy hol kell ellentámadásba lendülniük a békepárti erőknek. Orbán az interjú egy pontján azt mondta: vessük bele magunkat az összeesküvés-elméletekbe!


Hosszú interjút adott Orbán Viktor a Patrióta nevű YouTube-csatornának.

A beszélgetés elején a Robert Fico elleni merényletről kérdezték a miniszterelnököt Orbán azt mondta, hogy

amikor meghallotta a hírt az első gondolata az volt, vajon túlélte-e a szlovák kormányfő, mert baráti a viszonyuk.

Ezután arra gondolt, hogy ő - mármint Orbán - jó nagy bajban van, hiszen egyedül marad Brüsszelben, ha a háborúról van szó. Harmadikként pedig arra, hogy a merénylet után „mindenféle extra biztonsági szabályokat” erőltetnek majd rá.

Ezt követően a háború témájára tértek át. A miniszterelnök ennek kapcsán arról beszélt: egyetlen világháború sem kezdődött úgy, hogy kiálltak a vezetők, és proklamálták, hogy most pedig világháború lesz. Orbán azt mondta, hogy mostanában olvasgatni szokta világháborúk előtti jelentéseket, visszaemlékezéseket. Szerinte az akkori vezetők azt ígérték, hogy a háború gyorsan véget ér és limitált lesz. A kormányfő úgy látja, hogy a nyugatiak fejében kevésbé erős a háborúval szembeni rezisztencia, mert szerinte „ők szoktak is nyerni ilyeneket”.

„Az iszonyata a háborúnak a mi számunkra azonnal beugrik.”

Arra a kérdésre, hogy szerinte ezek a folyamatok vezethetnek-e a harmadik világháborúhoz, Orbán azt mondta:

„Benne vagyunk egy olyan folyamatban, amiről lehet, hogy tíz év múlva azt fogják mondani, hogy ez már a harmadik világháború előeseményeihez vagy kezdetei eseményeihez tartozott”.

Orbán szerint az európai országok eddig körülbelül 100 milliárd eurót tettek ebbe a háborúba, az amerikaiak pedig még egyszer ennyit. Ráadásul szerinte az elmaradt gazdasági növekedést is a háborús veszteségekhez lehet írni, ami kitesz újabb százmilliárdokat. Orbán úgy fogalmazott, hogy a háború árát a magyarok is fizetik, mert „békeidőben nem ilyen árak szoktak lenni”.

Orbán azt mondta: az uniós vezetők nem közölték, mennyi pénzből érhető el, hogy kiszorítsák az oroszokat Ukrajnából, csak annyit mondtak, hogy Putyin nem győzhet.

„Minden negyedévben megkérdezem, hogy van-e már kalkuláció arra nézvést, hogy mennyi lesz ennek a vége? És nincs válasz. Mert ők maguk se tudják” - fejtette ki a miniszterelnök, aki „ennél felelőtlenebb dolgot” még életében nem látott.

A magyar kormányfő a világháborúk kérdését összehozta a migrációval is. Szerinte ugyanis ha nem lettek volna világháborúk, akkor se Magyarországnak, se Európának nem lennének demográfiai problémái. Azt is kifejtette, hogy szerint „Horthy Miklós is ki akart maradni a világháborúból”, de a németek a végén mégis belenyomták Magyarországot.

A magyar miniszterelnök úgy látja, hogy a békepártiakanak „két fronton” kell ellentámadásba lendülniük.

„Az egyiket Európában, ahol nem csak arról van szó, hogy legyen több békepárti képviselő az Európai Parlamentben, mint háborúpárti, hanem arról is, hogy az európai emberek tolják a saját kormányaikat abba az irányba, hogy kevesebb háború és több béke.”

Az Egyesült Államokban pedig szerinte Donald Trump visszatérése segítené a békepártiak ügyét.

Az interjú egy pontján Orbán úgy fogalmazott: akkor most vessük bele magunkat az összeesküvés-elméletekbe, és a világ legnagyobb összeesküvőjének nevezte Soros Györgyöt. Orbán azt mondta, hogy

Soros „a legnagyobb konspirátor, ügyeskedő, háttérben mahináló embere a világnak”, aki többször is meg akarta venni a teljes magyar gazdaságot.

A háborún azonban szerinte nem csak Soros György nyer, mert többen vannak, akik spekulálnak: az egész fegyveripar, a fegyvervásárlást és gyártást hitelezők. A magyar kormányfő úgy fogalmazott, hogy óriási pénzek és tétek vannak az asztalon.

„Először kell fegyver, annak a gyártását majd meghitelezik. Aztán kell ember, aki hajlandó harcolni, ezek most a szegény ukránok. Aztán kellenek olyan kormányok, amelyek mindezt akarják, ezeket lehetőleg meg kell venni, mint ahogy Magyarországon is a baloldalt megveszik. Ez Nyugaton előrehaladottabb állapotban van. A negyedik fontos pedig a média, egy korrupt média kell, amelyet vagy ők tartanak kézben, vagy ők hoztak létre, amely háborúpárti hangulatot csinál” - sorolta Orbán.

Szerinte amit a háborúpártiak tesznek, annak mindenki megissza a levét, de bennünket hagyjanak békén, ahogy a migrációban és az LMBTQ-kérdésekben is.

„Ha kiderül, hogy Magyarország sikeres és biztonságos demokrácia, pedig mindenki halálra ítélte, és kimaradt a háborúból, akkor talán mások is megpróbálják utánozni. A háborúpártiak szerint veszélyes példa vagyunk, de mi fölvesszük a kesztyűt”

- fogalmazott.

A teljes interjút ITT tudod megnézni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fotók: Van, ahol 20 centi hó esett – vastag hótakaró borítja a Dunántúlt
A Dunántúlon hullott a legtöbb hó az idei szezon első komoly havazásában. Helyenként 15 centimétert meghaladó hótakaró alakult ki.


Túl vagyunk az idei szezon első komoly havazásán.

A legtöbb hó a Dunántúl déli részén, valamint a Bakonyban és a Dunántúli-középhegység területén hullott, ahol 10–15 centiméteres, helyenként közel 20 centiméteres hótakaró alakult ki

- írja az Időkép.

A portál több fotót is megosztott a hóhelyzetről:

Keletebbre azonban jóval szerényebb volt a helyzet. Bár az esti órákban ott is többfelé havazásba váltott a csapadék, a melegebb talajfelszín miatt a hó nem tudott tartósan megmaradni. A Dunántúl ezzel szemben már egy nappal korábban lehűlt, így ott a frissen érkező hó is könnyen megtapadt, míg keletebbre szinte azonnal elolvadt.

Lassan elhagyja az országot a mediterrán ciklon csapadékrendszere, vasárnap reggel már csak helyenként fordul elő havas eső, hószállingózás.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Megérkezett az új influenza-variáns, ami sokkal veszélyesebb az eddigi évek vírusaitól
A „subclade K” nevű mutáns már Európában is dominál, és több országban a szokásosnál hetekkel korábban kezdődött meg az influenzaszezon. A szakértők szerint az idei sokkal veszélyesebb az eddigi évek influenzatípusainál.


A hideg idő beköszöntével megérkezett az influenza is, amely megelőzésére már elkezdték gyártani az oltóanyagot. Novemberben az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ közzétett egy gyors kockázatértékelést, amelyben arra figyelmeztetnek, hogy felbukkant és gyorsan terjed az influenza A(H3N2) vírusának egy új, „subclade K” (vagyis K alklád) nevű variánsa, írja a hvg.hu. A szakértők viszont arra figyelmeztetnek, hogy

ez a változat genetikailag eltér attól a törzstől, amely ellen az idei északi féltekés vakcinákat kifejlesztették. Az ügynökség szerint az új alklád már minden kontinensen megjelent, és május és november között világszerte a vizsgált H3N2-esetek harmadát, az Európai Unióban pedig már közel a felét okozta.

Bár a vakcina és a vírus közötti eltérés miatt a szezon a vártnál komolyabb lehet, a legfrissebb gyakorlati adatok szerint az oltás így is jelentős védelmet nyújt. A brit közegészségügyi hatóság első adatai azt mutatják, hogy a védekezés még a K alklád túlsúlya mellett is hatékony. A vakcina a kórházi kezelést igénylő súlyos megbetegedéseket a 2 és 17 év közötti gyerekeknél 70-75, a felnőtteknél pedig 30-40 százalékos eséllyel előzi meg.

„Ezek az eredmények megnyugtató bizonyítékot jelentenek arra, hogy az idei influenzaoltás a K alkláddal kapcsolatos aggodalmak ellenére is fontos védelmet nyújt a gyerekeknek és a felnőtteknek egyaránt”

– mondta a brit közegészségügyi hivatal közleményében Dr. Jamie Lopez Bernal, a hivatal immunizációs szaktanácsadó epidemiológusa.

A szezon több helyen a szokásosnál korábban és intenzívebben indult. Japánban már október elején átlépték az országos járványküszöböt, ami miatt több helyen iskolákat kellett bezárni, az Egyesült Királyságban pedig szintén a vártnál hamarabb kezdett emelkedni az esetszám, és a laboratóriumi mintákban a H3N2 vírus dominál. Az új variáns megjelenése mögött a vakcinagyártás időzítése áll. A tudósok minden év februárjában döntenek arról, hogy a következő északi féltekés szezonra mely vírustörzsek ellen készüljön oltóanyag. A K alklád azonban csak a déli féltekés influenzaszezon vége felé, a döntés és a gyártás megkezdése után kezdett elterjedni – számolt be róla a Gizmodo.

Szakértők szerint a helyzetet komolyan kell venni. „Most nincs itt az ideje, hogy ‘vakon repüljünk’ a légúti vírusok szezonjába” – nyilatkozta a CIDRAP egészségügyi szaklapnak Dr. Danuta Skowronski, a British Columbia Járványügyi Központjának vezetője. Más kutatók is arra figyelmeztetnek, hogy bár a védelem nem lesz százszázalékos, az oltás továbbra is kulcsfontosságú. „Nem arra számítunk, hogy a vakcina védelme teljesen eltűnik, de ha ez a vírus uralja a szezont, némi visszaesés várható” – közölte Dr. Richard Webby, a St. Jude Gyermekkutató Kórház szakértője.

A brit adatok szerint

a jelenleg keringő H3N2 variánsok nem mutatnak rezisztenciát az olyan vírusellenes szerekkel szemben, mint az oseltamivir vagy a zanamivir, így a betegség kezelésére továbbra is hatékony eszközök állnak rendelkezésre.

Az oltás felvételével pedig még mindig nem késtünk el. „Még nem késő. Menjenek, és vegyék fel az influenzaoltást!” – hangsúlyozta Dr. Adam Lauring, a Michigani Egyetem Orvosi Karának infektológiai igazgatója.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Mutatjuk, mennyit kell fizetni idén a karácsonyi halért
Az aszály ellenére a haltermelők idén sem drágítanak, így a családok fellélegezhetnek. Ugyanakkor az ágazat jövedelmezősége idén jelentősen csökken.


A tél óta tartó aszály komoly kihívás elé állította a haltermelőket, akik ennek ellenére összességében közepes évet zárnak. A termelők nem terveznek áremelést, így ha a kereskedelmi láncok a tavalyi árrést alkalmazzák, a családok idén is a tavalyi árszinten juthatnak hozzá az ünnepi halhoz. A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet tájékoztató jellegű irányárai szerint

az élő ponty kilogrammonként 2000–2500 forintba, a pontyszelet 3500–4500 forintba kerülhet. Az afrikai harcsa filéjét 4500–5500 forintért, a szürke harcsáét 7000–9000 forintért, míg a busaszeletet 1500–2000 forintért lehet majd megvásárolni.

Egy november eleji piaci körkép szerint a fővárosi Lehel piacon az élő ponty kilója 2350, a pontyszeleté 4200, az afrikai harcsa filéjé pedig 4500 forint volt. Ugyanekkor egy budaörsi Auchan áruházban az élő ponty 1899, a pontyszelet 4499, az afrikai harcsa filéje pedig 4299 forintba került. A lehalászás a következő hetekben folyamatos lesz, így már december első napjaitól meg lehet vásárolni a karácsonyi halat. A szakemberek szerint a néhány hetes fagyasztás nem ront a hal minőségén, így nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni a beszerzést.

Az éves hazai halfogyasztás 35-40 százaléka karácsonyra koncentrálódik, a magyar termelők pedig pontyból, harcsából és busából is képesek fedezni a hazai keresletet.

Noha nyár végéig az időjárás komoly kihívás elé állította az ágazatot – az aszály miatt például a dunántúli völgyzárógátas tómedrek 15-20 százalékát nem tudták vízzel feltölteni –, a meleg ősz kedvezett a termelőknek.

„A magasabb hőmérsékletet tartó vízben a pontyok a szokásosnál hetekkel tovább táplálkoztak, így nagyobbra nőttek, egy háromkilós példány pedig a konyhában jóval értékesebb alapanyag, mint két másfélkilós”

– magyarázta Dr. Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnökségi tagja. A szakember egy novemberi évértékelőn ugyanakkor hozzátette: „nem egy sikeres évünk van” – mondta az Agroinformnak.

A hazai halfogyasztás évi 6,5-7 kilogramm fejenként, ami kevesebb mint harmada az Európai Unió átlagának. Ennek a mennyiségnek ráadásul mindössze negyedét termelik itthoni tavakban, a többi külföldről származó, jobbára tengeri import hal.

Magyarországon a mintegy 26 ezer hektárnyi vízterület közel háromnegyedén pontyot termelnek. Úgy tudni, a ponty egyeduralkodó szerepét csökkenteni kellene a ragadozó halak, például a szürke harcsa, a csuka vagy a süllő javára.

Ennek gátat szab a klímaváltozás: a túlzottan felmelegedő tavakban kevesebb az oldott oxigén, a süllő oxigénigénye pedig négyszer akkora, mint a pontyé.

A termelők versenyképességét rontja, hogy míg Magyarországon az ökológiai károk után járó kompenzáció mértéke hektáronként 100 euró (a november 21-i MNB-árfolyamon körülbelül 38 400 forint), a környező országokban ez a támogatás messze meghaladja a hazai szintet. Ez komoly versenyhátrányt jelent az exportpiacokon. Bár a takarmány, a munkaerő és az üzemanyagok is drágulnak, a haltermelők kénytelenek a tavalyi áron szállítani. Ennek következtében az ágazat eddig is alacsony, 4-5 százalék körüli jövedelmezősége idén 2-3 százalékra csökkenhet.

(via Agroinform)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
28 pontos béketerv: az amerikai külügyminiszter arról beszélt, hogy ez nem az amerikaiak béketerve, hanem az oroszoké – másnap viszont már mást állított
Marco Rubio szombaton orosz javaslatnak nevezte a tervet, vasárnap viszont már arról posztolt, hogy a dokumentumot az Egyesült Államok írta. Állítása szerint ez egy tárgyalási keretrendszer.


Fordulat fordulatot követ Washingtonban a kiszivárgott 28 pontos ukrajnai békejavaslat ügyében. A Politico szerint Marco Rubio amerikai külügyminiszter szombaton, a Halifax Nemzetközi Biztonsági Fórumon egy kétpárti kongresszusi delegációnak a béketervet orosz javaslatként írta le. Mike Rounds republikánus szenátor szerint Rubio egyértelművé tette, hogy a dokumentum nem az amerikai kormány hivatalos álláspontja.

„Egyértelművé tette, hogy ez a javaslat a mi képviselőinknek lett átadva, de ez nem a mi javaslatunk. Nem a mi béketervünk. Ez egy javaslat, amit megkaptunk, és mint közvetítő, megosztottuk másokkal. Mi nem is tettük közzé, kiszivárgott”

– mondta Rounds. A külügyminiszter a delegációnak azt is elmondta, nem tud olyan tervről, hogy Donald Trump megfosztaná Ukrajnát a hírszerzési információktól, ha Kijev nemet mond a javaslatra.

A külügyminiszter vasárnapi posztja viszont homlokegyenest ellentmond annak, amit állítólag alig 24 órával korábban mondott.

Rubio vasárnap ugyanis arról posztolt az X-en, hogy a dokumentumot az Egyesült Államok írta. Állítása szerint a javaslat egy tárgyalási keretrendszer, amelybe az orosz álláspontot már beépítették, az ukránt viszont még nem.

A 28 pontos terv nyilvánosságra kerülése után úgy tűnt, mintha az amerikaiak a maximalista orosz törekvéseket támogatnák. A tervezet szerint Ukrajnának területekről kellene lemondania, korlátoznia kellene hadereje méretét és fel kellene adnia a NATO-csatlakozás tervét.

A javaslat Európában komoly ellenállást váltott ki. Ukrajna nyugati szövetségesei közös nyilatkozatban ítélték el, egyedül az Orbán-kormány támogatta azt teljes mértékben. A republikánus képviselők között sem aratott osztatlan sikert: az Oroszországgal szemben keményebb fellépést követelő, befolyásos republikánusok mind hangosan ellenezték.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken arról beszélt, Ukrajna történelmének legnehezebb időszaka előtt áll, mert lehet, hogy választania kell a saját méltósága és a legfontosabb szövetségese között.

Az ügyben a következő lépés egy mai, Genfben tartandó találkozó, ahol az amerikai fél az ukrán delegációval egyeztet a javaslatról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk