HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor elárulta, mi volt az első gondolata, miután meghallotta a Fico elleni merénylet hírét

Hosszú interjút adott a magyar miniszterelnök a Patriótának, amelyben szó esett a harmadik világháborúról, Soros Györgyről és arról, hogy hol kell ellentámadásba lendülniük a békepárti erőknek. Orbán az interjú egy pontján azt mondta: vessük bele magunkat az összeesküvés-elméletekbe!


Hosszú interjút adott Orbán Viktor a Patrióta nevű YouTube-csatornának.

A beszélgetés elején a Robert Fico elleni merényletről kérdezték a miniszterelnököt Orbán azt mondta, hogy

amikor meghallotta a hírt az első gondolata az volt, vajon túlélte-e a szlovák kormányfő, mert baráti a viszonyuk.

Ezután arra gondolt, hogy ő - mármint Orbán - jó nagy bajban van, hiszen egyedül marad Brüsszelben, ha a háborúról van szó. Harmadikként pedig arra, hogy a merénylet után „mindenféle extra biztonsági szabályokat” erőltetnek majd rá.

Ezt követően a háború témájára tértek át. A miniszterelnök ennek kapcsán arról beszélt: egyetlen világháború sem kezdődött úgy, hogy kiálltak a vezetők, és proklamálták, hogy most pedig világháború lesz. Orbán azt mondta, hogy mostanában olvasgatni szokta világháborúk előtti jelentéseket, visszaemlékezéseket. Szerinte az akkori vezetők azt ígérték, hogy a háború gyorsan véget ér és limitált lesz. A kormányfő úgy látja, hogy a nyugatiak fejében kevésbé erős a háborúval szembeni rezisztencia, mert szerinte „ők szoktak is nyerni ilyeneket”.

„Az iszonyata a háborúnak a mi számunkra azonnal beugrik.”

Arra a kérdésre, hogy szerinte ezek a folyamatok vezethetnek-e a harmadik világháborúhoz, Orbán azt mondta:

„Benne vagyunk egy olyan folyamatban, amiről lehet, hogy tíz év múlva azt fogják mondani, hogy ez már a harmadik világháború előeseményeihez vagy kezdetei eseményeihez tartozott”.

Orbán szerint az európai országok eddig körülbelül 100 milliárd eurót tettek ebbe a háborúba, az amerikaiak pedig még egyszer ennyit. Ráadásul szerinte az elmaradt gazdasági növekedést is a háborús veszteségekhez lehet írni, ami kitesz újabb százmilliárdokat. Orbán úgy fogalmazott, hogy a háború árát a magyarok is fizetik, mert „békeidőben nem ilyen árak szoktak lenni”.

Orbán azt mondta: az uniós vezetők nem közölték, mennyi pénzből érhető el, hogy kiszorítsák az oroszokat Ukrajnából, csak annyit mondtak, hogy Putyin nem győzhet.

„Minden negyedévben megkérdezem, hogy van-e már kalkuláció arra nézvést, hogy mennyi lesz ennek a vége? És nincs válasz. Mert ők maguk se tudják” - fejtette ki a miniszterelnök, aki „ennél felelőtlenebb dolgot” még életében nem látott.

A magyar kormányfő a világháborúk kérdését összehozta a migrációval is. Szerinte ugyanis ha nem lettek volna világháborúk, akkor se Magyarországnak, se Európának nem lennének demográfiai problémái. Azt is kifejtette, hogy szerint „Horthy Miklós is ki akart maradni a világháborúból”, de a németek a végén mégis belenyomták Magyarországot.

A magyar miniszterelnök úgy látja, hogy a békepártiakanak „két fronton” kell ellentámadásba lendülniük.

„Az egyiket Európában, ahol nem csak arról van szó, hogy legyen több békepárti képviselő az Európai Parlamentben, mint háborúpárti, hanem arról is, hogy az európai emberek tolják a saját kormányaikat abba az irányba, hogy kevesebb háború és több béke.”

Az Egyesült Államokban pedig szerinte Donald Trump visszatérése segítené a békepártiak ügyét.

Az interjú egy pontján Orbán úgy fogalmazott: akkor most vessük bele magunkat az összeesküvés-elméletekbe, és a világ legnagyobb összeesküvőjének nevezte Soros Györgyöt. Orbán azt mondta, hogy

Soros „a legnagyobb konspirátor, ügyeskedő, háttérben mahináló embere a világnak”, aki többször is meg akarta venni a teljes magyar gazdaságot.

A háborún azonban szerinte nem csak Soros György nyer, mert többen vannak, akik spekulálnak: az egész fegyveripar, a fegyvervásárlást és gyártást hitelezők. A magyar kormányfő úgy fogalmazott, hogy óriási pénzek és tétek vannak az asztalon.

„Először kell fegyver, annak a gyártását majd meghitelezik. Aztán kell ember, aki hajlandó harcolni, ezek most a szegény ukránok. Aztán kellenek olyan kormányok, amelyek mindezt akarják, ezeket lehetőleg meg kell venni, mint ahogy Magyarországon is a baloldalt megveszik. Ez Nyugaton előrehaladottabb állapotban van. A negyedik fontos pedig a média, egy korrupt média kell, amelyet vagy ők tartanak kézben, vagy ők hoztak létre, amely háborúpárti hangulatot csinál” - sorolta Orbán.

Szerinte amit a háborúpártiak tesznek, annak mindenki megissza a levét, de bennünket hagyjanak békén, ahogy a migrációban és az LMBTQ-kérdésekben is.

„Ha kiderül, hogy Magyarország sikeres és biztonságos demokrácia, pedig mindenki halálra ítélte, és kimaradt a háborúból, akkor talán mások is megpróbálják utánozni. A háborúpártiak szerint veszélyes példa vagyunk, de mi fölvesszük a kesztyűt”

- fogalmazott.

A teljes interjút ITT tudod megnézni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Hadházy: A főkertész elkotyogta, nem Orbán apja, hanem Tiborcz cége üzemelteti Hatvanpusztát
A független képviselő nyilvánosságra hozta a főkertész vallomását, mely szerint ő a BDPST Group alkalmazásában dolgozik Hatvanpusztán. A politikus azt is állítja, hogy ez a vallomás egy újabb bizonyíték arra, hogy az általa bemutatott tervrajzok valódiak.


„Hoppá, a kastély főkertésze elkotyogta, hogy nem Orbán apja, hanem Orbán vejének cége üzemelteti Hatvanpusztát” – írja Hadházy Ákos a Facebook-oldalán.

A független képviselő közlése szerint Hatvanpuszta kertésze azért tett vallomást, mert ő ült abban a Nissan terepjáróban, amelyik egy Suzukival együtt üldözte a politikust „Pusztaverszáj” mellett.

Az eset még augusztusban történt, miután Hadházy a nyitott kapun keresztül bement Orbán Viktor apjának hatvanpusztai birtokára, és ott felvételeket készített az épületekről. Ekkor Mészáros Lőrinc biztonsági vállalkozásának alkalmazottja egy Suzukival igyekezett megállítani a képviselőt és a vele utazó Gulyás Balázs újságírót. A közzétett videófelvételek tanúsága szerint a vagyonőr először frontálisan szembehajtott a képviselő által vezetett Daciával, majd miután nem sikerült megállítani őket, oldalról hajtott neki. Az ütközésben a Dacia oldala megsérült, a Suzuki pedig felborult. Akkor a Bicskei Rendőrkapitányság büntetőeljárást indított közúti veszélyeztetés bűntettének megalapozott gyanúja miatt. Múlt héten viszont a Gulyáságyú Média arról írt, hogy a rendőrség megszüntette a büntetőeljárást a férfi ellen.

A kertész vallomása azért jutott Hadházyhoz, mert sértettként kikérte a vagyonőrt felmentő határozatot megelőző nyomozás iratat.

A politikus nyilvánosságra is hozta a vallomás szövegét, mely szerint a kertész a BDPST Group alkalmazásában dolgozik Hatvanpusztán, a cég pedig Orbán Viktor vejéé, Tiborcz Istváné.

„A vezetőm Budapesten van, az ottani irodában. Én vagyok kint Hatvanpusztán folyamatosan. A pick-up gépkocsi, amivel voltam az eset napján, az is a céghez tartozik. Ez egy Nissan Navara, fekete színű. A biztonsági őrökhöz nekem semmi közöm, azok más cég” – olvasható a vallomásban.

Hadházy Ákos így foglalta össze azt, hogy mit lehet tudni a hatvanpusztai Orbán-birtokról:

• papíron Orbán apjáé,

• de elismerték, hogy Orbán felesége is gyakran kint van, “segít”, amennyit tud a munkákban (azaz utasítgatja a melósokat),

• mostantól tudjuk, hogy Tiborz cégének alkalmazottai a gondnokok, kertészek, szerelők,

• régóta tudjuk, hogy Mészáros 10 év alatt kifizette a terület teljes vételárát “bérleti díjként” úgy, hogy soha nem használta a “majorságot”,

• Mészáros cége építette a kastélykomplexumot,

• Mészáros másik cége vállalt garanciát, hogy ha Orbán papa nem fizet, majd ő állja a számlát,

• Mészáros cégének biztonsági őrei őrzik a kastélyt.

„A kertész vallomása amúgy még egy újabb bizonyíték arra, hogy az általam bemutatott tervrajzok valódiak: elmondása szerint ugyanis a főkertészi iroda pont ott van, ahol a tervek rajzolják.

Igaz, ezt már Orbán Győző is elismerte egyrészt egy interjúban, másrészt azzal, hogy bepanaszolt az általam bemutatott dokumentumok miatt” – írja posztjában a politikus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor nehéz hétfőnek néz elébe: Keserű kávé és egy álommal kevesebb
A miniszterelnök reagált a fájdalmas véget érő magyar-ír vb-selejtezőre. Ugyanakkor gratulált egy elismerésre méltó sporteredményhez, és biztatóan üzent a magyar kisvállalkozóknak.


A hétfő még egy miniszterelnöknek is hétfő – Orbán Viktor kissé borús hangulatú posztot tett közzé a Facebook-oldalán:

„Egy nehéz hétfő. Ködös, novemberi idő, keserű kávé, és egy álommal kevesebb. Erre ébredtünk ma”

– írta a kormányfő, utalva a magyar válogatott számára fájdalmasan zárult vasárnapi vb-selejtezőre.

Mint megírtuk, Szoboszlai Dominikék 3-2-re kikaptak a Puskás Arénában Írország válogatottjától egy utolsó pillanatos góllal. Ez sajnos azt jelenti, hogy a magyar válogatott biztosan nem jut ki a labdarúgó-világbajnokságra – zsinórban tizedik alkalommal. Orbán Viktor is a helyszínen szurkolt a nemzeti együttesnek, ahogy rengeteg drukker is, de ez most nem volt elég.

A miniszterelnök viszont nem búslakodhat sokáig, hiszen bőven akad tennivalója a hét első napján.

„De hiába fáj az ember szíve, hiába érzi igazságtalannak a sorsát, önsajnálatból nem lehet megélni. Meló van. Hamarosan érkezik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A magyar kisvállalkozóknak ma garantáltan jó napja lesz”

– zárta posztját Orbán Viktor.

Egy másik bejegyzésben ugyanakkor gratulált Márton Vivianának, aki aranyérmet szerzett a női tekvandó-világbajnokságon. A miniszterelnök szerint ez volt „a tegnapi nap legjobb pillanata”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
133 milliárddal támogatja a gödi Samsung-gyár bővítését az Orbán-kormány, de egyetlen új munkahelyet se ígértek
A gigantikus, 955 milliárdos bővítésről szóló szerződést még októberben írták alá. A cég ezzel együtt már több mint 187 milliárd forintnyi állami pénzt kapott egyedi kormánydöntésekkel.


Újabb 133 milliárd forint közpénzt ad a kormány a Samsung SDI gödi akkumulátorgyárának, amely egy 955 milliárd forintos kapacitásbővítést hajt végre.

A cégnek a hatalmas összegért cserébe nem kellett új munkahelyek létrehozását vállalnia.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) listája szerint, amelyet a Telex hozott nyilvánosságra, a támogatási szerződést október 16-án írták alá. A beruházás hivatalos célja az „elektromos járművek akkumulátorcellái és moduljai gyártását végző üzem kapacitásbővítése”, de a dokumentumból nem derül ki, hogy a gyár melyik fejlesztési fázisáról van szó.

A Samsung SDI ezzel együtt már több mint 187 milliárd forintot kapott egyedi kormánydöntéseken keresztül.

Ezen felül az állam több tízmilliárd forintot költött a gyár működéséhez elengedhetetlen infrastruktúra, például a víziközmű-hálózat kiépítésére. A mostani fejlesztés hátterében a Hyundai-jal kötött megállapodás állhat, melynek értelmében a gödi üzem 2026-tól hét éven át gyárt majd akkumulátorokat az autógyártónak.

A Samsung 2017-ben nyitotta meg első gödi üzemét, amit 2019 után egy annál jóval nagyobb gyáregység követett. Ennek a második gyárnak a bővítése 2024 elején indult, és vélhetően a most aláírt szerződés is ehhez a projekthez kapcsolódik. Szijjártó Péter külügyminiszter idén júliusban egy olyan fotót tett közzé, amelyen a jelenlegi fejlesztések mellett egy „Future” feliratú, lehetséges jövőbeli bővítés terve is szerepelt. A vállalat a magyarországi beruházást részben egy 2025 tavaszi részvénykibocsátásból származó tőkéből finanszírozza.

A gödi gyár működése körül több vitás ügy is kirobbant. Idén októberben a Budapest Környéki Törvényszék eljárási hibákra hivatkozva megsemmisítette az üzem környezethasználati engedélyét. Szijjártó Péter a döntést „adminisztratív, eljárási ok”-kal magyarázta. Ezzel szemben 2023-ban az Európai Bizottság egy 89,6 millió eurós magyar állami támogatást jóváhagyott a gyár egy korábbi bővítéséhez, amihez akkor 1200 új munkahely létrehozása is társult.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt van Orbán nagy bejelentése: 11 pontos intézkedéscsomaggal segítik a vállalkozókat a kamarával közösen
A csomag részeként az adminisztrációs és adóterhek csökkentéséről, az alanyi áfamentesség emeléséről és speciális adócsökkentésről is döntöttek. 80–90 milliárd forintba kerül a miniszterelnök szerint mindez, aki „fájó szívvel” jelentette be, hogy fél évvel elhalasztják az üzemanyagok jövedékiadó-emelését.
DKA - szmo.hu
2025. november 17.



Fontos bejelentést tett Orbán Viktor hétfő délelőtt: a kormány és a Kereskedelmi és Iparkamara egy 11 pontos intézkedéscsomagról döntött, amelyekkel a vállalkozókat segítenék. A sajtótájékoztatón a miniszterelnök azt mondta, nem adják fel korábbi célkitűzéseiket, így

a kamara kérésére 80–90 milliárd forintnyi adócsökkentést és egyszerűsítést hajtanak végre. Ezt a megemelt bankadóból finanszírozzák.

A 11 pontos csomag részeiként ezeket jelentették be:

Emelik az alanyi áfamentességet. Az értékhatár 2026-ban 20 millió forint lesz, 2027-ben és 2028-ban pedig tovább nő.

• Módosítják az átalanyadózást: 2027-ben 50 százalékra emelik a költséghányadot, 2028-ról még egyeztetnek.

• Csökkentik a szocho alapját a főállású egyéni vállalkozóknál.

• Bővül a kisvállalkozói kör további 4–5000 vállalkozóval

• Barnamezős beruházásokat támogatnak: 100 millió forintos adókedvezménnyel támogatják a környezeti károk helyreállítását és a zöld beruházásokat.

• Adókedvezményt adnak az energiaellátóknak az infrastruktúra korszerűsítésére.

• Emelik a kiskereskedelmi adó határsávjait, ami 3500 vállalkozást érint

Fél évvel elhalasztják az üzemanyagok jövedékiadó-emelését, ami 20 milliárd forintba kerül. Orbán Viktor ezt „fájó szívvel” jelentette be.

• Csökkentik az adminisztrációs terheket: a társasági adóelőleg értékhatárát 5 millió forintról 20 millió forintra emelik, ez 20 ezer cégnek jelent kedvező változást.

• Megemelik a mikrogazdálkodók egyszerűsített beszámolójának értékhatárát, ami 10 ezer vállalkozásnak jelent könnyebbséget.

Speciális adócsökkentést kap 80 ezer egyéni vállalkozó: a NAV automatikusan elvégzi a biztosítottak bejelentését, és a szocho-bevallás negyedévesre csökken.

Orbán Viktor szerint a kormány nagyon nehéz dilemmával küszködik az ukrajnai háború kezdete óta, amely egyre inkább kihívás elé állítja őket. A kormányfő szerint a háborús retorika erősödésével a háborús gazdaság kifejezés már hétköznapi lett, Európában pedig egy ilyen gazdaság felépítése a brüsszeli terv. Ennek szerinte része Ukrajna uniós csatlakozása és hadseregének fenntartása, amely viszont jelentős forrásokat von el a közös költségvetésből. Magyarországnak erre reagálni kell, a dilemma pedig az, hogy fogadjuk ezt el, vagy másfajta gazdaságpolitikát építünk.

Orbán úgy látja, hogy utóbbira van lehetőség, az ország képes rá, de „ezt újra és újra asztalra kell tenni, hogy érvényes-e még ez az állítás”. Az Iparkamarával kötött egyezség alapja, hogy lehetséges folytatni azt a gazdaságpolitikát, amely nem a háború felé tart, hanem Magyarország nemzeti gazdasági érdekeit követi.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy várható még hasonló megállapodás a kormány és az Iparkamara között. A mostani egyezség szerint ugyanis elvárja a kamarától, hogy vegyen részt a gazdaságpolitika irányításában, sőt a gazdasági irányításában is egyre több szerepet kell vállalnia, mindezt önálló döntési jogkörökkel.

Via Index


Link másolása
KÖVESS MINKET: