„Magánúton voltam, magánpénzből mentem” – Kiderült, hogy Orbán Viktor nemcsak a foci-vb-re ment, a Fehér Házban is járt
Egy amerikai lapértesülés szerint a volt miniszterelnök programja Washingtonba is elvezetett. A Fidesz-elnök a délelőtti sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy tárgyalt is Amerikában, de azt nem árulta el, hogy hol, kivel és miről.
Nemcsak a labdarúgó-világbajnokság mérkőzései miatt látogatott az Egyesült Államokba múlt héten Orbán Viktor: a Fehér Házban és az amerikai Külügyminisztériumban is járt – írta meg a Washington Examiner egy, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva.
A volt miniszterelnöknek ez volt az első ismert washingtoni látogatása áprilisi választási veresége óta. Azt egyelőre nem tudni, hogy a Fidesz elnöke pontosan kikkel és miről tárgyalt a megbeszéléseken. A Fehér Ház nem kommentálta a lap értesülését.
Orbán Viktor a szerda délelőtti sajtótájékoztatóján röviden válaszolt az amerikai útját firtató kérdésekre. A Telex újságírója arra volt kíváncsi, miből fizette az utazást, mivel a vagyonnyilatkozata alapján a vagyonából nem tudná fedezni.
„Magánúton voltam, magánpénzből mentem, és örülök, hogy csak négy évente egyszer van világbajnokság, mert nem engedhetném meg magamnak ezt minden évben”
– válaszolta a volt kormányfő.
Egy másik kérdésre azt mondta, ha nem utazott volna el, akkor se tudott volna többet tenni azért, hogy ne fogadja el a parlament az Alaptörvény 17. módosítását, amivel Sulyok Tamás köztársasági elnököt leváltották. Egyszer vissza is kérdezett, hgoy mit kellett volna tennie.
Végül elárulta, hogy tárgyalt is az Egyesült Államokban, azt azonban nem közölte, hogy hol, kivel és miről.
Nemcsak a labdarúgó-világbajnokság mérkőzései miatt látogatott az Egyesült Államokba múlt héten Orbán Viktor: a Fehér Házban és az amerikai Külügyminisztériumban is járt – írta meg a Washington Examiner egy, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva.
A volt miniszterelnöknek ez volt az első ismert washingtoni látogatása áprilisi választási veresége óta. Azt egyelőre nem tudni, hogy a Fidesz elnöke pontosan kikkel és miről tárgyalt a megbeszéléseken. A Fehér Ház nem kommentálta a lap értesülését.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Döntött a kormány: fizetési plafont vezetnek be az állami cégeknél
A kormány döntött az állami cégek vezetőinek bérplafonjáról. A javaslat szerint a testületek létszámát is csökkentik, az államtitkárok és a miniszterek pedig nem vehetnek fel cégvezetői fizetést is.
Átírják az állami végvezetőkre vonatkozó szabályokat. A kormány csütörtökön több, ezzel kapcsolatos dologról is döntött – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a kormányzati tájékoztatón.
Egyrészt, a törvényi minimumra csökkentik az állami cégek igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak számát. Másrészt, az állami vállalatok vezetőinek fizetése sem lehet több, mint a kormányfőé.
Magyar Péter most miniszterelnökként és képviselőként összesen bruttó 3,6 millió forintot keres, ez lesz a felső korlát.
Harmadrészt, a javaslat azt is tartalmazza, hogy
a miniszterek és az államtitkárok a jövőben nem kaphatnak külön díjazást az állami cégekben betöltött pozícióikért.
A bérplafon egy korábbi gyakorlatot fordítana vissza. 2010-től a korábbi bérplafon korlátozó hatása megszűnt az állami cégeknél, 2015-ben pedig a kormány új, magasabb bérkategóriákat rögzítő javadalmazási rendszert vezetett be. Ezt követően a sajtó számos példát tárt fel a kiugróan magas, esetenként a havi bruttó 5-10 millió forintot is elérő állami cégvezetői fizetésekről.
Magyar Péter szerint a most belengetett szigorítások éppen az ilyen, az előző ciklusban „kifizetőhelyként” működő pozíciókat és a tisztséghalmozásból származó pluszjövedelmeket célozzák.
A részletszabályok a társadalmi egyeztetést követően válnak majd ismertté.
Átírják az állami végvezetőkre vonatkozó szabályokat. A kormány csütörtökön több, ezzel kapcsolatos dologról is döntött – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a kormányzati tájékoztatón.
Egyrészt, a törvényi minimumra csökkentik az állami cégek igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak számát. Másrészt, az állami vállalatok vezetőinek fizetése sem lehet több, mint a kormányfőé.
Magyar Péter most miniszterelnökként és képviselőként összesen bruttó 3,6 millió forintot keres, ez lesz a felső korlát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sajtótájékoztatót tart a kormány, amelyen a szerdai kormányülésen hozott döntésekről számolnak be. Magyar Péter miniszterelnök már bejelentette, hogy áfamentessé teszik a vényköteles gyógyszereket, várhatóan erről is bővebb tájékoztatást adnak a kormányszóvivők.
Az eseményt itt követheted élőben:
Sajtótájékoztatót tart a kormány, amelyen a szerdai kormányülésen hozott döntésekről számolnak be. Magyar Péter miniszterelnök már bejelentette, hogy áfamentessé teszik a vényköteles gyógyszereket, várhatóan erről is bővebb tájékoztatást adnak a kormányszóvivők.
Az eseményt itt követheted élőben:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lannert Judit kinevezte a Klebelsberg Központ új vezetőjét
Sinka Edit oktatási szakértő veszi át a Klebelsberg Központ irányítását az oktatási miniszter döntése alapján. Kinevezése egy teljes körű átvilágítás után történt, melynek eredményeit hamarosan nyilvánosságra hozzák.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter csütörtökön a Facebookon jelentette be, hogy Sinka Editet nevezte ki a Klebelsberg Központ új vezetőjének, ezzel pedig szerinte új fejezet kezdődik az intézmény életében. A tárcavezető szerint ugyanis
„Sinka Edit kinevezése nem egyszerű vezetőváltás, hanem szemléletváltás a Klebelsberg Központ élén.”
A cél, hogy „a fenntartó működésében a politikai szempontok helyett a szakmaiság, az együttműködés és a gyermekek érdeke kerül középpontba.” Az új vezető feladata lesz, hogy rendszerszinten partneri viszonyt alakítson ki az iskolákkal és a pedagógusokkal.
A miniszter szerint a jövőben „szakmai párbeszéd, a szabad véleménynyilvánítás és a kölcsönös bizalom kell, hogy meghatározza a Klebelsberg Központ működését.”
Sinka Edit tanári végzettségű, több mint húsz éve foglalkozik az oktatási rendszer eredményességével, vezetett kutatásokat és uniós forrásból megvalósuló fejlesztéseket is irányított. Az elmúlt hetekben ő koordinálta a tankerületek és a Klebelsberg Központ átvilágítását.
Lannert Judit azt várja az új vezetőtől, hogy segítse „a gyerekközpontú és adatalapú működés megvalósulását a magyar iskolarendszerben.” Hozzátette, az átvilágítás eredményeiről hamarosan tájékoztatni fogják közvéleményt.
A kormány május végén elrendelte a teljes állami iskolafenntartói rendszer, így a Klebelsberg Központ és a tankerületek működésének átfogó felülvizsgálatát. Nem sokkal a bejelentés után a központ addigi elnöke, Hajnal Gabriella közölte, hogy július közepével nyugdíjba vonul, ezzel biztossá vált, hogy az átalakításokat már új vezető irányítja majd.
Lannert Judit miniszter már korábban jelezte, hogy megreformálják az oktatást, rehabilitálják a polgári engedetlenség miatt elbocsátott tanárokat, és a partnerséget helyezik a középpontba.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter csütörtökön a Facebookon jelentette be, hogy Sinka Editet nevezte ki a Klebelsberg Központ új vezetőjének, ezzel pedig szerinte új fejezet kezdődik az intézmény életében. A tárcavezető szerint ugyanis
„Sinka Edit kinevezése nem egyszerű vezetőváltás, hanem szemléletváltás a Klebelsberg Központ élén.”
A cél, hogy „a fenntartó működésében a politikai szempontok helyett a szakmaiság, az együttműködés és a gyermekek érdeke kerül középpontba.” Az új vezető feladata lesz, hogy rendszerszinten partneri viszonyt alakítson ki az iskolákkal és a pedagógusokkal.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Új jogköröket kap a NAV, 20 évre visszamenőleg vizsgálhatják a politikusok és családtagjaik vagyonát
A miniszterelnök bejelentette, hogy a jövőben a NAV is húsz évre visszamenőleg indíthat vagyonosodási vizsgálatot a politikai elit körében. A kormány szerint a jelenlegi vagyonnyilatkozatok nem átláthatók, ezért van szükség a szigorításra.
Erősebb korrupcióellenes jogosítványokat kap a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is a vagyonosodási vizsgálatokhoz – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a csütörtöki kormányzati tájékoztatón. A miniszterelnök szerint ugyanis az eddigi vagyonnyilatkozatok nem alkalmasak az átláthatóság biztosítására.
A politikai felső vezetők vagyonát húsz évre visszamenőleg világítanák át. Az új jogkörökkel a NAV kockázatelemzéssel a családtagok adatait is vizsgálhatja majd, amire eddig nem volt lehetősége.
A vizsgálat nagyságrendileg ezer embert érinthet. A kormány sürgeti a pénzügyminisztert, hogy adja meg a szükséges felhatalmazást. A cél az, hogy ne csak a korábbi, hanem a jelenlegi képviselők vagyoni helyzetét is ellenőrizzék.
Mindez azt is jelenti, hogy összesen 3 különböző szervezet vizsgálhatja majd szélesebb körben az elmúlt évek vagyonosodási ügyeit: az ügyészség, a még létrehozásra váró Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, és a NAV - utóbbi kettő 20 évre visszamenően.
Emellett lesz egy Európai Ügyészség is, de az csak az uniós pénzekkel kapcsolatos bűncselekményeket, és a határokon átnyúló csalási ügyeket vizsgálhatja.
Erősebb korrupcióellenes jogosítványokat kap a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is a vagyonosodási vizsgálatokhoz – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a csütörtöki kormányzati tájékoztatón. A miniszterelnök szerint ugyanis az eddigi vagyonnyilatkozatok nem alkalmasak az átláthatóság biztosítására.
A politikai felső vezetők vagyonát húsz évre visszamenőleg világítanák át. Az új jogkörökkel a NAV kockázatelemzéssel a családtagok adatait is vizsgálhatja majd, amire eddig nem volt lehetősége.
A vizsgálat nagyságrendileg ezer embert érinthet. A kormány sürgeti a pénzügyminisztert, hogy adja meg a szükséges felhatalmazást. A cél az, hogy ne csak a korábbi, hanem a jelenlegi képviselők vagyoni helyzetét is ellenőrizzék.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
