HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor az utódlásáról: Az a képzet, hogy nélkülem ez nagyon nehezen képzelhető el, de ez nincs így

A miniszterelnök egy interjúban arról is beszélt, hogy nem szeretne egy felfegyverzett Ukrajna szomszédja lenni, és kifejtette azt is, miért ragaszkodik ahhoz, hogy Magyarországra nem jöhet egyetlen migráns sem.


Orbán Viktor miniszterelnök volt a vendég a Magyar Nemzet YouTube-csatornáján hétfőn este a Pikk Extra című műsorban.

A kormányfő Bayer Zsolt publicistával és Ambrózy Áronnal, a Pestisrácok.hu munkatársával beszélgetve a teljesített vállalások között említette, hogy Magyarország kimarad az ukrajnai háborúból, „ha a fejük tetejére állnak a brüsszeliek, akkor is”. Az uniós paktum dacára „migránsokról szó sem lehet”, valamint ide sorolta a gendert betiltó törvény megalkotását, a gyermekek után járó adókedvezmény megduplázását, Európa legnagyobb adócsökkentési programját.

„Nem hiszem, hogy a teljesítményt bármilyen digitális mozgalom felül tudja írni” – tette hozzá, többször is ilyen „digitális mozgalomnak” titulálva a Tisza Pártot.

„A pokolba vezető út is jószándékkal van kiövezve, de ez nem ok arra, hogy elmenjünk a pokolba” - fogalmazott Orbán Viktor, majd kijelentette, „nekünk mindig is volt egy szervezett politikai közösségünk, amit úgy hívtak, hogy párt”, emellé építik fel a Harcosok Klubjával digitális politikai mozgalmukat, de a Tisza Párt csak ez utóbbival rendelkezik. Hozzátette, a Tisza nem hagyományos párt, hanem „egy digitális politikai mozgalom”. „Nekünk van egy európai mércével mérve is példátlanul sikeres és nagy politikai közösségünk, pártunk és annak a támogatói, a másik oldalon pedig van egy digitális politikai mozgalom, de nincs párt” – értékelt a miniszterelnök.

Hozzáfűzte: a győzelemhez mindkettőre szükség van. Nekünk ebből a kettőből másfél megvan, az ellenfélnek egy van meg – jelentette ki.

Megjegyezte: se a magyarhoz fogható politika, se az ultihoz fogható játék nincsen Európában, „mert mindenhol páros játékokat játszanak”, a páratlan forma „egy magyar dolog”.

„Tehát ha valamit el akarok érni, akkor ketten összefognak ellenem, és le kell őket vernem vagy ha nem tudsz valami jót tenni, akkor azonnal el kell rontani annak a játékát, aki tudna. Ez a magyar politika lényegét adja”

– jelentette ki Orbán Viktor.

Azt hangsúlyozta: évek múlva derül ki, hogy ami ma van, az a politika vége, lejárt-e a tényekből, programokól, munkából, eredményekből, felelősségből kiinduló politikusok ideje vagy ez maga a politika. „Amit most látok, azzal úgy vagyok, mint az öreg székely a zsiráffal: szép, szép, de otthonra nem kéne”

– fogalmazott.

Orbán Viktor azt is hangsúlyozta: meg kell találni a módját annak, hogy komolyan lehessen beszélni az emberekkel, máskülönben „a tények egyszer csak eltűnnek”, márpedig egy kormányzó párt mellett a legerősebb érv a teljesítménye. „Ha jól csináljuk, nem überelhető, verhetetlen” – jelentette ki Orbán Viktor.

Megemlítette: a kormány az emberekkel, a helyi vezetőkkel, a cégekkel együtt „megcsinálta”, hogy a 2010-esnél egymillióval több munkahely legyen, ahogy azt is elérték, hogy 1,1-1,2 millióval több gépjárművük van az embereknek. Kitért arra is: 2010-ben 54, most 68 kiló húst eszik meg az átlagos magyar ember és a szegényebbeknél is ilyen arányban nőtt a mutató. A miniszterelnök kiemelte: ha lehet higgadtan beszélni az eredményekről és az oda vezető útról, akkor „ezt a választást nem lehet elveszíteni”.

Orbán Viktor azt is megemlítette: amíg vagyoni vagy műveltségi cenzushoz kötötték a választójogot, „más volt a politika hangütése és a politikusok testtartása”. Most általános választójog van; „lehet keseregni, jó, nem jó: így van” – jegyezte meg, hozzátéve, így „egy ország döntési jogköreit, hatalmi eloszlását a teljes közösség döntése alapján jelölik ki”.

Orbán Viktor szólt arról is: egy háborúban álló országban sem fogadható el, hogy agyonvernek embereket, ha pedig az áldozat egy uniós tagállam polgára is, akkor az Európai Unió nem maradhat csöndben. Úgy fogalmazott:

„nem lehet beszédeket mondani Ukrajna európai uniós tagságra való alkalmasságáról, másnap meg eltemetni azokat az embereket, akiket agyonvernek a kényszersorozás alkalmával”.

Azt is mondta: a magyar kormány követi, hogy mi történik, látja a családokat, ahonnan elvittek magyarokat kényszer- vagy rendes sorozás keretében, tudják, hogy mennyien haltak meg és hányan maradtak utánuk árván, és segítenek nekik. Másfelől pedig, miután az unióhoz tartozó Magyarország állampolgáráról van szó, „Brüsszelben is dörömbölünk az ajtón” és követeljük, hogy lépjen föl az ukrán kényszersorozások gyakorlatával szemben.

Az Európai Unióról szólva a miniszterelnök az EU történetének fordulópontjaként jelölte meg a britek kilépését. Addig ugyanis nagyjából egyensúly volt két koncepció között: a francia-német tengely által képviselt, a Római Birodalom mintájára elképzelt „nagy, európai, egységes birodalom” és a V4-ek és a britek által képviselt nemzetek Európája koncepció között. A britek és a V4-ek együtt minden olyan lépést meg tudtak akadályozni, ami a „mesterterv”, az Európai Egyesült Államok felé vezetett volna.

A britek kimentek, a lengyel konzervatív kormányt megbuktatták Brüsszelből, a cseheket „kirántották”, „maradtunk ketten” – mondta. Erőfölény van a birodalmi oldalon, de növekvő energiák jönnek létre a nemzetállami oldalon.

Az elmozdulásra példaként említette a migrációt, amire a „birodalmi megoldás” a migrációs paktum. Magyarországon is van párt, amelyik ezt támogatja, például a „Dobrevék” és a Tisza, és „vagyunk mi, akik ellenezzük”. Az európai emberek többsége szintén ellenzi a migrációs paktumot, egymás után lázadnak fel az országok és jelentik be, hogy nem fogják végrehajtani.

Orbán Viktor hozzátette: a genderügyben is van hasonló élménye és az ukrán háborús ügyben is ugyanez fog történni.

„Tehát ha még kitartunk, és újra létre tudjuk hozni a V4-et – amire a következő egy évben komoly esély van –, akkor az európai közhangulat változását fölhasználva ismét elő tudunk állítani egy egyensúlyt a birodalmi gondolkodás és a nemzetek Európája között” – mondta.

„Nem kis dolgokat akarnak, a háború, a genderpropaganda és a migráció támogatása mellett a brüsszeli követelések szerint meg kell szüntetnünk az államilag támogatott és védett rezsit, bele kell nyúlni a nyugdíjrendszerbe, el kell törölni a kamatokat és az árakat fékező állami szabályokat, mert a piac logikája ezt diktálja.” Ha elfogadjuk, amit Brüsszel akar, pillanatok alatt tönkremegy több százezer, de lehet, hogy 2-3 millió család is. Ezért a kérdésre, hogy érdemes-e vállalni, amit csinálunk, „az a válaszom, hogy ha nem akarunk tönkremenni, akkor csak ezt érdemes vállalnunk” – fogalmazott.

Kitért arra is: Ukrajna felvétele az unióba nagy valószínűséggel az európai egyesült államok létrehozásának befejezését jelentené, mert Ukrajna a birodalomkoncepció oldalán áll majd, hiszen nemzetként nem tud létezni, csak a brüsszeli birodalomból tartják fönn. Ukrajna felvétele tehát, túl azon a sok szörnyűségen, amit magával hozna az unióba, a nemzetek szuverenitásának jövőjéről szóló vitát is eldöntené.

Megjegyezte: ott ült azon a tanácsülésen, ahol Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy az uniónak fönn kell tartania egy egymilliós ukrán hadsereget, és jelezte: nem szeretne egy olyan ország szomszédja lenni, amelyet Ukrajnának hívnak, egymilliós hadserege van, és csak a Jóisten tudja, hogy mikor, merre fordul.

Orbán Viktor hangsúlyozta: az európai politikának Ukrajnával kapcsolatban előre kell vennie a megoldandó kérdések sorában a háborút, mert amíg háború van, semmilyen más kérdést nem lehet megoldani. Első helyen azt kell elérnünk, hogy minél hamarabb tűzszünet és béke legyen, és utána legyen egy biztonsági garancia, amely egyáltalán definiálja Ukrajnát, mert ma nem tudjuk, mi Ukrajna, nem tudjuk, hol a határa, nem tudjuk hány polgára van – szögezte le.

Ha ez megvan, azonnal meg kell állapodni az oroszokkal a békekötés vagy a tűzszünet után arról, hogy Oroszország részt vesz-e az európai gazdaságban, például jön-e onnan energia és nyersanyag, és mi részt veszünk-e az ő gazdaságukban. Meg kell állapodnunk egy fegyverzet-korlátozásról is, mert ha ez így megy tovább, és már a nemzeti össztermék 5 százalékát kellene elköltenünk fegyverekre, ebbe „bele fogunk dögleni, ez lehetetlen” – fogalmazott.

Hozzátette: ezek után kell egy stratégiai szövetséget kötnie Európának Ukrajnával anélkül, hogy Ukrajna tagja lenne az EU-nak. Vagyis megtartjuk az önállóságunkat, és ha valami nem jól működik, akkor értelemszerűen módosítjuk a megállapodásokat Ukrajnával. Ezért én ezt a többlépcsős megközelítést alkalmaznám Ukrajna esetében, ha mi adnánk a bizottság elnökét, de ez most még várat magára – összegzett.

Németországról megjegyezte, hogy a migránsválság előtt Európa legerősebb állama volt, de a migráció tönkretette őket. Szokták mondani, hogy a versenyképesség hanyatlását nem a migráció okozza, de a dolgok összefüggnek egymással, és a német identitás megrendült, amikor befogadták ezt a rengeteg migránst, „letették a fegyvert”, és elmondták, hogy az iszlám része a német kultúrának – emlékeztetett.

Kiemelte: ebből a hibából tanulnunk kéne, mert ha beengedjük a migránsokat, és jogszerűvé tesszük a tartózkodásukat, „onnantól ő te vagy, ő is Németország része”. És akkor nincs megoldás, hanem akkor vége van annak a Németországnak, ami akkor volt, mielőtt beengedték őket, mert ez mostantól az ő Németországuk is „ jegyezte meg.

„Ezért Magyarország számára, és ebben vagyok a legmegveszekedettebb – általában szelíd ember vagyok, sőt jámbor, sőt igyekszem mindenkivel megegyezni, de ”, megveszekedett vagyok abban a kérdésben, hogy ide migránsokat nem lehet beengedni, és sosem lehet elfogadni, semmilyen jogi státuszt nem szabad nekik adni, mert végünk van, nincs visszaút” – fogalmazott.

Kitért arra is: a német példa nyomán is nagyon fontos, hogy Magyarországon külföldi munkavállaló csak korlátozott ideig tartózkodhat. Magyarországon a vendégmunkásokról szóló törvény, ami lényegében a katari törvény európai átirata, a lehető legszigorúbb és a lehető legtöbb jogot tartja meg a kormány kezében. Sőt, nem is engedi meg, hogy több vendégmunkás jöjjön be, mint amennyi üres álláshely van, mert Magyarország a magyaroké, a magyar munkahelyek elsősorban a magyarok számára vannak fenntartva – szögezte le.

Emlékeztetett: a német kormány azt mondta, hogy meg fogjuk oldani, és ez jó, ami történik, nem egy baj, amit el kell hárítani, hanem egy olyan egy olyan jelenség, amit ügyesen kell kezelni, és akkor majd a hasznunkra fogunk fordítani. Ez a Soros-terv - figyelmeztetett, hozzátéve: itt is van egy mesterterv, amit ugyan a liberálisok vitatnak, hogy létezne, de megjelent írásban. Mindenki elolvashatja a saját szemével, ahol Soros György lejegyezte – a magyar tervvel szemben –, hogy minden minden évben be kell hozni egymillió migránst.

Orbán Viktor a visszavonulásáról szóló kérdésre elmondta, a Fidesz sajátos politikai képződmény, mert 1988-ban egy történelmi kataklizma előestéjén jött létre, és utána lett Európa legsikeresebb politikai közössége.

„Én már az elején is ott voltam, ezért az a képzet, hogy nélkülem ez nagyon nehezen képzelhető el. Ez meggyökeresedett, de ez nincs így”

– jelentette ki, hozzáfűzve: más vezetővel biztosan másmilyen lenne a Fidesz és a polgári nemzeti-keresztény tábor is, de „azért jól nézne ki, ha másképpen is”.

Aláhúzta: ez egy olyan politikai közösség, amelynek az ereje, a gyökérzete, a küzdőképessége, az energiája valójában abból táplálkozik az ország többsége szereti a hazáját, szereti a családját, és rejtélyes módon még őriz kapcsolatot a Jóistennel is.

„Ezért mondom, hogy fontosak a személyek, még a miniszterelnök személye sem jelentéktelen, de valójában a fa törzse a legfontosabb és az nagyon vastag” – fogalmazott Orbán Viktor.

(MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A Parlamentben kellett elmagyarázni a Micimackót Németh Balázsnak, miután megsértődött Pottyondy videóján
Tanács Zoltán miniszter tartott irodalomórát a fideszes politikusnak, miután a képviselő felháborodott Pottyondy Edina szavain. A jelenet nagy derültséget keltett, a miniszter magyarázatát taps fogadta az ülésteremben.


Gyermekirodalmi magyarázatot kapott a parlamentben Németh Balázs, miután nehezményezte, hogy Pottyondy Edina friss videójában lecsacsizta és egy szerinte sértő jelzővel illette Orbán Viktort. A fideszes képviselő kedden szólalt fel, ahol a youtuber videójából idézett. Azt állította, a kijelentés úgy hangzott: „Orbán szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást” - írta a 444.hu.

A képviselő ezután azt a kérdést tette fel, hogy ez belefér-e a Tisza Párt által hirdetett „szeretetországba”, és a jövőben ilyen stílusra kell-e számítaniuk.

Néhány perccel később Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter reagált a felvetésre. Először Németh Balázs azon állítását korrigálta, amelyben „tiszás portálokról” beszélt.

„Szerintem nincsenek ilyenek, függetlenek vannak, és biztos vagyok benne, hogy minket is fognak majd gyepálni rendesen, hogyha nem úgy dolgozunk, ahogy az elvárható egy normális politikustól vagy normális kormánytól, de a leesett farkú Orbán Viktorra hadd reagáljak” – fogalmazott a miniszter.

Tanács Zoltán ezután egy irodalmi értelmezést adott a képviselő által sérelmezett kifejezésekre. Úgy vélte, Németh Balázs tévesen gondol rosszra.

„Ön valami perverz látomást vélt ebbe belelátni, de hogyha tájékozott lenne a gyermekirodalomban, akkor tudhatná, hogy ez valószínűleg Micimackóra utalt, ahol a negyedik fejezetben Füles, a csacsi, a szamár elveszíti a farkát” – magyarázta.

A miniszter a történetet azzal zárta, hogy Róbert Gida a mesében így szól a medvéhez: „Csacsi, öreg medvém… A csacsi, az a szeretet kifejezése.”

Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy a mondat szerkezetéből adódóan a leeső farkú nem Orbánra vonatkozik, hanem a csacsi Németh Balázsra :)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Bakács Tibor állítja: Oldalanként 1500 forintért írta meg Csiszár Jenő milánói főkonzul szakdolgozatát
Bakács Tibor kritikus egy interjúban megerősítette, hogy ő írta a kampányban Orbán Viktort DPK-rendezvényen interjúvoló, egyébként milánói főkonzul diplomamunkáját. Azt is elmondta, hogy korábban pénzért, fülmonitoron keresztül súgott a tévésnek a műsorai alatt.


Bakács Tibor kritikus a story.hu-nak adott, hétfőn megjelent interjúban állította, hogy pénzért ő írta meg Csiszár Jenő milánói főkonzul szakdolgozatát.

Havas Henrik korábban arról beszélt, Bakács bevallotta neki, hogy ő írta Csiszár szakdolgozatát, a lap szerette volna megtudni, hogy ez igaz-e.

„Igen, valóban én írtam Csiszár Jenő szakdolgozatát!” A munka díjáról pedig annyit közölt: „Oldalanként 1500 forintért.”

Bakács szerint a megbízás szinte kézenfekvő volt, miután korábban is segítette Csiszár munkáját a televízióban.

A korábbi közös munkáról elmondta: „Én egy kis szobában ültem, és ha elakadt, vagy nem tudta, hogy miről van szó, akkor a fülére mondtam a választ, és kisegítettem őt.”

A szakdolgozat témája Elliot Aronson amerikai pszichológus munkássága volt, és Bakács állítása szerint komoly munkát fektetett bele. Éppen ezért rosszul esett neki, amikor kiderült, hogy a dolgozatot Csiszár tanára, Havas Henrik csak hármasra értékelte. „Kicsit fel is háborodtam, amikor kiderült, hogy Havas csak hármast adott a diplomamunkájára. Főleg, hogy Havas szerintem egy könyvét sem olvasta a pszichológusnak” – fogalmazott.

Bakács szerint Csiszár a szóbeli vizsgán sem jeleskedett. „De abban viszont igaza van Henriknek, hogy a szóbelin teljesen butus volt a Jenő. Például random kikéredzkedett pisilni, és egyébként is hülyeségeket beszélt” – emlékezett vissza.

Bakács Tibor azt is elárulta, hogy nem Csiszár volt az egyetlen ügyfele, bár más neveket nem akart említeni. „Egyébként sokaknak én írtam, csak a Csiszár derült ki. De nem akarom a többieket leleplezni” – mondta.

A történetet egy személyes megjegyzéssel zárta, utalva Csiszár jelenlegi pozíciójára: „Csiszár például azóta diplomata, milánói főkonzul lett, és már le se sz*rja a fejemet.”

Csiszár Jenő neve az elmúlt időszakban többször is előkerült a sajtóban. Tavaly decemberben milánói főkonzulként Orbán Viktorral készített interjút egy kecskeméti DPK-rendezvényen, ami közéleti vitát váltott ki arról, hogy egy diplomata részt vehet-e pártpolitikai eseményen. A külügyi tárca szerint nem történt jogsértés.

Nem sokkal korábban Csiszár 9 év után adott először interjút, miközben Árpa Attila producer nyilvánosan bírálta kinevezését és a számára bérelt Comói-tó parti luxusvillát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Megszólalt a Tisza Párt Radnai Márk újonnan szerzett lakásáról és BMW-iről
A politikus szüleitől kapta ajándékba a vagyonnyilatkozatában szereplő 53 négyzetméteres lakást és a két BMW-t. A párt szerint az ingatlant a nagyszülői ház eladása után vették, az autók pedig tízévesek, és már korábban is Radnai Márk használta őket.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. június 09.



A szüleitől kapta ajándékba azt az 53 négyzetméteres budapesti lakást és a két BMW-t, ami a választások után nem sokkal került a nevére – ezzel magyarázta a Tisza Párt Radnai Márk alelnök vagyonnyilatkozatában szereplő hirtelen gyarapodást.

A párt sajtóosztálya szerint a szülők a nagyszülők korábbi házának eladása után vették az ingatlant, ezt kapta meg Radnai azzal a kitétellel, hogy az édesanyja haszonélvezeti joga megmaradt a lakáson – írta kedden a 444.hu.

A két autó, egy BMW 320D és egy 630D, a párt közlése szerint legalább tízéves, és korábban is a politikus használta őket, most csupán a szülei nevéről kerültek át az övére. A Tisza Párt hangsúlyozta, hogy az ajándékozás nem függ össze Radnai politikai tevékenységével.

A vagyonnyilatkozat szerint a vagyonelemek átírása április 23. és 28. között történt. A dokumentumból az is kiderül, hogy Radnai a lakás és az autók mellett 4,8 millió forintnyi kriptoeszközzel, 1,8 millió forint készpénzzel és 17,5 millió forintnyi bankszámlaköveteléssel rendelkezik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vitézy: A választások előtt utaltak ki 94,3 milliárdot a 451 milliárdos mohácsi hídra
A közlekedési és beruházási miniszter elmondása szerint Lázár János két héttel a választás előtt írta alá azt a szerződésmódosítást, amelyben már 98 százalékos előlegfizetést rögzítettek. Vitézy hosszan beszélt arról, hogy a 451 milliárdos beruházás méretét semmilyen szakmai tanulmány nem támasztja alá, sőt, a meglévő dokumentumok indokolatlannak tartják.
DKA - szmo.hu
2026. június 09.



A választások előtti pénteken 94,3 milliárd forint előleget utaltak ki a mohácsi híd építésére – mondta Vitézy Dávid egy hosszú videóban az összesen 451 milliárd forintos beruházásról. A közledési és beruházási miniszter szerint ez összeg akkora, hogy abból a két környező vasúti fővonalat, a Budapest–Pécset és a Budapest–Szegedet is teljes körűen fel lehetett volna újítani, sőt az összes ott közlekedő vasúti járművet is ki lehetet volna cserélni. Ehelyett ezt a rengeteg pénzt egy olyan új közúti hídra szánták, amely körül már számos vita keveredett.

A beruházás eredeti, 382 milliárd forintos költsége már tartalmazott egy 20%-os, 59 milliárd forintos előleget, amelyet a szerződéskötés után azonnal ki is utaltak.

Vitézy elismerte, hogy a ritkábban lakott, fejlesztésre szoruló vidéki térségekben is szükség van beruházásokra, ezért hangsúlyozta, hogy a kritikája nem a vidékfejlesztés ellen irányul. A probléma fő pontja szerinte a beruházás mérete: a legfőbb gondnak azt nevezte, hogy a híd kétszer kétsávos kialakítással épül.

Elmondása szerint a 2024 júniusában, Lázár János miniszter által aláírt szerződés a Duna Aszfalttal már eleve ezzel a kapacitással számolt, holott ezt semmilyen szakmai anyag nem támasztotta alá.

Egyetlen rendelkezésre álló dokumentumként egy 2020 májusi megvalósíthatósági tanulmányt említett, amely éppen az ellenkezőjét állapította meg, vagyis hogy nincs szükség kétszer két sávra. A tanulmány előrejelzése szerint a híd napi forgalma 2040-ig 6500 egységjármű körül várható.

„Az új Dunahíd és a főúti szakaszok szolgáltatási színvonala jónak tekinthető, kapacitás kihasználtság szempontjából az előrebecslések alapján nem indokolt még 2050-ben sem, még 2050-ben sem a kétszer kétsávos kiépítés” – idézte a dokumentumot.

Összehasonlításképpen elmondta, hogy a budapesti hidak forgalma ennek a tízszerese. „Tizedakkora forgalomra, mint a Petőfi híd, egy ugyanakkora hidat építeni kétszer-két sávval újonnan, az finoman szólva sem alátámasztható, vagy indokolható bármilyen racionális szemponttal” – fogalmazott. Szerinte egy kétszer egysávos megoldás lényegesen olcsóbb lett volna. „Tehát itt önmagában jelentős pazarlás történt” – állapította meg a miniszter.

A történet azonban itt nem ért véget, a helyzetet tovább súlyosbították. Lázár János 2024-ben, karácsony és szilveszter között úgy döntött, hogy nemcsak a híd és az M6-os autópályáig vezető szakasz, hanem az alföldi oldalon az 51-es útig tartó rész is kétszer kétsávos legyen. Vitézy hozzátette, hogy ennek semmilyen alátámasztása és indoklása ekkor nem volt ismert, különösen, hogy az alföldi oldalon a forgalom elenyésző. Később, 2026 márciusában készült el egy tanulmány az Uvaterv részéről, amely ezt a bővítést vizsgálta, de szerinte ez sem támasztotta alá a szükségességét. A tanulmány minden lehetséges jövőbeli fejlesztést beleszámolva is csak 8000 egységjármű/nap forgalmat tudott prognosztizálni 2050-re.

„A kialakuló forgalmak nem magasak távlatévekben sem, tehát ezt még itt se tudják letagadni” – mondta a miniszter a dokumentumról, amely szerint az új szakaszon 2028-ban csúcsórában is csupán 490 autó haladna át.

A tanulmány elkészülte után az események felgyorsultak. Három nappal később, 2026. március 13-án egy nem nyilvános kormányhatározat született a bővítésről. A határozat arra utasította Lázár Jánost, hogy március 31-ig módosítsa a szerződést a Duna Aszfalttal.

A szükséges 76 milliárd forintos extra forrást a közösségi közlekedésből vonták el. „A legnagyobb tétel, ahonnan ezt elvonják, az az autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatások és az egyéb közlekedési közszolgáltatások sorai” – részletezte Vitézy.

Szerinte ez költségvetési kozmetikázás volt, ami a leköszönt kormányzat működési logikáját mutatja.

Lázár 2026. március 30-án, két héttel a választások előtt alá is írta a szerződésmódosítást. A beruházás összköltsége ezzel 451 milliárd forintra emelkedett. A szerződésmódosítás azonban egy másik, rendkívül szokatlan elemet is tartalmazott: átalakították az előlegfizetés rendszerét. Míg eredetileg 20% volt az előleg, az új szerződés szerint minden egyes építési mérföldkőre 98%-os előleget fizethettek ki.

„Ki hallott már olyat, hogy egy építési beruházásnál a megrendelő 98 százalék előleget fizet? Most úgy látszik, Lázár Jánosnak jutott ez eszébe, hogy ez egy milyen jó ötlet lenne” – mondta a volt miniszter utódja.

Ráadásul állítása szerint „nem áll bankgarancia kifizetett előlegek mögött.”

Ennek eredményeként a választások előtti pénteken, április 10-én további 94,3 milliárd forint előleget utaltak ki, így a cég összesen 155,8 milliárd forint előleget kapott. Vitézy szerint az egész ügy egyetlen magyarázata az, hogy minél több pénzt juttassanak a kiválasztott kivitelezőnek.

Úgy véli, a beruházás egy elrontott, túlméretezett és korrupt projekt.

A kritikákra Lázár korábban úgy reagált, hogy a vitát egy „Budapest-vidék vitába” próbálta terelni. Vitézy szerint azonban a beruházás indokolatlansága ennél sokkal mélyebb probléma.

„2050-re sem lehet elképzelni, modellezni, felfesteni olyan jövőképet, ami alapján indokolt kétszer-kétsávos hidat és kétszer-kétsávos utakat építeni a mohácsi híd körül” – jelentette ki.

Szerinte „nehéz ezt az egészet nem úgy látni, hogy itt valójában csak az számított, hogy minél több pénzét a magyar adófizetőknek, a magyar költségvetésnek kitolják a Duna aszfalt számára.”

A minisztérium most vizsgálja a jogi lépéseket, beleértve a büntetőfeljelentés lehetőségét és a pénzek visszaszerzését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk