HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor az utódlásáról: Az a képzet, hogy nélkülem ez nagyon nehezen képzelhető el, de ez nincs így

A miniszterelnök egy interjúban arról is beszélt, hogy nem szeretne egy felfegyverzett Ukrajna szomszédja lenni, és kifejtette azt is, miért ragaszkodik ahhoz, hogy Magyarországra nem jöhet egyetlen migráns sem.


Orbán Viktor miniszterelnök volt a vendég a Magyar Nemzet YouTube-csatornáján hétfőn este a Pikk Extra című műsorban.

A kormányfő Bayer Zsolt publicistával és Ambrózy Áronnal, a Pestisrácok.hu munkatársával beszélgetve a teljesített vállalások között említette, hogy Magyarország kimarad az ukrajnai háborúból, „ha a fejük tetejére állnak a brüsszeliek, akkor is”. Az uniós paktum dacára „migránsokról szó sem lehet”, valamint ide sorolta a gendert betiltó törvény megalkotását, a gyermekek után járó adókedvezmény megduplázását, Európa legnagyobb adócsökkentési programját.

„Nem hiszem, hogy a teljesítményt bármilyen digitális mozgalom felül tudja írni” – tette hozzá, többször is ilyen „digitális mozgalomnak” titulálva a Tisza Pártot.

„A pokolba vezető út is jószándékkal van kiövezve, de ez nem ok arra, hogy elmenjünk a pokolba” - fogalmazott Orbán Viktor, majd kijelentette, „nekünk mindig is volt egy szervezett politikai közösségünk, amit úgy hívtak, hogy párt”, emellé építik fel a Harcosok Klubjával digitális politikai mozgalmukat, de a Tisza Párt csak ez utóbbival rendelkezik. Hozzátette, a Tisza nem hagyományos párt, hanem „egy digitális politikai mozgalom”. „Nekünk van egy európai mércével mérve is példátlanul sikeres és nagy politikai közösségünk, pártunk és annak a támogatói, a másik oldalon pedig van egy digitális politikai mozgalom, de nincs párt” – értékelt a miniszterelnök.

Hozzáfűzte: a győzelemhez mindkettőre szükség van. Nekünk ebből a kettőből másfél megvan, az ellenfélnek egy van meg – jelentette ki.

Megjegyezte: se a magyarhoz fogható politika, se az ultihoz fogható játék nincsen Európában, „mert mindenhol páros játékokat játszanak”, a páratlan forma „egy magyar dolog”.

„Tehát ha valamit el akarok érni, akkor ketten összefognak ellenem, és le kell őket vernem vagy ha nem tudsz valami jót tenni, akkor azonnal el kell rontani annak a játékát, aki tudna. Ez a magyar politika lényegét adja”

– jelentette ki Orbán Viktor.

Azt hangsúlyozta: évek múlva derül ki, hogy ami ma van, az a politika vége, lejárt-e a tényekből, programokól, munkából, eredményekből, felelősségből kiinduló politikusok ideje vagy ez maga a politika. „Amit most látok, azzal úgy vagyok, mint az öreg székely a zsiráffal: szép, szép, de otthonra nem kéne”

– fogalmazott.

Orbán Viktor azt is hangsúlyozta: meg kell találni a módját annak, hogy komolyan lehessen beszélni az emberekkel, máskülönben „a tények egyszer csak eltűnnek”, márpedig egy kormányzó párt mellett a legerősebb érv a teljesítménye. „Ha jól csináljuk, nem überelhető, verhetetlen” – jelentette ki Orbán Viktor.

Megemlítette: a kormány az emberekkel, a helyi vezetőkkel, a cégekkel együtt „megcsinálta”, hogy a 2010-esnél egymillióval több munkahely legyen, ahogy azt is elérték, hogy 1,1-1,2 millióval több gépjárművük van az embereknek. Kitért arra is: 2010-ben 54, most 68 kiló húst eszik meg az átlagos magyar ember és a szegényebbeknél is ilyen arányban nőtt a mutató. A miniszterelnök kiemelte: ha lehet higgadtan beszélni az eredményekről és az oda vezető útról, akkor „ezt a választást nem lehet elveszíteni”.

Orbán Viktor azt is megemlítette: amíg vagyoni vagy műveltségi cenzushoz kötötték a választójogot, „más volt a politika hangütése és a politikusok testtartása”. Most általános választójog van; „lehet keseregni, jó, nem jó: így van” – jegyezte meg, hozzátéve, így „egy ország döntési jogköreit, hatalmi eloszlását a teljes közösség döntése alapján jelölik ki”.

Orbán Viktor szólt arról is: egy háborúban álló országban sem fogadható el, hogy agyonvernek embereket, ha pedig az áldozat egy uniós tagállam polgára is, akkor az Európai Unió nem maradhat csöndben. Úgy fogalmazott:

„nem lehet beszédeket mondani Ukrajna európai uniós tagságra való alkalmasságáról, másnap meg eltemetni azokat az embereket, akiket agyonvernek a kényszersorozás alkalmával”.

Azt is mondta: a magyar kormány követi, hogy mi történik, látja a családokat, ahonnan elvittek magyarokat kényszer- vagy rendes sorozás keretében, tudják, hogy mennyien haltak meg és hányan maradtak utánuk árván, és segítenek nekik. Másfelől pedig, miután az unióhoz tartozó Magyarország állampolgáráról van szó, „Brüsszelben is dörömbölünk az ajtón” és követeljük, hogy lépjen föl az ukrán kényszersorozások gyakorlatával szemben.

Az Európai Unióról szólva a miniszterelnök az EU történetének fordulópontjaként jelölte meg a britek kilépését. Addig ugyanis nagyjából egyensúly volt két koncepció között: a francia-német tengely által képviselt, a Római Birodalom mintájára elképzelt „nagy, európai, egységes birodalom” és a V4-ek és a britek által képviselt nemzetek Európája koncepció között. A britek és a V4-ek együtt minden olyan lépést meg tudtak akadályozni, ami a „mesterterv”, az Európai Egyesült Államok felé vezetett volna.

A britek kimentek, a lengyel konzervatív kormányt megbuktatták Brüsszelből, a cseheket „kirántották”, „maradtunk ketten” – mondta. Erőfölény van a birodalmi oldalon, de növekvő energiák jönnek létre a nemzetállami oldalon.

Az elmozdulásra példaként említette a migrációt, amire a „birodalmi megoldás” a migrációs paktum. Magyarországon is van párt, amelyik ezt támogatja, például a „Dobrevék” és a Tisza, és „vagyunk mi, akik ellenezzük”. Az európai emberek többsége szintén ellenzi a migrációs paktumot, egymás után lázadnak fel az országok és jelentik be, hogy nem fogják végrehajtani.

Orbán Viktor hozzátette: a genderügyben is van hasonló élménye és az ukrán háborús ügyben is ugyanez fog történni.

„Tehát ha még kitartunk, és újra létre tudjuk hozni a V4-et – amire a következő egy évben komoly esély van –, akkor az európai közhangulat változását fölhasználva ismét elő tudunk állítani egy egyensúlyt a birodalmi gondolkodás és a nemzetek Európája között” – mondta.

„Nem kis dolgokat akarnak, a háború, a genderpropaganda és a migráció támogatása mellett a brüsszeli követelések szerint meg kell szüntetnünk az államilag támogatott és védett rezsit, bele kell nyúlni a nyugdíjrendszerbe, el kell törölni a kamatokat és az árakat fékező állami szabályokat, mert a piac logikája ezt diktálja.” Ha elfogadjuk, amit Brüsszel akar, pillanatok alatt tönkremegy több százezer, de lehet, hogy 2-3 millió család is. Ezért a kérdésre, hogy érdemes-e vállalni, amit csinálunk, „az a válaszom, hogy ha nem akarunk tönkremenni, akkor csak ezt érdemes vállalnunk” – fogalmazott.

Kitért arra is: Ukrajna felvétele az unióba nagy valószínűséggel az európai egyesült államok létrehozásának befejezését jelentené, mert Ukrajna a birodalomkoncepció oldalán áll majd, hiszen nemzetként nem tud létezni, csak a brüsszeli birodalomból tartják fönn. Ukrajna felvétele tehát, túl azon a sok szörnyűségen, amit magával hozna az unióba, a nemzetek szuverenitásának jövőjéről szóló vitát is eldöntené.

Megjegyezte: ott ült azon a tanácsülésen, ahol Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy az uniónak fönn kell tartania egy egymilliós ukrán hadsereget, és jelezte: nem szeretne egy olyan ország szomszédja lenni, amelyet Ukrajnának hívnak, egymilliós hadserege van, és csak a Jóisten tudja, hogy mikor, merre fordul.

Orbán Viktor hangsúlyozta: az európai politikának Ukrajnával kapcsolatban előre kell vennie a megoldandó kérdések sorában a háborút, mert amíg háború van, semmilyen más kérdést nem lehet megoldani. Első helyen azt kell elérnünk, hogy minél hamarabb tűzszünet és béke legyen, és utána legyen egy biztonsági garancia, amely egyáltalán definiálja Ukrajnát, mert ma nem tudjuk, mi Ukrajna, nem tudjuk, hol a határa, nem tudjuk hány polgára van – szögezte le.

Ha ez megvan, azonnal meg kell állapodni az oroszokkal a békekötés vagy a tűzszünet után arról, hogy Oroszország részt vesz-e az európai gazdaságban, például jön-e onnan energia és nyersanyag, és mi részt veszünk-e az ő gazdaságukban. Meg kell állapodnunk egy fegyverzet-korlátozásról is, mert ha ez így megy tovább, és már a nemzeti össztermék 5 százalékát kellene elköltenünk fegyverekre, ebbe „bele fogunk dögleni, ez lehetetlen” – fogalmazott.

Hozzátette: ezek után kell egy stratégiai szövetséget kötnie Európának Ukrajnával anélkül, hogy Ukrajna tagja lenne az EU-nak. Vagyis megtartjuk az önállóságunkat, és ha valami nem jól működik, akkor értelemszerűen módosítjuk a megállapodásokat Ukrajnával. Ezért én ezt a többlépcsős megközelítést alkalmaznám Ukrajna esetében, ha mi adnánk a bizottság elnökét, de ez most még várat magára – összegzett.

Németországról megjegyezte, hogy a migránsválság előtt Európa legerősebb állama volt, de a migráció tönkretette őket. Szokták mondani, hogy a versenyképesség hanyatlását nem a migráció okozza, de a dolgok összefüggnek egymással, és a német identitás megrendült, amikor befogadták ezt a rengeteg migránst, „letették a fegyvert”, és elmondták, hogy az iszlám része a német kultúrának – emlékeztetett.

Kiemelte: ebből a hibából tanulnunk kéne, mert ha beengedjük a migránsokat, és jogszerűvé tesszük a tartózkodásukat, „onnantól ő te vagy, ő is Németország része”. És akkor nincs megoldás, hanem akkor vége van annak a Németországnak, ami akkor volt, mielőtt beengedték őket, mert ez mostantól az ő Németországuk is „ jegyezte meg.

„Ezért Magyarország számára, és ebben vagyok a legmegveszekedettebb – általában szelíd ember vagyok, sőt jámbor, sőt igyekszem mindenkivel megegyezni, de ”, megveszekedett vagyok abban a kérdésben, hogy ide migránsokat nem lehet beengedni, és sosem lehet elfogadni, semmilyen jogi státuszt nem szabad nekik adni, mert végünk van, nincs visszaút” – fogalmazott.

Kitért arra is: a német példa nyomán is nagyon fontos, hogy Magyarországon külföldi munkavállaló csak korlátozott ideig tartózkodhat. Magyarországon a vendégmunkásokról szóló törvény, ami lényegében a katari törvény európai átirata, a lehető legszigorúbb és a lehető legtöbb jogot tartja meg a kormány kezében. Sőt, nem is engedi meg, hogy több vendégmunkás jöjjön be, mint amennyi üres álláshely van, mert Magyarország a magyaroké, a magyar munkahelyek elsősorban a magyarok számára vannak fenntartva – szögezte le.

Emlékeztetett: a német kormány azt mondta, hogy meg fogjuk oldani, és ez jó, ami történik, nem egy baj, amit el kell hárítani, hanem egy olyan egy olyan jelenség, amit ügyesen kell kezelni, és akkor majd a hasznunkra fogunk fordítani. Ez a Soros-terv - figyelmeztetett, hozzátéve: itt is van egy mesterterv, amit ugyan a liberálisok vitatnak, hogy létezne, de megjelent írásban. Mindenki elolvashatja a saját szemével, ahol Soros György lejegyezte – a magyar tervvel szemben –, hogy minden minden évben be kell hozni egymillió migránst.

Orbán Viktor a visszavonulásáról szóló kérdésre elmondta, a Fidesz sajátos politikai képződmény, mert 1988-ban egy történelmi kataklizma előestéjén jött létre, és utána lett Európa legsikeresebb politikai közössége.

„Én már az elején is ott voltam, ezért az a képzet, hogy nélkülem ez nagyon nehezen képzelhető el. Ez meggyökeresedett, de ez nincs így”

– jelentette ki, hozzáfűzve: más vezetővel biztosan másmilyen lenne a Fidesz és a polgári nemzeti-keresztény tábor is, de „azért jól nézne ki, ha másképpen is”.

Aláhúzta: ez egy olyan politikai közösség, amelynek az ereje, a gyökérzete, a küzdőképessége, az energiája valójában abból táplálkozik az ország többsége szereti a hazáját, szereti a családját, és rejtélyes módon még őriz kapcsolatot a Jóistennel is.

„Ezért mondom, hogy fontosak a személyek, még a miniszterelnök személye sem jelentéktelen, de valójában a fa törzse a legfontosabb és az nagyon vastag” – fogalmazott Orbán Viktor.

(MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Várom az elszámoltatást” – Lázár János szerint a Fidesz vezérkarát akarják kiiktatni a mandátumkorlátozással
Lázár János a Tisza Párt 12 éves mandátumkorlátozási javaslatára reagált. A politikus hozzátette, nincs takargatnivalója, és áll a beígért elszámoltatás elébe.


Megtört a korábbi kormánypárt kommunikációs egysége: Lázár János szerint „nem ördögtől való” a 12 éves képviselői mandátumkorlátozásról szóló vita, Gulyás Gergely viszont „elfogadhatatlannak” tartja a Tisza Párt javaslatát. A jobboldali pártoknál forr a levegő, miután Magyar Péter bedobta, hogy legfeljebb három cikluson át lehetne valaki parlamenti képviselő.

Lázár János volt miniszter a 24.hu-nak arról beszélt, társadalmi konszenzus esetén akár megfontolható is lenne az ötlet, de szerinte a javaslat mögött személyes üzenet húzódik.

„Nagyon olyan íze van a dolognak, hogy ez tulajdonképpen személyesen néhányunknak szól, azokat akarják kizárni a közhatalom gyakorlásának lehetőségéből, akik 2010 és 2026 között a Fideszt vezették” – mondta a politikus, aki a beígért elszámoltatásra is reagált.

„Várom az elszámoltatást, amikor személyesen rám kerül a sor” – tette hozzá.

Ezzel szemben Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője a politikai ellenfél alkotmányos eszközökkel való ellehetetlenítését látja a tervben. Szerinte a mandátumkorlátozás európai viszonylatban is példátlan lépés lenne. Még élesebben fogalmazott Pócs János és Balla György: mindketten diktatúrát és a népakarat sárba tiprását emlegették. Balla közröhejnek tartja, hogy „van egy párt Magyarországon, amelyik okosabbnak gondolja magát az embereknél.”

Pócs János pedig jelezte: „Parlamenti eszközökkel, foggal-körömmel fogok küzdeni azért, hogy a legközelebbi választáson kétharmaddal nyerjünk, és visszaadjuk a népakaratot az emberek kezébe.”

A KDNP-frakcióban még nincs egységes álláspont a kérdésről. Simicskó István volt honvédelmi miniszter szerint a tapasztalt politikusok munkájára szükség van, és az intézkedéssel „kiöntenénk a gyereket a fürdővízzel”.

A Mi Hazánk képviselői közül Novák Előd és Apáti István is arról beszélt, hogy a javaslat ellehetetleníti a hosszú távú politikai építkezést. Novák szerint a korlátozás csak akkor lenne tisztességes, ha nem visszamenőleg, hanem a törvény hatályba lépésétől számítana a 12 év.

A javaslat a jelenlegi Fidesz-frakció 44 tagjából 24 képviselőt érintene, akiknek 2030-tól távozniuk kellene. Ezzel szemben a Tisza Pártot a jelenlegi állás szerint legkorábban 2038-ban (vagy egy esetleges 8 éves limitnél 2034-ben) érintené a szabályozás.

A veterán politikusok közül többen már elgondolkodtak a folytatáson: Gulyás Gergely visszatérhet ügyvédi hivatásához, Simicskó István a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tanítana, Balla György pedig a nyugdíjas éveket élvezné.

Az Országgyűlés június 15-én megszavazta a miniszterelnöki tisztség nyolcéves korlátját. A Tisza Párt ezt követően hétfőn a képviselői mandátumok 12 éves plafonját jelentette be, kedden pedig felmerült a nyolcéves opció is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péterhez fordult Ráthonyi-Palácsik Tímea: javaslata nők ezreinek adhat reményt
Ráthonyi-Palácsik Tímea a Tisza Párthoz intézett üzenetében a meddőségi eljárások szabályainak felülvizsgálatát kérte. Javaslata szerint a genetikai szűréssel csökkenthetők lennének a sikertelen beültetések.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. június 24.



„Őszintén remélem, hogy idővel a Tisza Párt megteremti ennek a lehetőségét, és megvalósítja ezt a régóta várt változást” – írta kedden közzétett, korlátozott ideig elérhető Instagram-történetében Ráthonyi-Palácsik Tímea, aki a meddőségi kezelések szabályozásának megváltoztatását sürgeti. Posztjában egyenesen Magyar Péter miniszterelnököt és a Tisza Pártot jelölte meg címzettként.

A Fertility Fórum – Ha nem jön a baba című podcastben folytatott beszélgetés után tette közzé gondolatait. Javaslata a preimplantációs genetikai vizsgálatok (PGT) szélesebb körű elérhetővé tétele, amihez szerinte a jelenlegi jogszabályi környezet felülvizsgálatára van szükség.

„Bízom abban, hogy a jövőben olyan szakmai és társadalmi párbeszéd alakul ki, amely lehetővé teszi a meddőségi kezelések korszerűsítését Magyarországon” – fogalmazott.

Azt is hozzátette, hogy a modern eljárással a beültetés előtt kiszűrhetők lennének a súlyos kromoszóma-rendellenességek, ami időt takaríthatna meg a pároknak, javíthatná a kezelések eredményességét és hozzájárulhatna a születések számának növekedéséhez – írta a 24.hu.

Ráthonyi-Palácsik Tímea már áprilisban, a Friderikusz Talkshow vendégeként jelezte, hogy minden erejével a szabályozás megváltoztatásán fog dolgozni.

Akkor a jelenlegi gyakorlat kockázataira hívta fel a figyelmet, amely szerinte felesleges fizikai és lelki terheket ró a nőkre.

„Időt veszítenek, műtétekkel a méhük sérül (egy esetleges műtéti beavatkozással, ha a baba nem fejlődik tovább), a lelki traumáról nem is beszélve…” – mondta.

A meddőségi központok államosítása után a terület szakértői is megfogalmaztak kritikákat. Kaáli Nagy Géza professzor korábban arról beszélt, hogy bár az állam tízmilliárdokkal többet költött a meddőségi kezelésekre, a születések száma nem nőtt. A kormányzat 2023-ban már hozzányúlt a szabályokhoz, amikor eltörölte a beavatkozások közötti kötelező három hónapos várakozási időt, a demográfiai helyzet javítását remélve a lépéstől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Döntött az ügyészség Havasi Bertalan Magyar Péterrel szembeni feljelentéséről
Bűncselekmény hiányában utasította el a Fővárosi Nyomozó Ügyészség a Magyar Péter ellen hivatali visszaélés miatt tett feljelentést. A vádhatóság szerint a miniszterelnök Karmelitában elhangzott szavai nem minősültek jogilag kötelező erejű utasításnak.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. június 24.



Bűncselekmény hiányában elutasította a Fővárosi Nyomozó Ügyészség azt a feljelentést, amelyet Havasi Bertalan és ifj. Tényi István hivatali visszaélés miatt tett Magyar Péter miniszterelnök ellen. Az ügyészség múlt csütörtökön kelt határozata szerint a kormányfő Karmelita kolostorban elhangzott mondatai nem minősültek bűncselekménynek – derül ki az Index szerdai cikkéből.

A döntés alapja a Karmelita kolostorban május 16-án történt incidens volt, amikor Magyar Péter egy sajtónyilvános bejáráson szóváltásba keveredett az akkor még helyettes államtitkár Havasi Bertalannal.

A vádhatóság jogi indoklása szerint a miniszterelnök kifogásolt közlése nyelvtani és logikai szempontból sem azonos egy kötelező erejű utasítással, amely megalapozná a hivatali visszaélés gyanúját.

A határozat kitér arra is, hogy Havasi Bertalan felmentése körüli sérelem munkajogi kérdés, amely nem utal bűncselekményre. A feljelentőknek a döntés kézbesítésétől számítva egy hónapjuk van, hogy felülbírálati indítványt nyújtsanak be.

A szóban forgó napon a miniszterelnök a Karmelita tetőteraszán először azt mondta Havasinak, hogy „lassan egyébként el kellene hagynia az épületet (…) Havasi elvtárs”. Nem sokkal később egy Facebookon közvetített élő adásban tette hozzá, hogy mivel Havasi már nem a minisztériumban dolgozik, „jó lenne, ha megkérnék, hogy fáradjon ki innen”.

Havasi ezután elhagyta az épületet, mert állítása szerint nem akarta megvárni, hogy a rendőrök „vonszolják ki”. Még aznap délután a Magyar Közlönyben megjelent Havasi azonnali hatályú felmentése.

A volt sajtófőnök és ifj. Tényi István két nappal később, május 18-án tett feljelentést hivatali visszaélés gyanújával.

Magyar Péter a feljelentés hírére akkor úgy reagált: „a kormány a reménytelen helyzetben lévő maffiatagok kétségbeesett próbálkozásával nem foglalkozik”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Ügynökakták: benyújtotta a kormány a nyilvánosságra hozatalt előkészítő törvényjavaslatot
Melléthei-Barna Márton nyújtotta be a javaslatot, amely egy Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottságot hozna létre. A 11 fős testület szakmai szempontok alapján készítené elő a pártállami titkosszolgálati iratok nyilvánosságra hozatalát.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán jelentette be a fejleményt. „Benyújtottuk az ügynökakták megnyitását szolgáló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek. Vállaltuk, megcsináljuk. Évtizedes adósságot törlesztünk ezzel” – írta. A javaslatot Melléthei-Barna Márton terjesztette az Országgyűlés elé. Gyors ütemezést diktál: elfogadása esetén a törvény a kihirdetés utáni harmadik napon hatályba lépne, a kormánynak pedig további 15 napja lenne a bizottság felállítására.

A legfontosabb új elem egy Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság létrehozása.

A 11 tagú testületet a kormány nevezné ki határozatlan időre, vegyes összetételben: öt tagot a nemzetbiztonsági szolgálatok szakértői, hatot pedig történészek, levéltárosok és jogászok adnának. Feladatuk az lenne, hogy felülvizsgálják azokat az iratokat, amelyek minősítését a szolgálatok a rendszeres felülvizsgálat után is fenntartanák.

Az eljárás menete szerint a szolgálatoknak tételes listát kellene adniuk a bizottságnak minden olyan iratról, amelynek titkosítását fenntartották. Ha a bizottság a minősítés megszüntetését javasolja, a minősítő szerv köteles azt soron kívül felülvizsgálni. Amennyiben továbbra is a titkosítás mellett döntenek, részletes indoklással kell tartozniuk a bizottságnak és az illetékes miniszternek.

Ha egy irat minősítését megszüntetik, azt haladéktalanul át kell adni az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának, ahol kutathatóvá válik.

A javaslat indoklása a demokratikus kontroll fontosságát hangsúlyozza.

„A felülvizsgálatba a nyilvánosságot, kiváltképpen az e tárgykörrel foglalkozó, tudományos kutatásokat végző szakembereket is be kell vonni. Csak ezáltal biztosítható, hogy a felülvizsgálat ténylegesen demokratikus körülmények között történhessen meg.”

A bizottság tagjai személyi biztonsági tanúsítvány nélkül, egy egyszerű titoktartási nyilatkozattal is megismerhetnék a minősített adatokat. Ez jelentős eltérés a minősített adatok védelméről szóló törvény jelenlegi, szigorú rendszerétől, amely mélyreható biztonsági átvilágításhoz köti a titkos iratokhoz való hozzáférést.

A módosítás a felülvizsgálatok gyakoriságát is növelné: az eddigi legalább ötévente esedékes ellenőrzés helyett legalább kétévente kötelező lenne újraértékelni a minősítéseket, sőt, miniszteri felhívásra soron kívüli eljárás is indulhatna.

Szűkülne a titokban tartás mozgástere is: a külkapcsolatokra hivatkozva például már csak akkor lehetne egy iratot zárolni, ha annak nyilvánosságra kerülése egy európai uniós, EGT- vagy NATO-tagállammal fennálló viszonyt sértene. A törvényből több, eddig a minősítés fenntartását lehetővé tévő pontot is törölnének.

A mostani kezdeményezés egy több évtizedes politikai vitára tenne pontot. Bár az állambiztonsági múlt feltárásának jogi kereteit a 2003. évi III. törvény teremtette meg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának létrehozásával, a teljes nyilvánosság azóta sem valósult meg. A 2010-es években például az LMP több alkalommal is benyújtott törvényjavaslatot a teljes nyilvánosság érdekében, de ezeket az akkori kormánypárti többség rendre elutasította, jellemzően nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk