HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor: Minden állami alkalmazott sorra fog kerülni, vagy fizetés nélküli szabadságra megy, vagy felveszi az oltást

Orbán Viktor szerint a kormány nem tudott több embert meggyőzni az oltásról. A Kossuth rádiónak adott péntek reggeli interjújában azt mondta, az embereknek egymással kell beszélniük.

Link másolása

Orbán Viktor az állami rádiónak adott interjújában megismételte, az oltottak nincsenek veszélyben, az oltatlanok viszont életveszélyben vannak. „Aki nincs beoltva, azt megtalálja a vírus, és kórházba kerül, akár lélegeztetőgépre is kerülhet, de még rosszabb is lehet a sorsa” - mondta.

Az oltások kapcsán úgy fogalmazott, a kormány nem tudott több embert meggyőzni, és nem is fog.

Ugyanakkor egy általános kötelező oltás elrendelése szerinte már túlvan azon a tűréshatáron, amit a magyarok elfogadnak. Mint mondta, „azt talán könnyebben elfogadják, ha egy munkahelyi közösségben a kollégáik írják elő számukra” az oltást.

„A közösségekben van egy ilyen igény, hogy ők valamit tehessenek, azokkal is hadd beszéljenek, méghozzá komoly következményekkel, akik nem akarják a munkahelyen felvenni az oltást.”

Szerinte a méréseik azt támasztják alá, hogy az emberek ezt támogatják.

Az állam maga is sokakat foglalkoztat, így a miniszterelnök szerint mint munkáltató, nekik is dönteniük kell. Elsőként az ügyfélszolgálatokon dolgozóknak teszik kötelezővé a vakcinát, de itt nem állnak meg.

„Minden állami alkalmazott előbb-utóbb sorra fog kerülni, és szembekerül azzal a dilemmával, hogy vagy elmegy fizetés nélküli szabadságra, vagy felveszi az oltást.”

A következő kérdés a minimálbérre vonatkozott. Orbán Viktor azt mondta, hogy csak kevesen ismerik Magyarországon a pontos mechanizmusát annak, hogyan is határozzák meg a minimálbért. Mint elmondta: a munkaadók és a munkavállalók állapodnak meg egymással, nem pedig a kormány mondja meg a mértéket. A kabinet csak közvetít – jelentette ki, majd hozzátette, hogy egy radikális, rosszul meghatározott emelés nagy munkanélküliséggel járna, ugyanis a vállalkozó nem bírná kifizetni a terheket. A szakszervezetek magas, 20 százalékos növelést akartak egy év alatt, de ezt a vállalkozók nem bírták volna ki, ezért lépett közbe a kormány.

Végül a megállapodás szerint a munkavállalók utáni tb-járulékot csökkenti a kormány, ha a vállalkozók vállalják a 20 százalékos emelést. A pénzügyminiszter vállalta az adócsökkentést, ezért a kisvállalkozói adót 10 százalékra csökkentettük” – mondta Orbán Viktor, hozzátéve: „lelke rajta, reméljük, jól számolt a pénzügyminiszter”.

A rezsicsökkentés kapcsán Orbán Viktor úgy fogalmazott: bolond dolgok történnek Európában. Nem túlzás azt mondani, hogy rezsiválság van. Itthon azonban szerinte egy hatalmas vitát követően sikerült szakítani azzal a gyakorlattal, hogy a multik igényeit kielégítve folyamatosan emelték a gázárat a kormányok.

„Hiába megy most fel két-háromszorosára a gáz ára Európában, Magyarországon nem változik addig biztosan, amíg a mi kormányunk van hatalmon”

– mondta.

A miniszterelnök ezután a klímavédelemről beszélt, és elmondta: ahogy azt Brüsszel csinálja, csak tovább emeli az árakat. „Rossz a brüsszeli klímapolitika. Az fontos, hogy legyünk takarékosak, ez jó felhívás, de olyan mértékig felemelni az árakat, ahogy a brüsszeli bürokraták csinálják, az már szükségtelen beavatkozás az emberek életébe. Brüsszelnek megfontoltabb politikát kéne folytatnia” – mondta. Decemberben miniszterelnöki csúcs lesz, a kormányfő úgy fogalmazott: ott majd kiderül, hogy melyik álláspont győz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Varga Judit nyilvánosságra hozott hangfelvétele miatt tovább blokkolhatják a Magyarországnak szánt EU-s pénzeket
Az EP állásfoglalása aggályosnak tartja, hogy belenyúlhattak ügyészségi iratokba. De van számos más kifogása is, ami miatt továbbra sem jönnek az eurómilliárdok.

Link másolása

Ugyan bizonyos területeken van némi javulás, „a legtöbb területen a helyzet továbbra is riasztó”, és van, ahol tovább romlott – erre jutott az Európai Parlament. Az állásfoglalást 399-en megszavazták, 117 nemmel és 28 tartózkodással szemben.

A tervezetet öt frakció – köztük a jobbközép, a KDNP-t is sorai közt tudó Európai Néppárt – nevében adták be – írja a Telex.

A parlamenti állásfoglalás szerint a tavaly elfogadott igazságügyi reform ellenére súlyos jogállami hiányosságok maradtak ezen a téren. Példaként említik, hogy a Kúria jelenlegi elnöke tulajdonképpen elmozdíthatatlan a helyéről. A szöveg szerint Magyarországon politikailag beavatkoznak „az ügyészi szolgálatok és az egyes ügyészek munkájába”, valamint nyomást gyakorolnak az Országos Bírói Tanács tagjaira.

Az igazságügyi követelmények azért különösen fontosak, mert ezek miatt az Európai Bizottság a 22 milliárd eurónyi uniós felzárkóztatási támogatások szinte egészét befagyasztotta – említi meg a portál.

Az állásfoglalásban immár szerepel a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvétel is, amin a volt igazságügyi miniszter, Varga Judit arról beszél, hogy belenyúlhattak az ügyészségen a Schadl-Völner-ügy peranyagába, és abból kormányhoz közeli szereplők neveit húzhatták ki.

Az állásfoglalás

„ismételten felhívja a Bizottságot, hogy értékelje újra határozatát, különösen az elfogadása óta hozott nemzeti intézkedések, valamint a korábbi magyar igazságügyi miniszter kiszivárogtatott kijelentéseinek fényében, amelyek az ügyészség függetlenségének hiányára és a büntetőeljárásokba való politikai beavatkozásra utaltak”.

A határozat pontokba szedett más problémákat is:

  • a Szuverenitásvédelmi Hivatal civilek és a média elleni lehetséges vizsgálataitól kezdve
  • a kormány médiára gyakorolt túlzott befolyásán át
  • „az Integritás Hatóság megfelelő hatáskörének, felhatalmazásának, információkhoz való hozzáférésének” hiányáig.

A szuverenitási törvényt külön elítéli az állásfoglalás, mert úgy véli, uniós jogszabályok mellett a demokrácia normáit is alapjaiban sért. A szöveg ezen felül „sajnálatosnak tartja, hogy Magyarország visszaélt vétójogával a Tanácsban, és az EU stratégiai érdekeit aláásva megakadályozta a létfontosságú támogatás nyújtását Ukrajnának”. Emellett „elítéli a magyar kormány Oroszországgal kapcsolatos általános politikáját”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Maga hány kiló? Van barátja?” – Vérlázító kérdéseket kaptak a felvételizők a Semmelweis Egyetemen, vizsgálat indult
Volt, akinek oda nem illő szituációs játékot kellett játszania, míg egy kendős lányt az izraeli-palesztin konfliktusról kérdezték.

Link másolása

Felháborító, személyes kérdéseket tettek fel a Semmelweis Egyetemen a felvételizőknek, ami miatt vizsgálat is indult az intézményben – írta meg az Eduline.

Az egyetem élt azzal a lehetőséggel, hogy a hozzájuk jelentkezőket szóbeli beszélgetésen is meghallgassák. Ezekre a beszélgetésekre április 12-18 között került sor. A mintegy 3500 jelentkezőt az intézmény öt karának 93 bizottsága hallgatta meg – számol be a portál.

A Helga álnéven nyilatkozó gimnazista felvételiző régi álma volt az orvosi pálya. Április 15-én került sor a felvételijére, amire két órát kellett várnia, majd elmondása szerint a vizsgáztatók be sem mutatkoztak, hanem rögtön a kérdésekre tértek. A lány elmondása szerint az egyik vizsgáztató a beszélgetés elején oda sem figyelve telefonált valakivel.

Amikor „visszatért” a vizsgához, szakmai kérdések során eljutottak a diabétesz témaköréig.

„Elkezdtem a diabéteszről beszélni. Ennek apropóján megkérdezte, hogy maga egyébként hány kiló? Mivel nem akartam megmondani, ezért azt feleltem, hogy a korábban beszélt 60 kilónál biztosan több vagyok. Erre a férfi bejelentette, hogy az elég nagy baj, hogy én már túlsúlyos vagyok, de szerencsém van, mert kórosan túlsúlyosnak nem nézek ki”

– mesélte a megdöbbentő részleteket Helga.

Mint kiderült, nem a ő volt az egyetlen, aki hasonlóan járt. A Kölcsey Ferenc Gimnáziumból tavaly elbocsátott Palya Tamás egy Facebook-csoportban írta meg, hogy magánóráin több diákja panaszkodott a Semmelweis eljárására. A többórás várakozás mellett volt olyan lány, akitől azt kérdezték, van-e barátja, egy másik, iszlám vallású, hidzsábban érkező felvételizőt pedig az palesztin-izraeli konfliktusról kérdezgették. Az egyik érintett felvételizőnek pedig egy olyan szituációs feladatot kellett megoldania, aminek a lényege az volt, mit tenne, ha férfiorvosként egy fiatal lány hallgatója rákérdezne, hogy feljöhet-e a lakására.

Az eset után az Eduline megkereste a Semmelweis Egyetemet, ahol azt válaszolták: „az egyik bizottság két tagjától is panasz érkezett a bizottsági elnök túlságosan kritikus megnyilvánulásai miatt”.

„Az eset azonnali kivizsgálása után az adott vizsgaelnök eredményeit kizárták, és az érintett diákok felvételi pontszámánál a másik két tag véleményét figyelembe véve állapították meg a pontszámot”

— tette hozzá az intézmény.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Iránytű: Magyar Péter pártja 26 százalékon áll a biztos szavazók körében, hatalmasat vernek a DK-ra
A Fidesz-KDNP továbbra is biztosan vezet, ugyanakkor a legújabb felmérés szerint a három formáción kívül más nem is jutna ki az Európai Parlamentbe.

Link másolása

Mint kiderült, nem mondott túl nagyot Magyar Péter akkor, amikor arról beszélt TikTokon és írt a Facebookon: 26 százalékra mérik pártját.

Az Iránytű Intézet legfrissebb kutatása szerint a TISZA Párt valóban 26 százalékon áll a biztos pártválasztók körében.

Az intézet szerint a teljes lakosság körében a Fidesz népszerűsége 27 százalék, ami nagyjából 2,2 millió szavazót jelent. Ez azonban körülbelül 600 ezer fővel kevesebb, mint a 2022-es választások alkalmával belföldön megszerzett szavazatok száma.

A teljes népesség körében a legerősebb ellenzéki párt Magyar Péter Tisza Pártja 13 százalékos népszerűséggel (körülbelül 1 millió szavazóval), a DK-MSZP-Párbeszéd koalíciót pedig a teljes népesség 5 százaléka támogatja.

Hozzáteszik ugyanakkor, hogy a bizonytalanok és a biztosan nem szavazók aránya továbbra is igen magas: 37 százalék.

A biztos pártválasztók körében a Fidesz előnye tetemes: az EP-választáson a szavazatok 49%-ára számíthatnak. Itt az Iránytű szerint Magyar Péter pártja a szavazatok közel negyedével (23%) számolhat.

A pártot választani tudó biztos szavazók között pedig a Fidesz-KDNP támogatottsága 50, a Tisza Párt 26 százalék, a DK 10 százalék.

Az előzetes számítás szerint azonban rajtuk kívül más nem szerezne mandátumot: sem a Mi Hazánk, sem a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, sem a Momentum nem érné el az ötszázalékos küszöböt.

A felmérés szerint a Tisza jelenlegi szavazóinak 53 százaléka volt az ellenzéki összefogás szavazója, 13–14 százalékuk a Fideszre szavazott, 3, illetve 4 százalékuk a Mi Hazánkra és a Kétfarkú Kutya Pártra, 14 százaléka pedig mostanában (vagy eddig soha) nem szavazott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Nemhogy az orvost, néha még a rendelőt sem találták meg - ellenőrizték a háziorvosi ügyeleteket
Az esetek 39 százalékában a háziorvost nem is találták a rendelőjében. A rendelőn kívüli elérhetőséggel is gond volt, egyharmaduk ugyanis telefonon is elérhetetlennek bizonyult.

Link másolása

A Népszava írta meg, hogy csak részben volt hatásos a háziorvosok tavalyi ellenőrzése – legalábbis ez derült ki a Belügyminisztérium adataiból, amit a lapnak küldtek el. A bejelentés nélkül érkező ellenőrök számos esetben nem találtak rendelést, sőt rendelőt sem. Az első ellenőrzés idején csak az alapellátók harmadánál nem bukkantak hiányosságokra.

A vizsgálatok elsősorban azon körzetekben zajlottak, amelyek orvosi vállalkozásainak egynél több bejelentett telephelye volt. Ezt követően 2023 márciusában soron kívül további 11 háziorvosi ellátást végző szolgáltatót is felkerestek az észak-magyarországi, a nyugat-dunántúli és a dél-dunántúli régióban.

A lap szerint a későbbi utóellenőrzés idejére sem sikerült maradéktalanul kijavítani a korábban feltárt problémákat. Az újra vizsgált mintegy 1452 telephelyen, amit 401 háziorvosi szolgáltató működtetett, a rendelők 12 százaléka továbbra sem volt megtalálható, és az ellenőrzés időpontjában hiába volt éppen betegfogadási idő, 39 százalékukban nem zajlott orvosi ellátás.

A Népszava emlékeztet rá, hogy Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár már tavaly létrehozta az „ellenőrzésfelügyeleti szolgálatot.”

Tavaly február-márciusban négy megyében – Baranya ,Tolna, Vas valamint Győr-Moson-Sopron - ellenőriztek 569 háziorvosi és az alapellátó fogorvosi szolgálatot.

A váratlanul érkező ellenőrök több hiányosságot találtak: így például számos esetben nem folyt rendelés a hatóságnak bejelentett időszakban, esetenként rendelő sem volt a működési engedélyben foglalt címen.

Az első vizsgálat tapasztalatai után a NEAK úgy döntött, hogy azoknál a három-négy telephelyet működtető szolgáltatóknál, amelyeknél súlyos hiányosságokat találtak, utóellenőrzést végez. Az utóellenőrzéssel még mindig 12 százaléknyi rendelőt nem találtak meg az orvosi ellátás helyéül megnevezett címen. Az ellenőrzés időpontjában pedig a szolgáltatók csaknem 40 százalékánál a rendelés idején nem volt ott az orvos.

Az ellenőrök azt is kifogásolták, hogy a teljes nyolcórás munkaidőre bejelentett szakdolgozók, csak a rendelési idő négy órájában tartózkodtak a munkahelyükön.

A Belügyminisztérium a lap kérdésére azt írta: az ellenőrzés nyomán a valóságban nem működő telephelyek működéséi engedélyét visszavonták.


Link másolása
KÖVESS MINKET: