HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor: „Az én helyzetem sem könnyű, de Matolcsy Györgyé még nehezebb”

A kormányfő szerint az, hogy a jegybankelnök éles kritikát mondott a magyar gazdaságról, csak annyit jelent, hogy Matolcsy nehéz helyzetben van.


A történelem magyar oldalán állunk - nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Nemzetnek.A szombaton megjelent karácsonyi beszélgetésben a kormányfő úgy fogalmazott: "mi magyarpártiak vagyunk", az "orosz-ukrán háborúban is a magyarok oldalán állunk".

"Arra a kérdésre, hogy a történelem jó vagy rossz oldalán állunk-e, az a válaszunk, hogy mi a történelem magyar oldalán állunk. Támogatjuk és segítjük Ukrajnát, érdekünk a szuverén Ukrajna fennmaradása, és érdekünk, hogy Oroszország ne jelentsen biztonsági fenyegetést Európára, de nem érdekünk, hogy feladjuk minden gazdasági kapcsolatunkat Oroszországgal. Ezekre a kérdésekre magyar szemüveggel nézünk, nem máséval"

- jelentette ki Orbán Viktor.

A miniszterelnök úgy vélekedett, hogy 2022 a rendszerváltozás óta a legveszélyesebb év volt.

"Az fenyegetett minket, hogy belesodródunk a háborúba. Senkinek ne legyen kétsége, ha a baloldal nyert volna áprilisban, már benne is lennénk nyakig. Azért áll Magyarország egyedüli európai országként kívül a háborún, mert a magyar emberek tavasszal elsöprő fölénnyel erre szavaztak" - mondta.

Az energiaárak növekedése is veszélyes helyzet felé lökte Magyarországot. A magyar gazdaság importálja az energiát, és a háború előtt, a szankciók előtt ezért évente 7 milliárd eurót fizetett Magyarország. Ez az összeg most 17 milliárd euró, tehát 10 milliárd euró különbözetet kellett előteremteni. Ez 4000 milliárd forint, és ez a rengeteg pénz ma kimegy a magyar gazdaságból - mondta.

A kormányfő úgy fogalmazott,

"ha most egy karácsonyi angyal úgy döntene, hogy eltörli az energiaszankciókat, akkor egy pillanat alatt leesnének az energiaárak",

velük együtt az infláció, és Magyarország nem 1,5 százalék növekedést tervezhetne jövőre, hanem akár 5 százalékot is.

Orbán Viktor szerint fennáll a veszélye, hogy a háború még hosszú ideig, akár évtizedekig is eltart. Ugyanakkor "Ukrajna csak addig tud harcolni, amíg az Egyesült Államok támogatja pénzzel és fegyverrel", ha az amerikaiak békét akarnak, akkor béke lesz - mondta, hozzátéve, hogy senki nem várhatja el az ukránoktól, hogy Európa nyugalma, energiabiztonsága és jóléte érdekében lemondjanak országuk egy részéről. Ukrajna szuverén állam. "Nekünk abban van döntési helyzetünk, hogy milyen mértékben támogatjuk őket. Magyarország úgy döntött, hogy miután ez a háború nem a mi háborúnk, a magyar nemzeti érdekeket szem előtt tartva Ukrajnának humanitárius segítséget nyújtunk" - mondta a miniszterelnök.

Azt mondta, hogy a kabinetnek világos terve van a gazdasági helyzet kezelésére. Jövő év végére egy számjegyűre törik le az inflációt - jelentette ki.

A kormányfő szokatlannak nevezte, hogy Matolcsy György éles kritikát fogalmazott meg a magyar gazdaságról. Azonban ez "csak annyit jelent, hogy a jegybank elnöke nehéz helyzetben van".

A törvény hozzá rendeli az infláció kezelésének feladatát, és most nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában jelentős a pénzromlás.

"Az én helyzetem sem könnyű, de Matolcsy Györgyé még nehezebb. És ha ilyenkor az ember a nyilvánosság előtt unortodox viselkedésmódot választ, azt is meg lehet érteni"

- mondta Orbán Viktor.

Arról is beszélt, hogy az otthonteremtési támogatásoknál változások lesznek. A falusi családi otthonteremtési kedvezményt (csok) ezek nem fogják érinteni, és az év első felében a csokot sem. De vannak szakmai javaslatok, amelyek célzottabbá akarják tenni ezt a támogatási rendszert. A családtámogatások többi eleme viszont megmarad, sőt bővül. A fiatalok jelenleg 25 éves korukig nem fizetnek a keresményük után jövedelemadót. Mostantól azok a nők, akik gyermeket vállalnak, 30 éves korukig kaphatják ezt a kedvezményt.

A Magyarország és Brüsszel közötti megállapodásról a miniszterelnök azt mondta, "tettünk egy lépést előre", "van egy megállapodásunk arról, hogy az a pénz, ami a miénk, tényleg jár nekünk". Úgy vélekedett, hogy a források visszatartása "fegyvernek fegyver, de nem kard, csak bicska", attól "pedig azért nem kell kiszaladni a világból".

Az Európai Parlamentet (EP) érintő korrupciós botrányról szólva úgy fogalmazott: "van, hogy a hóhért akasztják".

"A brüsszeli bürokraták úgy érzik, hogy ők a törvények felett állnak, és bármit megtehetnek. Ha valaki uniós képviselőként Soros György támogatottjainak titkos listáján szerepel, és pénzt meg mindenféle egyéb támogatást kap azért, hogy a Soros György üzleti érdekeit keresztező országokat, például Magyarországot, valótlanságokra alapozott jelentésekben elítélje, innen nincsenek is olyan messze a készpénzzel teli bőröndök. Ezt a mocsarat le kell csapolni" - jelentette ki a kormányfő.

A magyar parlament, amikor az Európai Unió jövőjéről szóló összeurópai vitában állást foglalt, azt javasolta, hogy szüntessék meg az EP-t a mostani formájában, és az inkább a nemzeti parlamentekből delegált képviselőkből álljon. Ideje ezt a javaslatot feleleveníteni - mondta.

Orbán Viktor szerint a baj gyökere, hogy a nyugatiaknak és a magyaroknak is van egy elképzelésük a jövőjükről, benne a saját életükről, és ez két különböző jövő.

"Mi nem akarunk bevándorlóországgá válni, nem akarjuk beengedni a genderaktivistákat az iskolákba, nem akarjuk az élet normális családi kereteit felszámolni, és nem akarunk se háborút, se szankciókat, hanem fenn akarjuk tartani a kapcsolatainkat a világ nem nyugati felével is"

- hangoztatta a miniszterelnök.

Kijelentette, hogy a magyar baloldalt meg lehet venni, de Magyarországot nem. Az áprilisi választáson 3 milliárd forint állt szemben 3 millió szavazóval, és az utóbbiak győztek. "Amíg a mi nemzeti és politikai közösségünk együtt van, addig nincs az az összeg, amellyel Magyarország függetlenségét meg lehetne vásárolni" - mondta a kormányfő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
3,6 milliárdot költ a kormány a kórházak hűtésére: kiderült, mely intézmények kapnak a forrásból
A kormány célja az elavult kórházi hűtőrendszerek ütemezett, teljeskörű megújítása. A hűtés-rekonstrukciós program kiterjed több fővárosi és vidéki nagyvárosi kórházra is.


Kórházi hűtés-rekonstrukciós programról döntött a kormány, amellyel több mint 3,6 milliárdból javítják és fejlesztik a kórházi hűtőberendezéseket – jelentette be Köböl Anita kormányszóvivő a csütörtöki kormányzati tájékoztatón.

A cél az elavult kórházi hűtőrendszerek ütemezett, teljeskörű megújítása. Konkrét intézkedések is elhangzottak:

  • megjavítják a budapesti Szent László Kórház hibás folyadékhűtőjét,
  • új hőcserélőket telepítenek a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézetben,
  • helyreállítják a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház hőszivattyúit,
  • javítják a budapesti Szent Imre Kórház hűtési és épületfelügyeleti rendszereit.

A program kiterjed a Heim Pál Gyermekkórház, az Országos Onkológiai Intézetre, a Honvédkórházra, Miskolc, Győr és Kaposvár kórházaira is.

Köböl Anita elmondása szerint országszerte olyan korszerű technológiákat vetnek be, amelyek a műtők, az intenzív osztályok, a szülészetek és az onkológiai részlegek biztonságos működését szolgálják.

Magyar Péter elmondta, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) főigazgatójától megtudták, hogy bőven alultervezték a költségvetést. Takács Péter, az Orbán-kormány egészségügyi államtitkára ugyan „nagy számokat durrogtatott”, amikor a költségvetés növeléséről beszélt, ám valójában 30-40-50 milliárdos hiány volt. A kormányfő szerint az előző vezetés nulla forintot szánt idén a klimatizálásra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Aranykonvojügy: Terrorcselekményben való részesség merülhet fel Sulyok Tamásnál az ügyvéd szerint
Dr. Horváth Lóránt, az ukrán felet képviselő ügyvéd szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök büntetőjogi felelőssége is felvethető. Az államfő egy olyan törvényt hirdetett ki, amelyet a vád szerint külpolitikai nyomásgyakorlásra használt a kormány.


„Ha a köztársasági elnök felismerte a célzatot, akkor bűnrészes, ha nem, akkor pedig alkalmatlan” – ezzel a súlyos dilemmával foglalkozik az aranykonvojügyben érintett ukrán állampolgárokat és az Oscsadbankot képviselő ügyvédi iroda vezetője. Dr. Horváth Lóránt közleményében azt vezeti le, hogy Sulyok Tamás államfő esetében akár terrorcselekményhez kapcsolódó részesség gyanúja is felmerülhet. Az érvelés alapja, hogy a kormányzat részéről elhangzottak olyan nyilatkozatok, amelyek szerint a lefoglalt vagyon visszatartása valójában külpolitikai nyomásgyakorlás eszköze volt Ukrajna felé.

Az ügyvéd szerint a 2026. évi II. törvény kihirdetése már nem egy vitatható büntetőeljárásról szólt, hanem arról, hogy egy állami kényszerítő intézkedést nyíltan külpolitikai célra használtak fel, összekapcsolva a pénz visszatartását a Barátság kőolajvezeték újranyitásának követelésével. Horváth szerint Sulyok Tamás szakmai múltja miatt különösen nagy a felelőssége.

„Egy volt alkotmánybírósági elnöktől különösen elvárható lett volna annak felismerése, hogy a folyamatban lévő büntetőeljárás, és a titkos információgyűjtést lehetővé tevő, rendkívüli vagyonvisszatartást legitimáló törvényi vizsgálat együttesen nem alkalmazható és nem használható fel külpolitikai nyomásgyakorlás eszközeként anélkül, hogy súlyos jogszabályi problémák ne merüljenek fel benne.”

A döntő kérdés az, bizonyítható-e, hogy az államfő a törvény kihirdetésekor tisztában volt annak valódi funkciójával. Ha ez igazolható, akkor az ügyvéd szerint a büntetőjogi felelősség is felvetődhet.

„Ha ez bizonyítható, akkor elméletileg már nemcsak hivatali visszaélés, hanem akár terrorcselekményhez kapcsolódó részesség kérdése is felmerülhetne, mint a terrorcselekményhez nyújtott bűnsegély, szélsőséges esetben társtettesség” – írta a 24.hu.

Az államfő és a kormányfő viszonya az elmúlt hetekben kiéleződött: Magyar Péter többször is az államfő távozását sürgette, mellette pedig szimpátiatüntetést tartottak a Sándor-palotánál. Sulyok Tamás a Velencei Bizottsághoz fordult az elmozdítására tett kísérletek miatt.

Az aranykonvojügyben a kormány a nemzetbiztonsági és bűnügyi kockázatokra hivatkozott, míg az ukrán fél jogszerű banki műveletre. A lefoglalt vagyont május elején a magyar hatóságok végül visszaadták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Július 1-től drágul a Temu: 3 eurós vám jön minden termékkategóriára
Az EU-n kívülről rendelt, 150 euró alatti csomagokra új vámszabály lép életbe július 1-jétől Magyarországon is. A 3 eurós díjat nem csomagonként, hanem az abban található, különböző vámtarifaszámú termékkategóriák után kell megfizetni.


Július 1-jétől minden, EU-n kívülről rendelt 150 euró alatti csomagra új, fix vámtétel jön: nem csomagonként, hanem termékkategóriánként 3 eurót kell fizetni – vagyis ugyanabban a dobozban egy póló, egy telefontok és egy fülhallgató már 9 euróra ugrik – írta az Index. Az új szabályt az Európai Unió egységesen alkalmazza, Magyarországon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeli a zökkenőmentes átállást.

A változás az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti belső értékű küldeményekre vonatkozik.

Míg egy rendelés, amely három azonos típusú pamutpólót tartalmaz, egyetlen kategóriának minősül és 3 eurós vámot von maga után, addig egy pólóból, telefontokból és fülhallgatóból álló csomag már három különböző kategória, így a fizetendő vám összesen 9 euró lesz.

A díj várhatóan beépül a webáruházak áraiba, a 150 eurónál értékesebb küldemények vámkezelése pedig nem változik.

A vámkezelést továbbra is a posta, a futárszolgálat vagy a platform megbízottja intézi, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pedig folyamatosan egyeztet a piaci szereplőkkel az átállásról. Információt a hivatal honlapján és a 1819-es, külföldről a +36 1 461 1819-es számon hívható NAV Infóvonalon lehet kérni.

A most bevezetett egységes vámszabály átmeneti jellegű, 2026. július 1. és 2028. július 1. között érvényes, bár az időszak meghosszabbítható.

Az Európai Unió már jó ideje készült a lépésre. A vita középpontjában a 150 eurós vámmentességi határ állt, amely a gyakorlatban ösztönözte az alulértékelést és a tömeges, ellenőrizhetetlen termékbeáramlást a kínai webáruházakból. A döntéshozók végül egy egyszerűsített, fix díjas megoldás mellett állapodtak meg, hogy a fogyasztók a vásárlás pillanatában, átláthatóan lássák a teljes költséget, miközben a vámhatóságok terhelése kezelhető marad.

A reform lendületét az is adta, hogy több uniós jelentés és vizsgálat problémásnak találta egyes távol-keleti platformok termékkínálatát, köztük veszélyes termékekkel, amelyek nem feleltek meg a biztonsági előírásoknak.

A politikai üzenet világos volt: az EU egyszerre akarja növelni a fogyasztóvédelmet és kiegyenlíteni a versenyfeltételeket az uniós kereskedők és a harmadik országbeli szereplők között. Az új vámrendszer így nemcsak bevételi vagy adminisztratív kérdés, hanem piaci tisztítási eszköz is, amely a vásárlói biztonságot helyezi előtérbe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Jönnek a bejelentések a kormánytól – itt nézheted élőben a tájékoztatót
Egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témákban is döntött a kormány a szerdai ülésén. Az intézkedésekről Magyar Péter mellett a kormányszóvivők számolnak be sajtótájékoztatón.


Szerdán ismét ülésezett a kormány, ahol számos ügyben hoztak döntéseket. Ezekről Magyar Péter miniszterelnök szerda este már egy Facebook-posztban beszámolt, részleteket azonban a 11 órakor kezdődő kormányszóvivői tájékoztatón fognak közölni.

A kormányfő tegnapi listáján egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepeltek. Ezek alapján a tájékoztatón szó lesz például

  • a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására megítélt 3,4 milliárdos forrásról,
  • a mohácsi Duna-híd építése kapcsán tett lépésekről,
  • a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról,
  • a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználásáról,
  • a várható kánikulára való felkészülésről,
  • a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügyéről is.

A tájékoztatót itt nézheted élőben:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk