HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor az Egyesült Államokat nevezte pártja egyik fő ellenségének a Pentagonból kiszivárgott dokumentumok szerint

A titkosszolgálati jelentések az amerikai szövetségi rendszer törékenységére is utalnak.
Fotó: Flickr - szmo.hu
2023. április 13.



A Fidesz három ellenségének egyikeként jellemezte az Egyesült Államokat a kormánypárt parlamenti frakciójának február 22-i balatonfüredi kihelyezett ülésén Orbán Viktor – ez derül ki többek között a Pentagonból kiszivárgott, szigorúan bizalmasnak minősített dokumentumokból.

A kijelentés kapcsán, amely CIA-jelentésekből került a dokumentumba, a Guardian egy névtelen magyar forrást idézett, aki szerint a miniszterelnök a Biden-kormányzatot nevezte meg, nem magát az Egyesült Államokat, hangsúlyozva „a kettő közötti jelentős különbséget”. Egyúttal hozzátette: a Fidesz tagjai tavaly attól féltek, hogy az amerikai kormány valami módon beavatkozik a magyarországi választásokba. A brit lap hivatkozott továbbá egy Budapesten állomásozó, meg nem nevezett diplomatára is, aki szerint „még soha nem volt ilyen feszült az Egyesült Államok és Magyarország közötti viszony.”

Az eddig nem hitelesített titkos dokumentumok legfontosabb elemei az orosz-ukrán háborúra vonatkoznak.

Ezek szerint az amerikai hírszerzés még február elején figyelmeztetett arra, hogy Ukrajna aligha lesz képes elegendő katonát és fegyverzetet felvonultatni a tervezett tavaszi ellentámadáshoz, és emiatt csak kevés orosz megszállás alatt lévő területet tud visszafoglalni.

Egy másik, február 23-i dátummal keltezett jelentés viszont arról számol be, hogy az ellentámadáshoz folyamatban van 12 „hadra fogható” új dandár felállítása, 253 harckocsival és mintegy 1500 más páncélozott harcjárművel. Három hadosztályt Ukrajna egyedül, a többit az Egyesült Államok és szövetségesei, valamint partnerei segítségével hozta létre. A dokumentum elkészülte idején azonban még csak öt egységnél kezdődött meg a kiképzés, hat hadosztály pedig még a szükséges felszerelésnek legfeljebb a felével rendelkezett.

Az amerikai hírszerzés arra is figyelmeztetett, hogy Ukrajna hamarosan kifogy a szovjet időkből maradt légvédelmi rakétákból, amelyeket még mindig arzenáljának 90%-át teszik ki a nyugati szállítások ellenére

A dokumentumok azt jósolták, hogy az SA-11 Gadfly március végére, míg az S-300 májusra fogy el, és ezzel átadják a légi fölényt Oroszországnak, ezért a Pentagon új rakétaforrásokat javasolt Kijevnek, egyben a készletekkel való takarékoskodást.

A légi háborúra vonatkozik az a jelentés is, mely szerint Volodimir Zelenszkij utasította Valerij Zaluzsnij főparancsnokot, hogy fegyveres drónokkal hajtsanak végre támadásokat orosz területen Rosztov körzetében, mivel Ukrajnának nincsenek olyan hatótávolságú rakétái, amelyek eljutnának az orosz védelmi vonalak mögé.

A Fehér Ház egyelőre hivatalosan nem erősítette meg a dokumentumok hitelességét, eddig amerikai illetékesek csupán egyre hívták fel a figyelmet, amely az orosz és ukrán áldozatokról szólt, és amelyet az orosz Telegram üzenetküldő alkalmazásra újra posztoltak. Ezt máris manipuláltnak tekintik. A washingtoni igazságügyminisztérium közben elkezdte a nyomozást a kiszivárgások ügyében. Ukrán részről szintén nem hangzott el hivatalos nyilatkozat az ügyben.

A dokumentumok nemcsak Magyarország kapcsán árulkodik arról, hogy milyen törékeny a viszony Washington és feltételezett szövetségesei között – állapítja meg a Guardian.

Ilyen például az a kiszivárgott hír, mely szerint Abdel al-Sziszi egyiptomi elnök titokban 40 ezer rakétát és más harci eszközök szállítását rendelte el Oroszországnak, bár az Egyesült Államokat arról tájékoztatták, hogy erre a lépésre nem került sor.

John Kirby, az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: Egyiptom továbbra is a fontos biztonsági partner a közel-keleti régióban, és semmi no mutat arra, hogy Kairó fegyvereket adna el Moszkvának. Az egyiptomi külügyi szóvivő pedig kijelentette, hogy hazája fenntartja a be nem avatkozás politikáját és egyenlő távolságot tart a mindkét féllel szemben.

Napvilágot láttak olyan dokumentumok is, amelyek szerint dél-koreai biztonsági vezetők bizalmas beszélgetésekben aggodalmukat fejezték ki, hogy az Egyesült Államoknak gyártott tüzérségi lövedékek Ukrajnában kerülnek bevetésre.

Ez nagyon kellemetlen lehet a tavaly megválasztott Jun Szuk Jeol elnöknek, mivel szavazóinak többsége támogatja azt a régi dél-koreai politikát, hogy nem exportálnak fegyvereket háborúban álló országoknak. Mindazonáltal szöuli illetékesek gyorsan igyekeztek a kiszivárgás jelentőségét csökkenteni, mert szerintük „kicsi az esély” arra, hogy e beszélgetéseket az amerikai hírszerzés lehallgatta volna, így elképzelhetőnek tartják, hogy hamisítványról van szó. Dél-Korea az Egyesült Államok legfőbb kelet-ázsiai szövetségese, területén 28 ezer amerikai katona állomásozik.

Egy további dokumentum arra utal, hogy Nagy-Britannia 50 különleges egységet küldött Ukrajnába februárban és márciusban, és ez több mint a fele az országban működő nyugati külföldi különleges haderőknek és több, mint az amerikai és francia egységek együttvéve. Washington 15, Párizs 14 különleges haderővel van jelen a háború sújtotta országban.

Kína is szerepel a nyilvánosságra került jelentésekben.

A hírszerzés szerint Peking arra akarja felhasználni az orosz területek elleni ukrán támadásokat, hogy a NATO-t „agresszornak” minősítse, és ilyen alapon növelje az Oroszországnak nyújtott segítséget.

Angus Campbell tábornok, az ausztrál hadsereg főparancsnoka mindazonáltal úgy nyilatkozott, hogy ezek az állítólagos kiszivárogtatások mindenképpen károsak és bizalmatlanságot kelthetnek a szövetségesek között.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Adolf Hitler ötödször is választást nyert Afrikában, de megváltoztatja a nevét
A politikus elsöprő fölénnyel, 1275 szavazattal nyert, kihívója mindössze 148 voksot kapott, esélye sem volt. A győzelmével egyidőben nevét megváltoztatta a politikus.


Ötödször is megnyerte a helyhatósági választást saját körzetében a namíbiai Adolf Hitler Uunona – írja a The Namibian. A november 26-án, szerdán tartott regionális választások eredményei csütörtök estére érkeztek meg, ahol Uunona ismét elsöprő győzelmet aratott.

A kormányzó SWAPO párt színeiben induló képviselő az észak-namíbiai Ompundja választókerületben 1275 szavazatot kapott, míg egyetlen kihívója, az ellenzéki IPC jelöltje, Isak Akawa mindössze 148 voksot gyűjtött. Uunona ezzel

2004 óta megszakítás nélkül ötödik mandátumát szerezte meg a körzetben.

Nemzetközi ismertségre a 2020-as választáson tett szert, amikor a szavazatok mintegy 85 százalékát szerezte meg.

A választás előtt néhány nappal Uunona a The Namibian című lapnak adott interjújában közölte, hogy hivatalos irataiból töröltette a „Hitler” nevet.

„A nevem nem Adolf Hitler. Én Adolf Uunona vagyok. Láttam, hogy korábban Adolf Hitlernek szólítanak, és olyasvalakihez próbálnak kötni, akit nem is ismerek”

– mondta. Korábban elmagyarázta, hogy a nevet édesapjától kapta, aki valószínűleg nem volt tisztában annak történelmi jelentőségével.

„Gyerekként teljesen normális névnek láttam. Csak felnőttként értettem meg, hogy ez az ember az egész világot le akarta igázni. Nincs közöm ezekhez a dolgokhoz”

– idézték korábbi szavait a mostani győzelméről szóló beszámolók.

Ompundja választókerület egy 466 négyzetkilométeres, ritkán lakott terület, ahol a legutóbbi adatok szerint nagyjából 4600-an élnek, és a helyi gazdaság alapját az önellátó mezőgazdálkodás adja. A német eredetű nevek a gyarmati múltra utalnak: az ország 1884 és 1915 között Német Délnyugat-Afrika néven német gyarmat volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor katonai műveletnek nevezte az orosz-ukrán háborút, miközben Putyinnal tárgyalt
Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin Moszkvában tárgyalnak többek között az energiahordozók kérdéséről, valamint arról, hogy Magyarország nyitott helyszínt biztosítani az orosz-ukrán háború békekötésére.


Orbán Viktor pénteken azzal a céllal utazott az orosz fővárosba, hogy bebiztosítsa az ország energiaellátását a télre és a következő évre, ezért Moszkvában tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. „Azért utazok Moszkvába, hogy télre is, és a következő évre is biztosított legyen Magyarország energiaellátása, megfizethető áron” – nyilatkozta a miniszterelnök az indulása előtt.

A tárgyalás során Orbán úgy fogalmazott: „Ukrajna Magyarország szomszédja, ezért a háborúnak a hatása Magyarországra erőteljes. Jelentős gazdasági veszteségeket szenvedünk el, mert

a katonai műveletek blokkolják a gazdasági növekedést egész európában, így nálunk is.”

A magyar kormányfő hozzátette: Magyarország érdekelt a békében, és nagyon reméljük, hogy az asztalon fekvő békejavaslatok elvezetnek a fegyverszünethez és a békéhez.”

Orbán Viktor kiemelte azt is:

„A mai találkozónk, elnök úr, lehetőséget ad nekem, hogy megerősítsük, hogy magyarország készen áll a béketárgyalások helyszínéül szolgálni”

– hangsúlyozta a magyar miniszterelnök.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt nézhető Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin találkozója
Több dologról is szó esik: az energiahordozók kérdése, a béketárgyalások esetleges budapesti helyszíne és az orosz-ukrán háború egyaránt terítéken lesz.


Ahogy arról korábban írtunk, pénteken, valamivel dél után találkozik egymással Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő.

Orbán Viktor pénteken azzal a céllal utazott az orosz fővárosba, hogy bebiztosítsa az ország energiaellátását a télre és a következő évre.

„Azért utazok Moszkvába, hogy télre is, és a következő évre is biztosított legyen Magyarország energiaellátása, megfizethető áron”

– nyilatkozta a miniszterelnök az indulása előtt. A magyar kormányfő szerint a feladat a megfizethető árú orosz gáz- és olajszállításokról szóló szerződések véglegesítése.

Putyin a találkozó előtt jelezte, hogy bár vannak tisztázandó kérdések, Moszkva nyitott a helyzetre. „Mi ezt nem ellenezzük” – mondta a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek, utalva arra, hogy Oroszország nem gördít akadályt az elé, ha Magyarország amerikai forrásból is szerez be fűtőanyagot a paksi blokkokhoz. A megbeszélések hátterét egy összetett diplomáciai és üzleti játszma adja, amelyben Washington is kulcsszerepet játszik.

A találkozót itt lehet követni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Márki-Zay Péter börtönnel és teljes vagyonelkobzással büntetné kastélytolvajokat
Hódmezővásárhely polgármestere a szabadkígyósi kastély körüli milliárdos vitát emelte ki. A politikai szembenállás mögött pénzügyi nézeteltérések is állnak.


„Akinek börtön és teljes vagyonelkobzás jár, annak ezt meg is kell kapnia” – írta májusban Márki-Zay Péter, hozzátéve, hogy a nemzettől elvett vagyont a „tolvajok magánszámláiról, szőlőbirtokaiból, földbirtokaiból és kastélyaiból is” vissza kell venni. A hódmezővásárhelyi polgármester egy Facebook-posztban tette közzé kemény hangvételű elszámoltatási ígéretét. A bejegyzésben Márki-Zay a békés eszközök fontosságát is kiemelte, mondván:

„a kirakatok maradnak, ezek betörése nem a mi eszközünk”.

A polgármester szavai a szabadkígyósi Wenckheim-kastély körüli konfliktus kontextusában nyertek különös jelentőséget. Az ügy februárban kezdődött, amikor Lázár János minisztériuma bejelentette: a kastély-örökbefogadási program első körében Hódmezővásárhely önkormányzata nyerte el a műemlék üzemeltetési jogát. A fordulat március 26-án következett be, amikor az Építési és Közlekedési Minisztérium a helyi Fidesz népszavazási kezdeményezésére hivatkozva a folyamat felfüggesztését kezdeményezte. A helyi Fidesz-KDNP frakcióvezetője, Markó Csaba egy áprilisi közgyűlésen azzal érvelt a városi átvétel ellen, hogy

„a kastélyban nincs kiszolgáló helyszín, nincsenek szállások… és nincsenek pontos tervek, számok az üzemeltetésre”.

A népszavazási kezdeményezést a bíróság végül májusban elutasította, de a kastély sorsa továbbra is a levegőben lógott. Szeptemberben Márki-Zay bejelentette, hogy a város újra pályázik, azzal a céllal, hogy „megóvják az ellopástól” az épületet.

A politikai szembenállás mögött pénzügyi nézeteltérések is állnak.

Márki-Zay tervei szerint a kastély jelenlegi, évi 150 millió forintos bevételét a gyulai Almásy-kastélyéhoz hasonló jegyárakkal és az esküvői díjak racionalizálásával jelentősen növelni lehetne, így a 250 milliós működési kiadás mellett az intézmény nyereségessé tehető.

A város a felújításra tíz év alatt egymilliárd forintot szánna. Ezzel szemben a kormányzati oldalról és a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Zrt. részéről elhangzott becslések szerint a kastély teljes körű fejlesztéséhez „legalább” hétmilliárd forintra lenne szükség, és a törvény az üzemeltetés mellett az elmaradt beruházások pótlását is az új gazda kötelességévé teszi.

Az ügy túlmutat Hódmezővásárhelyen: a kastélyprogram első körében nyolc műemlékre huszonkét pályázat érkezett. A Telex közadatigényléssel derítette ki, hogy erre a nyolc kastélyra korábban közel 22 milliárd forintnyi közpénzt, köztük uniós forrásokat is fordítottak felújításra. Az ügy miatt az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is érdeklődni kezdett, nyáron pedig egy európai parlamenti küldöttség is vizsgálódott a kastélytörvény következményei miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET: