Orbán Viktor a választási vereségről: Puhák voltunk, nem jól harcoltunk, és vereséggel fizettük meg az árát
Orbán Viktor a Magyar Nemzetnek adott interjúban beszélt a választási vereség feldolgozásáról, az új kormány első lépéseiről és a jobboldal előtt álló feladatokról. A volt miniszterelnök szerint az ellenzéki lét nem ismeretlen számára, és a küldetése sem változott, ami állítása szerint mindig a szabad, szuverén Magyarországért való munka volt. „A politika nálam nem állás, hanem szolgálat” – fogalmazott.
A választási vereséget értékelve Orbán úgy látja, nem csupán egy ciklus, hanem egy korszak zárult le. Ellenzéki munkájuk kiindulópontjának azt tartja, hogy az elmúlt tizenhat év Magyarország elmúlt száz évének legsikeresebb időszaka volt. Ezt olyan vívmányokkal támasztotta alá, mint a keresztény, nemzeti alkotmány, a teljes foglalkoztatás, a megnégyszerezett átlagjövedelem és a migránsmentesség. Szerinte ezekre a „mindenki által elismert nemzeti vívmányokra” könnyebb ellenzéki politikát építeni, mint 2002-ben. A Fidesznek és a nemzeti oldalnak most egy erős ellenzéki mozgalmat kell felépítenie.
Orbán Viktor szerint az új kormány ugyan azt ígérte, hogy megtartja a jó intézkedéseket, de a miniszterek parlamenti meghallgatásai már mást mutatnak. Úgy véli, a pénzügyminiszter a liberális gazdaságpolitikát, a többi miniszter pedig a „Soros-féle nyílt társadalom eszményét” képviseli. „A gyermekvédelem az LMBTQ-lobbi kezébe került, a nemzeti oktatást progresszív, liberális oktatáspolitika váltja fel. Mindez komoly irányváltást jelez” – mondta. Ezzel szemben hangsúlyozta, hogy ők kiváló állapotban adták át az országot, történelmi csúcson lévő devizatartalékkal és száz tonnára növelt aranytartalékkal.
A választási eredményt kétarcúnak nevezte. Míg a negyven év felettiek körében szűken nyertek, a fiataloknál drámai vereséget szenvedtek el.
„Ezt a választást a fiataloknál vesztettük el, de ott drámai mértékben. Ennek megértése a következő időszak legfontosabb feladata.” A volt kormányfő szerint nem egyszerű ízlésbeli különbségről van szó, hanem mélyebb, „világfelfogásbéli, kultúrantropológiai” eltérésekről, amelyek megfejtéséhez a jobboldali szellemi élet teljes kapacitására szükség lesz.
A kampányról szólva elismerte, hogy a fiatalok mást akartak, mint amit a Fidesz kínált. A „változtassatok, és jobb lesz” üzenet győzött a „most ne változtassatok, mert az veszélyes” üzenettel szemben a negyven alattiak körében. Keserűen jegyezte meg: „Nemcsak az üzenetünket, engem sem fogadtak el. Keserű dolog, de szembe kell néznünk és szembe kell néznem vele.” Hozzátette, a választók a többet ígérő ajánlatra szavaztak, nem azt nézték, kié az érdem a mai biztonságos életért.
A Fidesz megújításának lépéseiről is beszélt. Elsőként a frakciót kellett átalakítani, ahol 25 képviselőt lecseréltek. „A hatvanasok, az én nemzedékem hátralépett, és átadta a marsallbotot a negyveneseknek.” A párt szervezeti átalakítása a júniusi kongresszussal zárul, nyár végére pedig összegyűjtik azokat a publicistákat, influenszereket és műhelyeket, akikre az új mozgalomban számítanak. A jobboldalon belüli kibeszélések és kritikák kapcsán úgy fogalmazott, a hosszú kormányzás megviselte a szellemi hátországot, amely egyfajta „lojalitási kalodában” volt.
Az új miniszterelnök személyével nem kívánt részletesen foglalkozni, de megjegyezte, hogy „az új kormányfő személye problémás. A magyar demokrácia komoly teszt előtt áll.” A frakcióvezetői posztra kinevezett Gulyás Gergelytől azt várja, hogy a „decens, polgári, kormányképes Fideszt” jelenítse meg. A Tisza Párt által ígért elszámoltatástól nem tart, mondván, 1990 óta nyitott könyvként élt. „Állunk minden bolházás elé.” Ugyanakkor szerinte az új kormány a hatalommal visszaélve próbálja elhallgattatni a jobboldali nyilvánosságot, és a Balásy-ügyet is a jobboldali média megbénítását célzó politikai akciónak tartja.
Visszatekintve a kampányra, elismerte, hogy a fiatalokat jobban meg kellett volna szólítani, és erőteljesebben kellett volna fellépni a Tisza Párt mögött álló erőkkel szemben. Ezeket négy pontban sorolta fel: a Soros-hálózat, Brüsszel, az ukránok és a multinacionális cégek.
Az uniós pénzek ügyét „dajkamesének” nevezte, amellyel szerinte elhitették a fiatalokkal, hogy Brüsszel egy jóságos mikulás. Álláspontja szerint a pénz visszatartása stratégiai hiba, mert az Magyarországnak jár, és a következő uniós költségvetés elfogadásánál vétójogot ad az országnak. „A magyar álláspont világos volt: amíg az előző hét év nincs lezárva, és a magyarok nem kapják meg a pénzüket, addig nincs új költségvetés.”
A jobboldali tábor újraegyesítésének stratégiájaként azt vázolta fel, hogy a kényszerű szuverenitási harcok miatt a kormány jobbra tolódott, és elvesztette a kapcsolatot a polgári középpel, amelyet Novák Katalin és Varga Judit bukása után a Tisza Párt foglalt el. Az újjáépítést ezért a széleken, a radikálisoknál kell kezdeni, hogy a tábor ne szakadjon ketté. „A nemzeti oldalt kívülről befelé kell konszolidálni, a falvakból és a külvárosokból indulunk, és onnan érkezünk meg a megyeszékhelyekre és Budapestre.” Az egyesítő eszme szerinte a szuverenitás megvédése lehet. „A kérdés csak az: mi marad addigra Magyarországból?” – zárta gondolatait.
