HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor a TISZA Párt szavazóiról: Indulatok alatt vannak, de ez a választások napjára elmúlik

A miniszterelnök szerint a baloldal felkorbácsolja az érzelmeket, de ez csak pár napig működik. A választás napján szerinte úgyis a józan ész és a biztonság iránti vágy fog győzni.


Orbán Viktor miniszterelnök a Hotel Lentulai című műsorban azt mondta, a  választások közeledtével ő mindig tapasztalati alapon közelíti meg a politikai helyzetet, a közvélemény-kutatásoknak kevésbé tulajdonít jelentőséget.

A kormányfő szerint a választások előtt fél évvel a baloldal mindig felsorakoztatja az összes erőforrását, beleértve a közvélemény-kutatóikat is. „Ez kialakít egy érzetet, hogy ők erősek, mi gyengébbek. Aztán kiderül, hogy nem így van” - mondta.

Felidézte a négy évvel ezelőtti helyzetet. „Ahhoz képest, hogy kétharmaddal nyertünk a legutóbbi választáson, 5–6 hónappal korábban arról volt szó, hogy kétharmaddal fogunk veszíteni, és beszakad az ég” – emlékeztetett.

A miniszterelnök szerint a választásokat megelőző időszakban „kakofónia van”, de ahogy közeledik a szavazás napja, a lényeges dolgok kerülnek előtérbe. Állítása szerint a választás arról szól, kikre bízzák az emberek a következő négy év nagy döntéseit. Úgy véli, a mostani, kockázatokkal teli világban a tapasztalat és a biztonság fontosabbá válik a kísérletezésnél.

„Ahogy megyünk a választás felé, egyre inkább a lényegről van szó: kormányképességről, felelősségről, alkalmasságról, megbízhatóságról, kiszámíthatóságról, biztonságról. Ez nekünk kedvez” – mondta Orbán Viktor.

Elismerte, hogy a 15 év kormányzás hátrány is, mert lehet hibákat találni, de szerinte ez esélyt ad a komolyság és a hűség bizonyítására is.

A „bizonytalanok” kategóriáját megkérdőjelezte a miniszterelnök. „Vannak »bizonytalanok«? Ez is egy bevett, elfogadott gondolat, hogy vannak” – fogalmazott. Szerinte az emberek valójában nem bizonytalanok, hanem egyszerűen még nem érkezett el számukra a politikai döntés pillanata.

„Szerintem az emberek magukban nem bizonytalanok: pontosan tudják, mit várnak” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ezek a választók jól tájékozottak, csak még nem fordították le a véleményüket politikai döntésre. Orbán Viktor reményét fejezte ki, hogy amikor eljön az idő, ezek az emberek „le fognak szavazni szerintem a biztonságra, a kormányképességre, a kiszámíthatóságra, a komolyságra, a tapasztalatra”.

A TISZA Párt szavazóival kapcsolatban feltett kérdésre, miszerint egy „bűbáj” alatt állnának, a kormányfő úgy reagált, hogy ő inkább indulatokról beszélne.

„Nem is „bűbáj” – lehet, hogy ez jó szó –, de inkább azt mondanám: indulatok alatt vannak.”

„A politikában van egy ismert mozgástér: ha van valami, ami rossz – és mindig van valami, ami rossz –, arra alapozva felkorbácsolod az érzelmeket, és érzelmileg fordítod szembe a szavazókat a politikai ellenfeleinkkel. Ismert módszertan ez, tanítják, van róla kézikönyv” - jelentette ki.

Szerinte a baloldalon rendszeresen ezt csinálják. „Mindig rögtön megkérdőjelezik a demokráciát – azért, hogy indulatot keltsenek –, és azt mondják: ha nem ők vannak kormányon, nincs demokrácia. Mindenféle más ügyeket is indulati térbe helyeznek, indulati energiával látnak el. De ez elmúlik. Nem lehet „ráigazítani” a választás napjára. Ezek 1–2–3 napig működnek” - állította.

„Nem bűbáj van szerintem, hanem az ész elé tolakodó indulat, érzelem. De ahogy a választáshoz megérkezünk, amikor arról kell dönteni, mi lesz a következő négy évben, előkerülnek az igazán fontos szempontok. Szerintem ez várható. Eddig ezt láttam Magyarországon – népe válogatja, nem minden nép ilyen. A magyar szeret erőset mondani, és szeret óvatosan dönteni.”

Arra a kérdésre, hogy 1990 óta mindig a ráció döntött-e a választásokon, Orbán Viktor igennel felelt: „Én így emlékszem.” Ezt követően végigvette a rendszerváltás utáni választásokat, mindegyik mögött racionális döntést látva. 1990-ben a kommunizmus elutasítása, 1994-ben a „régi szakértők” visszahívása, 1998-ban a Bokros-csomag elutasítása és a fiataloknak adott esély, 2010-ben pedig a Gyurcsány-korszak lezárása volt szerinte a racionális megfontolás.

Az azóta elért Fidesz-győzelmek mögött pedig azt a logikát látja, hogy bár a kormányzás nem tökéletes, az emberek összességében egyetértenek az irányvonallal, mint az alacsony adók, a családtámogatások, a migráció elutasítása vagy a békepártiság.

Az interjúban szóba került a Szőlő utcai speciális gyermekotthonban történt bántalmazás ügye is. Orbán Viktor elmondta, ez egy nehéz hely, lényegében a fiatalkorúak börtönének egyik fajtája, ahol súlyos bűncselekményeket elkövető fiatalok vannak. A nevelő tettét elfogadhatatlannak és bűncselekménynek nevezte.

„Még egy bűnöző fiatallal sem lehet úgy bánni, ahogy ez a fogvatartó bánt a fogvatartottal. Ez elfogadhatatlan” – szögezte le. A kormányfő bejelentette, hogy a belügyminiszter mind az öt ilyen speciális intézet élére „vállapos rendőröket” nevezett ki, és a felügyeletüket a szociális területről a rendőri-büntetés-végrehajtási területre helyezték át. „Azt várom, hogy a rendőrök rendet tesznek, és megnyugtatják a közvéleményt: rendőrök által felügyelt intézményben ilyesmi nem fordulhat elő” – mondta.

Azzal kapcsolatban, hogy az ügy időzítése megtervezett politikai akció lehetett-e, Orbán Viktor úgy fogalmazott: „Sosem zárható ki.”

Hozzátette azonban, hogy ennek nincs jelentősége, mert az ellenzék dolga, hogy rámutasson a kormány hibáira, és ezzel jobb teljesítményre késztesse.

„Az ő dolguk rámutatni: tessék, itt egy terület – igaz, hogy az ország igazgatásának egy kicsi, de fontos, érzelmileg jelentős területe –, itt nem tetszik jól működni a kormány” – mondta. A kormány feladatának azt nevezte, hogy garantálja: a fogva tartott bűnöző fiatalok is emberséges ellátást kapjanak, és esélyt a visszailleszkedésre.

A teljes interjú

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Reagált a Raiffeisen Bank Nagy Márton ötös banklistájára
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter négy bankot nevezett meg a jövő biztos szereplőiként, egy helyet nyitva hagyva. Az egyik kimaradt pénzintézet már jelezte, teljes körű szolgáltatással, aktív szereplőként tervez itthon.


Már listája is van a kormányzatnak arról, mely bankok maradhatnak az országban, ám az egyik, név szerint nem említett pénzintézet egyértelműen jelezte: hosszú távra terveznek, és nem áll szándékukban kivonulni.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter felvetette, hogy hosszabb távon öt nagy bank is elegendő lehet a magyar piacon, sőt, meg is nevezett négyet, amelynek helye biztosított: az OTP Bank, az MBH Bank, a K&H Bank és az UniCredit Bank. Az ötödik pozíciót azonban betöltetlennek nevezte.

A kijelentésre az Indexnek

reagált a Raiffeisen Bank is, hangsúlyozva, hogy stabil nemzetközi háttérrel rendelkező, meghatározó piaci szereplőként tekintenek magukra, és a jövőben is teljes körű szolgáltatást kívánnak nyújtani.

A bank közleményében kiemelte, hogy a magyar leánybank a közép- és kelet-európai régió egyik vezető bankcsoportjának, a Raiffeisen Bank Internationalnak a meghatározó része.

„Építve az utóbbi évek erős növekedésére és kiemelkedő digitalizációs fejlődésére a Raiffeisen Bank célja, hogy hosszú távon is a piac aktív szereplőjeként működjön, teljes körű banki szolgáltatási portfólióval mind lakossági, mind vállalati és intézményi ügyfelek számára”

– írták.

A miniszter szerint a bankrendszer további konszolidációja azért indokolt, mert a szektor még mindig túl széttagolt és költséges, még akkor is, ha jövedelmezősége európai összevetésben kiemelkedő. A lap visszaidézi, hogy Nagy Márton egy februári konferencián arról is beszélt, hogy bár az elmúlt 15 évben a nemzetgazdaság legtöbb ágazatában nőtt a hazai irányítású vállalatok aránya, több területen, például a kiskereskedelemben, a távközlésben és az építőanyag-iparban továbbra is a külföldi szereplők vannak többségben. A bankszektorral kapcsolatban megismételte, hogy itt is van még teendő.

Nagy Márton a bejelentést néhány nappal azután tette, hogy Orbán Viktor egy beszédben „a halál vámszedőinek, a háború kutáyinak” nevezte az Erste Bankot és a Shellt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Török Gábor szerint a Fideszen és a Tiszán kívül már az aláírásgyűjtés is komoly gondot okoz a többi pártnak
A legjobban álló kispárt 106-ból csak 19-nél tart. A politológus szerint a 71 jelölt állítása is nehéz küszöbnek tűnik a legtöbb párt számára. Pedig ehhez országosan mindössze 35 500 aláírást kellene összegyűjteniük.


Török Gábor politológus a Facebookon elemezte az ajánlásgyűjtés első napjainak tapasztalatait. Szerinte tanulságos látni, hogy miközben a Fidesz és a Tisza Párt összes jelöltje az első napon leadta a szükséges ajánlásokat, addig a többi párt egyelőre alig halad.

Állítása szerint a Mi Hazánk áll a legjobban: „106-ból 19 jelöltjük végzett a gyűjtéssel.”

A politológus szerint a Demokratikus Koalíció teljesítménye sem kiemelkedő.

„Nem tudom, kinek és mennyire meglepetés, de a DK még Budapesten sem jeleskedik, egyelőre az egész országot nézve csak 4 jelöltjük adta be az ajánlásokat”

– írta Török, hozzátéve, hogy a többi pártnak egyelőre „se híre, se hamva”.

Bár az elemző megjegyzi, hogy a jelölteknek még két hetük van, és sok minden történhet, egy következtetést már levont a jelenlegi helyzetből.

„Az talán már most látszik, most érzékelhető, hogy a Fideszen és a Tiszán túl a többi pártnak a 71 darab sikeres jelöltállítás is nehéz küszöbnek tűnik - pedig ez csak 35.500 aláírást igényel országosan”

– állapította meg a bejegyzésében.

Az országgyűlési választás hivatalos kampánya és az ajánlásgyűjtés február 21-én indult. Az egyéni jelölteknek körzetenként legalább 500 érvényes ajánlást kell összegyűjteniük, amit legkésőbb március 6-án 16 óráig kell bejelenteniük. Országos listát az a párt állíthat, amely legalább 14 vármegyében és a fővárosban, összesen minimum 71 egyéni választókerületben tud jelöltet állítani. Az országos listák bejelentésének határideje március 7.

A kampányrajt után a Fidesz–KDNP és a Tisza Párt is azt közölte, hogy mind a 106 körzetben teljesítették a feltételt. A kormánypárti kommunikációban 196 ezer, a Tisza Párt esetében 110 ezer ajánlásról esett szó, míg Magyar Péterék 200 ezernél is több aláírásról beszéltek. A Nemzeti Választási Iroda ugyanakkor jelezte, hogy ezek az adatok a leadott ajánlóívek számából származó becslések, és nem azonosak az érvényes ajánlások számával, amiről nem is vezetnek összesített, hivatalos statisztikát. A gyűjtés gyorsasága politikai üzenetértékkel bír, egyfajta erődemonstráció, de önmagában nem jelent választási előnyt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Megmentettük az országot az üzemanyaghiánytól
A kormányfő szerint Ukrajna „meg akarja buktatni” a magyar kormányt és egy „Kijevnek kedves helytartót” akar Budapestre helyezni. Kijelentette: amíg Zelenszkij elnök „nem tér észhez”, nem szavaznak meg semmilyen Ukrajnával kapcsolatos döntést Brüsszelben.


Orbán Viktor a Facebookon arról írt, hogy szerinte az ukránok szándékosan próbálnak beavatkozni a magyar belpolitikába. Állítása szerint

„az ukránok pontosan tudják, mit miért tesznek”, és azt akarják elérni, hogy a választások előtti hetekben Magyarországon üzemanyaghiány és 1000 forintos benzinár legyen. A miniszterelnök szerint ezt azért teszik, hogy „megbuktassák a kormányunkat, és kicseréljék egy Kijevnek kedves helytartóra”.

A kormányfő posztjában hangsúlyozta, hogy ez a terv nem fog sikerülni.

„A tartalékainkat feltöltöttük, az üzemanyaghiánytól megmentettük az országot. Az ukránok 90 milliárd eurós hadikölcsönét megállítottuk, és nem szavazunk meg semmilyen Ukrajnát támogató döntést Brüsszelben, ameddig Zelenszkij elnök nem tér észhez”

– írta.

Orbán Viktor azzal zárta bejegyzését, hogy Magyarország nem asszisztál az általa „ukrán olajblokádnak” nevezett helyzethez, hanem „megtörjük azt. Ebben biztosak lehetnek Brüsszelben és Kijevben is”.

Január 27. óta áll az orosz kőolaj szállítása a Barátság vezetéken keresztül Magyarország és Szlovákia felé. Az ukrán területen futó vezetéket orosz támadás érte, miközben Budapest és Pozsony Kijevet vádolja a tranzit politikai okokból történő visszatartásával. A vita eszkalációjaként Szlovákia felfüggesztette az Ukrajnának nyújtott sürgősségi áramexportot, miközben mindkét ország leállította a gázolajszállítást Ukrajnába.

Az ügy uniós szintre emelkedett, miután Magyarország jelezte, hogy blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitelt. Budapest a csomag egyik, egyhangúságot igénylő elemét vétózta meg, miközben a másik két szabályozást minősített többséggel elfogadták. Több uniós vezető oroszbarátsággal vádolta Budapestet, és bírálta, hogy Magyarország a 20. orosz szankciós csomagot sem engedte át.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid: Súlyos visszaélés gyanúja a BKM-nél, kirúgták a teljes belső ellenőrzési osztályt
A politikus szerint a fővárosi cégnél mindenkit eltávolítottak, aki a belső vizsgálatokat végezte. A kirúgott dolgozókat biztonsági őrök kísérték ki az épületből.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. február 24.



Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője arról írt a Facebookon kedden, hogy súlyos visszaélés gyanúja merült fel a Budapesti Közműveknél (BKM). Állítása szerint a fővárosi cégnél megszüntették a teljes belső ellenőrzési osztályt, és nincs garancia arra, hogy a megkezdett vizsgálatok folytatódnak.

Vitézy posztja szerint

„súlyos visszaélés gyanúja merült fel az egyik legnagyobb fővárosi cégnél: a Budapesti Közművek nemrég egyik napról a másikra megszüntette a teljes belső ellenőrzési osztályt, szinte mindenkit kirúgtak, és a tegnapi bizottsági ülésen az is kiderült, hogy semmilyen garancia nincs arra vonatkozóan, hogy a megkezdett belső ellenőrzések az új rendszerben is folytatódnak.”

A frakcióvezető arról számolt be, hogy a bizottsági ülésen az okokra vonatkozó kérdéseire az érintettek „össze-vissza beszéltek és hárították a felelősséget”. Azt írja, a városvezetés szerint a felügyelőbizottsági tagok magánemberként döntöttek, a cég vezetése hol költségcsökkentésre hivatkozott számok nélkül, hol azt állította, hogy a felügyelőbizottság döntését hajtotta végre. Hozzáteszi, hogy Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes elhatárolódott a Főpolgármesteri Hivatal vezetőitől, akik a felügyelőbizottságban ülnek.

Vitézy Dávid posztjában azt is leírja, hogy a BKM felügyelőbizottságában január óta a városháza alkalmazottai, a főpolgármester emberei ülnek. Szerinte erről Karácsony Gergely a Közgyűlés jóváhagyása nélkül döntött, azzal indokolva, hogy a pártok nem delegáltak tagokat.

„Érdemi választ tehát nem kaptunk a miértekre. Amikor pedig arra kérdeztem rá, hogy az átszervezés veszélyeztetheti-e a meglévő belső vizsgálatok folytatását, a cég jelen lévő képviselője – Mártha Imre helyettese, mivel a vezérigazgató sokadszorra sem tartotta elég fontosnak a bizottsági ülést a személyes jelenléthez – annyit tudott mondani, hogy több időre van szükség ahhoz, hogy erre választ tudjon adni.

A teljes mellébeszélést és felelősséghárítást látva joggal merült fel az emberben a gyanú, hogy itt a cél nem a hatékonyság növelése volt, hanem inkább a folyamatban lévő ügyek eltusolása. És ezt nem csak én láttam így, hiszen a vita után a cég éves tervét a bizottság egyetlen tagja sem javasolta elfogadásra!”

– idézi fel a történteket a politikus.

Vitézy szerint a fővárosi cégeknél sok esetben „a káosz, az elvárások, az ellenőrzések és a teljesítmény hiánya” jellemző, a működésük egy „posztszocialista állami vállalatot” idéz. Úgy véli, a cégvezetők és a főpolgármester zokon veszik a kritikát, és „áldozati pózba vágják magukat”. Azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy egy cégvezető ignorálja a bizottsági üléseket, a helyettese pedig nem tud érdemi magyarázatot adni egy ilyen súlyú döntésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk