Orbán Viktor az „átláthatósági” törvényről: Nem is lehetett tovább várni
Orbán Viktor az Európai Politikai Közösség tiranai csúcstalálkozóján vett részt, ahol Ukrajna uniós csatlakozása is napirenden szerepelt. A miniszterelnök Gönczi Gábornak adott interjút a TV2 Tények című műsorában, amit a Blikk szemlézett. A beszélgetést Orbán előzetesen Facebook-oldalán is beharangozta.
Az interjúban több fontos kijelentést is tett: például azt mondta, hogy „ha az ukránokat felveszik, a háborút is felveszik”. Az isztambuli béketárgyalásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott: „nehéz engem már meglepni ebben a háborúban, bármilyen fordulattal”.
Orbán beszélt a soros EU-elnökség idején tett látogatásairól is. Kijevben tűzszünetet javasolt Volodimir Zelenszkijnek, de mint mondta, „kerek-perec megmondta Zelenszkij elnök úr, hogy ez nem jó ötlet, nem akar tűzszünetet, a béke az nem aktuális, az idő az oldalán van és nyerni fog”. Orbán erre azt válaszolta: „hatalmas zakó lesz”, mert szerinte az idő Oroszország oldalán áll.
A miniszterelnök ezután Moszkvában folytatta a béketárgyalásokat, ahol úgy tapasztalta, hogy „a megegyezési szándék rendkívül csekély”. Szerinte a háborút csak akkor lehet lezárni, ha nemcsak az oroszok és az ukránok, hanem az EU és az Egyesült Államok is tárgyalóasztalhoz ül. Úgy fogalmazott: „egy dolgunk van, hogy támogassuk az amerikai elnököt”.
Azt is kiemelte: „amíg az amerikai elnök és az orosz elnök között nem lesz egy ugyanolyan tárgyalás, mint ami volt az amerikai és az ukrán elnök között, addig béke sem lesz”. A politikai kitartásával kapcsolatban azt mondta: „minden egyes alkalommal egy arasznyival közelebb kerülünk a tűzszünethez, csak még nem vagyunk ott”.
Orbán szerint a háború miatt szenvednek a családok és a vállalkozások. Úgy látja,
A csúcstalálkozó során több kétoldalú megbeszélést is folytatott. A német kancellárral, Friedrich Merzcel a német–magyar gazdasági kapcsolatok voltak a fő témák. Orbán azt mondta: „világossá tettem, hogy ami most van az nekünk rossz. Az, hogy Németország Európa beteg embere, és a német gazdaság nem versenyképes, egyre rosszabb teljesítményt nyújt – ez nemcsak a németek gondja, ez a mi gondunk is”.
Kijelentette: „Magyarország érdekelt az új német kormány sikerében”. Az orosz–ukrán háborúhoz való hozzáállásukban viszont különbségek vannak: „az Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatos álláspontot egy rövid mondatban tisztáztuk: Nem értünk benne egyet!”
A NATO-főtitkárral, Mark Ruttéval is egyeztetett. Orbán kérte, hogy a NATO legyen tisztában azzal, hogy mi történik Magyarország körül. Elmondta: „nem szokunk mi rá a NATO segítségére, csak az a dolguk, hogy a NATO legyen tudatában annak, hogy mi történik itt, és ne adjon hitelt semmiféle, Magyarországot lejáratni akaró kampánynak”.
Szerinte a magyar külpolitikát egyetlen dolog vezérli: „bennünket se Oroszország, se Ukrajna érdekei nem érdekelnek, mert a magyar külpolitikát egyetlen szempont vezeti: az, hogy mi a magyarok érdeke”.
Szóba került az új „átláthatósági törvény” is, amely Orbán szerint fontos eszköz a külföldi befolyás visszaszorítására.
Úgy véli, a korábbi külföldi befolyás a migrációt és a genderideológiát népszerűsítette, de ezeket sikerült kezelni. Most viszont szerinte „háborúról van szó”, és „Brüsszelből pénzelik az ukránbarát propagandát”.
Megismételte: „ha az ukránokat felvesszük, akkor a háborút is felvesszük”. A TISZA Párttal kapcsolatban azt mondta, Magyarország erős állam, és „erősek a szuverenitásvédelmi képességei”. Hozzátette: „tudják annak a módját, hogy egy ilyen külföldi befolyásolással hogyan kell összekötni valakit és lecsapni rá”.
A miniszterelnök úgy látja, hogy Ukrajna uniós csatlakozása súlyos következményekkel járna a magyar gazdaságra nézve. „Semmilyen választ, garanciát nem kaptunk sem Brüsszeltől, sem máshonnan, hogy hogyan fogja ezt a magyar gazdaság túlélni.” Az ukrán emberek, köztük a bűnözők beáramlását, az uniós források elosztását és a nyugdíjrendszert is veszélyben látja.
Azt is elmondta, hogy a gazdák Brüsszelben készülnek tüntetésre, mert „kapizsgálják, hogy baj lesz”.
Végül arról is beszélt, hogyan lehetne megoldani a háborús helyzetet: szerinte akkor lenne jó forgatókönyv, ha Trump és Putyin leülnének tárgyalni, majd az EU ezután megállapodást kötne Ukrajnával és Oroszországgal. Úgy látja: „az európai gazdaság újra nagy lesz és sikeres. Ez néhány hónap alatt megtörténhet”.
